Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-17 / 13. szám
b ELLTWZfíK január 17. n r WELLS A JOVO KŐJÉRŐL Wettv Ross amerikai ujságiuónfi, a Now York World miunkalúr.sa, akinek nagy «vn- Ivrek megmlerjuvolása a munkaköre, most kötetben adta kőire tapas/kilutail és érdoke- sebb pólóséit, aine’yekct öt világrész különböző prominens egyéniségeivel folyln- ! *tt. Névsorában esak ugyani" a legérdekesebb es legszínesebb egyén iségek szó nepeilinek, WeUtstől és Bemard Sluiwtól kezdve Masa- ryk elnökön és Mahatma Gandhin keresztül egészen Lawranoe ezredesig és « hol'ywoodi sztárokig. A nyilatkozatok között különös érdeklődésre tarthat számot Wellsé, akit az újságírón > arról interjúvolt meg: milyennek képzeli a nők helyzetét az eljövendő utó- ;m s/1 k un v i 1 ágá T a nrUin ? — A férfiúk és nők sokkal jobban fognak íráson lila ni egymásra viselkedésben, elfoglaltságban és morálban, rrrnt ma — válaszolta Wells. — A nőknek és a férfiaknak ez az asszimilációja már most is megfigyelhető a középosztálynál. Amennyiben a nők férfias munkákat fognak végezni, kevésbé | musztk usakká és kevésbé román tikiunkká fognak válni. A nő az utópisztikus ALIumiíao is s/emnevoló marad, cwuik nein lesz többé oly elérlietotlon «Ss izgalmas a férfi számára. A házasság megmarad a nini monogén forrni'il*aai. márcsnk azért is, mert az emberek nagy ttxbbsógo számára ez a legkényelmesebb. A házaisiság niapíi azonban már csak egyike lesz ci nő probléuuáiaiak éppen úgy, mint ahogy az anyáséig Ls csak egy fázisát teszi majd ki életének. A tudomány a minimumra fogja csökkenteni a házimunkát s ez/el részben meghosszabbítja az életet, részlven több sza- bad időt tesz lehetővé a nő száumára is, aki ezzel ugyanúgy fog éJtni, mint ma a férfi és va!ős7.ii. .deg volonölyon meghatározott foglalkozással tölti majd ki idejének fennmaradó részét. A körű’mén veknek az a változása a nemeket egy meghittebb és pajtásia- sahb viszony!» fogja álilitanl egy mással, úgyhogy az ősrégi feminista küzdelemre sem lesz többé szükség. Estélyi luhákra Dl Piaía Libaria^i Rio. 3. mmma véletlen-- f- ■ Amíg egy zenés viyjáhk eljut a pesti próbákig Megírta a« Ellenzék, hogy a budapesti Kamaraszínház előadásra fogadta el Gredinár Aurél, Claude Romano és Walter Gyula: Min- ren a véletlen című zenés vigjátékál. A darab hamarosan sorrakerüű Szűcs László pesti színházában s az Urilány szobát keres után következő újdonság lesz. És most egy kis beszámoló következik az első transsylván magyar operett hosszú útjáról, amelynek találóan az is lehetne a címe, ami magának a daruknak. Minden a Délellen. A 5zeri5lc öísie'iínel A három szerző nevével jegyzett darabnak tulajdonképen egy negyedik munkatársa is vám: luáni Nagy Zoltán dr., az Ellenzék volt munkatársa, aki jelenleg Bécsiben tanulja a színpadi rendezés művészetét, hires bátyja, Nagy Elemér Reinhardt rendező mellett. Iváni nagyon ötletes dalszövegeket ír, dijat is nyert ve'ük a pesti Rádióujság pályázatán. Volt egy dalszövege ezzel a címmel: Véletlenen múlik minden. A dalt magát Claude Romano szerezte, Gredinár már régen foglalkozott azzal a tervvel, hogy zenés vígjátékot ir. Elmondta a témát rt'gi társszerzőiének, Wa'íer Gyulának, a kiváló költőnek, kivel annakidején az Alsóbb osztályba lép hét című színjátékot irta. Aztán elmondta a témát Romanonak is. így összeültek a szerzők és startolt a darab, amelynek az első tervek szerint Véletlenen múlik minden letl volna a cime, csak később rövidítették meg ,,Minden a véletlen“-re. A mesét nem mondjuk itt el, me.rt hiszen a darab itteni premierjére már februárban sor kerül. Csak annyit árulunk el, hogy a darab alapötlete a justitzimord körül mozog: A szökött rab szökése közben pontosan az igaz- s ágügsmr n is zter lányának hálószobájában stoppol le. Tgv kezdődik. A várható fej’emé- nyeket, trükköket és bonyodalmakat sejtheti minden vérbeli zenés vígjáték kedvelő. Természetesen a közös megbeszélések alatt ezer uj ötlet született. Zeneszerzőnek és .szövegíróknak és vo’ta.k észrevételei. Tgy, ha nem is úgy „társirták“ a Minden a véletlent, hogy a ,,magánhangzókat az egyik, a mássalhangzókat a másik szövegíró“ írta, mindenesetre közös, barmánikus munka eredménye a darab. Az első állomás A kész darab ezután a Tháliáimz került. Elolvasta Kádár Imre dr. és Gróf László. Hasznos és színházi ember szaktudásához méltó tanácsokat adtak a darabra vonatkozólag. Tetszett az ötlet, tetszett a zene. A legnagyobb jóakarattal és szeretettel fogVil- koztak a darabbal, amelyet Kádár Imre elfogadott és a februári műsortervbe illesztett. Közben a darabot át meg átvnvtották. Uj jelenetek kerültek bele, egyet rná-ü kihúztak befőle. már amint ez szokásos. Megszületett a Minden a véletlen 'végleges formája — ha ugyan- vég’eges. Mert még Pesten is sokat változtathatnak raita a szerzők, ha a Ka-rna- raszinbáz Igazgatója ezt jónak tátja — tekintettel a pesti közönség sajátos Ízlésére, A darab a Kamaraszínházban Az idei pest* sziniszezon eleién sok találgatásra lés kombinációra adott okot a Kamaraszinház sorsa. Senki sem tudta ki lesz a nagvmultu sz r.h z uj direktora. Sok pályázó között végül is Szűcs László, az európai lúrü, transsylván származású tenorista kapta meg a bérletet. Remek hir vo’t ez Gredi- náréknak. Tudták és igazuk is volt, hogy a Transsylván:ából Pestre plántálódott művésznek szávügye lesz a transsylván szerzők darabja. FeLküldték a darabot a Kamaraszínházhoz. Rövid idő után Szűcs László telefonon hiivto fel Gredinárt és megbeszélte ve- 'e, hogy Claude Romanovai egvütt Pestre mennek, hogy a próbák megkezdése előtt megbeszél jók a darabon végzendő legutolsó változtatásokat. Szóval a darabot elfogadták, a szerzők Pesten vannak, készül a kamaraszinházi első TOPOK SÁNDOR Romantika A moziban láttam persze — a fűm címe Halálbrigád — s azért említem, mert volt egy pontja a filmnek, amikor tapsoltak a nézők. Moziban ritkán tapsolnak az emberek. Bemutatón előfordul, legutoljóra a Chaplin- filmnél tapsoltak közbe. Tapsolnak a film végén is esetleg. Bemutatón. De igy, rendes előadáson, a moziban nem igen akad taps. S még hozzá abban a pillanatban, mikor a tenyerek összeverődtek, nem volt előttük színész a vásznon. Nem össze hajló szerelmeseket, vagy premier plcm-ba felnagyított vo- nagló arcot tapsoltak meg, hanem csak egy felírást. Egy papírlapot. Majd elmondom, nagyon jellemző. Mindenekelőtt ez n film igazán romantika és az emberek szeretik a romantikái. Nem állítom nagyképpel. hogy irodalom, azt sem vitatom, hogy nem irodalom és hogy miért nem Irodalom. Nem kelt a filmnek mindjárt irodaimat akarnak adni, ám ez nem sikerül, egy alapvető tévedés. Legtöbbször éppen azok a filmek igen rosszak, nmelyek mindenáron irodaimért akarnak adni, a mez nem sikerül, vagy legalább is csak igen ritkán, akkor is csak megközetlitöleg, mert az irodalom irodalom, a film pedig film. S ez — film. Romantikus film. Nem híg. vizezett, pacsulis, rózsaszínre pödrött — hanem igazi romantika. Telmér romantika, 6, de megható. Hogy mi van benne? Az igazi romantika összes kellékei: nagy-nagy szerelem, önfeláldozó szerelem vidám szerelem, szomorú szerelem; szerelmesek vetélkedése; férfiak, akik mind a Galliának egészen különleges választéka van ÚJDONSÁGOKBAN: Lamé sima, bronzirozott és sz’nes mintás Ciré sima, lack, arany és ezüst mintás Veíours-Chilíon sima és fantaisie Tiill különlegesség báli ruhákra stb., stb., stb. OuJ Sírada Gén* Neculcea No. 2. Sííbiii Sir. Req. María Ha. 7. jén helyesen sejtik. Előkelő modorán, megjelenésén érezzük, hogy több ő ennél. Balsors üldözte férfiú ő, aki egy bűntett után menekült ide, a légióba. Ám még a bűntettről is kiderül, hogy nem ő követte el, csak az öcs- ese, aki ezt be is vallotta a halálos ágyán. Mert egy ilyen romantikus filmben a csirkefogó öccsöknek halá'oságyulc is van, amelyen azután vallanak. Victor tehát csak bizonyos nagylelkűségből dobta oda magát az idegen légióba. Mindenre lehet ajkbiggyesztve mondani: dajkamese ... De lehet lelkesedve is mondani ugyanezt: dajkamese! Persze, hogy dajkamese. Azért szép. Azért lapozik be a: emberek szivébe és minden cinizmuson túl nemcsak a kis kocsmárosláng, nemcsak a: előkelő angol hölgy és nemcsak a katonák szeretik a káplárt, hanem mi is szereljük. Mi, akik lent ülünk a nézőtéren és lélegzet- fnjtva követjük kalandjmt, tiszta lélekkel kívánva neki, hogy szerencsésen kimássz-on mindenből. E kalandok során Victor káplár egymaga levág vagy nem tudom hány lázadó arabot és ezzel megmenti a nemtudom mit, ezek nem fontos adatok, a fontos az, hogy ő volt, ott volt és derekasan viselkedett. S akkor megjelenik előttünk a vásznon a várkapura szögezve egy cirádás papírlap, amely azt mondja: „Napiparancs. íA-ik század. Victor káplárt. az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása jutalmazásául, ezennel őrmesterré léptetjük elő. Deyan é>rnagy‘t. S erre kitör a nyiltszini taps. Igen, emberek ülnek a nézőtéren, kereskedők, orvosok, ügyvédek, ügynökök, tisztviselők és villanyszerelők; emberek, öleiknek semmi közük f ranciaország mult század vége felé eső északafrikai aspirációihoz; távol esik tőlük ez az egész levegő — idegen légió, trombitarecsegés homokhegyek között vérző, angol lordból légionáriussá vedlett fiatalemberek szerelmei — emberek, hirtelen lelkesedéssel, őszinte örömmel megtapsolják a napiparancsot, mely íme Vidor káplárt őrmesterré lépteti elő. Mintegy gratuláltunk neki — mert hiába, az emberek jók, szeretik látni, hogy a gonosz elbulcik és a becsület győz — megtapsolva őt, szinte mondván: bravó, Victor, csak igy tovább! Mi figyeljük működésedet, ha igy folytatod, még hadnagy is lehetsz! Csupa jó ember ült ott a nézőtéren ebben a pillanatban — ez meggyőződésem — és együtt örült Cink kedvencünk sikerének, mintha mondtuk volna is egymásnak: Na, mit szólsz, Vidorhoz, őrmester lett, bizony. transsylván iái operett, majdnem egyidőben a Cluj-i bemutatóval] és a debrecenivel is, mert Horváth Árpád sízinJiáza is elfogadta a darabot. Most már csak siker legyen 'és uj transsylván nevek kerülnek Hunyady és Indig után a magyar szerzők márkás nevei közé. Sőt — az Ellenzőkkel összeforrt nevek, mert hiszen Gredinár a darab ,,főmunkatársa“ a mi munkatársunk, Claude Romano, akit amerikaias elnevezéssel a ,,tamgókirály“-nak hívnak, sokáig dolgozott az Ellenzék könyvosztályá- ban. Iváni dr. is bélső munkatá'rsa volt a lopnak. Az egyetlen jelenlegi outsider is sokáig dolgozott lapunknál: Walter Gyula. Minden a véletlen: Ha Gredinár nem ismeri Claude Romanot — ha Iváninak nincs ilyen cimü dalszövege — ha Szűcs László hclvett valami ridegen elzárkózó sz.inházpo- liPkiis lesz a Ka marás z-iinház direktora . . . akkor halán nem készülne ma a premier, amelvnok sikere rengeteg külső körülményen múlik —. mert véletlenen múlik minden. — De biztosra vesszük, hogy7 s:ker lesz és ez a siker nem is a véletlen sikere lesz. hanem — a tehetségé. (M. L.) hősök, halálmegvet ők; idegen tájak, idegen hold és messzi idegen fellegek; Északafrika forró szélviharai; van benne könny is, halál is, ez mind hozzátartozik a romantikához, aminthogy hozzátartozik az is, hogy húsz légionárius, ha kell, szembeszáll négyezer arabbal; összeszoritott foggal öldöklik egymást és meghalnak mukkanás nélkül, galoppozó paripák és trcrnibitaharsogás közepette; hófehér habos lován vágtat a lány az éjszakában, hogy megmentse szerelmesét; megmenti, de őt gyilkos golyó találja és meghal a szeretett férfi karjaiban; koporsójára kitüntetést illesztenek a tiszturak s aztán két szerelmes keze egybefonódik. Van happyend és nincs happyend, minden van. S most hadd mondja el, hol hangzott el a film közben a taps, amely bizonyította előttem ezen az estén, hogy milyen jók, milyen igazságosak az emberek. A filmben szerepel bizonyos Vidor nevű káplár. Ez a káplár nagyszerű fiú. Ez a káplár — hiszen „hás!“ — állja a meleget ‘és állja a hideget; ez a káplár a legkedvesebb hajtárs. ezt a káplárt szeretik alantasai és becsülik feljebbvalói; ez a káplár meghal, ha a sors úgy hozza magával pccnasz nélkül; ez a káplár kitűnő lovas, erős és ügyes; erre a káplárra csak ránéz a lány és már elmenne utána a poklok fenekére is. Ezt a káplárt üldözi szerelemtől el- vakitoft feljebbvalója, mert féltékeny rá, de egyébként ő is jó ember legbelsejében és ő is szereti. Hát lehet nem szeretni egy ilyen káplárt! S mindezekhez Vidor csak idegenlégió- beli álneve lehet, amint ezt mindjárt az eleK m^Sl fütámAnf- Mircs a flflios i ©K&9P Nagy szerencse ért az ausztráliai Geelong városkában egy asszonyt, aki egy s'dnoy-i aukción 8 fontért egy kis antik Íróasztalt vásárölt. Amikor az asszony odahaza tisztogatta uj bútordarabját, felfedezte, hogy az Íróasztalban egy titkos fiók van s a fiókban vattába burkolva csiszolatlan gyémántokat talált. A gyémántokat legalább kétszáz éwe, ezelőtt rejtették el az Íróasztal titkos fiókjában. A nyers gyémántok értéke 4000 font. Az ELLENZÉK a haladást szóig Ujj. A kisebbség' és »irtberi ingok előharvosa. Utánvéttel is küldjük. Kérje a könyvszenzációk ingyenes jegyzékét.
