Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-17 / 13. szám
25 »ELK/VZrt K 10 31 I an air 11. Â lsei világpolitikája Változó külpolitikai éghajlat Európa n? időjelzésből jváltozó“ megjelöléssel ismert diplomáciai égliajlflt jegyélk* Jépett. A hisztérikus fö'drész, mely az uj* év<rt az okíts/ angol I''o’Klkt'»/i tengeri megegyezés enyhült luuigulatálxin élte m<^, ;»1 if> eg\ I léttel később a Jogk oi nőd v abban veszette uiesnek látszó feszüMség âlkifpotaliţi lé|H’tt, a tv <1 közeliére már a 1> külékenység enyhéiül szellői terjedeztek fölülte es nem lehet tudii1', hogy a hé! irtó'só napjára «cm fed-'-k-e újra .sötét viharfelhők számára a latliíitárt. Egyelőre ez a láthatár IVd'ÜN/tuYi- hau van. anélküli, hogy a fenyeltéi ködök eloszlásáról lehelne Ix'szélni, A hékiilókeny- ség hangulata terjeng, de a megbékii és pozitív alapjai még sehol sem 1 álhatók (»sok a közvetlen veszeddlimet jelentő viitutárgyn- kat sikerült hűlt érbe szorítani. A váillo-ás háttérbe rejtett előidéző okait — press wiók, engtsLml .ínyek — azonban nem láthatjuk. Mindkét fél a másik vüss'íi vonni Iá.sáró’ 1 leszól, amit nem lehet a 1 >ékeha j k uidóság leg- johh bizonyítékának tekárleni. A feszültség engisle't, de u két front, a Berlin— Hóm« és a IvOiulon—Paris tengő"vek frontja változatlan összetartással szemlienállnak egymással ,s a vitában az utóbbi tengely elég gyakran megnyílóik Moszkváiig. Az európai külpolitika általános zavarában ina ezt a két tengelyt lehet a lega'land öhh irányitó erőnek tekinteni. A Berlin—Kóma tengely heálhaló kiőre épp úgy véglegesen kialaknlln :k lá-t- s/'ik, m'nt a London—Paris tengely. Coring IKirósz miniszterelnök most lefolyó római tl'.rgyn'ásai a nőméi—olasz egyii ti működi S további meg.szilárd tását szolgálják. .Angol és fmiiKva államférfiak sűrűn ismételt ki jelentése: lx>l ped g világosan lehet iá!ni, hogy Angiin és Franciaország között olyan s/.o- ívM kajK-soáit áll fönn, amilyenre csak a háború alatt volt jvélda. Anglia igyekszik megőrizni <“ hali rozási szándékát az Eurqga keletén fölmerülő kérdésekkel szemben, a Baj- fta vülőkéd ar/onba n, Franciaország és Bd- ginm védelmét,megiválloztathntallantd szilárd kötelezettségei tárgyéinak lek’nti. A kii'po.] Ilkái enyhülést eőidé/.ö helyzetnek tehát a két front vezető hatalmai közölt kell létre- jönm'e. Ez műn zárja ki, hogy kü’ön tárgyalások folyjanak Je az egymással szembenálló frontok egyes hatalmúi között is. Ilyen tárgyalások megindulásában reménykednek most Franciaország és Németország között. A lehetőséget erre az a kije- lemiés adta, melyei az újévi üdvözletek alkui mâini] Hitler tett « her lim francia nagy- kövel előtt Valószínűnek látszik, hogy a francia migykjöket már jóideje előzetes tárgyalások cé folyta.loH elvben az Irányban német iirányadó egyéniségekké!. Nyilvánosság szT.an0.Ri űzzHnhan ezek a hírgyalúsok rejtettek maradnak. F randa vezető köröklven számbén komoly hajlam<lóság muhitkozik orra, hogy a veszedelmes német—francia ellentétben gyökeresen enyhítsenek A francia polgári radikálisok vezére, Herrot kamarai elnök. akit a mai Németország világnézeti okoklvól egyik legengeszfé'bo'et’enebb ellenfélének túrt, a kamara uj ülésszakának megnyitásakor feltűnően meleg hangú hékel>o- szédet tartott, melynek célzásai nyilvánlva- lóan Németország feli'1 irá,nvulhuk. A kamara közép párti élen zekéinek vezére, Pnu'l Reynaud, volt pénzügyim'risbter és alighanem jövő mmiszterel n ők. egy újságcikkében nyl.lt felszólólássnl js fordul Németországhoz. Cikkében patetikus hangon jelenti kii, hogy Európa a végromlás lejtőjén van lés hogy ennek a pusztulósnak csiaik Franciaország és Németország kibékülése velhel véget. B um mm'sztere'iuö'krek a jövő vasárnap Lyonban tartandó beszédéiül hasonló ki je’en léseket vámok. Londonból Edén külügyminiszter sietett pár nap előtti beszédével aiz újra mutatkozó megegyezési hajló ml óság támogatására. Berliniben ügyön ez a beszéd, mely a Göbbels által föíál/lMott „vaj, rvagy ágyú“ ab Iernativóba,a inkább vájná ajánl a német népnek, mint ágyút, bizonyos ellentmondód váltott ki. íMert a németek szil imára, am’nt a német diplomácia félhivatailos lopja mondó, ez >a kérdés nem olyan egyszerű, ahogyan azt Eden felfogni szeretné. De á'lólábán német részről sem fogadják visszautasító módon a gazdasági kérdés előtérbe tolását. Az általános irányelvekben való megegyezés azonban Hívóiról sem jelenti a gyakorlati kérdésekben való megegyezés biztosságát is. Az uj Németország, melynek rohamos katonai talpra áfása annyi aggodalmat kelt •Franciaországba,n és Angliában, igazában rejtett gazdasági blokád alatt áll egész sor külföldi hatalom részéről. A németek fölvették a harcot ezzel a b’oknddal, ami természetesen igen feszült helyzetet idéz elő gazdásági életükben, melv egész fölépítésével a nemzetközi kereskedői n e volt alapítva. Most arról van szó, hogy ez a gazdasági zárlat, mely főleg Anglia és Franciaország kézéi *cm van, engedjen szőrit á.sálióL London és Páris aat a föMétcht szabják, hogy Ném-elországimk minden nigeóináiínyei szem Inni a fegyverkezése terén kell engedményt tennie. Angol francia felfogás szerint enélkül iminden gazdasági engedmény arra szolgálhat, hogy német részről azok ellen kovácsoljanak fegyvereiket, akik az enged- , monyt t<vszik. Német részről viszomt nem hajlandók a két dolog közölt kajvcsolatot teremteni. A német fegyve.rkezés szerintük Né- metors'zág biztonságát szolgál ja és ezen -a téren gazdasági kárjiótUísokért engedményt nem Jeliét tenni. 1 x*fegyvei’kezési engedniéaiy — jeentk ki Berlinben — csak másik részről nyújtott let egy verkezésj cngedmén'nyel szemilxsn tehető, vagy -rrtiogy. Politikai eny- hiéést azombdai gaz«iasági engedmények árán is el lehet enni. Francia és angol réiszröl ezzel szemiien a német huddipar nagy teljesítő ki ff)ességére mutatnak rá <ís arra hitvát- kozjiak, hogy egyforma leszerelés esetén Németország katona dog erősen kiképzett tarta- i tokaival jóval gyorsabban állhat léljes harc- készstígben támadásra készen, mint az iparilag es szellem1 leg kevésbé mi I i tarizál’t hatalmak. Ezen a téren még a legteljesebb bizalmatlanság akadályoz meg minden megegyezést, ez teszi lehetet'enné, hogy az országok erejének legjn.vút ne a rohamos fölfegyverkezés versenyére fordítsák. A vitás kérdések többi területein nem ke- vesines súlyosok az ellentétek, bár megegyezésék lehetőségére, itt inkább lehet utakat látni, mint a lefegy verkezés terén. Német részről az utóbbi hónapokban föltűnően előttűrbe hozták a gyarmatok és a nyersanyag kérdését. A Ke’eteurópa felé irányuló 'német igények kissé háttérbe látszanak szó- ' ! mini. Ennek alighanem a német—olasz meg- ! I egyezés az oka, mely például Ausztria kér- j I désében egyelőre az adott helyzet fenntartó- •' sál biztosítja. A bke szerződ és által külföldi 1 I birtokaitól és befolyási lehetőségeitől meg- ' foszlott Nónietonszág mind tevékcnyeblé vá- I ló kiilipoli'tiikl.ijálián alil<*;rniativ illődön hozza különImui előtérbe k iilönlhözö irányu követeléseit. Ezúttal, mintihogy a tienizelközi válság kőz pont jábam a siijaaiyol kérdés áll, mely- lx’ii l'mnciaorsz;íg és Anglia a német érdekek el'hnijátékosai, a követelések is olyan tereken mozognak, amelyeken francia fs angolok a dl} íatna.k engedményeké t. Olaszország a Földközi-tengeri angol érdekek elismerésével biztosította magának albesszilniai liódi- tásának elismerésiéi angol és francia részről is. Ezért visszavonult a Baleári-sz.igelokon szerzett befolyásától, ami Anglia és Francia- ország számára egyaránt veszedelmes lehe- löségektől való «megiszal)fldulást jeUsntett. Németország hasonló állásfoglalása a spanyol kérdésijén, különösen Spanyol-Marokkó ki'r- (1 éveben, ugyanilyen föllólegzésl jelenthetne <iz angoloknak és franciáknak s az ilyen visszavonulásit a hatalmak mmizetközi csere- iizletélxm megfelelő árnál szokták kárpótolni. Diplomácia köröküjen azt hiszik, hogy esetleg ezen a téren fognak mozogni a I.ondón , Paris és Berliai között rövid időn l)e- Iii 1 megindítandó tárgyalások. A gyarmati kárpótlás mindenesetre kemény diót je’en te ne angolok és franciák számára, akiknek ezúttal gyarmathirodaJmuk- löl leadni kellene és nem növelni azt. Angina olyan alü]>o.san elhelyezte domíniumainál az. elvett német gyarmatokat, hogy azt tőlük most már visszavenni szinte képtelenné vált. A német délafrikai gyarmatok a Délnfrikai Unió kezében vannak, mely ezt a területet már a lehető legszilárdabban magához kapcsolta. Az ausztráliai sz.igettenge- ren levő német birtokok Ausztráliához és l j Zélnndhoz tartoznak, amelyek szintén siettek |>ár nap előtt kijelenteni, hogy nem hajlandók lemondani róluk. A szigetfengc- ren levő többi német birtok japán kézben van, amelytől szintén nem lehel ezen a téNÉ'/!ET0^S7ÁG UTÁV Japánnak: is kellenek gyarmatok LONDON, január 16. A Havas távirati iroda jelenti Tokióból: Japán politikai körökben nagy várakozással tekintenék a német gyarmali igények kérdésének megoldása elé s mcgállapitják, hogy a német igények- kielégitése lényeges hatással lesz a japán kü’politikára. Japán részről ugyanis szántén gyarmati igényeket hangoztatnak nyersanyagszerzés céljára. Január 23- ín este a római katoli in gimnázium dísztermében: PINTÉR BÖ8KE ; ' ; k ELŐADÓESTJ Csiky Viola Glória prim balerina fe'Iépíével Széni a ©éke a nemzeű-parssz^pári ©királysági és <ranssylv.iniai szárnya közM BUCUREŞTI, január 16. A nemzeti-parasztpártban tegnap tovább folytak a tanácskozások, melyek a központi vegrehajtóbizottság összehívásának előkészítésére és teljes összhang biztosítására vonatkoztak. A tárgyalások Mihalache személyes irányítása mellett folytak, aki tegnap fontos tanácskozást folytatott a párt jobboldali szárnyának vezetőjével: Costachescuval. A Curentul értesülése szerint sikerült biztosítani a nyugalmat, minek rövidesen, talán még a végrehajtóbizottság ülése előtt valamely formában kifejezést adnak. Lényeges eredmény az is, hogy sikerült leszerelni az elégedetlennek látszó transsyl- vániaiakat. A tárgyalások kedvező befejezésének jele, hogy Calinescu és Mad- gearu tegnap este a fővárosból elutaztak. Madgearu ma Oradeán. holnap Ciujon tart előadási a gazdasági élet románosi- tásáról s nincs kizárva, hogy találkozást keres Maniuval. TeheteÜenül* .* Kyímoltalanul, árván állt a'/ ő-.crnfxr • term hm vad erői között tudása krvés vol ha , t<- ir^íj. u'/zköt veteti tértébe, jaji'.ió foháv/.nál (órául1 vapi/A Isi énéhez., ho^y vepye ü róU s uj ’> kezét — mert egyebot nem tudott Mj n-ár *z orvosi tudomány fejletuénc és Kyónvkincstárunk szaporodása megoldoct.< ezt, hogy az ember séRr.ek nem kell 'öl>bé u(;y r/cn vednie, ha beteg'ég éri Most, legújabb n ú Kyóuy- kincsiárunka' és a szenvedő emberséget a világ lrrü amerikai Castro D-vel ufbb nyereség érte, mert régi, krónikus gyomor, bél, epe. vese é» májb’.jbsn rendkivü i tredmenyeket mutatr>'t fel. Kísérletek által be lett bizonyítva, úgy a béci kiHnkákon, mint a belföldi kórliázakba-n, hogy az Gastro D. olyan elemekért c^TDaímaz, amelyek szervezetünk fiziológiai folyamaitaira nagy befolyással vi-rmak. Gastro Ü. kapható az ország minden gyógyszerárában és drogérá jáb-n, vagy postán tneg- rendclhető no lej utánvét meliert C'ászár Ii. gyógyszertárában Bucureşti, Calea Victoriei 124. ren különös önzetlensógct várni. A francia k' 'zlxm levő német gyarmat terű lelek úgy lteleókelőilinck Franciaország egységes afrikai gyarmfllblrodalmálía, hogy a visszaadás ólie.n stratégai oktukhól a francia hadvezető- seg tiltakoz’i.k legerősebben. A mego'.diás fxj- dig, melyről egyódeig szó volt, hogy gyar- mati kárpótlás helyett a nyersanvagt>eszer- z.ésj lehetőségek uj elosztásával kárpótolják az ex’.rányban nagy hiányt szenvedő német birodalmat, azon az dlileptéten akadhat meg, amely a gazdasági megegyezést is akadó- kyozzid, hogy: franc a és angol részről csak lefegyverkezési engedimények ellenében haj- 1 ondók pénzügyi és gazdasági engedményeket tenni. A mai Németország viszont, minden jel orra mutat, azt a nyomást, melyet a beérkezett hatalmak nyugodt emésztésére gyakorol, nem hajlandó jeleirtéktclen engedőiénv<‘k- ért felfüggeszteni. Ebben az álláspont a Fan támogatja Olaszország is, amely sok lekin- tetben Németország csendes támogatásaink köszönj, hogy uj afrikai birodalmat megteremthette. A pvúltozó“ diplomáciai éghajlat elég lehetőséget tartogat tehát még arra, hogy a most enyhébb időjárás helyeit, újra viharosabb időket hozzon. Viharosabb idők azonban, amint annyi tapasztalat mutálja, nem je’en fenek még katasztrófái. Sőt, változó éghajlat idejében nem lehetetlen a csoda sem. mely a kibontakozás felé vezet. Csábti szalmája a spanyol rés LONDON, január 16. A Rio Tiaitoban (Spanyol-Marokko) lévő rézbányák angol igazgatósága jelentése szerint az elirekviTt.ilf rezet a nacionalisták Németországnak szállítják. A jelentés szerní a francia bányák hasonló eljárás miatt panaszkodnak. S/1IV F.S IDEGBAJOSOKNÁL. ITSE ÉS CUKORBETEGEKNÉL, KŐSZVÉNÖTEN ÉS CSUZ- BAN SZÉNITIDŐKNÉL az envhe természetes FERENC JÓZSEF kese-üviz kítün;>en beválk, mert a beleke- a'.’pcs-n k tisz tja, a evorror és 4 máj működését előmozd -t fa az emésztést és az anyagcserét pedig lényegesen megjavítja. Orvosok ajánl jak. Ma estes I Mărim Vmléria-bál ! Régi hangulatot kedves, szép. távoli köd- i be vesző boldog idők képét idézte vissza a I Mánia Valéria Árva.h'.’.z bálja. Ez már hagyo- j mányo.s és így folyék hosszú évtizedek óta ] és minden esztendőben visszatér egy napra, ! illetve egy éjszakára az a boldog béke, I amikor az emberek azért mulatlak, azért j kö’teikezteík, hogy- ezzel a jótékony célt I szolgálják. A város1 11H közönsége jön ösz- * sze a Mária VaSéria-bálokon. Eldobnak ma- j guklól nap; gondot, bút, jajt és a báli fer- I geleghe csak egy gondot visznek ma.guk:ka!, I ölvén kresi árva eltartásainak a gondját. A j Már'a Valéria-bál jövedelme szokta fedezni j félszáz emberpalánta e’tartásának költségeit I és a Mária Valeria -bálok, eltekintve a pom- l pás rendezi Ütők már ezért is sikerülniük j kell. nemcsak erkölcsileg — mert hiszen ez í annyira természetes, hogy beszélni sem kell ró’a —- de anyagilag is. A ma esti Mária Valéria-bált az iparkamara 11 j épületének gyönyörű nagytermében tartják meg és Puskás Béla fogja húzni a ronogós talp alá valót. A bál este tíz órakor kezdődik és a nyitó párokat a figyelmes rendezőség ez utón is arra keni, hogy pontosan jelenjenek meg. A Mária Valéria-hál. m'nt mindig, ezúttal is szigorúan zártkörű, aki azonban valami tévedés fo’yüán nem kapta meg a ntévre szóló meghívót, ne sértődjön meg, küldje el ennek ellenére is a Mária Valéria Árvabáznaík az árváknak szánt összeget, mert hiszen ennél o bálnál a mulatság másodrangu fontosságú, a főcél az, hogy az ötven k;csi (árva sorsát az 1937, esztendőre biztosi tani lehessen.
