Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-15 / 11. szám

a mum rr.rfíNrtne 19 3 7 I a n ii A r 13. 4 HALÁLRAÍTÉLT MAGYAR HADITUDÓSÍTÓ fch/edelő/ködő1t ;</ <gé«i, század otthagyták a frorilol s páncélautókkal, gépfegyverekkel megindullak Valencia «*1 N*n. NAPLÓJA SPANYOLORSZÁG RÉMSÉGEIRŐL IV. így „harcol * a spanyol anarchista Irta:Kalász József Copyright by Publicitás Press Service and ELLENZÉK Rum-btim, si-ni Valenciában nincs háború, béke van. Rendkívül meglepeti, mikor a s/á! ódában egyszerre csak gépfcgyverkutlogáxL hullok. Kézigránátok is robl/annak. Rohanok le a lépcsőn, a portás iil "kis szá­kén a szálloda «lőtt s újságot olvas. — Mi Az? — Micsoda? — ti ti fel a fejét az újságból. Hirtelen ében nem jut eszembe megfelelő spanyol szó. — Bum, bum...? Mosolyog: Mudridi magánjelentés: „A üca rtózueoc'- Kalász József­nek semmi nyomj. Állítólag Va­lenciába! vitték . . ülünk a tizenharmadik emeleten. A de­tektív, a katona és én. Tegnap a föld alatt, most a föld fe’ett. Vájjon most megúszom e? Nagy bőrfotöjben illők. Börfotöjben ül a katona is, térde között n puskával és bőr- lotöjben ül a detekliv is. Cigarettázni szeretnék, keresgélek zsebem­ben, de nincs cigarettám. A katona észreve­szi. letámasztja a puskáját és cigarettát ad. A detektiv tüzel. Ülünk hárman u fotöjben, cigarettázunk és hallgatunk, mint három angol a klubban. Arra gondolok, hogy meghalok, ök nem tu­dom m’re gondolnak. Két óráig hallgatunk és várakozunk, mig visszatérnek a detektívek. Nem tudom hol jártok, hárman jönnek vissza. Intenek, le­megyünk. Az utcán autó vár. Beülünk. Mel­lém kiét detektiv, a solTör mellé egy. Háborúban vagyunk, fronton vagyunk, forradalomban vagyunk: bizony a „közbiz­tonsági viszonyok" (igy mondják ezt béké­ben?) nem a legjobbak. Akik politikai de- tektivvel ülnék autóba, többnyire az ország­idon szoktak „kiszállni". De nem élve. Nem megyünk ki n városból az ország­idra. Az autó a kommunista párt központi végrehajtó bizottságának székháza elölt áll meg. Némileg megkönnyebbülten sóhajtok fel * Meg kell magyaráznom, hogy miért jelent i elüli v megkönnyebbülést a letartóztatott számára, ha a kommunisták székházába vi­szik. A bárom detektiv, aki a sajtófőhadiszák láison letartóztatott, a FAI (az ibériai anar­chista párt) fekete-vörös jeltvésnyOt viselte. Azt hittem, hogy az anarchisták tartóztat­nak 8e s annak, aki anarchisták kezébe ke­rül, igazán nincs sok reménye a menekü­lésire. (Mig ismét két órát várok a kommunisták szákházának őrszohájár», ahol nyomban ebé- bet: halaskását, mézet, szőlőt és bort adtak, elmondok egyet mást az anarchistákról.) Aznap temettek Durrutit, az anarchistave- | zért, amikor Barcelonába élten». Tudják, iki volt Durruti? Én sem tudtam. A szálloda portásától kér­deztem meg, mikor a százezres gyászmenet elvonult az obiak el-őtt. Azt mondja a portás, hogy: — Pistoler. — Mi? PistoTer? — Si, sá. Pistoler. A kezével is mutatja, hogy olyan ember volt Durruti, aki a jobbkezében is pisztolyt tartott és a balkezében is. Szóval, bátor, hős katona volt. Nyilván a harctéren halt meg. Most tanulom a nyelvet, mindjárt meg is jegyzem magamnak az újonnan tanult szót és hogy a pontos értelmét is tudjam, meg­nézem a szótárban is. FöUapozom a magyar-spanyol szótárban a ,,bátor“ szót, de az nem az, nézem a „hőst“, az sem. Nézzük a spanyol-magyarban. Ejnyel? Pistoler azt jelenti, hogy útonál­ló, zsitváuy. Később megtudtam, hogy a portás nem mondott igazat, vagy a szótár nem jó. Dur- rutj nem volt sem útonálló, sem zsivány. Bankrabló volt. Mintegy 25 évet töltött bör­tönben, de ebbe a 25 évbe nincs beleszámít­va az a 15 év, melyet legutoljára az ara- gonnni bankrablásért kapott, mert ebből nem töltött ki csak néhány hónapot, jött a for­radalom s kiszabadult. ii 1 £3 líatanáraa’k pénz UH. Nagynchezen sikerült a belső válságot eh- simítani, Durruti katonái azonban még min- d g sok gondot okoztak a kormánynak. (Az­óta a helyzet megváltozott, az anarchisták teljesen alávetették magukat a kormány és központi katonaságok intézkedéseinek.) De­cember elején történi, hogy a „kolumna Dur­ruti“ beküldött a frontról kit kalonalestvért Va’enciáha pénzért. Hol van a pénz? Bankban. Ehhez nem kell anarchistának lenni, ezt minden gyer­mek tudja. A frontról jött két anarchista katona be­állított egy valenciai bankba s a pénztáros­tól pénzt kértek. Kérésük nyomatékául re­volvereiket a kezükben tartották. (Durruti járt igy bankokba ifjú korában.) A bankokat és középületeket a köztársa­sági gárda nagyon megbízható katonái őr­zik. Mikor az őrök látták a ké't rabló ka­tonát a pénztár előtt, felkapták fegyverüket, lelőtték a két anarchistát, majd táblát akasz­tottak a nyakukba: , „Ez légien a példa“ ■ A két holttestet klfoklették a bank elé, a járdára. A kohimnn Durruti hamarosan értesült a Valenciába küldött expedíció sorsáról. A két testvér meggyilkolását most, hogy Durruti hailála miatt még feszült volt a helyzet, szin­tén a kommunisták müvének tulajdonítot­ták. Rögtönzött megbeszélést tartottak, majd — Si, si — és int, bogy tényleg bum- btim. — Ki? — legyint: — Anarchisták. — Miért? Két egymásnak fordított mutatóujjával mutatja, hogy az anarchisták összecsaptak a kommunistákkal és azok „bum, bum“. Meghiúsult a Munkakamara eMen indított hajsza Chirilla elnök nyilatkozata a miniszteri vizsgálat eredménye'rői CLUJ, január hó. Nemrégiben ismertettük ezt az eléggé el nem ítélhető hajszát, amelyet a pünkösdi ki­rályságuktól megfosztott időközi bizottság egyes tagjai indítottak az eredmKnyesen dol­gozó cluji munkakamara megválasztott ve­zetősége ellen. Azóta ez a hajsza még job­ban kiéleződött, egyes cüuji és Bucuresti-i lapok lehetetlennél-lehetetlenebb vádakat emeltek a munkakamara vezetősége ellen s felhívták Bucoveanu Petre volt időközi bi­zottsági elnököt a jelenlegi kormánybiztost, hogy a munkakamara jeenlegi vezetőségét oszlassa fel. Ez ugyan még nem történt meg, a munkaügyi miniszter azonban elrendelte a vizsgálatot, amely a napokban véget is ért és omelynek eredményéről dr. V. Chirila munkakamarai elnök az alábbi nyilatkozatot tette: A munka és egészségügyi minisztérium különféle újságcikkek állapján megmoz­dult és vizsgálatot rendelt el, mely 9-én végződött és a következőket hallgatták ki: Petre Bucoveanu képviselőt, dr. Chirila munkaügyi vezérfelügyelőt, dr. Alexandru Fodort, a kamara ügyészi,'t, Teodor Biin- deát, a kamara könyvelőjét, Grigore Mi- haiilas főkönyvelőt, Dimitriev Iovanel szak­osztályi elnököt, Iorgu Valctvt, a kamara volt ideiglenes tisztviselőjét. Dr. G. I. Ghiu­lea a munkaügyi minisztérium vezérfel­ügyelője által a vizsgálatról felvett jegy­zőkönyv a következő következtetéseket tar­talmazza: 1. A cluji munkakamara tisztviselőit nem „pofozták fel“, mint ahogy azt a Na­ţionalul Nou cimü újság 1936 december 19-ikii számában irta; 2. A román hivatalnokokat, számszerint 14-et nem kezelik mostohábban, mint a kisebbségi tisztviselőket, számszerint két gépirónőf; 3. A kamara tanácsának és vezető bi­zottságának ülésén nem használják a ma­gyar nyelvet, a jegyzőkönyveket és a ka­matra minden ügyiratát román nyelven ve­zetik; 4. A tanácsnak és a vezető bizottságnak ülésem nem éneklik a magyar himnuszt, anrnt azt a „Porunca Vremii“ cimü lap 1936 decemberi számában írja; 5. A kamara tanácsülésein és vezető bi­zottságában nem éneklik az Intirnacionálét, amint azt az Universul 1937 január 11-iki száma irta; 6. Egyetlen ügy, amely (valóban megol­datlan maradt Iorgu Valeu tisztviselőnek az ügye. akit a '.örvényes formák betartása nélkül alkalmaztak. E tekintetben a mi­nisztérium fog dönteni. Természetesen, az említett Naţionalul Nou és Universul cimü újságok ellen meg­tesszük rágalmazás miatt az eljárást. Annak ellenére, hogy sem barátaim, sem azok. akik engem ismernek, nem adtak hi­telt sem az ellenem, sem az intézmény ellen felhozott rágalmak, mégis kötelességemnek tartottam a fentieket a nyilvánosság tudo­mására hozni. ARANYERES BÁNTALMAKNÁL ÉS VÉR­KERINGÉST ZAVAROKNÁL, különösen nagy­étvágyú ér kényelmes életmódhoz szokott egyé­nek, i -ermészetes FERENC JÓZSEF keserüvizer egy pohárnyi napi adagokban k'ssé felmelegitve használják. Orvosok ajánlják Uj életrajzregény! Watson: MEDICI KA­TALIN. A ..Szent Bertalan éjszaka“ rendező­jének élete. 350 oldal, fűzve 180, kötve 252 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Plata Unirii. Vidékre ntánvéttel azonnal szállítjuk. Kérje a könyvujdonságnk ingyenes jegyzékét. CONTINENTAL SZÁLLODA (Budapest, VII., Dohány - utca 42. ) A főváros középpontjá­ban, mindenhez közel. 160 szoba Hideg-meleg víz, köz­ponti fűtés, garázs a házban. Kitűnő étterem! Szolid árak, figyelmes kiszolgálás! Finom családi szálló í Hős, zsivány vagy rab!ó Áz anarchista, mini hatana Durruti volt « katalóniai anarchisták ve zére, halálát rendkivüld kiadásban je’entel ték a lapok, gyászkeretes képe ott függ min den ujságosbódő oldalán, több mint ÍOO.OOÍ ember kisérte utolsó útjára, A fronton hal meg. golyó érte. Még a polgárháború elején történt, mikoi a köztársaságiak, szocialisták, kommunisták szünd'ikűJisták már rég a fronton voltak hogy az anarchisták nem voltak hajlandói a frontra menni. Nem voltak hajlandók, mert az anarchis ta elvekkel ellentétben van a katonáskodás a fegyelem. Az akkor még nagyon gyenge népfront kormány sokáig tárgyalt az anarchistákká (Katalóniában az anarchistáké a legnagyobl párt és szakszervezetüknek, a CNT-nek döntő befolyása van), mig V’gre sikerül Durrutit, a barce'onai anarch ista ve zért rá beszélni, hogy a frontra menjen. El is ment Barcelonából néhány ezei anarchista a frontra, de az anarchista ko lumnákra (századokra) nagy panaszok vol tak. A vezérre, Durrutira, nemkülönben. Ez is fegyelem Durruti ugyan a maga módján fegyelme tartott csapatánál, de mégis... így tartott fegyelmet: Ha egy anarchista megunta a frontszol gálatot, egyszerűen bejelentette, hogy mos már hazamegy. Anarchistát cselekvési sza badságábam nem ’ehet korlátozni s Durrut sem helyezkedhetett szembe saját elveivel Egyszerűen ezt mondta: — Úgy testvér? Haza akarsz menni? Hát menjél. A puskát azonban mi adtuk neked, arra nekünk, itt szükségünk van, azt add ide testvér. A katona belátta, hogy viszont Durruti testvért sem lehet egyéni akaratában korlá­tozni, ha a testvérnek a puska kell, hát (fájó szívvel bár, de) nesze, itt van. — Aztán tesüvkr, az autót is add ide, azt is mi adtuk, arra is. szükségünk van. Menj csak haza Barcelonába, testvér, gyalog. (Spanyolra nézive nincs nagyobb csapás1, mimt gyalog járni.) A ruhát is mi adtuk neked, testvér, az is kell nekünk, vesd csak le, testvér. Pőrére vetkőzhette a testvért, aztán: — Most eredj, testvér, mehetsz Barcelo­nába. így tartott fegyelmet Durruti, de a kom­munistáknak, akik legjobban vannak fegyel­mezve s saját pártjukban és szervezeteikben egymásközt drákói szigort tartanak, mégis sok panaszuk ivóit ellenük. Főleg az, hogy a polgári lakosságot sarcolásokkal és jogta­lankodásokkal elidegenítették a népfronttól. Durrutit, a vezért egy szép nap golyó ta­lálta. Halálos golyó. Sok mindent beszéltnek. Az anarchisták azt állították, hogy „nem tiszta dolog“ Dur­ruti testvér halála, a kommunisták keze van benne. Ebben az időben oly kritikus volt a helyzet az anarchisták elégedetlenkedése és lázongása miatt, hogy attól lehetett tartani, miszerint Franco egyetlen golyóval győzni fog. Azzal a golyóval, mely Durrutit érte. Csak 105 halott Talán fél óráig tartott az. utcai harc Va­lenciában (erről annakidején az ottani la­poknak természetesen nem volt szabad Írni). Mikor én a csata színhelyére »értem, már mindennek vége volt s vége volt egy csomó embernek is. Vagy 80 halottal láttam feküd­ni a kommunista párt valenciai székháza előtt. Később pontos adatokat is kaptam: a valenciai anarchista támadásnak 105 halott­ja volt: 65 anarchista és 40 kommunista esett el. Az történt ugyanis, hogy a kolumna Dur­ruti bejött Valenciába és páncélautói egyene- son a kommunista párt székháza előtt álltak meg. Szó nélkül gépfegyverezni kezdték az épületet, hogy megbosszulják a két agyon­lőtt testvér halálát. Az épületiben levő kom­munisták, mikor felocsúdtak első meglepe­tésükből!, védekezni kezdtek, az épületben volt elég fegyver, visszatüzeltek, riadót fúj­tok a párt kaszárnyáiban is s a kolumna Durrutit leverték. Jellemzésül mondtam ezt el itt közbevető- leg az anarchistákról, akik még sok vizet fognak zavarni és sok nehézséget támaszta­nak majd Spanyolország eljövendő kormá­nyának. * Ezért könnyebbü’tem meg némileg, űrkor láttam, hogy nem az anarchisták tartóztat­tak le. Nem hiszem ugyanis, hogy ők sok időt fecséreltek volna a legcsekélyebb vizs­gálatra is. Nagyon gyorsan és nagyon som­másan szokták elintézni a „gyanús“ eleme­ket, gyors kezük van s — golyóban ma Spa­nyolországban nincs hiány. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom