Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)

1936-12-06 / 283. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929, ÄRA 5 LEJ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 Fiókkiadóhivatal és k ö n 7 v o s z t í 1 y : Piaţa Unirii 9 szám. — Telefonsz ám: 109. — Levélcjm: Cluj, postsfiók 80. MAGYAR POL KAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: dARTHA MIKLÓS Előfizetési ának: havonta 70, negyedévre 210, félévre 4*’.0j évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, é-yente 40 pengő. A többi külföldi államokba csajt a portókülönbözette! több LVII. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM. VASÁRNAP FÖLVESZI A HARCOT Edward király a Baldwin kormánnyal Három öccse, a yorki, gioucesteri és kenti hercegek szintén melléje állottak. - „Eddy tarts ki!“ - Baldwin lemonaása esetén W/nston Churchill állítólag hajlandó vállalni a miniszterelnökséget .... 111 in a —1 —————— +•'. Japán ts Kína K&zOft a isábornhl tör esc hMvetiendl icnscgci A külpolitikai érdeklődés előterében vál­tozatlanul az Edward király házassági tervé­vel kapcsolatban keletkezett angol alkot- mányváLság áll. Ma már az a helyzei, hogy nemcsak az uralkodó lemondásának kérdése vetődött fel, hanem a Baldwin-kormány vtsz- szavonalása is a legnagyobb mértékben való­színűnek látszik. A már harmadik napja ayi llvánosságra robbant vá'ság ugyanis még mindig a teljes bizonytalanság jegyében álL Tegnap rövid időre olyain hírek terjedtek el, hogy sikerült átmeneti megoldást találni, valahogy olyasformában, hogy Edward ki­rály morganatikus módon vegye feleségül Mistress S mpsoní, akihez feltétlenül ragasz­kodik, ez a házasság azonban a trónutódlás, valamint a királyné alkotmányos jogai szem­pontjából semmisnek lenne tekinthető. A délutáni órákban azután maga Baldwin cá­folta meg ezt a híresztelést egy feltűnően erélyes, szinte rideg hangúnak látszó alsó­házi nyilatkozatban. Kijelentette, hogy a morga na ti kas házasságra az angol alkot­mányban semmi jogi alapot nem lehet talál­ná. Az 1772-es törvény, mely a ktrá’yi család tagjainak házasságát szabályozza, nem ma­gára az uralkodóra, csak a hercegekre vonat­kozik. A király házasságához semmiféle ha­tóság beleegyezése nem szükséges. Akit azon­ban a király nőül vesz, az az angol házas­sági törvények értelmében feltétlenül király­nénak is tekintendő. Ezen csak úgy lehetne változtatni, ha törvényhozásilag intézkedné­nek erre a speciális esetre vonatkozólag, „őfelsége kormánya azonban — mondta ha­tározott hangon Baldwi n — nem hajlandó ilyen intézkedésre4'. Kijelentéséhez hozzátet­te még, hegy meggyőződése szerint a domí­niumok, melyeknek hozzájárulása ebben az esetben ugyancsak szükséges volna, szántén nem adnák meg ezt a hozzájárulást. Attlee őrnagy, a. legnagyobb ellenzéki pártnak, a munkáspártnak vezére megelégedéssel vette tudomásul a minisztereInök nyilatkozatát, melyről kijelentette, hogy nem 's szabad vita tárgyává tenni. Feltűnt azonban, hogy a kor­mánypárt egyrésze és a munkáspártnak is egyrésze kevésbé volt megelégedve a nyilat­kozattal. A kormánypárt elégületlenjcl részé­ről Winston Churchill újra megismételte a kívánságot, hogy a kormány a parlament megkérdezése nélkül ebben a kérdésben ne döntsön, Baldwin, mint az első esetben, ez­úttal Is kitérően válaszolt a kívánságra és láthatóan ridegebb volt a pártjához tartozó Winston Cburehillel, mint az ellenzéki vezér Attleevel szemben. S a válság csomópontja Is ezen a téren kezd kialakulni. Politikai köröltben elterjedt hírek szerint ugyanis a helyzet mind inkább oda fejlődik, hogy Edward király és Bald­win miniszterei nők közötti párbajról van szó, amelyben az uralkodó az angol politika jelentős tényezői Között sem áll támogatás nélkül. Sőt, a kormány több tagja is, közűik Duff Cooper hadügyminiszter és Simon bel­ügyminiszter szintén mellette állnak. Késő éjjel elterjedt hírek szer’nt megerősíti az uralkodót ellenállásában, hogy családja tag­jai. Mary anyakirályné kivételével, szintén a leghatározottabban melléje állottak. Három öccse, a yfsrki, gioucesteri és a kent! horee- cüii' Állítólag a következő táviratot küldték tegnap hozzá Fort Belvederebe, ahonnan alig mozdul ki: „Eddy, tarts ki!“ A biztatás min­denesetre nagyban hozzájárulhatott ahhoz a fordulathoz, melyről tegnap este politikai körökben mint be végzett tényről beszéllek, hogy Edward király teljesen megváltoztatta lemondásra való hajlandóságát és hogy há­zasságáért kész felvenni a harcot a Balawin­kormánnyal. Különös izgalommal tárgya Iák az éjjeli órákban a másik hirt Is, hegy Win­ston Churchill, a kormánypárt íe^zinesebb* egyéniségű vezető tagja kijelentette volna, YKOBKBOt (Sp.) Az érzés igazsága és az igazság joga összeütközik most a magasban. Az igaz ér­zés és az ér zés télén igaz. A regényességet hadilábra állitjrak zordon ellenállással a tör­ténelmi élet alakiságai, melyeket jognak, al­kotmánynak, politikának neveznek s leg­többször döntő lényegüek. Lent a köznapi- ságban is napirenden van, hogy a szerelem­nek gátat vet és a sziveket gúzsba köti kür lönbség, érdek, hagyomány. De hát még fönt, ahol az uralkodóházak és országok érdeke dönt, ahol az érzelem egy külön fe­jedelmi jog vagy családi törvény rabigájá­ban görbéd és a rangon alul — nem „eben­bürtig“ helyen — keresett szerelem esetén csak a balkézre kötött házasságot — « mór- ganatikust — engedélyezik nehezen!f Ko­runk két ilgfajta regényét említjük egyelőre, hogy egy királyt és egy trónörököst állít­sunk példának: II. Lipót belga király öreg­kori házasságát egy magyar nővel, akinek óriás hagyatéka körül még most is pör ke­reng és Ferenc Ferdinándét, ki a szigorú Habsburg-i Hausgesetz értelmében morgana- tikus házassága előtt születendő gyermekei nevében lemondott minden igényéről ami nem polgári jellegű. Most itt az igazi nagy vihar. Nevezzük rózsaszínű, illatos viharnak? Az ifjú angol király rangon alul akar házasodni. Közvet­len a koronázás előtt. A kormányzat viszont, mely a hagyományba pártok és maradi ele­mek, főleg a dominionok hangulatára tá­maszkodik — o brit common wealth pedig többszörösen szélesebb és népesebb világbiro­dalom, akár Európa — dugába szeretné dönteni a király állhatatosságát az alkot­mány, a szokás, a politika érdekéből. A vég­telenét! kedvelt uralkodó, aki a bányásznyo­mort a mélyben és a konyhában ízleli meg, egyébként is egészen újkori módszerek felé törekszik, ezért lett a neve Prínc Chnrming- ból a Self Mnde King, most nehéz trilrmma elé került: választania kell a szerelem, a trón vagy a harc között, ha nem alkuszik meg a rnng.rejteft szabad kiélés formijaim!. A szerénység illatának elpárolgása után bi­zonyára kéjelegve nézné a világ ezt a ha-r- cöt, nem a szív vagy az uralkodási csáb legyűrését, hanem a családi hagyománynak, a történe'mi rétegek nagyképűségének, a tö­megek álhiuságrünak leszögezésft, mely ohm­kor szereti ugyan a fíob hercegek regényes győzelmét és vidáman csemeseq, ha nagy Péter cár livlandi kisgazda leányt emel a .,pálinkás* trónra, de legtöbbször a tekinté­lyt elv mostohaságát segíti a „tragikus világ érzése“ miatt és a jelen esetben csalánmér- lear.e vetné a kis ál;' szerelmesének q kétsze­res váló pőrét. Angliában végtelenül érdekes és fontos volna ez a királyi harc. Ha választási sza­vazás döntené el, vájjon mi áll jogában a királynak: az amerikai nőt királynénálc vagy csak morgartatikus feleségnek válasz­tanif Ez háttérbe szorítana minden külköz- életi kérdést és a fegyverkezést: Németor­szág és Itália megint kihorgászhatna egy zsíros halat a zavarosból. Ebben a válasz­tási harcban falán a szabadelvű és a mun­káspárt győzne, mely elvi okokból nem el­lenezhetné a király magánéletének szabad­ságát, annál inkább, mert az angol alkot­mány nem ismeri a koronázás majdnem egészen közjogi jellegét a sok egyházi vo­natkozás miatt és nem ismeri a morganati- kus házasság kibúvóját se. Anglia legna- gyetbb uralkodója: Erzsébet, rangon aluli házasságból született, mint Vili. Henrik és Boleyn Anna leánya, sőt a katolikusok és legitimek törvénytelennek minősítették, pl. rokona, Stuart Mária, ki részben ezért vér­zett el a vérpadon és épp ilyen születésű volt fivére, az utolsó férfi a Tudor-házból. VI. Edward, az egyszerű Seymour Janka fia. Ellenben a most uralkodó Koburg-ház, — egy női ág — a háború óta Windsor-ház, családi töményei valóban követelik a: egyen­rangú házasságot és szelepnek engedélyezik a mnrganatikum-ot, mely a germán jog ta­lálmánya. Igaz ismét, hogy benne is történ­tek némi eltolódások: Mary anyakirályné született Teck hercegnő, a morganatikus házasságba jutott Rhédeg Klaudine grófnő unokája: sőt egyetlen leányát lordnak adta feleségüJ és a nemrég házasodott fin, Glou­cester hercege szintén „csak* főúri leányt vett el. Érdekes volna most, ha VIfi. Ed ward megelégednék olyan megoldással, mely balkézre való házasságot engedne kötni a trónon. Mert bizony atyjának. V. Györgynek szomorúbb sorsot kellett vállalnia: elszakí­tották titkos feleségétől, mikor testvérbátyja: Clarence hercege, aki apja: Edward walesi herceg, a későbbi VII. Edward király életé­ben a prezumptiv trónörökös volt, meghalt és a közvélemény óhajára fivére „özvegy“ menyasszonyát, Teck Maryt vezette oltárhoz, aki mint királyné aztán a válások ellensége lett. És még érdekesebb volna, ha most VIII. Edward, mint trónrajutása előtt is rebesget­ték, föláldozná szerelmének a királyságot. A regényesség diádalkiáltásban törne ki és az éppen uralkodó klasszikus irányzat halá­losan megsebesülne: jönne ismét a romanfi- cizmns, melynek a vallásosság, a középkor tisztelete, a hősi gondolat amúgy is utat egyenget márt 1936 DECEMBER 6. hogy Baldwin visszavonulása esetén hajlan­dó a választási kormányt vállalni. Winston Churchill egyik közvetlen hive tegnap éjjel a parlament folyosóin úgy is nyilatkozott, hogy a volt pénzügyminiszter meg fogja gá­tolni Baldwin! abban, hogy Edward királyt letaszítsa trónjáról. Tegnap különben a lon­doni Hvde-parkban tüntető menet alakult, mely „Isten éltesse a királyt!'4 kiáltással akart a parlament elé vonulni . A rendőrség azonban a tüntetőket szétoszlatta. Az angol kormányvá’ság kérdése háttérbe szorítja a külpolitika többi eseményeit, me­lyek pedig, mint a hét végén rendesen, ez­úttal is elég izgalmasak. Mindenekelőtt tel­jesen megbízható hirek szerint a háború ki­törése Japán és Kina között közvetlenül fe­nyeget. Japánellenes tüntetések címén, me­lyek azért keletkeztek, mert egy japán vál­lalkozás 25.000 kinai munkást elbocsátott, a tokiói kormány többezer katonát szállított partra Cingtau kikötőben. A katonák meg­szállották a város legfontosabb pontjait. A Nankoghan székelő kínai kormány külügy­minisztere erélyesen tiltakozott a megszállás ellen s a feszültség annyira kiélesedett, hogy fegyveres összetűzés szinte elkerülhetetlen­nek látszik, A katonai előkészületek mindkét részről lázasan folynak. Ugyancsak tegnap tett Delbos francia kül­ügyminiszter a kamarában formál s nyilat­kozatot, mely szerint Franciaország egy Anglia elleni nem-provokált támadás esetén egé«z szárazföldi, tengeri és légi haderejével azonnal Nagy-Britainia segítségére s/etne. Ugyanezt a kötelezettséget vállalta Belgium­mal szemben is. Eden hasonló nyilatkozata után a francia külügyminiszteri nyilatkozat lényegében egy angol—francia—belga köl­csönös védelmi: szövetség megkötését jelenti. Delbos beszéde folyamán különben igen ba­rátságos hangon beszélt Németországról és kijelentette, hogy az európai béke szempont­jából semmi sem szükségesebb, mint a fran­ciák és németek közeledése. LONDON, december 5. Az alsóház üléséneik befejezése után, Baldwin mi­niszterelnök azonnal Fort Belvederebe utazott, ahol Edward király kihallgatá­son fogadta, ötven percnyi tanácskozás után Baldwin elhagyta a palotát és visz- szatért Londonba. LONDON, december 5. Az alkot­mányjogi bonyodalom az angol keres­kedelmi és ipari életben már eddig is súlyos károkat okozott. A koronázás időpontja körül támadt bizonytalanság folytán a koronázási ipar egyik napról a másikra beszüntette a munkát és többezer munkás veszítette el kenyerét. LONDON, december 5. Illetékes kö­rök megcáfolták azokat a derülátó fel­tevéseket, amelyek az alsóház tegnap délelőtti ülése után terjedtek el az ellen­tétek kiegyenlítésére vonatkozóan. A politikai válság tovább is fennáll. Ez a válság rendkívül súlyos, különösen Baldwin miniszterelnök nyilatkozata után. Ma délelőtt 10 órára összehívták a minisztertanácsot. (Folytatása a 16. oldalon) Jdojétré. “3: Emelkedő légnyomás, váltakozó feh közét derülő irányzattal, enyhe északi, északnyugati szék A hőmérséklet az ország nyugati részein csökken, a ke= letI részekben változatlanul marad. ^U'TlcJS 1930 december 4-én. (Rador) Beii n 175. Amszterdam 236.75, Newyork 435, London 213.325, Paris 202.875, Milano 229.250, Prági 15.38. Budapest 85.75, Beigrád 10. Bueuresli 325, Varsó 81.90, £écs 735.750.

Next

/
Oldalképek
Tartalom