Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)

1936-12-30 / 301. szám

Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE és MÁTRÁI JÁNOS. Agg iparosok és iparosasszonyok meleg karácsonya CLUJ. Az EHenzék jelenti: A ohiji Iparos Egyket Aggunenházáfaan csütörtökön este hat ómkor tartották meg a lcarácsonyfa-esibélyt az öreg bentndajkók részére. — A földszint egyik nagytermében vök íeláthitva a ragyo­gd díszektől ékesített «karácsonyfa, mely kö­rül a boldogságtól és örömrtöl sugárzó arcú öregeik úgy vártak az angyalt, mint a kis­gyermekek. Es hat óira útim néhány perccel kigyuladhbk a nagy fa víítaffiyfóuyü gyertyái és az öregek ajkán felcsendült a karácsonyi szent ének: .Menyből az ángyát'' . .. Ezután Demeter (Ferenc aggmenházi el- nöik gyönyörű beszédben méltatta a szent estót, tkaeraelve azrt, hogy az Iparos 'Egylet ügyixizgó h(ügyválasztmánya itt is derekas munkát végzett és az öregeik karácsonyát kellemessé tették az összegyűjtött adoma- nyök/ból. De meg is érdemlik ezek az öregek — mondta Demeter —, kik vaffiaamiikar me­leg otthonban, barátságos csaáádx körben ünnepelték a szent estét. Demeter elnök beszédére Pál Ikvnáca bermJaikő mondott há­lás köszönetéi az összes aggot nevében, majd néhány karácsonyi date tévékéit el. — Ezután Éléin Samu oggmemhúzri gondnok kiosztotta a karácsonyi ajárirfékok csomag­jait, a mát az öregek gyermekies örömmel vettek «t. 1 Kedves miavepeäy voit, naeiyef -Cluj iparos­ságának ez az erős kubézanénye rendeaett. Ki kell emeljük azért is, hogy TramssyWania iparosainak péJdötképüi áSiiisuk oda, hogy' miként kell dolgozni és inaként lehet az el­aggott öreg iparosokon segít erű. Az Iparos Egylet Aggmarvhaza tényleg irmvbaszcrü in­tézmény, melynek a Decebaű 22. szám aiatfcbi otthonábön jelenSeg 14 öreg iparos és ipa­rosivá van eí-hélyezve szép, tiszta, egy- és kétszobás lakásokban. Az Aggmenházsnak van saját vendéglője, ahonnan az öregek »apónként a legjobb tíláiást kiadják. Boldo­géi. is ezek az öregek, kátaesn hányódnak a társadalom nyakán, hanem nyugodtan, megeléged ette® ékbek. Ez alkalommal is feö kék enuMtsük az Agjgmenház goavdnokánsík. Kiese Samunak dniamest, ki sajnos, éppen most mondott le en>e tisztségéről, mól évek hosszú során át a legnagyobb teslikl'&smerette! és odaadással töttött be. Péádaöcépül szolgálhat Ritán Sa­mu munkája, mert ő az Aggmenház ügyeit úgy vezette, mintha saját ügyeit intézte vol­na. Helyét Kiss Kálmán vette át, ki méltó utódja lesz Któn Samunak. Csak e>«sv p6tdn! így fest gyakorlatban az a mi­niszteri rendelet, mely megtiltja az iparosok munkaeszközének lefoglalását SIGHIŞOARA, 1936 december hó. Köztudomású, hogy a miniszter rendelke­zése alapján az iparosok munkaeszközeit adó­ban nem szabad lefoglalná. A rendelet nagyon szép és üdvőis, csak az a baj, hogy a rende­letre fütyülnek a pénzügyi közegek és- az iparosoktól, mintha éppen aura lenne rende­let, pont a munkaeszközökéit és gépeket vi­szik el. Erre a legfényesebb bizonyíték, amit Sighisoaran Laczkovits Albert cipész iparos üzletében láttam. Megjelenik a végrehajtó pont két órakor és rövid bevezető után ki­nyitja a kirakatokat, honnan három pár ci­pőt vett ki. Ezután a Singer varrógépet ké­szítette elő a beszállításhoz. .Laczkovits inába magyarázta, hogy7 két órakor senki sincs a pénzügynél, hogy ügyéit rendezhesse, a vég­rehajtó nem tágított. Hogy lebet az, hogy a pénzügyi közegek nem respektálják a mi­niszteri rendeletéit? BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓS: A HAR MADIK BIRODALOM KELETKEZÉSE. 270 oldal, keménykiJtés 132 lej az ELLENZÉK könyvosztályában, Clnj, Piaţa Unirii. Vidék­re utánvéttel is azonnal szállítjuk. Szervei le ed í 1c a Medias-í magyar iparosság Januárban lesz az alakuló gyűlés MÉDIÁS, 1936 december hó Médiás magyar iparos-osztálya sajnos, ez- ideig nem volt megszervezve. A szász ipa­rosságnak. ősrégi, évszázados, még a Céhvi- lúgból fennálló mintaszerű intézménye van, de »V olyan zárMikörü, hogy od-a más nem­zetiségű iparost fel sem vesznek. A magyar iparosság is öntudatra ébredt és elhatároz­ták, hogy ők is megalakítják az Iparos Egy­letet. A mozgalom étién Nagy Sándor helyet­tes poégúnn-csrtier áll, ki ügybuzgóságávnl és a magyar ügyök körül kifejlett eredményes munkásságával tefljes bizalmát birja úgy az i paröiságnaik, mint a munkásságnak. Nagy Sándor lelkes rruuiikastársa Bakó Lajos hus­iparos és még néhány ijzaiosvezető. Nagy Sándor indítványára nemrégiben a Polgári Körben egy népes iparosgyülést tartottak, melyen Nagy Sándor ismertette a szervezke­dés fontosságát. Médiás iparossága elhatá­rozta e fonitos kérdés megoldását, Nagy Sándor és Bakó Lajos magukra váNatiák, hogy rövidesen megteremtik a metliusi ipa­rosok és munkások egyesületét. Nagy Sán­dor ezirányu munkálatait már meg is kezd­te. Az aűtakuló gyüiós jaai. hó folyamán lesz, melyre több iparosvezéren kívül Teleki Ádáan gróf is bejelentette részvételét, ki lel­kes harcosa a magyar mozgalmaiknak. Iparosok tanácsadó^ CLUJ, december hó. 1. Tanoncot szerződés nóLküi tartam nen szabad. Hariruac napon bei-üä okvecleoui bt kelt szerződtetni a Munkaksamarónái. Bünte tés ezertől tízezer lejg. 2. Tanoncszei vödéihez: áüampoigán, szü tótési, iskolai, orvosi bizonyát vány, vafcunLnt j egy 30 lejről szóló nyugta, amelyet a beteg- s«gélyzőhőz kell befizetni. 3. Tanoncsz-erződóst három évnél keve­sebbre és négy évnél (többre kötni nem lehet. 4. A munkaadó köteles tanulóját lanonc- iökoiiba j ára mi. Aki nem jár tanoncisko­lába, csőik vizsga alapján .szabadu.hat fel, azonban ez nem menti a munkaadót a bün­tetéstől. 5. A (tznoncnak éven kint 15 nap szabadság jár. Ezt a tteuvuló utólag Ls követelhet)j, ha nem kapta meg. Ez esetben azonban dup­lán kell megadni. 6. Tizennégy éven adu! tanulónak felvenni senkit sem szabad. Az e:enleg előbb felvet: tanulónak az eltöltött!] idejét a törvény sem­miképpen isam szimatja be az inasévekbe. 7. Nőtlen férfi nem szerződtethet 18 éven aiuli leánytanulót és 'magános nő 18 éven aluli fiút. 8. Minden ipari segédmunkás uítán <a mun­kaadó köteles befizetni a keresett adót 750 bs09HBBDBBDBBb „Romániában minden ember három napi műn hálából egy napol a Kincstár részére dolgozik" Vagy az adókat kelt leszállítani, vagy a jövedelmeket kell emelni — — mondja egy vo.t pénzügyminiszter BUCUREŞTI, december hó. Cbristodoreacu, a kereskedelmi és iparka­marák országos szövetségének vezérigazgató­ja startj^szukái adatutokkad adátárrsaBetoct köny­vet! int, amelyben a romániai adózással fog­lalkozik és megáTupitja, hogy itt viselik a legsúlyosabb adóterheket. A pontos adatokat tortaimazó könyv általános fciilünésü keltett ás ezzel kapcsolatban szolkikörÖkbm rámutat­nak arra, hogy a könyv adatait figyelembe kellene venni a feádős állásban levő pénzügyi szakembe­reknek, akik most állítják össze az 1937— 1938. évi állami költségvetést. Ebben újabb oerhek ‘szerepelnek az adózók- J kai szemben, mert az országnak dlengedhe- j tíetlen szüksége -van a magasabb bevételekre, j Ebben semkisem kételkedik, de viszont a I pénz ügymi fruszDcriumnak arról is kellene gon- dos&odns, hogy az adóterhek egyenloek és arányosak le­gyenek, mert azok csak igy viselhetők d a (lakosság anyagi összeroppanása nélküL A kamaráik szövetségének vezérigazgatója kétséget kizáróan megiiibap'tüja., hogy a mt- adóterheiink a (legsúlyosabbak és „ez az álla­pot az adóforrásaik; i-assu kimerüléséhez ve­zet“. Többek között) oat) írja Chnistodorescu ve­zérigazgató. hogy a nemzeti vagyon 1930. évben 116 milliárd 700 miffiSió Lej volt, ugyan­ez évben pedig a kincstári szolgálta tatok el­érték a 30 milliárd lejt. Azonban nem csu­pán ez évben volt igy, hanem 1930—1935. évig minden esztendőben megbalLadst« a nem­zeti) vagyon elyonáisa a 25 százalékot, sőt 1931-ben elérte a 30.7 .százalékot. Ez mis szavakkal azt jelenti, hogy a nem­zeti vagyon 30 százalékát fordították köz­költségekre, tehát Romániában minden ember háromnapi munkájából jelképesen egy napot a kincstár részére dolgozott. Különösen akkor (látható ennek a helyzet­nek súlyossága,, ha figyelembe vesszük, hogy a háború dlőta Romániában az adó át'agosan csupán 10 szizolîak volt. Igaz, hogy a há­ború után megnövekedtek az állami szük­ségletek, azonban ezek nem igazolhatják ezt a túladóztatást. Ez ári Vilmára van a vállalko­zásnak, ame'ynek egyik alapja a közgazda- sági élet fejlődése. Ezt nemosak 'laikusok állítják^ hanem Sb- vsicu Victor, volt pénzügyminiiszter is, aki két évvel ezelőtt hivatok» jelentésében a kö­vetkezőket álapi.lotca mqg: Romániában a 30.7 százalékos adagos adózás' sokkal maga­sabb, mént a nyugateurópai álílamokbain. így 1931-ben az adókulcs Németországban nem hadadlta meg a 28.9, Angliában a 23.5, Fran­ciaországban a 22 százalékot. Romániában még az ás súlyosbítja a helyzetet., hogy az egyes ember jövedelme lényegesen alacso­nyabb, minit a nyugati államok bon, mert azokban az emberek élietttfandardja sokkal magasabb és a nemzeti jövedelem is nagyobb. Németországban az átlagos jövedelem fejen­ként és évenkint 47.936 lej, Franiciaországban 44.447 lej vöd, ezzel szemben Romániában csak ix. 105 (lej az évi átlagos, jövedelme egy- egy adózó polgárnak. Ha azt akarjuk — ír­ja Slavescu —, hogy <a mii adózóinlk is eleget •Jehestoiak kötelezettségüknek, le keli szállítani az átlagos adót, vagy gon­doskodni arról, hogy az átlagos évi jöve- I delem számottevőn emelkedjen. < Éneikül az adózó kénytelen lemondani a Ifcg- ! fontosabb életszükségletekről, ami az élet­színvonal) süllyedését eredményezi. A becserélés! illeték elengedésit kérik az aradi munka­nélküliek ARAD. december hó. Az Arad-i munkaügyi feiügyeílőség köz­benjárására a munkanélküli taken segélyező bi­zottság olyan határozatot) hozod it, ‘amellyel1 elő akarja segítem a munkanélküliek munka- könyveinek becserélését. Súlyos problémát képez ugyanis), hogy (számos munkanélküli mnnikakönyv nélkül maradhat, mert nem rendelkezik azokkal az összegekkel, amelyek az uj ipartörvény értelmében a muníkakönyv becseréléséhez szükségesek. A leghellyesebb az leit volna, ha a munkaügyi mirilsztérium teljesen mentesitelte volna mindennemű ille­ték fizetése alól a munkanólküiiek munka­könyveinek becserélését. Ez azonban nem következett be és ezért módot kellett taütáíni arra, hogy a munkanéíküíiek óis uj munka­könyvhöz jussanak. Abban az. esetben ugyan­is, ha az uj munkakönyveket nem kapják meg, szinte örökre munkanéÜküliségre van­nak ítélve, mert munkakönyv nélkül1 egyet­len üzem scan 'idkalmazhalja őket. A munka- fdlügyelőscg kérésére mosit! az arad-i munka- nélkülieket segélyező bizottság több munka- nélküli számára kiutaka a munkakönyv be­cseréléséhez szükséges összeget. A bizottság azonban nem rendelkezik megfeclő daipp^al, hogy az összes munkanélíküiliek ezlrán^m költségeit fedezze és ezért erőrel'álhatólag nem marad mlás hátira, minthogy a munka­ügyi minbztérnimtó! emlékiratban kérjek a műn kain alküí lek munlkakönyvei becseiélésj il­letékének elengedését. FÉNYKÉPALBUMOK nagyon szép kiállí­tásban 240 lejért kaphatók az ELLENZÉK könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. dej mentes az adó alól, azonban nem mentes a kétfejes bélyegadó alód, amelyet okvetlenül le kell róni minden k fizetett bér után. A bűnteiés eklcneserben kétezer fej. Olyan cse- kély y fizetendő összeg, hogy könnyemüség volna elmulasztani. 9. Azon iparosoknak, kiknek nincsen üzle­tük és csak rendelésre dolgoznák, az adóhi­vataltól nyerít értesülésünk szerint, nem kelt forgaámfi adót fizetni. 10. Akiket január 31-ike utón <a tégi munkakönyweí, vagy régi iparengedéllyel Halálnak, megfosztják az ipar gyakorlásától és bánó;ág elé állítják. Ugyancsak megbünte­tik azokat in, akk ilyen egyéneiket! dkaämsz- nak munlkara. A törvény megbünteti azt a magánost is, aki iparengjedély nélküli iparos­sal dolgoztat. A Zalau-i iparosok es kereske­dők nem akarják megváltoz atni a szombatnapi vásárt ZALAU, 1936 december bó. Lapunk december hó 18-tkd szátnébun megir+uk, hogy a zateta iporosok és kereske­dők a hetivásár napjának megváltoztatását akarják. E közeiményünkkelkapcsolatban te. kaptunk a zaiaui Kereskedő Társulat Elnökségétől, melyet az aMfafajaiban köz­lünk: flirrt a zalaui Kereskedő Társulat elnöke kijelentem, hogy a zalaui iparos és kereske­dők nagy többsége, továbbá a Zolául környé­kező községek kivétel nélkül a szombati, azaz a jelenlegi hetivásár napot akarják. Az a 1ás töredék pedig, akik ez ellen volnának — o jelen időt nem tartják alkalmasnak arra —, hogy a mozgalmat most ismét beirhditsák‘. ELMARADT A SÜTŐIPAROSOK SZINDI­KÁTUSÁNAK KÖZGYŰLÉSE. A cktji sütő- iparosok szindikátusa karácsony harmadnap­jára tűzte ki ezíévi közgyűlését, minthogy azonban a tagok teljes számban nem jelen­tek meg, a közgyűlés megtartású t vasárnapra halasztották el. CSAJK FEBRUÁRBAN KEZDIK MEG AZ IPARI SZAKVIZSGÁKAT. Ismeretes, hogy az az uj ipari örvény alapján képesitiö vizsgát kell lenniök a segédeknek. «Minthogy az ipur- igazolványok és munkakönyvek becserélését január 31-éig halasztották, a képes főbizott­ság csak februárban kezdá meg az ipari szak­vizsgákat. VÁSÁRI BÓDÉKBAN A VENDÉGLŐSNEK SZEMÉLYESEN KELL KIMÉRNIE. A pénz­ügy igazgat óság a minisztérium rendeletc alap­ján közölte, hogy azok a vendéglősök, akik vásáron való eladásra kapnak italimérési en­gedélyt, személyesen tartoznak az itaimérési jogot gyakorolni. A vásár ideje aktit, amiig maguk a vásáron tevékenykednek, állandó heh’iségekben valamelyik családtagjuk gya­M n ónAnfK L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom