Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)
1936-12-25 / 299. szám
19 36 d e c e m b er 25. EL'E'BN'ZÉK 31 Gyermekek Karácsonya "«rrva trn rt u u "•■«nrTnryytnrr KARÁCSONY Irta: SZABOLCSKA MIHÁLY ÉgiI nap, meg egy este Minden esztendőben, Szeretném ha király Lehetne belőlem! Ha nem is, ha nem is Valami sokáig, Karácsony szombattól, Karácsony napjáig. K a rácsony s z o m batján, Hogy a csillag támad, K iny it nőm a rang o s, Gyöngyös palotámat. Minden elhagyottat Oda gyűjtögetnék, Sápadozó áradt Szárnyam alá vennék. Ha koldus, ha bűnös Nagy birodalmamba Szerető sző nélkül Senki sem maradna. Könnyet, ahol látnék El azt sem kerülném, Szép selyem kendőmmel Szépen letörölnémI Karácsony estéjén Minden esztendőben Szeretném, ha király Lehetne belőlem! Árva Miska karácsony estéje Szegény Miskának két éve temetitek el az édesanyját. Édesapját meg nem is ismerte. Lelketlen emberkiufárok rábeszélték, hogy adja el a vagyonkáját és próbáljon szerencsét Brazíliában. Ott lehet sok pénzt keresni, urasán élhet és még baza is küldhet. Nem is llátták többé a faluban, ahogy elment. Egy fálérv sem telt el, jött a szomorú értesítés, hogy járványos betegségben meghalt a Miksa édesapja Brazíliában. Hogy aztán később az édesanyját is elvesztette, árvaságra maradit Miska, alig volt nyolc éves. Azóta bizony csak tengődött, egyik házból ki, a másikba be. Még jó, hogy falun hamarabb megsajnálják; az árvát, mint teszem fel1 a kőpalotáju nagyvárosokban. Innen egy viseletes csizma, onnan egy zsíros kalap, amonnan egy kinőtt gúnya, egy kis meleg éttel kikenik Háióhely is akad valamelyik gazda istállójában a szénatiartóban, vagy a szalma közt. így valahogy csak elvergődk és feleseperedik az árva. — Még ha nyár lenne! — gondolja Miska magában, ahogy jő el- a szövetkezet előtt. ( — Nyáron szállást ad a bokor is. De a tél! — S fázósan huzza össze magát a SutLyok Andris kinőtt gúnyájában. Lyukas biz az itt is, ott is, fütyül be rajta s keresztül-kasul járja az éles, metsző széL Megcsikordul a szövetkezet ajtaja, Andris fordul ki rajta. Sót, paprikát, ecetet s mikis kalács? Óh miilyen szomorú karácsony este Jenne ez... — Tudod mit Miska? — mondja hirtelen — gyere hozzánk, töltsd al nálunk a karácsony estét. Édesanyám biztosan nem fog haragudni, hogy elhívtalak... Jószivü asszony volt az Andris édesanyja, dehogy is haragudott a fiára. Módot adott az Isten a szorgalmas munka után, ha a gyereknek kedve van hozzá, hogyne fognának fel az elhagyatott árván. így gondolta. Hogy egy kicsit isitállószagu, meg szurtos is az ailsónemüje? Hát hogy biszitálkodjon szgléíny, ha nncs, aki mosson rá. Biz azt előbb meg .kellett füröszteni, tiszta inget adni rá. No felső ruha is került az Andriséból, igy aztán csak közé lehetett engedni karácsony este a többi gyereknek. Óh, hát ennyi gyönyörűségben sem volt még árva Miskának része mint ezen az esten, Meleg szobában, a nagy boglyas kemence mellett ott játszadozhatott ő is, Andrissal!, meg a többi testvéreivel, akik épp olyan szívesen beszéltek vele, mint Andris. A három éves Zsuzsika, mintha mmdent értett volna, jószivüen megfelezte a kalácsát Miskával. Egyél Miska, egyél! — biztatta s még mosolygott is hozzá nefelejtskék szemével. Hát még amikor jötdk a kántálók, hozlak a Betlehemet! Benne ag,y picurka istálló, a jászol, a barmok s az istállóban a kis Jézus. Miska elnézte volna akár reggelig is. De hát soká nem nézhette, mert a többi gyerekek is -akarták látni. Hallgatta hát a kántálók érdekes mondásait, ahogy egymás közt beszéltek: — Jöjjön be kend öreg apám! — Nem megyek, mert a hétméteres kolbászt a nyakamba akasztják. — Dehogy is akasztják, dehogy is akasztBIZONYÍTVÁNY egymást vásárolt. Megismeri az előtte haladó árva fiút. — Hé Miska! — kiált- utána. Miska megáll s bevárja Andrást. Andris hirtelen nem is tudja, hogy miért is állította meg az árva | fjut, csak hogy mondjon valamit, kérdi: — Fázol Miska? Miska szomorúan mondja: — Én már megszoktam a fázós-t, Mindig fázom, csak nyáron nem. Akkor mindegy, hogy milyen gu-nya van rajiam. — És a -karácsony estét hol tököd él? — kérdezi újra Andris. — Nem -tudom még — ikong tompán a Miska szava. Kimegyek az édesanyámhoz -a temetőbe s azután majd eltelik az éjszaka is valamelyik szénapadláson. Szürsz-abó Józsefeknél mindig megtűrnek. — Szénapadláson? — üti mqg Andris szivet a szó. Ahol sötétség van, egér, patkány is járhat, sem egy kos meleg étel, -sem egy Kedves jó apám! mire e levél Havas pusztákra te hozzád elér, Karácsony lesz, hó hull majd éjjelente, S a három bölcs elindul Betlehembe... ... Mamuska sápadt... gyönge és beteg, Majd később egyszer ő is ir neked... Piroska jó... most már nem sir soha... Szép ágya van hófehér nyoszolya. Halkan csendesen mindig mosolyog... Olyan nehezen futnak e sorok... Kedves apám, ime az iskoláról Ahogy kivántad, kis fiad beszámol: Rosszul megy, tudom, hogy busán veszed... Ez évben tandíjmentes sem leszek. Latinból négyes, nem volt szószedet, (Piroska akkor lett lázas beteg) Ei'.ünt... pedig még ott volt a kezemben, Mikor egy éjjel orvosságért mentem.... Földrajz sem megy jól... Pedig ismerek Minden kis falut Volhynia felett, Mamuska ült a tarka térképnél És én mutattam mindig merre mentél. Történelemből kétharmadra állok, Pedig mikor a lázas éj leszállóit, S a sok virrasztást mamuska sem bírta S mint vérszinü rózsa hóban elhajítva, Feküdt Piroska, két orcája égett... Én mondtam akkor hosszú, szép meséket. A számtan kétes, rossz a dolgozat, Pedig lepergő bus órák alatt Úgy számoltam, tudtam már, hogy kevés... Jaj, mindig kevesebb az árverés... A németből a forditás se ment, S a doktor bácsi akkor idebent Pár német szót szólt — könny égett szemén, Megértettem... Azt mondta, nincs remény,.. A hittan órán nem tudjam felelni. Azt gondoltam rnnes feladva semmi. S mikor mamuska ráborult az ágyra: Nem m-egyek, mert a gazda nádpálcájával ikurtan-furcsán elhegedüli a nótám. -— A gyerekek nagyokat kacagt-ak a furcsa mondásokon. Sohasem volt még ilyen pompás karácsony estéje Miskának. Éjszakara a meleg kemence melíet-j ve:et- tek neki ágyat. Úgy aludt el boldog, meg-bé- kalt mosolygással sápadt, sovány -arcán. Sulyok gazda, meg a felesége még egy kicsit beszélgettek az elcsendesült házban. Miska az igazak boldog álmát aludta s igy nem hallotta, hogy éppen őróla volt szó. Az Andris édesanyja beszélt: — Aztán nézze csak édes uram, úgy a kell tavaszra egy kis cselédke a tehenek, lovak mellé. Majd el -lesz int a gyerekekkel Andris egész oda van érte. Tán a jó Uter is úgy akarja, hogy mi fogjunk fel az árván. — Nem bánom — mondotta kis gondolkodás után gazduram is, legyen há~ nálunk ezután az árva... László Marcella. (Pista levele az édesapjához.) Irta: Muraközi Gyula — Koporsó lett Piroska nyoszolyája. Egy kis cipőn, ruhán, szalagon Zokogni kezdett tépesőn nagyon Akkor a kezeim imádságra tettem, Imádkoztam a nagy bus árva csendben. Ahogy tanultam, hogy' az ég alatt Mindnyájunk atyja a szent „Akarat“. Aki, ha büntet még akkor is áld... S hangom betölté az egész szobát. Mamuska is a két reszkető kezét Hogy összetetté, nem volt az beszéd Egy pár tört szó, de t’szta ima volt... Kedves apám a hóban valahol Karácsony este hogyha olvasod S kigyulladnak az orosz csillagok S lelkünket érzed minden csillagon... Mamuska s én szerelünk nagyon. Piroska nincs már... Betlehemi angyal. Karácsonyi dalunk szebb lesz egy drága _ 1 hanggal. E S aztán lásd, jobb lesz minden felelet. Kedves apám mi irt vagyunk veled... Csak mer!t túlságos nehéz volt a leckém, Gondolj ránk majd a szent karácsonyi estén. i9i6~ot Írtak akkor, mikor Pista ezt a levelet 13 éves korában az orosz harctéren küzdő édesapjának irta. Karácsony voll akkor, mint most, de a templomba hívó harangszó helyett ágyudörgés reszke tette a levegőt. Milyen üres, milyen szomorú lehetett akkor a karácsony, képzeljétek csak el, apa, testvér, rokon, minden épkézláb férfi a harctereken küzdőit. Pistából azóta nagy í'iu lelt: Nem is -fin: 33 éves komoly férfi: de olyan szép, olyan érdekes a karácsonyi levele, hogy most, 20 év múlva is érdemesnek találjuk leközölni. Tn « f« p ti c* <* 1 mákos népén Itt közlünk néhány képet. Figyeljétek meg a sorrendet, hogy következnek egymásután, aztán Írjátok meg a képek ösz- szefüggö meséjét és küldjétek be az Ellenzék szerkesztőségébe. A legügyesebben megirt dolgozatok könyvjutalomban részesülnek és még le is közöljük őket rejioro Ina! na! Z. Káíiiány -jos 3-diai 1.Q TALÁLÓSKÉRDÉSEK: 1. Ki repülte át a Földközi tengert a „Gerle i3“-al? 2. Hány ailagut van Ciujtóí Oradeáig és milyen állomásokon? 3. Hal volt az első jamboree s hányban? 4. Miikor, hányban volt az első karácsony: 5. Hogy hívják a macskát magyarul!? 6. Mikor beszél a bárány a lóval? Ha a rejtvényt megfejtettétek, küldjétek be az Ellenzék szerkesztőségébe. .4 legügyesebb megfejtő egy szép könyvet fog ajándékba kapni. * Kis olvasók felhívjuk figyelmeteket az Uj Cimbora képes gyermekujságra. Kérjétek meg szüléitekét, hogv rendeljék meg nektek ezt 3 pompás kis lapot, amely tele van szebb- néf-szehb mesével, verssel, képekkel, mókával, tréfával. Ára negyedévenként 50 lej, egész évre 200 lej. Megrndelhető Uj Cimbora szerkesztőség és kiadóhivatal Cluj, Sír. Baron L. Pop No. 5. rmffTTTIli rHHHTfl “KU III I llll'IHM || MMIIHUH I—IU11M1I I UJ KRU1F KÖNYV: LEGDRÁGÁBB KINCSÜNK. A kitűnő szerző uj kSnyví! a gyérnek szerelcte hatja át. Áru ÎÎVm> 15S» 210 írj, Régebbi könyvtri Rnetttatx nyersvdíiiftí«kö!é«bbu $39 lej, A» Htíi, fü*vp 1-Î5 u.j, kitt ve- Wi fcz kUnyvö-??-‘}Uy£U«!b Ghij, Hate tc âsehttfll é köüyv&jiioa ságuk liigyem* jégyeékéti
