Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)

1936-12-23 / 297. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ara 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. «zám. — Tdefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. LVII. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS ■■ii ■um innimiiwi ifi SZERDA Ansiis ét Ff hallgatólagosan elisme bekebelezését Párís és London utasítást adtak addis-abebai követségeik átalakítására látussá. — Az Egy esült-Államok hir szerint hasonló lépésre határozta el magát. — Kínában tovább tárgyalnak Csang-Kai-Csek szabadonbocsátásáról Delbos LsSőgyminiszie; és Col iégüigya miniszter Bacnresíii»« lááogalsífslt A párisi Havas-ügynökség hivatalos je­lentést közöl, mely szerint a francia kor­mány értesítette Olaszország kormányát, hogy az addis-abebai francia követséget fő­konzulátussá változtatja át. Ugyanakkor a londoni „Press Association“ is közli, hogy az angol kormány ugyancsak főkonzulátussá változtatja át Nagy-Britannia addis-abebai követségét. A két hivatalos jelentés komoly külpolitikai esemény számba mehet, mert Abesszínia bekebelezésének hallgatólagos el­ismerését jelenti I o^don és Paris részéről. Egy newyorki hir szerint, melyet még nem erősítettek meg, az angol és francia elhatá- roziásboz csatlakozik az Egyesült-Államok is, amely közelebbről szintén főkonzulátus­sá alakítja át addis-abebai képviseletét. Európa külpolitikai feszültségének egyik főoka ezzel kiküszöbölődik, bár az angol és francia lépés beismerten nem jelenti még Abesszínia Olaszország által való bekebele­zésének formális elismerését is. A formális elismeréssel a Népszövetséghez ragaszkodó angol és francia kormányok Genf hasonló irányú döntéséig várnak, ami a történtek után a diplomáciai ravaszkodás által meg­találandó valamilyen formában most már elmaracLh atatl annak látszik. Az addis-abebai követségek megszüntetése viszont alkalmat adott Londonnak és Páris- nak újra az angol—francia együttműködés kihangsulyozására, sőt amennyiben a new­yorki hir Amerika hasonló lépéséről igaz­nak bizonyul, az Anglia, Franciaország és az Egyesült-Államok közötti együttműködés kihangsulyozására is. Amint Londonból hang­súlyozzák, ez a döntés független az Olasz­ország és Anglia között folyó Földközi-ten­geri tárgyalásoktól, amelyekről azonban el­ismerik, hogy jó útban vannak. Jólértesültek úgy tudják, hogy az angol—olasz megegye­zés végleges nyélbeütése és az eredmény köz­zététele újév utánra várható. Az abessziniai angol képviselet ügyében hozott döntés azonban szinte döntően kedvező jelnek te­kinthető a Földközi-tengeri megegyezés szempontjából is. London viszont fel akarja használni a megegyezést arra. hogy bizo­nyos mértékig lekösse az Olaszokat a spa­nyol helyzettel szemben tanúsítandó maga­tartásukban is. Ezt a kérdést London szin­tén Földközi-tengeri kérdésnek kívánja te­kinteni, mégpedig olyan értelemben, hogy a spanyol vizek körül elsősorban érdekelt nagyhatalmaknak Angliát és Franciaországot ismerjék el. Ha ez sikerül és ugyanakkor a franciák is kellő eréllyel lépnek közbe Moszkvában a semlegesség tényleges betar- •ása érdekében, akkor az angol—francia Közvetítő tevékenység kedvező lehetőségek Között veheti fel munkáját Spanyolország- oan. A már napok előtt eredményesnek jel­zett angol—olasz tárgyalások végleges sike­rét, diplomáciai körök véleménye szerint csak a spanyol kérdésben felmerült angol kívánság hátráltatja még. A spanyol kérdés viszont nemcsak a pol­gárháborús felek között nem fejlődik a meg­egyezés felé, hanem újabb külpolitikai bo irodalmakkal is fenyeget. Franco tábornok egyik torpedónaszádja elsülyesztett egy szov- jetorosz kereskedelmi hajót, mely moszkvai magyarázatok szerint, nem hadiszert szálli tott Spanyolországba, hanem mangánércek­kel megrakódva Belgium felé tartott. A szov­jetoroszok most megtorló intézkedésekről tárgyalnak és hir szerint elhatározták, hogy hajóikat a spanyol rizsek mentén ezután hadi­hajókkal kísértetik. Ha pedig egy ilyen hadi­hajó és Franco tábornok tengeri ereje kö­zött keletkezik harc, az egész súlyos követ­kezményekhez vezethet. Kínában tovább folynak az alkudozások Csang-Kai-Oek szabad on bocsátása ügyében. Ma megint bizakodó hangú táviratok érkez­nek, melyek szerint a marsall szabadon- boesátása csak órák kérdése. A nankingi kormány rendeletet adott csapatainak, me­lyek ugyan eddig sem támadták még meg a pártütő Csang Hszu-Liang csapatait, hogy szüntessék be előnyomulásukat. Valószínű, hogy a látszólag Moszkva félé hajló Csang- Hszu-L-ang és a nankingi kormány között megegyezés fog létrejönni. És a legkülönö­sebb, hogy a japán kormány, mely még két nap előtt fenyegető hangú jegyzéket inté­zett a nankingi kormányhoz arra az esetre, ha a kommunistákkal megegyeznék, tegnap tudatta ugyanezzel a nankingi kormánnyal, hogy rokonszenvezik a válság megoldására irányuló fáradozásaival. A kínai események nem tartoznak a legrilágosabban áttekint­hető dolgok közé. A szovjet érthetően izgatja — kellemetle­nül, vagy kellemesen — Európát, sőt a tá­volkelet idegeit. Az érdekek szerint. És s:a- Imdatlanul. Tömegének ngugvó nyomatéka, világnézleti rendszerének támadó feszültsége magában véve nyugtalanít. Hát még külpoli­tikájának lékelésí, forradalmasító, beavatko­zó jellege?! Mely egyre tevékenyebb és egy­re bonyolultabb. A Népszövetségben és a Népszövetségen kívül. Az utolsó félév alatt például a mi közéletünket leginkább ö sar- kositotta: miatta változás következett be a külügyek középponti vezetésében s megtör­tént a nagyméretű revirement a követi és konzuli testületben. A lengyel—román köze­ledés jelenségei sok tekintetben ugyancsak az orosz kérdés körül forogtak. Éppen elég szó esett a sajtóban és népgyülésekben az orosz vonatkozásokról; elég visszaemlékez­nünk Bratianu György beszédére, mely kü­lönösen Bcsszarábia körül keringett vala­mennyiünk közös fölfogása szerint. De bár­mely tüzes pontra vessük szemünket, min­denütt látjuk az orosz csóvával vesződő em­bereket. Németország elsősorban az általá­nos bolsevizmus ellen igyekszik hangolni az emberiséget, de készülődése a szovjet ellen is fordul. Főleg a sajtó és a rádió buzgólko- dik; csak most osztja meg figyelmét, mert a ísehszlovákellenes hangulat szintén első sor­ban vonult fal. Csang-Kad-Csek szomorujáté- kában szintén az orosz kezet látják: a né­met—japán szerződés óta, mely megkezdet­te az angol-ófrancia szövetséget, bár az újabb német intézkedések, mint a folgókra vonatkozó békerendelkezések félretétele s a német nyolcadik osztályosok hadapródokká való besorozása szintén elég lett volna erre, főbenjáró érdek leit, hogy élet-hal álhatóba bonyolódjanak a sárgafaj népei. Mindenki tudja, micsoda szerepe volt a szovjetnek a spanyol háború kifakasztása körül és mi­lyen szerepe van most, amikor hatásosan zajlik le Madrid körül a világnézleti háború ,,ősbemutatója .4 külföldi sajtó azonban talál a szovjet életében általában rokonszenves és értékes rutátokat is. Kisebbség-politikájának elfogu­latlan fényeiről. Mert vannak ilyenek, habár e,jy-eyU kipécézett kisebbséggel ö sem bánik éppen kesztyűs kézzel, mint az észt-finn tö­redékek eltávolítása vagy a sivár keleten szervezett zsidó Birodzsisztán bizonyítja, bár ennek egyébként hamisítatlan önkormányza­tot adtak. Mindamellett bizonyos, hogy nyel­vi, művelődési, gazdasági tekintetben egyet­len kisebbség se ,,kisebbült“ le a szovjetben. A kisantantbeli állam félhivatalos lapja vagy elismeréssel ir most róla, hogy a szovjet nagy munkával és rendkivüii költséggel a 110 oroszországi kisebbség mindegyikének — még a parányi cseh elemnek is — min­den iskolai és egyéb könyvszükségletét ma­ga vette gondozásba, hogy arányos anyagi készültséggel a nemzeti nyelvű iskola, sajtó, mindenfajta művelődési szervezet megalko­tásával teljesíti a kisebbségi óhajokat. A remzeti, az arasz ‘és a világbirodalom re­mekeit, a tudomány állásának legfontosabb ismertetőit kiadja, ha kell, lefordittaija. Ez ismertetések szerint a legfőbb orosz érdem, hogy a kicsi és elmaradt szibériai vagy kau­kázusi néptöredékeket ő emeli most ki az ősi müveietlenségből: megátflapittatja ezek nyelvtanát', helyesírását, népköltészetét és megindítja közművelődési haladásukért. Még a német lapok se hallgatják el, hogy az óriás orosz analfabétaság kezd óriás atfabé- tasággá válni. A háború előtt csak 7 millió orosz gyermek járt iskolába, most félszáz millió s ennek majdnem a Jele leány, külö­nösen a kisebbségek iskoláiban, ami azért feltűnő, mert e tekintetben a régi arány rendkívül rossz volt. Jól esik ezt olvasni és hallani, amikor tudjuk már kitűnő és szélső balfelé hajló embereldől, hogy az orosz paradicsom iránt sokféle és alapos kétely támasztható és nem szabad hiszékenynek lenni. Elég, ha Wells, a szegény Panait Is- trati, a magyar Illyés Gyula bonts megálla­pításaira hivatkozunk. Hir szerint Gide mü­ve szintén arányosan oszt ki dicséretet és elítélést. Ugylábszik, egy bizonyos, amint a; ellenségek írnák, hogy a közműveltség ter­jesztésében és a nemzetiségi elfogultság le­bontásában a szovjet-rendszer érdemeket, enyhítő körülményeket, rokonszenvet gyűjt magának n szigorúan figyelő régi világ sze­mében. Előfizetéíi árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 4° pengő. A többi külföldi államokba csak a portók ül önbözeted ‘öbb­______193 6 DECEMBER 2 3. PÁRIS, december 22. Arras török k üli ügy miniszter tegnap hosszasan tárgyalt Delbos francia külügyminiszterrel. A tanácskozások anyaga — állítólag — az alexandrettii szan­dzsák ügye volt. Egyébként francia politikai körökben úgy tudják, hogy Delbos, Antonescu külügymi­niszter meghívására rövid idő múlva Bucu­reşti-be utazik. Deílbost utján Pierre Cot, a francia légügyi miniszter is el fogja kísérni. PÁRIS, december 22. Rusdu Arras török külügyminiszter, miután a délelőtt folyamán Delbos és Vienot francia miniszterekkel ta­nácskozott', találkozott Victor Antonescu külügyminiszterrel és Purici párisi jugo­szláv meghatalmazott miniszterrel is. BUCUREŞTI, december 22. II. Károly román király a következő kitüntetése­ket adományozta: Leon Blum minisz­terelnöknek a Serviciul Credincios nagyszalagját, Yvon Delbos, Vincent Auriol, Pierre Cot és Paul Bastid mi­nisztereknek pedig a Steaua României szalagját, Viennot külügyi államtit­kárnak a Coroana României szalagját. RÓMA, december 22. Tegnap délután Bul­gária hivatalosan elismerte Olaszország ke- lefca.frikai hódításait. A római bulgár követ megjelent Giano gróf olasz külügyminiszter- rril és bejelentette, hogy a szófiai kormány Addis-Abebáhaai bulgár konzulátust óhajt, létesíteni. LONDON, december 22. Sanghat jelentés közli, hogy Donald újságíró, Csang-Kai-Csek politikai tanácsadója, tegnap Nankingba ér­kezett. A pályaudvarról egyenesen a minisz­terelnökhelyetteshez hajtatott és jelentést tett az elfogott marsall állapotáról. Nankingban úgy tudják, hogy a kormány és a lázadók között folyó tárgyalások sikerrel kecsegtet­nek és a kivezényelt kormány csapat ok nem lépnek fel támadóan a felkelőkkel szemben. TOKIO, december 22. Habár hivatalos kí­nai körük szerint a nankingi kormány nem fog komp.roraissízirmot kötni Csang-Szueh- Lianggal, Gsang-Kul-Gsek szabadonboesátása fejében, a kormány mégis utasította csapa­tait, hogy ne kezdjék meg a hadművelete­ket és újabb megoldási lehetőségek után néz. Donald, Csang-Kai-Csek magán tanácso­sa, Sinanfuból visszatérve, közölte Gsang- Szueli-Liang újabb indítványait. A nankingi kormány másrészt cáfolta, hogy Gsang- Szueh-1dang nagyobb pénzösszeget kért vo’na. SANGHAT, december 22. Soong, Csang- Kai-Csek marsall sógora, a marsall feleségé­nek kíséretében ma ismét Sinamfuba utazik. Hivatalos körökben azt hiszik, hogy a mar- sr.lTt ma szabadon bocsátják. A nankingi ja­pán követ a kiinai külügyminiszter előtt kor­mányának rokonszenvet fejezte ki a nankin­gi kormánynak a jelenlegi belső válsággal szemben tanúsított magatartása miatt. BULGÁRIA BEVONJA A JELENLEG ÉR VÉNYBEN LÉVŐ PÉNZEIT. A Chij-i keres­kedelmi és iparkamara közli a bulgár Nem­zeti Banknak azt a rendeletét, melynek ér­telmében 1937 január 15-éveI kivonja for­galomból az 5, 10, 20, 50 és 100 lévás bank­jegyeket. JdSj&t&rsí Csökkenő légnyomás, változó felhő­zet, enyhe és határozatlan irányú szél. reggel es este ködképzödés, éjjel fagy. nappal a hőmérséklet még a fagypont fölé emelkedik. 1930 december 21-én. (Rador) Berlin 175. Amszterdam 238.15, Newyork 435, London 2136, Páris 2031, Milano 229.250, Prága 15.30, Budapest 85.75, Belgrád 10. Bucu­reşti 325, Varsó 82, Bées 735.750,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom