Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)

1936-12-20 / 295. szám

r«-<î í 93 6 december 20. ELLENZÉK 11 BMWRg/WBM mmm iK Te, én és mi Irta: SALAMON LÁSZLÓ Remegtetö szó a: Te, mindenségünk titkát döngető, mégis, aki mögötte rejtőz: Csak ggönge, drága, tiszta nő. Remegtetö, bűnös szó az: Én, kingithatatlan, ősi kaloda, homályába kutató szemmel nem hatolhatok he soha. De ha halkan azt mondhatom: mi, erő buggyan a szó forrásán át vs pillanatra színembe dobja az őstüzek zsarátnokát. A tört, dúlt élet ezer része e bűvös szóra egységbe áll, enyhül tőle az élei terhe s nem oly félelmes a halál. Hészesiíse ed®nyi>en SnócspöScei} és sárcipőketf, amelyeket aranyéremmel tüntettek ki az 1934-es Bucuresti-i ipari kiállításon’!!! OBBiBiamatuMfimiMmrevsrsmnt/mtaaaixiBiUBmsvtotrmfs- -rar w <nr™ Mér készül Rámában HL Viktor EmámeeI abesszmcsászári koronáim A koronázási fövő érisen iarifák Ei*eg nagy pomrapával Ró mábasí vagy Addiss-Abebábaei RÓMA, (december hó.) A jövő esztendő­ben Rómában vagy Add isz-Abebában III. Viktor Emánnel fejére teszik a keletafrikal birodalom császári koronáját. Az ünnepsé­gek igen fényesek lesznek és az olasz po­litikai körök igen jól: tudják, hogy Olaszor­szág uj, színes alattvalóit a ragyogó külső­ségek közötti lefolyt koronázással sokkal jobban meg lehet győzni az uij uralkodó gazdagságáról és hatalmáról, mint százezer nyomtatott felhívással, vagy akár a legszebb alkirályi parádéval. Az abesszinek rendkívül fogékonyak a külsőségek iránt és igy érthető, hogy az olaszok nagyon gondosan készitik elő a ko­ronázási ünnepségek programját, amely­nek olyannak kell lenni, hogy megfeleljen az európai követelmények­nek is, de egyezzen az ősrégi a bessz in szokásokkal is. A koronázás legfontosabb kelléke, a koro­na: már készül. A régi abesszin uralkodói jelvényeket a négus magával vitte és most igy újakról kell gondoskodni. A keletafriikai impérium koronája a Sa- voya-ház harmadik uralkodói koronája lesz. Az első kettőt — a piemorrti és az egyesült királyság koronáit — a monzai székes­egyházban őrzik, a harmadikon most dol­goznak Olaszország legkitűnőbb iparművé­szei és ötvösei. A fasiszta jelvényeken nyugvó kereszt Az aj korona ékkövekkel kirakott arany- abroncs lesz, amelyből nyolc aranyiv nyú­lik ki. Az ivek köralakban futnak össze és aranyalmát tartanak, ezen nyugszik majd a pillangó formájú abesszán kereszt. Az arany abroncsból kinyúló ivek váltakoz­va liktorjelvényt és kiterjesztett szárnyú római sast ábrázolnak majd és igy nemcsak a mai Olaszországot, hanem ennek a régi római birodalomhoz való szoros tartozását is jelképezni fogja. A korona terved nagyon szépek és előre­láthatólag a kivitel is mestermunka lesz. A készítők számítása szerint több, mint őt kilót fog nyomni, de ezt a súlyt egy különleges függesztő szerkezettel úgy osztják el, hogy az aki hordja, nem érez nagyobb nyomást, mintha egy nehezebb klem én yk alapot tenne a fe­jére. Abesszínia megtisztítása Ä császárrá koronázás Addisz-Abebában természetesen csak akkor történhetik meg, ha az ország legnagyobb része már teljesen nyugodt és nincs kitéve meglepetésszerű rablótámadásoknak. Graziam tábornagy, alkirály elhatározta, hogy az esős időszak megszűntével sugáralakban indítja útnak csapatai egy részét, hogy felgöngyölítsék az abesszinek még itt-ott felbukkanó ellenállását. Legutóbb beszámoltunk róla, hegy a Ge- loso tábornok vezetése alatt a tavak felé haladó osztagok véres csatában verték meg ras Desta egyik alvezérét és most érkezett pontos beszámoló arról: ml a helyzet Abesszínia többi részén. Mint a hivatalos jelentésekből kitűnik, egyes nehezebben megközelíthető helyeken még mindig vannak abesszin bandáik, amelyek nem annyira az olasz katona­ságot, mint inkább a saját benszirlött „testvéreiket“ támadják meg. Rabolnaikt fosztogatnak és gyilkolnak.. Teljes nyugalom van, az utak biztonsá­gosak és a lakosság békében él Addisz-Abc- ba, Hamar és Desszié vidékén, valamint azokon a helyeken, ahol erősebb katonai alakulatok vannak. Nyugodt és biztos a helyzet az ország legnagyobb részében, az olasz hadseregnek azonban még elég sok dolga lesz, amig az eddig nem paci fikáit területeket megtisztítja a bandáktól és békát teremt a fontosabb központoktól távolabb eső helye­kén is. Az olasz csapatok mindenütt győzelmesen iiiiiniiiiii»iiiiii«iiiiiiiiiiiii»»iMii haladnak előre és mindenütt hamarosan leküzdik az abesszinek ellenállását. Ras Desta szerepe Számolni kell azonban Desta herceg sere­geinek ‘töredékeivel. Az olaszok most ké­szülnek elfoglalni Allathot, ras Desta egyik legfontosabb városát és bizonyos, hogy rövidesen felgöngyölíthetik Desta seregének ellenállását. A herceg már öreg ember és hir szerint gyermekei szívesen behódolnának az olaszoknak. Kisütött a nap Tizenegy óra elmúlt már, amikor Déry János felébredt. Fájt a feje. Legelőször egy jó pohár vizet hajtott fel, azután kinézett az ablakon. Kint az őszi szél kolofonodra hancurozott a falevelekkel. Nemsokára megszólalt az előszoba csen­gője. Mivel ilyenkor már senki sincs a lakás­ban, kénytelen volt maga ajtót nyitni. Jóska bácsi volt, az öreg hordár. Fifitől hozott levelet. János kelletlenül kotorászott a zsebében, de végre is, hogy egy száztejes­nél egyebet nem lelt, hanyagul szólt oda az örégnék: „Majd máskor Jóska bácsi.“ — Igeirm, nagyságos ur! — azzal sarkon fordult és elcsoszogott. János egy darabig nézett utána. Jó lett volna talán egy aszpirint hozatni vele? Mindegy, most már lcéső, az öreg úgyis elment. Szeme rátévedt a levélre. Mohón bontotta fel. Kedves Filó, remélem, kialudtad magadat. Estére a Casinóban csuda klassz műsor lesz. Bobó, a gerinctelen néger táncol. Megnéz­zük! Papa szerez jegyet! Csókolom azt a kis okos fejedet. Fifi­János csodálkozva állt meg egy pillanatra az „okos“ szónál, aztán felsóhajtott. Sejtelmes félvak gondolatok cikáztak agyá­ban. ' Már régen volt az, amikor okosnak lehe­tett nevezni Déry Jánost, állapította meg vé­gül is az előszüremkedő igazságot. Régen... talán fél, talán egy éve is van, hogy még csak a leckekönyvét sem íratta alá. Igen, pontosan azóta, amióta ezt a lányt megszerette. Nincs egy pillanat nyugta sem. Szereti mindig maga mellett érezni. És niár csak az anyja beleegyezését várja, aztán megtartják az eljegyzést. A lány is szereti. ír, izén, telefonál, vagy jön. Igen, jön. Apróka csacsi kifogásokkal. Oh az együttlétbői sohasem elég. János öl­tözködni kezdett, közben megtalálta a házi­asszony mosdóra telt céduláját, amelyben új­ra kéri a már két hónap óta elmaradt lak­bért. Dühösen elhajítja a papírt és a szekrény­hez lépett. A könyvei közé tart, de gallér helyett egy csörgős papirsapka akadt a ke­zébe. Nincs egy hete, hogy Fifi a fejére nyomta a Kék egér mulatóbem. Nyafogott a dzsessz, forogtak az emberek, mintha megkergültek volna és ők ketten ösz- szebujva, szinte minden pórusukkal külön- külön itták a duhaj éjszaka minden gyönyö­rűségét. Fifi feje a vállára hajolt, nem zavarta őket senki, mindenki táncolt, még a mama is ott keringett a parketten egy nyurga, kissé ódi­vatú bókokat mondogató úrral. Amikor dr. Zsába visszavezette az asztalhoz, hogy egy kissé kiigazítsa magát, Fifi csak akkor rez­zent össze a mama láttára, hogy n realitások partjára evezzen hirtelen a lila ábrándok kö­dös felhőjéből. Sietve mentek táncolni. Oh, micsoda csodálatos tánc volt ez. Igaz, hogy egy kicsit sokat ittak, ö is, de amint a kedves másnap bevallotta, nemcsak a mama, meg Zsába ur, hanem Fifi is. János elkészült az öltözködéssel és az ap­róságokat kezdte árt rak ni a zsebeibe. Óra, ci­garetta-tár cd_ öngyújtó, meg a száz lej. Amikor a száz tejes akadt a kezébe, harag szorította össze a szivét. — Kevés, kevés ... Hiába minden . . . A cigány, az ital, esetleg a vacsora . . . hm, pedig ez már hónapok óta igy megy, mióta a lányt megismerte. Valóság­gal csak éjszaka él. Nappal alszik. Most ju­tott csak eszébe, hogy ő még teljes napfény­ben nem is látta Fifit, a jövendő feleségét. Vájjon milyen lenne teljes napsütésben az arca, a bőre lent a pusztán, kint a tarlók között. Vájjon lenne-e olyan kissé aranylóan bar­na, mint Erzsikéé9 János szeme előtt félderült most mind a két lánynak az arca. Szerette volna Fifit a szabad mező táncoló, izzó napsugarában lát ni. El is határozta, hogy legközelebb egy ki­rándulást szervez valamerre. A lelkes gondo­lata azonban nemsokára ellanyhult, mert új­ra az száz tejes jutott az eszébe. Pénzt kell szerezni . . . pénzt kell szerez­ni... kopogott néhány pillanat múlva már a lé\pcsőn lefelé. A kapuban egyszerre két hi­telezőjével is találkozott. Igen elszégyelte magát. Hirtelen elhatáro­zással döntött. Haza szaladok egy kis pénz­ért. Ettől aztán egészen felvidámult. A fejfá­jása is elSlt. A jegy éppen száz lej, még csak egynehánq sor Fijinek, aztán már bent is ült a vonatban. * Otthon éppen szántás volt. Melegen sütött a vénasszonyok napja. Jánosnak kedve szoty- tyant körülnézni. Dél felé Erzsiké is felke­reste a határban. Levelet hozott utána. — „Biztosan nagyon várod“. János felbontotta a levelet. Egy estélyiru­hás derékig dekoltált nőnek a fényképe volt benne, futurisztikus fénynyalábok között. A lábánál egy luftbaUon hevert. Fifi fényképe. Ebben a pillanatban teljes fénnyel kisütött a nap. János rápillantott Erzsikére. A lány szemei ragyogtak, tiszta meleg ra­gyogással. Éppen odaért a kisbér es a: ekével. A fiú messze hajitolta a fényképet, aztán kivette a gyermek kezéből az ostort. A lány ijedten kiáltott. — Mit csináltál, János 9 A fiú hamiskásan nevetett vissza. — Megpróbálom lelkem, hogy tudok-e még szántani. Azzal hatalmasat konditott az ostorral. Erzsiké arca bíborvörös lett és a szive, meleg hűséges szive sebesebben kezdett do­bogni. (—) iHa ras Destát valamilyen szerencsétlenség, érné, ha egy csatában elesne, vagy másképpen eltűnne az útból, sok abesszm és fehér vér megtakarítását jelentené. Amig azonban Desta herceg maga körül látja seregét, aligha bocsátkozik tárgyalá­sokba az olaszokkal, akiket még a négusnál is jobban gyűlöl. Bár — ismerve az abesszin főurrak kor­mányozható gyűlöletét — nincs kizárva, hogy az olasz csapatok közeledtére még ras Desta is megondolja a dolgot! Bares Imre. I gyomor munkaideje Az egészséges ember nem sokat törődik a kalóriákkal és a vitaminokkal. Azért eszik, hogy jóllakjék, hogy sokáig ne legyen éhes. Az a főtörekvése,, hogy az egyik étkezési időtől a másikig kib:rja. A legtöbb ember azt tartja, hogy az a jó étel, amely sokáig csil­lapítja az éhséget. Ezért a kutatók megvizsgálták, hogy egy- egy ételfajta feldolgozása mennyi ideig tart a gyomorban? Régebben kutyák emésztési fo­lyamatát figyelték meg olymódon, hogy gyomrukba nyilast vágtak. De csakhamar abbahagyták ezt az állatkínzást, mert be­látták, hogy a kutyagyomor másképpen és más idő aLatt dolgozza fel az emberi étele­ket, mint az emberi gyomor. így aztán élő és egészséges emberek emésztésének vizsgála­tához fogtak. így fogott hozzá a folyó évben dr. Unger Artur törzsorvos a müncheni egészségügyi intézetében vizsgálataihoz, nagyszámú kato­nán végezve adatgyűjtését. Minden reggel ka­kaóval bevont W-ismut-pirulát nyeletett le velük és amikor azok a röntgenátvilágitás szerint a gyomor fenekére értek, akkor meg­kapták a reggeli ételt, végül ped'g egy má­sodik wismut-pinilát, amely az átvilágítás szerint a reggeli felett lebegett. Az átvilágí­tás azután $ percenként történt mindaddig, amíg az étel a gyomorban volt, vagyis a pi­rulák külön-külön láthatók voltak, A kísér­letek alkalmával mindig ugyanakkora meny- nyiségü kávét, teát, tejet, kakót kaptak a katonák reggelire, ugyanannyi zsemlyével és lekvárral. A vizsgálatok szernt az ételek a gyomorban a következő ideig voltak lát­hatók: kávé 32.5 perc, tea 32.7 perc, tej 41.3 perc, kakaó 52.7 perc, tehát a tej és a ka­kaó tovább volt a gyomorban, mint a kávé és a tea. A vizsgálatok második csoportja a kenyér és a zsemlye emésztési idejére vonatkozott. A következő időket figyelték meg: fehér­kenyéré 30.5 perc, katonakenyéré 43.5 perc, zsemlyéé 49.x perc. Feltűnőnek találták, hogy a fehérkenyér és a zsemlye emésztési ideje között olyan nagy különbség van. Ennek okát a zsemlye több héjában keresték. Meg­vizsgálták tehát az emésztés idejét zsemlye- héjjal és zsemlyehéj nélkül, csak zsemlyebél­lel. A bél emésztési ideje tényleg csak 31.8 perc volt, mig a tiszta zsemlyehéjé 46.2 perc. Kísérleteket végeztek a tojásétel emésztési idejének felderítése végett is. Az első nap két darab 3 percig főtt lágy tojást és eg)- 10 percig főzött keménytoiást. a második napon két darab 10 percig főzött kemény tojást, a harmadik napon három darabból készített tojásrántottát adtak reggelire, mindhárom napon feke;e kenyéren 20 gram vajjal és cu- kortalan kávéval együtt. A lágytojás emész­tési ideje 70.6 perc volt, a kemény tojásé 75.5 perc, a rániottáé 68 perc. Megvizsgálták a lencse emésztési idejét is. Ezek szerint a héjas lencséé 56.3 perc, a héj- talan, vagyis az áttört lencséé 51.6 perc az emésztési idő. Végül kutatásokat végeztek a katonák óhajára a müncheni sör emésztési idejére néz­ve is. Mindegyik kapott 550 köbcentiméter világos sört, felül és alul egy-egy pirulával. Kitűnt, hogy a sör emésztési ideje 47 perc. Sz. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom