Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)
1936-12-18 / 293. szám
. ummmüMaamnmm iirniriMnMMwimwiBfin .if-rmrn r m Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE és MÁTRÁI JÁNOS. rsmmmmmmmnrjmsKmammrs rr, twmnEn Az ipari vizsgáztató bizottságok működése Hogy hajtják végre a vizsgákat? — Mi a szóbeli és gyakorlati vizsga tárgya? — Felebbezés a vizsgák ellen , CLUJ, december hó. Egyik mult számunkban közöltük a iuji Munkakamara vizsgáztató bizottsági tagjainak sok kifogás alá eső név- sorát. Alább a munkatörvénynek ama rendelkezéseit ismertetjük, mely a bizottságok működését szabályozza: A bizottság lő nappal a vizsgák előtt köteles a jelöltek névsorát, a vizsgák j határidejét és sorrendjét közzétenni. A vizsga áll: I. A munkakönyv elnve- j réséért (segédvizsga): a) egy gyakorlati ; szakmunkából, amely a bizottság által kijelölt műhelyben s a bizottság lelügyc- ; lete alatt végzendő el; b) egy az elvég- j zett munkára vonatkozó szóbeli vizsgából. 11. A mesterbizonyitvány elnyerő- i séért: a) gyakorlati szakmunkából, mely a bizottság által kijelölt műhelyben s a bizottság felügyelete mellett végzendő el; b) az elvégzett munka teljes költség- előirányzatából, c) a szakmában használatos szerszámok és anyagokra, valamint az általános kézműipari ismeretekre vonatkozó szóbeli vizsgából A vizsga a gyakorlati munkával kezdődik. A gyakorlati munka elvégzésére engedélyezett leghosszubb .idő négy óra a munkásoknál (segédek) és nyolc óra a mestereknél. A gyakorlati vizsgának kizáró jellege van. (Ez azt jelenti, hogy az a jelölt, aki a bizottság véleménye szerint a gyakorlati vizsgán elbukott, további vizsgára nem bocsátható.) A gyakorlati munkában és a szóbeli vizsga-rész eredményéből a bizottság összegezi az elért eredményt és erről jegyzőkönyvet vesz fel. A megyeszékhelyeken működő bizottságok egyformán vizsgáztatják úgy segéd-, mint a mesterjelölteket, mig a többi helyiségekben esetleg felállított bizottságok csak a segédeket vizsgáztathatják, illetőleg a segédkönyv elnyeréséért pályázó jelölteket. Jól megalapozott indokok alapján az illetékes munkaügyi felügyelőség engedélyt adhat egyes jelölteknek ugyanazon megye területén egy más bizottság előtt való vizsgázást, mint amelyhez eredetileg be van osztva. Ugyancsak jól megindokolt esetben a minisztérium adhat engedélyt a mesterbizonyitványért pályázó jelölteknek, hogy más megye székhelyen állhasson vizsgára. A bizottságok egy évben kétszer működnek. Március 1 -tői április 1-ig és október 1-től november 1-ig. Az illetékes munkaügyi minisztérium a munkakamarák és iparkamarák szövetségének véleménye alapján engedélyezhet évente legfeljebb még egy vizsgáztatási időszakot. A különböző szakmák vizsgáztató bizottsága legalább 15 nappal a vizsgák előtt tudomására kötelesek hozni a jelölteknek azt a napot, melyen az illető szakmákban a vizsgáztatások lesznek. Azok a tanoncok, kik időközben felszabadulnak, a tanoncbizonyitvány alapján a legközelebbi vizsgáztatásig dolgozhatnak segédi minőségben. Azok a műhelyek, ahol a gyakorlati vizsgák folynak, a vizsgamunkákat visz- szatarthatják a jelölt beleegyezésével a felhasznált anyag árának megtérítése ellenében... A bizottságok által megállapított eredmények alapján a mnnkakamarák kötelesek a képesítési bizonyítványt legtöbb egy hónap alatt kiállítani. A bizonyítványban megjelölendő, hogy azt a jelölt vizsga alapján, vagy okmányok alapján nyerte-e el. A képesítési okmányok kiállítása és a vizsgák lefolyása ellen felszólamlásnak (contestutic) van helye, mely a bizonyítvány kiállításától számított négy hónam avi 4© leiéi1! elvaslíaája az összes Íéi5£Byvu|dosiságokat az Ellenzék kölcsönkön'yvááyában, CItijí, Piaáa Sini?]?. Vámosunk legmodernebb és legdusabban îe?- szerel! 5tl®0 kötetes msgvar kölcsonkonyváára. m lejéiti üskindenaajp cseiéliaeií pon belől nyújtandó be a munkaügyi felügyelőséghez. A felügyelőség a felszólamlást megvizsgálja, kihallgatja úgy a panaszost, mint a bizottságot s az iratokat a munkaügyi miniszterhez terjeszti fel. Ez a felszólamlás beiktatásától számított harminc napon belül ha tároz. A minisztérium azonban bármikor megsemmisíthet egy olyan képesítési bizonyítványt, amelyről szervei utján történt vizsgálat alapján megállapította, hogy csalárd utón lett kiállítva. A minősítési bizottságok minden év végén jelentést tesznek működésűkről és az elért eredményekről, továbbá az iparral kapcsolatos kiképzési, tökéletesítési és ellenőrzési kérdésekről a munka-, egészségügyi és népjóléti minisztériumhoz. I If§ipar®§ Smuísiű fiOKfa filfahozlk a Tímár gparfársuiaS vagyoziáiiaft parcellázása ellen CLUJ december hó. .1 Kisiparos Szövetség Cluj-i fiókjának elnöksége hétfőn tartott ülésén úgy határozott, liogg mintán meghallgatja a jogtanácsosának véleményét is, feliratban fogja kérni az illetékes minisztériumtól, hogy a volt Tímár Ipartársulat vagyonát is kapcsolják a volt Ipartestületi vagyonhoz, mely felett a rendelkezési jog nem az egész munkakamarai tanácsot illeti meg, hanem csak az Ipari Szekciót. reméljük, hogy ezáltal megtudjuk idejében akadályozni ezen ingatlan tervbevett parcellázását és eladását. Roman Valér cikke a kisipari Hitelről A falvakból a városokba özönlő kisiparosokon kell először segiteni CLUJ, (december hó.) A Kisipari Ili- ! telinlézet megszervezése, mint már hírül adtuk. most van folyamatban. Az iparfejlesz- • tési törvény hatályának kiterjesztésévé kap- • csolatban rendelet-törvény jelent meg, amely j airól rendelkezik, hogy a kisiparosoknak j gépekkel és szerszámokkal való felszerelése ţ érdekében úgynevezett ,.Ipari alap“-ot kell létesi ten i. , Ez a Kisipari Hitelintézet“ kétségtelenül nagy segítségére lesz a többségi iparosok- j nak, de már a kisebbségi iparosok aligha I fogják ennek örömeit élvezni azok után, amiket e kérdéssel kapcsolatban dr. Roman j Valér, volt munkaügyei államtitkár irt az ' „Excelsior" cimü hűen resti közgazdasági lapban. — A román polgári ősz tály megszervezése -—- irja cikkében Roman Vaier — most már halaszthatatlan. Ennek a szervezési munkának a falvakból a városokba törekvő iparosoknak olcsó Intellel való megsegítése a legfontosabb, mert máskép a vidékről a városokba költözött románok nem vehetik fel a harcot a mái- megtelepült polgársággal, amely jobb helyzetben van, mert örökölt vagyonokkal, jól felszerelt műhelyekkel rendelkezik. A kezdő töke rendszerint szerszámokba és nyersanyagokba van befektetve. Nem teszi tehát nélkülözhetövé a forgó tökét, amelyik kizárólag hitel utján volna megszerezhető. A hitel megszervezése azonban nehézségekbe ütközik. Maga az állam jár elöl példával, amikor nehezen fizeti meg tartozásait, szállttóinak. A kisiparos és kiskereskedő különben sem nyújthat elegen dő biztosítékot hitelezőinek, mert szerszámai nem lefoglal hatók, anyagja és készáruja se kiüthető le zálogba, mert lia ezt teszi, nincs miből megóMc. Ezek azok a nehézségek, amelyek a kisipari hitel megszervezésével kapcsolatban felmerülhetnek. Ezek ellenére is azonban meg kell találni a módot, hogy ezeken a méhecskéken segiteni tudjunk — mondja Roman Vaier, — mert ők gyűjtik a nemzeti vagyon legnagyobb részét. Sajnos, ezek a „méhecskék“ nem a kisebbségi iparosok lesznek, Roman Vaier I nem ezekre gondolt s ezért valószínű, hogy I a kisipari hitelintézetet a kisebbségi iparo- ■ sok közül csak kevesen fogják látni. A tüdővész elleni védekezés céljaira megadóztatják a 10 lejnél drágább péksüteményeket BUCUREŞTI december hó. Az adót helyettesitő bélyegek labirintusában a közönség már kezdi ki nem ismerni magát. Nemcsak azért, mert sokféle bélyeg van, hanem azért, mert egyazon bélyegrendszer keretében annyiféle rendelkezés jelenik meg, hogy a bélyegek lerovására kötelezett iparosok és üzemek sem tudnak eligazodni. Ez a helyzet például a repülőbélyegek alkalmazásával, ahol a gyakorlat még nem alakult ki. Majdnem ez a helyzet a kenyérbélyegek alkalmazásánál is, amelynek rend- j szere majdnem félhavinként változik. Bélyeg keíl a kenyérre, a péksütemény- j re, a házilag készült és a péknél meg- ! sütött kenyérre, mindezeken felül egy uj * bélyeg — a kincstári bélyegeken felül — a kenyér csomagolásához előirt papir- burkolatra is. Ezt az uj bélyeget csak a 10 lejnél drágább péksüteményekre kell alkalmazni és jövedelme a tüdővész elleni küzdelem céljait fogja szolgálni: A vonatkozó törvényjavaslatot Cos- tlnescu dr. közegészségügyi miniszter már elkészítette s az a következő rendelkezéseket tartalmazza: 1. §. A közegészségügyi minisztérium számára, a üidővészellenes liga javára uj kenyérbélyeg vezettetik be. amely a 10 lejnél drágábban kereskedelmi forgalomba hozott kenyérre alkalmazandó, mégpedig olyan módon, ''hogy ezt a kenyérfajtát papir-csoma-. golásban kell árusítani s a bélyeg az embalage-ra ragasztandó. 2. íj. Külön szabályzat állapítja meg a bélyeg értékét és a csomagolás módját, amely kötelező lesz az említett kenyérfajtákra, a csomagoló papir és bélyeg értéke azonban 1 lejnél drágább nem lehet. 3. §. A csomagoló papir csak hazai gyárban készíttethető. 4 §. A bevezetendő egészségügyi bélyeg hozama a tüdövész leküzdésére alakult liga jövedelmét képezi s azt a Banca Naţionala külön számlán fogja kezelni. 5. íj. A törvény rendelkezéseinek megsértői, ha nem előírás szerint csomagolt kenyerei hoznak forgalomba, vagy egyszer már használt csomagoló papirt újból használnak, 5000 lejtől 10 ezer lejig terjedő pénzbüntetéssel sujtatnak. Visszaesés esetén a büntetés összege az eredetinek háromszorosa. ö. §. A törvény végrehajtási utasítása tartalmazza majd a végleges rendelkezéseket. A törvény kihirdetése napján lép életbe. A TurJa-i iparosok és kereskedők öröme TURDA, 1936 december hó. A turdai iparosok és kereskedők kívánsága végre teljesült az autóbusz járatoknak a CFR kereteibe való vétele által. Eddig az volt a helyzet, hogy a magán autóvállala- tok tényleg olcsón szállították az utasokat, de lra konkuráltak egymással, akkor 20— 30 lejbe került egy Turda—Cluj-i utaz-ás. természetes dolog, hogy ez az olcsó közlekedés a lurdai közönséget mind behozta Clujra és akinek bármilyen beszerezni való szükséglete volt, azt leginkább Gfujon vette meg, ami a turdai kereskedőknek nagy károkat jelentett. Ez a kedvező és kedvezményes utazás most félbeszakadt, mert a CFR autóin a dlijak lényegesebben magasabbak, mint a volt elődeiknél. Ezenkívül pedig a minden órában való járatok is megszűnnek, mert csak reggel, délben és este fognak közlekedni. Forgalmi szempontból mindenesetre hátrányt jelent a CFR közlekedése, mert a gyors közlekedést vüssza- fejleszh. $ iparosok ás kereskedők a szómbaI napi hetivásár ellen ZALAU, december hó. Van Transsylvaniában néhány város, hol a hetivásárokat szombaton szokták tartani. Ilyen, hely a többek közt Zalau is. Amint az iparosok és kereskedők panaszolják, ezek a szombat napi vásárok nagyon gyengén szoktak sikerülni, mert e napon a legtöbb vidéki kereskedő nem dolgozik és igy a vásárra sem megy el. Ezt érzik is a zalaui -párosok es kereskedők egyaránt, mert forgalmuk sok veszteséget mutat a szomszédos más helyekhez arány-ttva. A Zalau-i kereskedők és iparosok közt mozgalom indult, hogy a szombat napi vásárt valamelyik más napra tétessék át, hogy ezáltal Is egy kis élete; vihessenek be ZaLau haldokló iparába és kereskedelmébe. Közgyűlést tart a pékipari szindikátus. A cluji sütőipari szindikátus, amely megalakujá- sa óta olyan szép és eredményes munkát fejtett ki, dr. Papp Sándor titkár vezetése alatt karácsony harmadik napján tartja meg eiso közgyűléséi. E közgyűlés iránt széleskörű érdeklődés nyilvánul meg. Meséskönyv ír mi ....nyár és német nyelven nagyobb válaszra : lienzék“ könyv- . yában, P. Unirii 9. n..joa ingyen jegyzi ke:. Utánvéíeies izái.iu^
