Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)
1936-12-16 / 291. szám
* 19 L L ENZ ÉK I 9 3 ft doc ember 16. Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE és MÁTRÁI JÁNOS. „A Kisipar ujaisí fói&z- fóriiehcí eiwíselsü már népiesen“ Oluj, december iió. Az aradi ipari szindikátusok országos mozgalmat indítottak, az iparo;ok terheinek csökkentése érdekében. A szindikátus csatlakozásra hívta lel az összes romániai ipari szervezeteket ,s körlevélben sorolta fel az újabb sérelmeket. Elpanaszolju a körienI, hogy a munkaügyi minisztérium az iparosságra ólomsullyal nehezedő közterhek sorozatát legutóbb egy újabb kletekkel, az úgynevezett egészségügyi illetékkel is tetézte. Ez az egészségügyi ellenőrző illeték volt az a csepp, amely által betelt a pohár, sőt túl is csordult és arra kéisz- tette a dolgozó iparosoknak ezt a lelkes táborát, hogy a közösség érdekében feljajduljon az elviselhetetlenül terhes adók, vámok és lie; ók költségek további szaporítása ellen. Hangsúlyozza az aradi szindikátus, hogy' állampolgári kötelezettségeinek teljes tudatában van, amikor felemeli halk és erőtlen szavát, mert a kisiparnak a puszta létéért is már olyan hatalmas küzdelmet kell vÍvnia, hogy további terhek elviselésére már nem képes. Meggyőző erővel hat a korira Inak az a passzusa, amely megemlít,, hogy csupán az idei költségvetési év a már tavaly felemelt munkakamarai illetékek mellé négy uj illetéket hozott, a repülőbélyeg illetéket, a jövedelem után fizetendő adxionális adónak öt százalékkal felemelt és visszamenő hatállyal szedett többletét, az iparengedélyek beváltásának súlyos közvetlen és közvetett terheit, végül a legújabban kivetett egészségügyi illetéket. Szomorú tényként állapítja meg a körirat, hogy hazai iparosságunknak nincs a parlamentben számarányának megfelelő képviselete és igy igazán nem csodálható, hogy ott rólunk nélkülünk határoznak. További hallgatásnak azonban az volna a jellege, mintha csöndes beleegyezésünk kísérné ezeket a kormányintézkedéseket, holott az nincsen igy. Ezer és ezer becsületes és dolgos iparos léte forog Ikockán. — Végső szükségünkben országos viszonylatban egy táborba kell tömörülnünk és valamennyi iparos intézmény 'bevonásával az illetékes tényezőkhöz fordulunk, hogy tudomásokra juttassuk: a hazai kisiparosság elérkezett teljesitőképességének legvégső határához és további megterhelése egyenlő volna a teljes pusztulássá';. Transsylvárna jószándéku mozgalmának remélhetőleg lesz vakmi eredménye. Ha egyéb nem is, de annyi bizonyára, hogy azok az iparos intézmények, ameftyek ezt a köriratot megkapják, egy lépéssel közelebb jutnak a megváltó gondolat megvalósításához: az ország egész iparos társadalma egy táborba tömörülésének egyedüli célravezető megoldásához. Ui épületeidbe lakhatási engedély nélkül oesu lehel beköllösni Cluj, december hő. A városi mérnöki hivatal előterjesztésére a városi tanács megváltoztatta az építési szabályrendelet 231. szakaszát, azért, mert az utóbbi időben lakhatási engedély nélkül költöztek be az uj épületekbe. A módosított szabályrendelet így szól: Uj, vagy átalakított épületekbe a munkálatok teljes befejezése előtt és addig, mig a mérnöki hivatal előterjesztésére a városi tanács a lakhatási engedélyt meg nem adja, nem lehet beköltözni. Az épületeket csak az építési engedélyben körülírt célokra lehet felhasználni. Eddig csak ic.000 becserélés! kérés érkezett a Munkakamarához. Bár az ipa riga zol vány és munkakönyvek becseréléséneik határideje e hó húszadikán lejár, az iparosok nem igen igyekeznek iparengedélyeik becserélésével. Ezzel a nemtörődömséggel magyarázható az, hogy tegnapig mindössze 10.000 becserélési kérés érkezett a kamara összes fiókjaiból. Megkezdődött a sütőiparotok:! ellem büntetőhadjárat 5000—20.000 lej pénzbüntetéssel sújtottak 15 Cl*1 -i péhmestert CLUJ, december 15. A gabona ért é- I késit ősi hivatalnak a sütői párosokra vonatI kozó drákói szigorú rendelkezéseit, melyek j állandóan börtönnel fenyegetik a sütÖiparo- 1 sokat, már ismertettük. Jeleztük már akkor, I hogy a szigorú rendelkezéseiket betartani majdnem lehetetlenség. És <1 helyzet be is következett. Nehány nap óta a gabona értékesítési hivatal ellenőrei razziákat tartottak a cluji sütőipari üzemekben s ennek u vendégeskedésnek következménye az, hogy íj cluji pékmestert jooo lejtől 20.000 lejig terjedő pénzbüntetéssel bírságolták meg csak azért, mert kenyerük néhány dekával nehezebb volt az előirt mennyiségnél. Érthetetlennek tartjuk ezeket a büntetés- két, mert hisz a közönség ezáltal mit sem károsodik. A fogyasztó csalit annyit fizet, amennyi ,a kenyér súlya. Egy bánival .sem többet. Miért büntetik tehát a pékeket? Egyébként ebben az ügyben nem az ellenőrök, hanem a törvényszék mondja majd ki az utolsó szót. A Nyílttéri Csizmadiák: és Kisiparosok Egyleteinek aiapszabály- módositó közgyűlése Már ezerötszáz tagja van a temetkezési e^ylelnek CLUJ, december hó. Impozáns közgyűlés keretében zajlott !< vasárnap délelőtt a Cluj-i Nyílttéri Csizmadiák és Kisiparosok Temetkezési Egyletének alapszabálymódasitó gyűlése az Épilőmunká- sok Otthonában. A .teremben több mint ezer tag gyűlt össze. Székely József elnök megnyitója után rögtön az uj alapszabályok felolvasásához fogtak, melyüket a közgyűlés egyhangú határozattal fogadott el. Ki kell emeljük ezt az egye-:illetet és meg kell dicsérjük annak vezetőségét, ment olyan értékes munkát fejtenek ki, amilyet kevés intézmény tud még produkálni. Az egyletnek ezerötszáz tagja van, saját székhaza, 32 tagú zenekara és dalköre. Újabban egy aggmenház felállításának tervét is számításba vették. A tagokat elhalálozás e>elén tízezer lejjel segíti, :j temetésre pedig kivonul a zenekar és a dalárda. Hogy ez az egylet ilyen eredményesen működik, ez elsősorban i; Székely József elnöik érdeme, ki ugyszólva évek hosszú során át kifejtett munkájával teremtette meg és tette naggyá az egye-tületet. Természetesen e munkában a választmány i3 résztvett és Székelyt mindenben támogatta a közgyűlésen a zenekar és a dalkör is szerepelt néhány szám előadásával, ak két Rebicsek Rudolf és Rezik Kárody karnagyok vezényeltek. A közgyűlés Székely elnököt érdemeinek elismerése fejében örökös ügyvezető elnöknek vái lasztotLa meg. Dz. Grsrzeu prefektus figyelmébe A Zalaui'i husiparosok sérelme A vágóhídon nincs hüto, nincs viz, de a sár térdig ér ZALAU, december hó. A zaJouí húsiparotoknak súlyos sérelmük ' van a közvágóhiddal kapcsolatban, mert évek hosszú sora óta hiába kifogásolják ezt a rozoga., egyenesen „közveszélyes“ épületet, meg- basügotásna nem talátoolk, kérelmeiket senki nem azonosítja. Maga az épület elavult. A hűtőkészüléket a zaia/ui husiparosok csak hírből ismerik, mert a vágóhíd ilyesmivel, nincs fekzeretve. Ezerkkiviü a vízzel is állandóan baj van, mert van s két kút, de amikor a legszükségesebb fenne, rendesen akkor szárad iki és ilyenkor egy kanál vizet sem lehet kapni. A telep egyáltalában nincs bekerítve és igy akárki bemehet oda. Esős időben 20— , 25 cm-es sár van, úgy, hogy a húsos szekerekkel a legfáradalmasabban lehet közlekedni. De nehogy azt higyje valaki, hogy a za- laui mészárosok nem fizetnek vágatási dijakat és igy nincsen pénz miből egy rendes, a higénia feltétéinek megfelelő vágóhidat ne lehetne építeni. A husiparosok ezeket a dijakat már évtizedek óta fizetik, de az illetéke sek semmiféle befektetést nem eszközölnek a vágóhíd épületébe. Igazán elszomorító, hogy egy megyeszékhelyen' ilyen szánalmas intézmény szolgálja az élelmezési ellátást, honnan ezereík és ezrek asztalára 'kerül a legfontosabb táplálék: a hús. Feihivjuk a prefektus ur és egyben mindazon közegészségügyi felügyelők, igazgatók j és államtitkárok figyelmét, hogyha az álló- j más felé visz ütjük, térjenek ki, -le- j hetőleg esős időben, ehhez a vágóhidhoz és 1 győződjenek meg arról, hogy ZaJlau városa- í ban egy ilyen intézmény szolgálhatja a köz- j egészségügyet. Egyébként a vágatási dijak a következőik: j Nagymarha 130 lej, növendék borjú 130 lej, sertés, osztályozás nélkül 80 lej, bárány 9 lej. juh 18 lej. Rntóhlratban kérik a Ciuf-i ékszerészés úráslparosok a nemesfémforgalom korlátozásának megszűntetéséi A lajstromvezetés és leltárkészités csak felesleges munkát és a jobb terheket jeleni CLUJ. december KŐ. A nemesfém-forgalom koriladózásának visz- szavonása érdeikóhen — mint már hírül ad- | •luk — a cluji ékszerész- és órásiparosok országos mozgalmat inditottak. Az akció sikere érdekében az alábbi emlékiratot küldték meg a Nemzeti Bank kormányzójának, amelyet egyidejűleg csatlakozás céljából megküldték a többi városok iparosainak is. Kormányzó Ur! Alulírott cluji ékszerészek és órások a nemesfémek eladásának korlátozásával kapcsolatban kiadott rendettetre, hivatkozással az alábbi emlékiratot terjesszük Kormányzó ur elé. Egyúttal bátrak vagyunk felhívni figyelmét arra a sajnálatos körülményre és hogy a rendelkezés katasztrofális hatással van üzleteink és mesterségeink gyakori ására. i. A rendelet a szakmai titoktartást illetőleg teljesen megszünteti azt a bizalmi szellemet, amely a mi szakmánkban szoros kapcsolatban áll az eladási vagy vásárlási ügyleteknél. Igen sok eset van ugyanis, mikor az eladó, vagy vevő kilétét nem szívesen árulja cl > következcskcp bele .sem egyezne abba, hogy nevét a rendelet által elő rt lajstromba bevezessük. Egyébként is a .lajtstrom vezetése bizonyos könyvelési szakértelmet követel meg, mellyel legnagyobb részünk nem rendelkezik. 2. Szakértő könyvelő alkamazása olyan újabb adót jelentene, amelyet egyikünk sem birna meg. Különben könyvek vezetésére az adótörvény sem kényszerít s ezért vagyunk valamennyien a „patenta fixa“ alapján megadóztatva. 3. Hangsúlyozzuk, hogy nehány esettől eltekintve, mi kizárólag csak kész ékszerek vásárlásával és eladásával foglalkozunk. Amióta a nemes fémek forgalma rendeletileg korlátozva van, nem is vásárolunk bányákból származó nyers anyagot, sem aranyérmeket. Még az a nehány' kis ötvös műhely >em, amely városunkban létezik, mert ezek is forgalomból kiment, használt ékszereket dolgoznak fel 4. A rendelet által előirt leltár elkészi- 1 esc is leküzdhetetlen akadályokba ütközik, mert az üzleteinkben levő arany- és ezüsttárgyak más fémekkel cs anyagokkal vannak kombinálva c. melyek pontosan igy meg sem állapítható. Esetleges jóhiszemű tévedésünk is olyan súlyos büntetést vonhat maga után amely számunkra súlyos csapást jelenthet. A felsorolt indokokra való hivatkozással kérjük a rendeletnek reánkvonatkozó utasításait visszavonni és olyan elbírálásban részesíteni, mint a logorvo-okat, fog- technikusokat, vegyészeket és gyógyszerészeket, hogy mi is mentesítve legyünk a különleges lajstromok vezetésétől és a leltárik észitéstol. Ov]seIhe£eáIen adóíerEiekel réilak ki a Cíucea-i iparosokra és kereskedőkre CIUCEA. december hó. Ciucea község iparosait és kereskedőit súlyos sérelem érte az adókivetések terén- Ciucea maga egy kis község, mely inkább üdülő helyéről és az Ady, jelenleg Goga kastélyáról ismeretes, mint arról, hogy ezt a községet jóformán az a néhány' iparos és kereskedő tartja fenn, kik elviselhetetlen, keresetükkel egyáltalában arányban nem álló terheket viselnek. Hogy a kastély ura mennyi adót fizet, azt nem tudjuk, de hogy' az iparosak és kereskedők mennyivel járulnak a kincstár és a község pénztárához azt az alábbi adatok igazolják. Etomokos vendéglő és szállótulajdonos, aki eddig 1700 lej évi községi -adót fizetett, ebben az évben 9300 lejre emelték fel, ezenkívül állami adóban 11.200 lejt fizet. Ezek a számok már azt igazolják, hogy Ciuceán egy alig forgalmazó üzJ-et, mint a Domokosé, lehetetlen, hogy 9300 tej községi és 11.200 lej állami adót plus egyéb illetékeket elbírjon. Sajnos, Domokos már nem is birja ezeket az összegeket és igy ’kénytelen szállodáját és vendéglőjét eladni. De menjünk tovább: Ott van Grünwaldnak egy' kis szatócsüzlete, amely mindössze két méter hosszú és ezért évi 8000 lej (község: adót vetettek ki, Simon István 2800 lejt, Rosenberg 12.000 lejt, Kiss Sámuel és Varga József mészárosok p>edig 3200 lejt üzemek. Ezekből és még néhány adótételből azt hiszem fedezve is van Ciucea költségvetése. Legjellemzőbb az egész dologban az, hogy' ezeket az adókivetéseket a jegyző vezetésével két falusi adokivetc bizottság állapítja meg, kik egyáltalában nem ismerik a viszonyokat és még kevésbé azt. hogy ezek az iparosok és kereskedők milyen szánalomramóltó forgalmat bonyolítanak le. Természetes dolog, hogy a Ciucea-i iparosok és kereskedők felebbezéssel éltek, de ered- ményelenül, mert a. felebbvitelii tanácsban épp>en az adózó (közönség érdekeit védő tag javasokra a felek fokozottabb megadóztatását. Ilyen terhekkel kell küzdjenek a Ciucea-i iparosok és igy természetes, hogy ezek után csak a tönkremenetelük íköveitkezhetik be. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja, i kisebbségi és emberi jogok elfibarcosa.
