Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)
1936-12-13 / 289. szám
1936 réécemtér Í3i f5 Ma orvos.lag aj not, ;nt.s.eptkusan készített és fertőtlen.tő „PrimerosM használjon, mert az egészségre nézve fontos, megbízható és finom. Egyre nagyobb méreteket ölt a bucureşti skarlát járvány BUCUREŞTI. (Az Ellenzék jelent*. A tisztiorvosi hivatal jelentése szerint a skárláljár- v:'.;T)y olyan nagy arányhan pusztít a fővárosban, hogy több iskolát be kellett zárni. Azokban az iskolákban, ahol: még folyik a tanítás, a hatóságok minden intézkedést megtettek. a járvány leküzdésére: állandóim fertőtlenítenek. Ha ilyen arányiban ter jed a járvány, akkor még a karácsonyi szünet előtt az összes iskolákat bezárják. ISMEB'l’E'I'W'i' kUU A/. ALADDIN: BLCUIÎKŞT ~~ XLHi^ÜAKA. I- C. I I, Ucgralú, II © Britianu 33, ^ÜÜ .VJ, jMeroorauiluIul, 12 VIDÁM TÖRTEMET a Bzermimasszitáról, a garanci változott házaspárról, a magvasai! feleségről s boszorkányságról — Boszorkányok pedig nincsenek — mondatta jó Béla Király, de ugylátszik nagyrészben csaik saját egyéni véleményének adott kifejezést, mert a habona, amely a boszorkányokat, hogv úgy mondjuk, a köztudatba bele plántálta, még mindg nem veszett ki az emberekből. Az embernek sokszor megáll az esze, hogy úgynevezett intelligens, sőt intellektuei emberek is mennyire babonásak. Igazán nem flehet hát felróni az egyszerű paraszti léleknek, ha naiv képzeletében hisz még a boszorkányban, hdércben, táltosban. Pszichológusok azt mondják, hogy a babona nem más, mint a régi pogány vali&s tudat alá sülyedt csökevénye. A városi emberek babonájában nehezen lehet kimutatni az ős miihosz eredetét, a falusi lélek babonáiban már sokkal inkább, minthogy -a vidék leikülete ikonzerválóbb. Mindez abból az alkalomból jut eszünkbe, hogy egy nagyon kedves kis könyvecskében Bábalelte babona címmel összefoglalva találjuk egy-egy vidék babonokörát és miközben az egyes, moso- Jyogtató babonaeseteket olvassuk, jólesően ismerjük fel mögötte magát a magyar népleiket-, amely még egy ideig hajlékot ad a babonás meséknek. A babonákat Luby Margit gyűjtötte össze. Boszorkányok pedig — vannak Béíla király véleményével ellentétben egy kis faluban lakó legény is hisz a boszorkányokban. Mikor egy ott nyaraló festő naki- állott egy (tetszető, házikó megfestéséhez, oda is szók a festőnek: Aztán nem tetszik félni ez; a házat lerajzolni? — Már miért- félnék? — Mer hogy boszorkány ennek a gazdája. Engem is elhurcolt valamék éjjel, ügy hajigáit egyik akácfáról a másikra, majd bele- hófltam. Hogy mi öröme telik -boszorkánynak legényeket az akácfára dobni, árra nem tudtak feletetet adni és maga a boszorkány érthető okokból nem volt meginterjúvolható. Pedig egy ilyen boszorkány sokai tudna mondani praktikáiból. Ö maga azonban hallgat s igy a babonagyüjtő kénytelen volt megszólaltatni az áldozatokat. —- Mán aludtunk, — meséli az egyik áldozat, — az uram is én is. Hát egyszer érzem, hogy átváltoztam keresztgerendává. Éreztem, én, hogy nagy bajba vagyok, akartam is az uramnak szólni, hogy segítsen, de nem tudtam szólni, csak szuszogtam. Mégis adclig-addig, hogy felébresztettem az uramat, de a meg azt mondta: — Várjál le, mert én is éppen úgy vagyok. így feküdt a két szegtény ,,keresztgerenda“ több óra hosszan át, mig végül visszaváltoztak embernek, -ami mégis csak jobb sors. Hátha már önmagukra • estek volna, már mint gerendák? Fel sem ébredtek volna többé. A boszorkány jobb praktikája közé tartoznak a szerelmi rontások. Akt legénynek bal lába nyomát napfelkelte előtt kilenc nyomon felszedik s azt rongyba kötve az ágy baisarka alá elássák, annak nincs nyugta. Oda kell- jám:a mindaddig, mig csaik utána nem hajítják a felszedett pont. A szerelmes — szita Egyszer egy ilyen boszorkányos ügyekben jártas katona, — még & régi világiban, — adószedés közben megkért egy lányt feleségül. A lány se nagyon kívánkozott a katona után, a szülők meg éppen nem akarták hozzáadni. A (katona arra kérte a lány!, hogy adja egy hajszálát emlékbe. A lány, mindjárt sejtette, hogy boszorkányság lehet a dologban, adott- is egy -szálat, de azt a szilából húzta Id. Mikor azután a katonának el kellett masírozni, hát nem legumit a sziita a falról és ment mind a katona előtt? Veszélyes próbák Aki boszorkány alkar lenni, annak három próbát kell kiállani. A próbált elég nehezek. Van olyan próba, ahol valakinek egy darazsat kell az orrán keresztül bocsátania, vagy lebegő malomkő alá nyugodtan lefeküdni. Ebből- azonban vagy lesz boszorlkány, vagy nem, attól függ, hogy leesik a kő vagy sem. Ha halandó ember meg akarja látni a boszorkányt, elég, ha forgó szél közepibe kiKÖVESS ISTVÁN: nyitott bicskát hajit. Sokszor az embernek fogalma sincs, hogy milyen közeliben él a boszorkány. Egy legény unta már a szeretőjét, a íko- vácsnét. Viszont az asszony ördöngős volt, hát nem bírt vele. Azt ajánlották neki, hogy a gatyáját fordítsa ki és lökje által a mes- tergerendán. Ha bejön az asszony, üsse meg balkézzel. A legény meg is tette, mire az asszony mindjárt csikóvá változott, úgy, hogy a legény elvezethette a kovácshoz, m egvasal tattá mind a négy lábára, akkor ráült és egész éjszaka kurgáttá. Reggel felkél a kovács, azt mondja néki a felesége: — Jaj, de beteg vagyok, nem bírok felkelni. Megnézi az ura, hát keze, lába tiszta vér és rajta a patkóvas. Akkor tudta meg, högy a féleségét vasalta meg az éjjel, mert hogy az ördöngős. Hát ilyen meglepetéseknek lehet kitéve az ember. Külön fejezetbe tartozik a kocsis babonakor. Ezek az ördöngős kocsisok száraz kerékkel tudnak áthajtani a vizen, tiz perc aloft több órás utat tesznek meg csak úgy: hipp-hopp, ott legyek, ahol alkarok alapján. Sokkal érdekesebbek azonban a Üdére, meg a táltos mesék. SZ A BAD I A regényes életű Károlyi Gábor grófot Braun pénzügynök csalta Londonba. A gróf ugyanis rangon-alul nősült, szegény leányt vett feleségül, ezért apja kitagadta. Az adósságok mind jobban szaporodtak, a türelmüket vesztett uzsorások pedig Braun vezetése alatt nyomást akartak gyakorolni a csalóidra és elhatározták, hogy az „ adósok-börtönébe“ záratják adósukat. Elhitették vele, hogy kisebb tartozásai konvertálására kedvező feltételek mellett nagyobb kölcsönt vehet fel az angol fővárosban s váltóit áttelepítve, úgy jelentették be érkezését, mintha állandó lakása leime Londonban. Károlyi a „börtön“ 1. osztályára került, hol néhány shillingért külön szobát s jobb ellátást kapott. Vaságy — vánkossal, pokróccal —, íróasztal, szék, mosdó volt cellájában s fehérkesztyüs inas szolgálta ki, mint a legelőkelőbb penzióban. Sonka, hal, rák, sütemény, tea volt reggelire, uzsonnára, vacsorára, délben pedig friss, meleg ételeket kapott. A börtönben aztán — amint feljegyezte — gyermekkori, iskolai, fürdő-barátságok után uj barátok következtek, kik épp oly feledhetetlen nyomot hagytak lelkében, mint régebbi meghitt baráti kapcsolatai. Első perctől legszívesebben Stephenson rabtársával beszélgetett, ki ügyvédet ajánlt számára. — Őrizkedjék a nagyravágyó fiskálisoktól — magyarázta Károlyinak. — Kerülje azt, kinek magas barátai vannak s válasszon egyszerű, alkudozó, izzadó, loholó ügyvédet magának. Ez kiüríti ugyan a zsebét, de nem veszi le kabátját. Figyelmébe ajánlom Guld doktort, aki nekem is dolgozott. — Jó ügyvéd lehet, ha — ide jutott 1 — Ne csodálkozzon, ne féljen tőle! — erősitgette az angol gavallér és elmondta, hogy csinos táncosnővel ismerkedett meg egyik párisi orfeumban, kitől csak nagyobb áldozat árán tudott szabadulni. Egy szép napon aztán levelet kapott, melyben a táncosnő „apának** szólította. Zsarolásról volt szó, mire meggondolatlanul újra pénzt adott. Nem gyanította, hogy örökbefogadott gyermekről van szó a valóságban. — Miért nem fordult a rendőrséghez? — kérdezte Károlyi, — Lovagias szempontból kifogásolható ut lett volna. Károlyi nem osztotta véleményét, vita kerekedett köztülz, mire Stephenson az /. osztályon levő „rabokat“ összehívta s felkérte őket, hogy a kényes kérdésben nyilatkozzanak. Egyedül Gerves skót ezredes adott igazat Károlyinak. Stephenson ragyogó arccal kiáltotta — A rendőrségre tehát nem mehettem, utazni, bujkálni nem akartam — találják ki, milyen cselhez folyamodtam? — Elmentem Guldhoz s megkérdeztem: — Ügyvéd ur, be tud engem záratni valahova? Börtönbe szeretnék kerülni anélkül, hogy bűnt követnék el, ha akadna olyan hely, hol a rab tetszés szerinti ideig kedélyesen szórakozhat. — így kerültem ide... ötszáz font ügyvédi dijat fizettem ezért Guld doktornak. — S a hölgy? — Ide is követett. — Hogyan?... — Guld — őt is idehozta... Ismét ötszáz fontot keresett... A ravasz róka azonban elhallgatta, hogy sohasem találkozhatnak itt nők — férfiakkal. A táncosnő tehát megunta a dolgot s most már kiszabadításért könyörgött, mire Guld újabb ötszáz fontot keresett a sza- baditással. Károlyi erre magához hivatta. — Mennyi pénz áll rendelkezésére e pillanatban? — kezdte az ügyvéd. Öss zesen ezer négy száz frank volt Károlyi zsebében aranyban, eimek felét nyomban leolvasta. Nyolc nap múlva aztán ott volt az el- bocsátó-végzés. Nem volt nehéz munka, könnyű volt kimutatni, hogy Károlyi bejelentő-lapjával félrevezették az angol bíróságot. — Ügyeljen, nehogy Guld újra bezárassál — tréfálkozott Stephenson bu- csuzáskor. — Tehát?... — Legokosabb, ha elutazásáig állandóan mellette marad. Károlyi Szót fogadott s beköltözött Guld dr. nyári lakásába. A ház közelében kis vasúti állomás volt, itt ült fel a személyvonat III. osztályára. — Szerencsés utat! — kiáltott az ügyvéd, mikor a vonat kirobogott az állomásról. — Köszönöm... — Viszontlátásra! — visszhangzott Guld rekedt hangja. ... Egy fillér sem volt Károlyi zsebében az aranyakból a szabadulás pillanatában. Ki akar iidércet Arra a kérdésre, hogy mi a üdére, mindenütt egy a felelet: — Fekete jércének első tojása, melyet asz- szony vagy ember hóna alatt kiköltet. Ha valakin dk kedve támadna rá, mindjárt figyelmeztetjük, hogy ómig a Iidércet ki nem költi, dolgoznia nem szabad. Megéri a fáradtságot, mert a Üdére gazdájának minden parancsát teljesiti. Alighogy este lesz, az már kérdi: —- Mit? Mit? Mit? Hoz aztán, ha kell, Törökországból kincset meg élelmet. Megszabadulni csak úgy lehet a lidérctőd, ha olyan parancsot kap, melyet legjobb szándéka ellenére sem lúd teljesíteni. Tudni pedig mindent tud, ikét dolog kivételével: nem tud rostával vizet hordani és nem tud kötéllel homokot hordani. Ha ezt a kettőt tudná — tökéletes lenne. De hát a világon még a üdére sem tökéletes. A táltos mondákban a sámánnak az emlékét őrzi -a magyarság. A sámán az, aki az ember és a szeleinek közölt az érintkezést közvetítette. Hogy egy gyermek itáltos-e vagy sem, az abból látszik, hogy születésekor van-e foga vagy nincs? Ha van foga — táltos. A táltos inkább jó, mint gonosz liatalom és a táltosoknak -többször meg kell „vívni“ ellenfelükké!. Ilyenkor kék és vörös lángra, fekete s szőke bikára, vas- és tüzeskerék alakjára változnak. A táltos meglátja a földbe rejtett kincseket és a halottakat. A rendkívül érdekes könyvecske végén a helyhez és időhöz kötött babonákat találjuk fölsorakoztatva, példának iktassuk ide a tüsszentés jelentését egy hétre. Vasárnap prüszköl? — levelet jelent. Hétfőn, kedden — bosszúságot. Szerda, csütörtök — náthát. Péntek — örömet. Szombaton? — Hűtlen lesz a babája. Sok, nagyon 'sóik a babona s az embernek minden oka meg volna félni a sörtéthatal- maktól, de szerencsére, minden ártásnak, rontásnak megvan az ellenbabonija. így nem kei] félni a babonától, amit különben példáz a könyvecske ciméüi vádasztoit pompás ritmusú szólás is: Bábailelte babona, bodond, aki kap rajta. Miriáss Imre. Abc töri Q r~'v' Töprengéssel n pemjutelébh. -/pekulálhal hova.merre... ha nincs UCfiMCS MENETRENDJE Az ELLENZÉK & haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok elöhsrcosa. HUSII A BEDÖRZSÖLŐ llUKcBA tekűifli a nâliialâzt, ideglőjdalma- hal, Hűtést, renmatikiic fáiitaimaUöf Fifea’-al: PARFÜMÉRIA INTERNAŢIONALA BUCUREŞTI. Sír. CÂMPINEANU No 17.
