Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)
1936-11-11 / 262. szám
BL UBNZÚ K BnBBOKBBEaKS 1936 no r'etnB'éf IT< EBH —tu JENEI JÓZSEF „Itt éjjeli szállás kapható“ A kókler \ árosról-városra megy ponyvását rúvnl mellett a karöbahuzott lej kitalálja a t lalko/ását és egyebét. — A rejtély kuli éjjeli s/allá-sndúholy egyik érdekes fi- I guruja: a kókler. Külsőleg hétköznapi típus; ha hosszasabban beszél vele az ember, felesillan érdekessége és a maga sajátos „tudományában" élesVsziisege. kitűnő emlékezőtehetsége van, ami fontos is, .mert ezzel keresi meg a kenyerét. Városról-városra jár partner mijével, Marioarával, a csodálatos teremtéssel, ki tükrök mögé rejti törzsét és végtagjait s úgy jelenik meg « nagyérdemű közönség előtt, mint akinek egyetlen fején kivid semmije sincs. Álla alatt zsebkendő — és ebbe beleszar egy karó. Az illúzió tökéletes. A kókler alig százötven centiméter magas, kövér, zömök emberke, lengő tokával és húsos szájjal. Sündisznószeme élénk és értelmes. Színe vizenyős. Az ilyen szemről valamikor azt hallottam, hogy veszélyes és tulajdonosa mindenre képes. Jókedélyü, kedves fiú, de nehezen szánja rá magát a „meghitt“ beszélgetésre. Nem csodálom. Egy élet titkát akarom tőle kicsikarni. Az első kérdésemmel már meggyűlt a bajom. Az kérdeztem tőle, hogy szereti-e a kóklerséget? Iszonyú dühbe jött, hogy ő nem kókler, az valami egészen mást jelent, ugv tudja, hogy az egy a vásári kikiáltóval, már pedig öt ne tévesszem össze holmi silány utánzattal, mert ü impresszárió. Aztán mikor felvilágosítottam a szó igazi értelméről, hogy a kóklerség egyebet is jelent, szemes társnőjével, hogy ötlejes belépődíj it kot: a kiváncsi látogató nevét, l'og- sa. —öperaszinpad helyett vásári hódé fényveszlésl, varázslatot, megnyugodott s feloldódott zárkózottságából. [Mire kiváncsi uram? kérdi tőlem és összekulcsolja kezeit, mimt aki mindenre el van készülve. — A mesterségére. 11a meg akarja tanulni, lebeszélem róla. Nehéz kenyér. Egyrészt azért, mert ma már „csaknem“ lilos a szemfényvesztés, másrészt óriási gyakorlat és előoszlályu idegzet kell hozzá, llajókölélidegek, kitűnő memória és ezrodpillunatnyi pontossággal működő agy. Egyébként az egész — technika. — Mióta lakik ilt az éjjeli szálláson? — Ot nap óta. iMég holnaputánig ilt dolgozom. Aztán továbbállunk. — Állunk? — Igen. Partnernőimmel vagyok együtt, ö a karöbahuzott törzsnélküli fej. — Szeréna? — Nem. Marioara. Szerénát ismeri? — Igen. Egyizben találkoztam vele. — Marioara ügyesebb, intelligensebb és szebb. Ahogy a karó álla alá szúr, direkt drámai. — Jósol? — Nem. Gondolatolvasó. Bekötött szemmel, messziről nevén szólítja a belépőt, megmondja foglalkozását és minden kézbevett tárgyat megnevez. — Ügyes. Felpattan a titok — Igen. Jól vág az esze. Nehéz dolog, az ember nem is hinné. Tessék elképzelni: szavakat kellett bevágnia, melyeknek egészen más értelmük és jelentőségük van. Külön nyelv ez, amit alaposan meg kellett tanulnia neki is, nekem is. A legkisebb „melléfogás“ lehetetlenné tenne mindkettőnket. — Volt már ilyen „melléfogás“? — Egyszer. iDe nem súlyos. Majd elmondom később. Mert csak úgy tudja megérteni. ha ismeri a produkció csinját-binját. Hát először is: a leggyakrabban előforduló keresztneveknek külön szó fordításuk van, épp úgy, a foglalkozásoknak, valamint az egyes tárgyaknak is. Ezt a szótárt magam állítottam össze és én tanítottam be Ma- rioarat is. Hogy jól megértse, felsorolok néhányat és gyakorlatilag is bemutatom. Például: az a szó, hogy sietve, azt jelenti: Gyűl«; kérlek: Albert; hogy is: Ödön; légy- szives: Ferenc; hamar: Erzsébet; mondcsak: Gábor; gyorsan: Olga és igy tovább. Vagy a foglalkozások: sietve: asztalos; halljad: katona; kérdezem: diák; kíváncsian: tisztviselő, stb. Ha bejön egy ur és elkérem valamilyen iratát, amin rajta van a keresztneve, akkor igy teszem fel a kérdést Ma- rioarának: mondcsak az illető ur nevét? Erre más egyebet nem felelhet, mint azt, hogy Gábor. Folytatom: kíváncsian kérdezem foglalkozását. Felelet: tisztviselő. Vagy: belép egy hölgy, megtudom nevét és már szólok: gyorsan halljam kisasszony nevét! Marioara pontosan bemondja a mondat élére tett szó jelentését: Olga. És aztán ez igy megy a végtelenségig. es a \ COLECTURA RURALĂ A OFICIILOR POŞTALE (sorsjegyeladás a postások révén) az ország minden helységében levő szék- ill kelyei utján adja el az ! ALL AMI SORSJÁTÉK SOKSJEOIEIT A nyeremények nagy száma, amelyet az ország minden városában a Colectura Oficială ré- jijf! vén nyertek, arra készteti—és joggal—a játékosokat, hogy ezt az árudát részesítsék előnyben. Még a legkisebb nyereményt is idejében lllli közük és fizetik. 1 Az Musi Sorsjáték l. osztályául! a itatása miéi 15.-én A bövflf» lude* És mit csinál On, ba oiyyn név jielentkczSk, unni nincs a szótáriban? Akkor kulccsal dolgozom. Minden betűnek van egy, ugyanolyan hangzóval kezdődő szava. Azonnal = a, állítani — á, bertüz- zed = b, csendben = c, drágáin = d, ennek = e, élesen = é, folyékonyan = f, gondolj =g, intenziven = i, jelent = j, kell — k, legyen--], meg “ m, nevezd = n, olyan o, pergesd = p, úgy ~ u, rendesen = r, siess s, tehát = t, vágd = v, zavartalanul z. Mármost: mondjuk belép egy ur, akit Andornak hívnak. Ez a név nem szerepel a listánkon, vagy ragaszkodik althoz, hogy a családi nevét is kitaláljuk. Akkor igy adom le gyors szavakkal Marioaramak: azonnal nevezd drágáin olyan rendesen ezt az urat a nevén. A kezdőbetűk kiadják: Andor. Esetleg belép egy hölgy, kinek Sári a neve. A szótárban nincs. Tehát? Siess állítani rendesen intenziven — a hölgy nevét. Fgy pillanat alatt rávágja: Sári. A bemondást gyorsan kell behalandzsázni, hogy a közönség a netán előforduló értelmetlenséget ne vegye észre. — A gyakorlat aztán rengeteg egyszerűsítést csinált. A leggyakrabban használt tárgyaknak külön szót alkottam. Van ilyen vagy száz. Felsorolok néhányat, próbálja meg, menni fog? Levél: ezt, töltőtoll: igen, zsebtárca: jól, pénztárca: pontosan, igazolvány: akarom, névjegy: ugyan, fénykép: válaszolj, kesztyű: hangosan, zsebkés: haladéktalanul, stb. Na most. Ezekkel a másod- értelmű szókkal kezdem mindig a mondatot. mert a többi szó már érdektelen s csak a leplezésre szolgál. Tehát, miután a karóra tűzött fej az illetőnek nevét és foglalkozását „kitalálta“, kezembe veszem például a zsebkést és szólok: haladéktalanul mondd meg, mi van a kezemben? A felelet nem lehet más, mint zsebkés. Vagy: kezembe vésziem a töltőtollat: igen kérlek mondd, mi van a kezemben? Könnyen eltalálja. A pasas igazolványát tartom kezemben: akarom tudni mi ez? Igazolvány. A szótárból hiányzó tárgyat vagy bármilyen nevet kulcscsal oldok meg. A „melléfogás“ — És most elmesélem, hogy volt az a bizonyos „melléfogás“. Néhány évvel ezelőtt bejött egy férfi. Gyanútlanul elkérem az írását, hogy nevét láthassam, de majd hányát vágódtam. Olyan kacskaringós és kilométernyi neve volt, hogy kiolvasni is alig tudtam. Valami Krassynelokovicskn. Elképzelheti: én nagy kínnal leadtam a betüzést, de Marioara ezt a hosszú szószt nem birta észbetartani, összekavarta és marhaságokat mondott. Az illetőnek vissza kellett fizetnem az öt lej belépődijat. — És hogy áll a számokkal? — Mint a szavakkal. Egytől nulláig mindegyiknek megvan a szó értelme. 1 = igen, aztán tovább: jó, tehát, de, mégis, csak, azonban, ha, lehet, már. Ezenkívül, előre bemondom, hogy hánytagu szám lesz. Százas: azaz, ezres: figyelj, tízezres: idefigyelj és százezres: nagyon figyelj. Megnézem az Írásait. Ha azt kérdem: tehát csak mond hány éves az ur? ő tudja, hogy 36. Ha az igazolvány számára kiváncsi az illető: figyelj! igen, igen jó már — tudni akarom hányas szám ez itt? És Marioara bemondja: ezeregyszázhúsz! — Nehéz. — Nem könnyű. Nagy gyakorlat kell hozzá és gondola tkoncentráció. ügy kell képzelni, mintha idegen nyelvből leckét kérdezne fel az ember. Egy elhibázott élet — Régóta van ezen a pályán? — Tizenötévé. Most negyven éves vagyok. Elég korán kezdtem. Nem? Vacak, ronda, elhibázott élet. Az embernek egy nyomorult szobája sincs. Mindenütt más ágyában kell aludnom. Szegény jó anyám nem igy gondolta, nem igy akarta. — Hanem? — Tenoristát, operaénekest akart csinálni belőlem. Szép hangom volt. Amikor énekelni kezdtem, csoportokba verődtek ablakunk alatt az emberek és hallgatták. Anyám kiállt a kapuba és anélkül, hogy valaki kérdezte volna, büszkén mondta: a fiam. Ha isién megsegít, tenorista lesz. Annak szültem. — És miért ment fuccsba? — Miért? Szegény anyám korán meghalt. Két nővéremmel maradtam, akikről gondoskodnom kellett. A mindennapi kenyérért való küzdelem más irányba terelte tehetségemet. Sok minden voltam már. Almakereskedő, dáószállitó, borügynök, vásári rőfös és aztán — máig impresszárió, vagy ahogy ön mondja: kókler. — És ezután mi következik? — Még nem tudom biztosan. De átlépek rokonpályára. Betanultam egy csomó kártyamutatványt és memóriaszámot és felcsapok színpadi artistának. Utóvégre nekem is kell élni. Nem? Háziariási tanfolyamokat létesít a Gazdasági Egyesület CLUJ, november 10. Mint egyik legutóbbi számunkban megírtuk, a Gazdasági Egylet elhatározta, hogy a tél idején háztartási tanfolyamokat rendez a helyi nőszövetségek bevonásával. A kérdésben már megállapodás is jött létre a nöszövetségek és az egylet vezetőségén kívül résztvettek br. Bornemisza Elemérné, gr. Bethlen Ödönné, Dóczy Ferencné, Berde Árnál, Pálffy Lászlóné, Török Bálintné, Nagy Miklósné, Folyovits Endre és Folyovits Endréné, Sule Endréné, a Szociális misz- szró megbizottai és László Dezső ref. vallástanár. A megbeszélések eredményeképen létrejött megállapodás szerint az egyes nőszövetségek vezetői fogják irányítani ezeket a háztartási tanfolyamokat, amelyek működésének hasznosságához nem férhet kétség. A Gazdasági Egylet Tg.-Muresen is létesít ilyen háztartási tanfolyamokat. Eire a célra már ki is képeztetett két tanárnőt, akik 6—6 hetes tanfolyamokon fognak hasznos felvilágosításokat nyújtani a falusi gazdasszonyoknak. A tanfolyamok anyaga nemcsak a konyha körüli teendők felölelésére szorítkozik, hanem a baromfi, nyúl, sertés-tenyésztésen és kertgazdaságon kívül, útmutatásokat nyújt a hímzéssel, fonással, szövéssel és varrással kapcsolatban is. Tudnivalók a Huberaian-koncertfinez Csütörtökön este tartják meg az olyasa nagyon várt Huberman -hangversenyt. Erre az estére ünnepi fénybe öltözik a Magyar Színház terme. A rendezőség mindent megtesz, hogy az ünnepi hangulatot emel je és a világ városi hangversenyek levegőjét óhajtja egy estére a Magyar Színház termébe varázsolni. Mivelhogy a rendezőség nemcsak a külsőséges foounákíban keresi a világvárosi návót és ezért a fegyelem kedvéért — és a művész határozott kívánságára — a hangversenyt pontosan este fél: tízkor megkezdik. A rendezőség ezért arra kéri a közönséget, hogy ezen az estén már este kilenc órakor jelenjen meg, annál is inkább, mert az öszszes foyerbe vezető bejárati afrokat a kezdés előtt öt perccel lezárják és csak az első szám elhangzása után nyitjáit ki. Erre kénytelen a rendezőség, mert eddig városunkban az volt a szokás, hogy a behirdeteti kezdés után jóval később érkezett meg & közönség a lián gversenyekre. A csütörtöki hangverseny lesz az első, ahol a kezdés előtt a bejárati ajtókat lezárják és a későn érkezők nem élvezhetik Hdbexman első müsoTSzániaJ t. Ilt említjük meg. hogy a hangversenyre már csak néhány földszinti és néhány páholy, illetve páholyülés kapható a Magyar Színház pénztáránál.
