Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-01 / 254. szám

1936 november í. ELLENZÉK 9 TITOKZATOS SORSOK, REJTELMES ÉLETEK A csodaszép „császárlány“ 1768-ban Cobenzl gróf brüsszeli. követ Bordeaux-ból levelet kap egy magát Frenle- nek nevező hölgytől. A levél Írója tanácsot, jóakaratot és természetesen támogatást kér. Még jóformán el sem olvasta a követ a le­velet, amikor Becsből Ditrichstein gróf es Prágából a követ egyik ismerőse ajánlja fi­gyelmébe a nőt és arra kérik, hogy anyagi­lag támogassa, mert az illető hölgy egy igen magas-rangú előkelő hölgy . . . Néhány hónappal később egy Englumée nevű asszony érkezik Bordeaux-ból. Egyene­sen Cobenzl grófhoz, az osztrák követhez viteti magát. Hamarosan módot talál arra, hogy az előkelő diplomatával közölje, hogy milyen gyönyörű asszony az, akitől ő Bor­deaux-ból jött és milyen feltűnően hasonlít Ferenc császárhoz, aki nemrég hunyt el .. . A kövér hamarosan levelezésbe bocsátkozik az illető nővel és mind sűrűbben kisérik a leveleket gazdagabbnál-gazdagabb ajándé­kok ... Egy évvel később a bécsi udvar bizalmas értesítést küld a francia udvarnak, hogy azonnal tartóztassa le Frenle kisasszonyt Bordeaux-ban és biztos fedezett mellett szál­lítsa Brüsszelbe. A szigorú intézkedést az­zal indokolja meg, hogy a szép bordeauxi hölgy Ferenc császár lányának adja ki ma­gát és a hiszékeny emberektől pénzt csal ki. Az egész ügy szigorúan titokban tar­tandó, nehogy oktalan európai pletykává dagadjon... Nincs az a titok, amely ki ne pattanna előbb, vagy utóbb. A nőt lakásán elfogják Mikor ez kitudódik, a „hitelezők“ vagy „becsapottak“ óriási lármát csapnak. Az egész világ tudomást szerez a botrányról. Legjobban Englumée asszony kesereg el­vesztett ezrei miatt.. . Nagy diplomáciai eljárás következik. A francia kormány nem engedi be a titokzatos hölgyet, mig az oszt­rák diplomácia egy percig sem tűri meg a kétesmuitu szépasszonyt. Végre is úgy hatá­roznak, hogy éjszakának idején egyszerűen átteszik a gránicon. Itt egy érdekes és vá­ratlan esemény történik. Egy ismeretlen lo­vas vágtat el mellette ás észrevétlenül cédu­lát nyújt át. a nőnek, amelyen ez áll csupán: „Mindent elkövetünk megmentésére.“ Hamarosan Brüsszelbe viszik Cobenzl kö­vet elé. Lenyűgöző jelenség. Karcsú, magas ter­metét suhogó szürke selyemruha takarja, melyet állig gombolt fekete köpeny fed. Haja kékesfekete, arca hamvasfehér . . . mi­kor finom feliér fátyolát feltakarja, elbű­völő kedvességgel, németes franciasággal beszél. Elragadó szépségéti csak fokozza megnyerő modora. Közvetlenséggel és igen finom könnyed­séggel közili a gróffal, hogy: — Bizony egy kissé sok adósságot csi­náltam, de erről a legkevésbé tehetek, mert akkor is kaptam pénzt, mikor nem kértem. Legtöbbször kesztyűimet sem vettem le és máris megnyíltak az erszények és .. . öm­lött az arany .. . Az elbűvölő feketehaju szépségből mégis Monterel várának foglya lett. Igaz, bogy vendégként bántak a szép fogollyal, de még igy sem 'lehetett kellemes egy hideg-rideg erőd vastagfalu kazamatái között élni . . . •Rendkívül érdekes dolgok derültek ki róla a fogság ideje alatt. Legelsősorban az, hogy sem írni., sem olvasni nem tud. De meg furcsább, hogy sem születési helyét, sem évéti nem tudja ... Csak halványan emlékszik vissza arra, hogy két nő nevelte valami cseh községben, ahol gyakran láto­gatta meg egy magasrangu tiszt. . . Érdekes, hogy ő maga sohasem említette, hogy ez a magosrangu tiszt nem volt más, mint Lotharingiai Ferenc, Mária Terézia királynő férje. De finom ösztönével, asz- szonyi rafinériával sejteni engedte mind­ezt. De volt is valamelyes bizonyítéka való­színűtlen állításai alátámasztására. Például az első bordeauxi levélben, amelyet Cobenzl grófnak küldött, mellékletképpen csatolta azt a képet, amelyiketi állítólagos apja, Lotharingiai Ferenc adott neki. emlékül . . Pontosan emlékezett vissza arra, hogy apja halála után egy pap Hamburgba vitte majd onnan Bordeauxba hajózott. Sohasem volt pénz hiányában. Ismeret­len emberek mindig bőven gondoskodtak róla. Egyszer egy idegen ezer aranyat vitt neki. Vallomásaic gyakran módosítja. Oly­annyira, hogy utjai csaknem' kinyomozha­tatlan okká válnak. Ott tartottunk, hogy egy pap Hamburg­ból Bordeauxba vitte.. . Irt állítólag a rej­télyes hölgy, attól való félelmében, hogy kolostorba viszik, megszökött kisérője elől. Svédországba sietett. Az uj történetkutatá­sok perrendszerü bizonyítékok alapján vilá­gosan bizonyították be azt, hogy az ak­kori osztrák követ, Belgiojoso gróf, erősen nyomoz egy nőt, aki Hamburgból szökött meg és <a személy leírása feltűnően illik az éjfeketehaju titokzatos nőre... A nyomo­zás nyugtalanította. Hamarosan kénytelen volt jelentkezni a követnél, ahol megpillan­totta apja képét1. . . Elájult és napokig sirt. Alig lehetett megvigasztalni. A követnél vendégként tartották, de vé­gül is hajóra ültették,, amely előbb Ham­burgba, majd onnan Bordeauxba vitte ... Adóssága ekkor már 60.000 aranyra rúg. Óriási összeg ez! Lejben ma tízmilliókat tenne ki. Az ilyen költekező szépasszony azért soha sincsen egyedül. . . Nagy bájá­ból szívesen segíti ki egy-egy tehetősebb lo­vag. Ha egynek nem sikerül, kis konzor­ciumok alakulnak erre a célra. Hamvasarcu, feketehaju szépségek igen ritkán maradtak lovagok nélkül már ebben az időben is... De szép hősnőnk sem „hagyta el magát“. Üzemszerűen levelezett. Mindenkit fe.kere­sett soraival, akinél megérezte a segítség re­ményét . . . Egyszer a dúsgazdag yorki her­ceg is felkereste és Ígéretet tett 'arra, hogy teljesen szanálni fogja. összes adósságait kifizeti, sőt magas évjáradékot is biztosit számára. Gavalléros ígéretét levélben is le- szegezte, de hölgyünk nem volt szerencsés, mert mielőtt a pénzküldésre került volna a sor, a herceg meghalt. Ezalatt az osztrák kormány mindent el­követett, hogy világosságot derítsen az egyre rejtélyesebbé váló ügyre. Már huszon­négy, izgalmakban bővelkedő tárgyalást folytattak le túlságosan előkelő tanuk és hitelezők bevonásával . .. Az volt ia cél, hogy kolostorba zárják a szép kailandornőt, de a királynő: Mária Terézia máskép in­A hegytetőn, a köd felett holdfény cső­zik le a hóra. Kísérteties szép a kép, a jégvilág fehér acélja a sápadt fényben, mint a béke s az álmok tükre, oly sze­líd. Kisértetes, csalóka csend ez: rezze­nése szellembeszéd .. . Az ember-szellem felkacag és énekel a csendzenére: — Ma uj gyermeket áldozok a vágyak ördög-istenének! A zsinat felujjong zsibongva . A disznó­szellem is röfög: — Megcsókolom az újszülöttet.. . szi­vébe egy sörtét döfök. Az őz-szellem csendes beszédű: — Szelíd gyermek lesz, én tudom... Elnyargalok és megcsodálom. A farkas mondja: — Rálehellek, hogy marni tudjon, hogyha éhes ... A fenyő-szelleme susogja: — Erős legyen a szélben is: A láp-szellem: — A ködbe hulljon, ha útja fény felé kúszik. A föld-szelleme: — Rajtam álljon, járjon s ha meghal, bennem élje tovább a férgek életét. Aztán .. . Már a hajnalt idézi valami titkos, ősi játék . .. A szél hirtelen felvonaglik s ködöt se­per a táj fölé. Süvölt: — Uijj-hu-hi-hi-hijjj!. .. — s valami vésztigérö, mély sikoltás rejlik a hang­ja hullámaiban, bizonytalanságot nö­velő, kimondhatatlan nagy szomorúság, cinikus panasz, egy megfoghatatlan, el- kárliozó létezés jajgatása: — Uijj-uijj- hu-hi-hi-hijjl... De hamar megtörik, a mélybe szédül és mint hatalmas halotti lepel betakarja a völgyet, a falut és az alvó föld most olyan alatta, mint szemérmesen rejtőző halott.. . S a havas hegytető ragyogva, ártatla­tézkedetc. Megparancsolta, hogy azonnal vigyék vissza Bordeauxba és adják ki a hi- telezőknek. Erre meg a franciák nem mu­tattak semmi hajlandóságot. Az útlevél ki­adását egyszerűen megtagadták. Hosszas diplomáciai alkudozások után Ausztria ha­tározott. Mégpedig oly értelemben, hogy egy szép tavaszi éjszakán egyszerűen áttették a ..szépséges császánleányt“ a francia hatá­ron . .. Mintha a föld nyelte volna el, úgy eltűnt minden nyom szép fekete hősnőnk körül... Tiz év múlva, egy gyönyörüszép őrült lány kóborol London utcáin... Egyesek az egykori „császári ányt“ vélik benne fel­ismerni, de erre semmi bizonyíték nincsen... Bolygó lidércfényként, hol itt, hol ott tűnik fel a csodaszép hölgy .. . Már inkább az emberek fantáziájában él, mint a való­ságban .. . Egy bizonyos, hogy máig sem derűit: ki, hogy ki volt a rejtélyes hölgy, de még az sem, hogy csaló volt-e, vagy sem? A csalás célját nem lehet tisztán látni. Hiszen ő maga kérte a vizsgálatot. Nagy összegeket elfogadott — de legádázabb el­Szellemzsinat nul, szüzi-fehéren szikrázik, mintha könnyű lábak táncolnának rajta gyanút­lan jókedvvel furcsa táncokat. A gyer­mek-szellemek mulatnak, az évi termés szelleme, őszi gyümölcsök szelleme, meg­születendő életeknek szellemei kelnek hirokrci, becézve egymást és kacagva. A világból semmit se látnak, csak egymást látják s élik azt a fagyban is langyos életet, amely csak azért ilyen boldog, mert még nem érzi és nem érti az elkö­vetkező göröngyös, anyaghoz kötött életet. A holdsugár utat jelez most a hegy­gerincről le a völgybe, ahol puha, fe­kete földbe ágyazva alszik a falu. Csend van, hogy aztán hirtelen rohammal újra szél riadjon s a gyermek-szellemek bo­londos játékát ijedtségbe fojtsa, ügy áll­nak szegények fehéren, az ijedtségtől megkötözve, mintha egy durvavágyu isten angyalait szoborba öntve kirakta volna a havasra. Az ősi szellemek nyihogva, röhögve közéjük loholnak. Az ember-szellem egy lehellet-gyermekre mutat: — Megtaláltam!. .. A disznó-szellem megcibálja, az őz- szellem megsimogatja, a farkas-szellem megharapja, a láp-szellem szivére csó­kol', a fenyő-szellem a hajába ültet egy gályát és a végén a föld-szellem megáll előtte, nem érinti, csak ráitekint. A sötét, emberlakta völgyből sikoltás nyúlik most a hegyre — asszonysikoly — s mint egy süvöltő lasszó, a szellemek fölé csap, felragadja a gyermeket, mint egy ragadozó madár és a lelkek közül repülve viszi, viszi, nem tudni merre . . . valami földi cél felé. A szellemek táncolni kezdnek. A szél zenél: — Hi-hi-hi-hijjjl... A faluban az egyik ablak mögött siető fény virrad. Hobán Jenő. forgalomban nem szabad meghagyni, mert háztartási célokra nem feltétlenül szüksége­sek és könnyen pótolhatók, mellesleg meg­szűnne az a sok marólugos öngyilkossági kí­sérlet is, amely ritkán halálos, de annál több­ször okoz egész életre va:ó nyomorékságot. A szem sajátos élettani működése a fény ér­zékelése lévén, ebből következik, hogy a fény is okozhat ártalmat a szemnek, ha akár mennyiségileg, akár minőségileg nem felet meg a normális élettani viszonyoknak, vagy a szem egyénileg is változó adottságainak. A szem fénytörési hibái, igy .a közellátóság, a messzelátóság, az astigrraatizmus nem beteg­ségek, de meg nem felelő javitásuk kellemet­len, ső[ kóros jelenségeket is idézhet fel. Ezért, de meg azért is, mert a rossz látás­nak nemcsak fénytörési hiba, hanem szem- betegség is lehet az oka s a kettő egymássá 1 igen bonyolult módon szövődhetik: a szem­üveget nem lehet úgy venni az optikusnál, mint boltban a cipőt. * A zsiráf bélhálózata százszor olyan hosszú, mint egész teste. A tehén bélrendszere hu­szonhétszer olyan hosszú, mint az állat tes­te, viszont a kutyák és macskák — tipikus húsevők — beleinek hossza mindössze csak 4—8-szor hosszabbak, min: az állatok testei. Az ember béihálózata Is csak hétszer hosz- szabb testünknél. * Egy normális növésű embernek 5—6 liter vére van. * Ha testünk nem bocsátana ki állandóan meleget, testünk hőmérséklete 24 óra múltán 37 Celsius fok helyett 85 fok lenne. 'rr Egy régi angol hajfestőszer, barnahajuak számára, világos sörben feloldott vasrozsda rozmannolaj hozzáadásával. Ezt a folyadé­kot bedugott palackban 14 napon keresztül, naponta többször fel kell rázni s végül a salakról a tiszta folyadékot leönteni. Növényi táplálékon élő népeknél, mint a j hinduknál, a gyomorrák ritka, annál gya­koribb azonban náluk a nyakhártya-rák, amit a betel-rágásnak tulajdonítanak. Legrégibb orvosi munkának azt a papyrus tekercset tartják, melynek szövegét Krisztus előtt 2800-ban valószínűen egy udvari orvos irta. A papyrus 48 betegséget tárgyal s tartal­mából kitűnik, hogy már ismerték akkor is ta sebfertőzést, a bénulásokat stb. H Kői divatlapok 252 0528 CS íéti szezoir-ra : Vegyes lapok (ruha, kabát, kosztüm, gyermek- ruhák). Star i8o,— Smart 150.— L'Eleyan: Fe­minine 135.— Irin 125.— Stella 90.— Elite 180.— La Mode de Paris no.— Wiener Chic 175.— Favorit Moden Album 75.— Revue Pá­risién e 185.— Grande Revue des Modes 1S5.— Supreme 180.— Toujours Chic 180.— Saison Pa­risienne 160.— Tou"e la Mode 140.— La Pari­sienne 120.— Votre Gout 95.— Album Special dela Revue 50 lej. Kaphatók az ELLENZÉK könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. — Vidéki FÉNYKÉPALBUMOK nagyon <zé? tásban 240 lejárt kaphatók aa FJLLE^ü^Ä kimyvosztályában, Cluj, Piai* Utdrtf* Orvosi tanítások A szemet fenyegető ártalmak elhárítá­sára a tennivalók részben egyéniek, részben a társadalmi egészségügy feladatai. A szembe kívülről behatoló fertőzések megelőzésére egyéb nem szükséges, mint a tisztaság, ép­pen ezért nem vélellenség, hogy a fertőző szembetegségek a legszegényebb néposztályok között vannak csak elterjedve. A belső fertő­zések révén a szembejutó betegségek közül leggyakoriabbak a gümőkóros-görvélykóros és a vérbajos szembetegségek. Ezeket az ál­talános higiénikus nívó, higiénikus műveltség és intelligencia emelésével lehetne megelőz­ni. Az ipari szemsérülések annak ellenére, hogy jóformán teljes biztossággal megelőzhe­tők volnának, sajnos még mindig igen gyako­riak. A szembejutott mész, mészhabarcs, fémszilánkok igen gyakran okoznak a sze­met teljes elpusztító sérülést, pedig védő szemüveggel ezt meg lehetne akadályozni. Teljesen a szociális higiénia feladatkörébe tar­tozik azoknak a rendkívül súlyos szemsérü­léseknek a megakadályozása, amelyeket ma­rólúgnak és marósavaknak a szembe jutása okoz, akár véletlen baleset, akár jellegzete­sen gyalázatos merényletek révén. Ezeket a veszedelmes anyagokat a szabadkereskedelmi lenségei és legnagyobb hitelezői sem merték állítani, hogy valaha Is zsarolta volna őket. Levelei, melyek perében a biróság aszta­lára kerültek, már inkább bajba sodorhat­ták. A hosszas eljárások során az Is bebizo­nyosodott, hogy igen előkelő összeköttetése: voltak. De codálatos-e ez egy ilyen szép asszony­nál? Gondoljunk csak napjaink nem is olyan szép francia asszonyára, Hanaunéru, ki százezrek megtakarított pénzét tudta ma­gához ’szivnl. .. Nem volt sem szép, sem kedves, sem közvetlen... — de asszony volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom