Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)
1936-11-10 / 261. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 CO i »s2 mis« * 111 ■■■■Hí; Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztáiy: Piaca Unirii 9. •zám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Ckij, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, event* 840 lej. — Magyarországra.; negyedévre 10, felevre 20, évente y pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbozetcej többJLVII. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM. KEDD 193 6. NOVEMBER 10. \ kormány újraértékelési rendelete nem váltott ki különösebb izgalm at A Madgearu kivételével megnyugvással fogadták a pénzemberek az aranyalap átértékeléséi. ~ Az első órákban sokat vesztettek a spekulánsok ———————— —— 4 korasáfiiy szigora intézkedése az árdrágulás ellem Az a nyilatkozat, amelyet a kormány az aranyalap Újraértékelésére tett, csak az első pillanatban okozott meglepetést. Egy pár nap elteltével a gazdasági élet meggyőződött arról, hogy semmi egyéb nem történt, mint a kormány törvényesítette a meglevő tényleges állapotokat. Természetes, hogy mint minden pénzügyi intézkedés, úgy ez is bizonyos izgalmat okozott a tőzsdén, azonban az izgalom elmúlt és a tőzsdei értékek indokolatlanul felemelkedett árfolyamai visszatértek a normális színvonalra. A kormánynak, ha már ezt az intézkedést kiadta, egy kötelessége van: letörni az indokolatlan árakat és megakadályozni az uzsorát. A piac és a vásárlóközönség a legnagyobb határozottságot várja tehát a kormánytól abban az irányban, hogy az áremelkedést megállítsa, illetve az uzsorát letörje.  leinze^i Sank nyilatkoznia BUCUREŞTI, november 9. A Banca Naţionala központi vezetősége következő nyilatkozatot adta a lej aranyfedezetének felértékelésére vonatkozóan a Prezentul cimü Bucuresti-i közgazdasági lapnak: —A jegybank vezetősége régtől tárgyalásokat folytat a kincstárral, hogy az állam tartozásainak elrendezését biztosítsa. Az állam ugyanis 2 milliárd 940 millió lejjel tartozik a Banca Nationalanak abból az időből, amikor még Mironescu vezette a pénzügyminisztériumot. A rendes állami bevételek a tartozás kifizetésére nem adtak alkalmat, Így valami más módot kellett keresni a feladat megoldására. A stabilizációs törvény 111 ezer 111 lej 11 bani összegben állapította meg az arany beváltási árát s a jegybank igazgatósága most engedélyt kapott, hogy kilónként 153 ezer 333 lej 33 bánival uj értékelés alá vegye a meglévő aranytartalékot. A különbözet az államé kellett volna legyen, miután azonban ennek tartozása van a jegybankban, elhatározták, hogy igy egyenlítik ki a kincstár folyószámláját. Mindenekelőtt azoknak a jutalmaknak megtérítéséről van szó, melyeket a kormány rendeletére fizetett a jegybank az aranytermelők- nek a beváltáskor s erre 220 millió 506 ezer 179 lejt tart vissza. Ezután megtéríti az állam azokat az árfolyamveszteségeket, melyeket a jegybank tulajdonában lévő külföldi valuták szenvedtek a devalorizációk alkalmával. Ezek az összegek 275 millió lejt tesznek ki. Ugyanakkor 100 millió lejcs alapot létesítenek a további veszteségek pótlására. 347 mill ó 091 ezer 906 lejt arra a tartozásra fordítanak, melyet a Banca Naţionala vett igénybe a francia jegybanknál, midőn az állami tartozások esedékes részletének kifizetéséről gondoskodott. Ezenkívül 1 millió 817 ezer 919 lejt vesz fel a Banca Naţionala a ,»Steaua Romana“ által nyújtott előleg kamataira. Az aranyfedezet felértékeléséből előálló 4300 milliós többletből eszerint csupán 1360 millió lej jár az államnak s ezt az összeget hadfelszerelési célra fordítják. — A lej aranyfedezete igy 42—43 százalékos lesz a régi 111 ezer 111 lej 11 hanis értéknek megfelelő 35 százalékos fedezettel szemben. A lej éríékemelkelése annyival nagyobb, mert az állam tartozásait a jegybankban kifizette. A lej árfolyama tehát megerősödve került ki az aranyfedezet újraértékeléséből. Az uj pénzkibocsátás a lej árfolyamát nem fogja befolyásolni. Madgearu nyilatkozata .4 nagy fontosságú pénzügyi művelettel kapcsolatban Madgearu volt miniszter, a nemzeti- uarasziuárt orsz. főtitkára, nyilatkozatot adott a Pátriának, melyben leszögezi, hogy játszanak a szavakkal s nem sikerül eltakarni a valóságat. — A hadfelszerelés indoka — mondja Madgearu — nem menti a törvénytelenséget, melyet a parlamenti ülésszak megnyitásának küszöbén követtek el. A kormány a parlament színe előtt számot kell adjon arról, hova lettek az utóbbi három évre hadfelszerelésre utalt összegek, csupán ezután lehetett volna szó újabb hitelről. A hadfelszerelés indoka a költségvetés egyensúlyának veszélyét leplezi, hiszen a felértékelésből eredő többlet egyharmada sem jut a hadseregnek, a többit ugyanis a jegybank tartja meg különféle címeken. Az uj rendszabály káros, miután meghiúsítja azoknak a megoldási módoknak igénybe vételét, melyek egyedül alkalmasak a gazdasági és pénzügyi élet felélesztésére és a hadsereg megfelelő felszerelésére. Angeíescu: Hamarabb kellett volna megcselekedni Constantin Angel eseu, a Banca Naţionala volt kormányzója következő nyilatkozatot adta az Árgusnak: — Helyeslem a kormány eljárását, midőn törvényesítette a meglévő tényleges állapotot. Csak az fáj, miért nem tették ezt korábban. A kormány teendője most az, hogy védje meg gazdasági életünket a kártól s törje le a spekulációt, mely mindig feltűnik, hogy a zavarosban halásszon. „Nincs szó devalorizációrób A lej aranyfedezetének újraértékelése Oro- mulu volt bankkormányzót is megszólaltatta: — A felértékelés törvényesíti a meglévő tényleges helyzetet — mondotta Oromulu az Adeverulnak. — A jegybank ugyanis a stabilizációs törvényben megállapított áron felül 38 százalékos felárat fizetett az aranybeváltáskor. Nem hiszem, hogy7 az intézkedés a lej vásárlóképességét károsan befolyásolja. Ha kedvezőtlen pszichológiai benyomásokat vált ki, ennek nem lehet tartóssága. Nincs szó devalorizációról, igy ennek következményeiről sem lehet beszélni. A börze nyugodt Az Adeverul jelentése szerint a kormány intézkedése folytán az értéktőzsde árfolyamai emelkedést mutattak. Rövid idő múlva aztán eltűnt az izgalom és a magas árfolya mák visszatértek a normális színvonalra. A spekulánsok sok pénzt vesztettek az utolsó A8 órábem. A kormány szigorúan lép fel az árdrágítók ellen A kormány — a Gazeta jelentése szerint — elhatározta, hogy még erélyesebb rendszabályokat léptet életbe az árdrágító törekvések letörésére. A belügyminisztériumban Iuca miniszter, Bentaiu alminiszter, Barca és Sergiu Dimitriu államtitkárok megbeszélést tartottak, melynek befejezése után rendeletet küldtek a vármegyei prefektusoknak és primároknak oly célból, hogy nagy figyelemmel kisérjék az árakat s a legkisebb drágítás esetén a törvény teljes szigorával lépjenek fel. A rendelet a közszükségleti és élelmicikkekre vonatkozik elsősorban. „Isilíáfeb a tfeisgerfce az aranyait“ - - - — imosuíljes a Icepimány öldöklő harcok Madridban Ä nemzeti csapatok csak IépésröMépésve iudşâk birtokba venni a spanyol iovárosí LONDON, november 9. !%Reuter-ügynökség tudósítója táv- iratozza a madridi frontról, hogy a szombaton és vasárnap itt lefolyt harcok a spanyol polgárháború legvéresebb, legelkeseredettebb küzdelmei voltak. A madridi kormány 25.000 főnyi serege az ostromló nemzetiek balszárnyán heves ellentámadást kezdett a Yague ezredes által vezényelt két felkelő hadoszlop ellen. Az első sorokban harcoló felkelők szerint, a kormánycsapatokban nagyon sok a nem-spanyol elem, különösen az orosz. Tegnap délután valóságos bomjoazá- por zuhogott Madridra. Egy bomba állítólag a francia követségre esett, nagy károkat azonban nem okozott. Tegnap délután a nemzeti felkelőknek, heves küzdelem után, sikerült elfoglalniok a Manzaneres folyó mindkét partját, majd innen folytatták ismételt támadásaikat, hogy behatolhassanak a tulajdonképeni Madridba, mert eddig csak a főváros külső kerületeiben folyt a harc. A Havas ügynökség tudósítója szerint, a felkelők estére benyomultak a főváros központjába is, az úgynevezett „Nagy Madridéba. Ubera kerületben a felkelő csapatok előnyomulása kétségbeesett ellenállásba ütközött. A kormánycsapatok emberei, miután a lőszerekből kifogytak, az erkélyekről és háztetőkről forró olajat és vizet zúdítanak a nemzeti felkelőkre. acélttárak az utcákon PÁRIS, november 9. Vasárnap késő éjszaka érkezett táviratok szerint éjjel 11 órakor Madrid belvárosának egyes kerületeiben változatlanul lángol a harc. A vörös milicia katonái az utolsó töltényig védekeznek a benyomuló nemzeti gyalogság ellen. Még a zuhogó eső sem csökkenti a harci kedvet, noha az ellenállás nem védőharc többé, hanem ön- gyilkosság. A nemzeti gyalogság harcikocsik védelme alatt halad előre. A dübörgő acélvárak szétrombolják a torlaszokat s megállíthatatlan erővel vezetik a végső támadásokat. Tegnap hajnalban a Madridon átfolyó Manzanares három fontos hídja az Es- tramadura, a Puente de Segovia és Puente de Toledo Ascenzio tábornok és Telia ezredes csapatainak birtokába került. Az átkelő csapatok csakhamar megszállották az egyetemet, a fontosabb középülteket, az óriási Puerto del Sol-t (Madrid legnagyobb főterét) és Vallsas külvárost. Ezzel a kormány csapatok maradványai a belváros szűk utcáiba szorultak, innen védekeznek kétségbeesetten. A város feleit keringő repülőgépek röpcédulákon az ellenségeskedés beszüntetésére szólítják a vörös milicia tagjait. A teneriffai rádióállomás Madrid elfoglalásának körülményeit részletesen ismerteti. Eszerint a nemzeti erők a: előre elkészített támadási tervet óramű pontosságával hajtották végre. A védők úgy gondolták, hogy a támadás főereje délfelől éri a fővárost. Ehelyett Jague ezredes osztálya hirtelen átcsoportosítással dél helyett északnyugatról támadott s mire a vörös milicia hadvezetősége erősítést küldött volna, a nemzetiek már el is foglalták a külvárosokat. .Az észak- nyugati támadásnak az volt a célja, hogy, a régi madridi börtönben fogvatartóit többezer túszt felszabadítsa. (Folytatása a 8. oldalon) ydâj&t •s: jA KeletUtenger felöl beáramló sarki légáramlat Nyugat-Európában kissé lehütötte a levegőt. Nálunk az időjárás lényegesen nem változik. A magasan fekvő vidékeken nyugati, északnyugati szél, némely helyen csapadék, esetleg havas eső. 1936 november 7-én. (Rador) Berlin 176. Amszterdam 233.50, Newyork 435.25, Lón dón 2122, Páris 201.750. Milano 2295, Prága 15.40, Budapest 85.75, Belgrad 10. Bucureşti 325, Varsó 81.85, Bécs —.
