Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)
1936-11-08 / 260. szám
BULBNZÉK t9^36 november 8. WHMIIIBIII ílMlllllHlllli Ilii II Illllll—1 f 5 momioM Szabédi László: DELIA A lira és a próza után elérkeztünk kisebbségi irodalmunk harmadik fázisához, a drámához. A fejlődés természetes, volt. Az eredmény szükségképpeni. Csak amig a lira es a 'próza tapogatózva, gyermekcipőkben járkált, természeténél hosszabb ideig, a drama szinte máról holnapra jött a felnőtt tekintélyes megjelenésével. És ami vigasztaló benne, hogy nem a fellendült 'színházi konjunktúrának tudható be az irodaiima eletnek ez a nagyszerű jelensége, hanem az Írok belső művészi kényszerűségének. Kétségbevonhatatlan bizonyítékot maguk a darabok szolgáltatnak erre. Nem szándákom a közhatalom változása utáni drámairodalom fejlődésével részletesebben foglalkozni. Csupán egyik igen jelentős eseténél kívánok megáll ani egy pillanatra. Ezt az alkalmait Szabédi László Delia cimü drámai költeményé adja. Terjedelemben nem nagy alkotás. Egyfeffivonáaos darab és mindössze 46 oldal. Jelentősége azonban annal nagyobb. Ami különös Szabédinál, hogy tárgyát nem a mából vette, nem a ható aktua- '1 iások után kapott, még csak nem is történelmi múltúnkhoz fordult téma után, mégis érdekes, uj, gyönyörködtető darabot alkotott. A poézis régi formájában, a nyelv uj színezetében Tibullus római költő Delia iránt érzett szerelmét adja. De boldogtalan szerelmét, mert Dália a keleti vérü libertina Róma díszéről, Messaláróli álmodozik s Ti- bullust csak úgy szereti, mint férjét, Rufust és minden más férfit. Cselekményekben nem bővelkedik a darab, de ezúttal nem is nagyon fontos. A belső feszültséget, a lélek cselekményét a nyelv drámiaisága eléggé visz- szaadja. A szavaknak mágikus ereje van. Ételi ának egy szava elég arra, hogy Tibullus térdre essék, vaigiy a legdurvább kifejezésekre ragadtassa. Aljas ravasszága könnyelműen játszik Tibullus lángoló leikével, de csak addig folytathatja, iámig a költő ráébred, hogy csak bűn volt az, amit Délia szerelmének hitt. A klasszikus téma és forma mellett a klasszikus drámák katorizis-szerüsége is megvan ebben az egyfölvonásosban. Hogy nem éppen végzetes ez a megrázkódtatás, abban megint csak Dáliának van igen nagy szerepe. Akik jóinak jellemzése tekintetében olyan készséget árul el Szabédi, melyhez hasonlót csak a nagy drámaíróknál lehelt látni. A darab szerkezete korunk modern építkezési stílusához hasonló: szilárd és világos. Könnyen birja és érthetővé teszi a költemény eszmei tartalmát. Az ókori Róma erkölcsi világnézetét. Különös figyeílknat érdemeli Szabédinak az az adottsága, meHyel uralkodik a nyelven. Élénkség mellett, zenéje van a párbeszédnek. Helyes és elismerésre méltó szinte aszkétiz- musisg, menő iltdkiismeretesség« is, melyet a költészettel szemben érez. Éis külön jövőt enged jósolni a jövő drámája iránti ösztönös megérzése. Talán ebben is van Dália küiíönös jelentősége. Még javában mennek a prózai darabok és Szabédi máris a jövő formáját követi, ami félig már beváltott Ígéretet jelent. Csak egy dolog hiányzik még ebből a darabból: a színpadi érvényesülés. Szabó Lajos. Láthatár. Csuka Zoltán és Kántor Lajos szerkesztésében immáron negyedik évfolyamában járó kisebbségi kulturszemle nyert nemrégiben terj-esztési jogot Romániában. Az érdekes folyóirat egyik bevezető cikkében a ■szerkesztő a lap szellemi célját a következőikben foglalja össze: „hisszük, hogy a Láthatár hamarosan az a szerv lesz, amely minden napi politikától mentesen összekötő kapcsot jelent a magyar szellemi életben, tükörképe a kisebbségi sorsba került irodalmi és közművelődési életnek s tükörképe ama népek szelemi életének, amelyek sorstársaink Eu, rópa felépülésében avagy elpusztulásában. Mert azt a Dunamedcnce minden népének tudomásul! kell vennie, hogy velünk éled, vagy velünk pusztul. Itlt más kiút nincs, mint az emberiesség és egymást megértés útja, ez közös éltetőnk, vagy ennek megtagadása közös sirásónlk.“ A szemle hid verő munkát óhajt végezni, mert egyfelől ismerteti a kisebbségi sorsban élő magyar nemzettömbök életét, sorsát, oktatásügyét, képző- művészetének, színjátszásának, ifjúságának, sajtójának helyzetét, de másfelől ismertetni káván ja a környező népek szellemi vezetőinek megszólaltatásán keresztül a Dunavölgy gazdasági és szellemi problémáit, valamint bemutatni kívánja a kisebbségi irodalom mellett a magyar életet környező országok szépirodalmi terméséit miagyar fordításban. Harminc millió tejes alaptőkével fatermelő vállalat alakult városunkban A Mica és a Petroşani is CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Városunk gazdasági életének egyik feltűnést keltő -eseménye az a vállalati alakulás, amely a a napokban történt meg. Az uj részvénytársaság, mely 30 ntilkób alaptőkével întreprinderile Clocheni S. A. R. cég kével întreprinderile Glocbeni S. A. R. cég alatt alakult meg Cluj székhellyel, faterme- léssel fog foglalkozni. A vállalat magyát az întreprinderile Forestiere Romane köré csoportosuló érdekeltség alkotja, amely mintegy 100 ezer hektárnyi kincstári erdőség kihasználására bir koncessziót. Az alapítók icco lej névértékű részvényekben a következő arányban jegyezték le a részvénytőkét: întreprinderile Romana 19,950.000 lej, Tilea Viorel volt miniszter 50 ezer lej, Petroşani az alapítók között varrnak S. A. 5 millió lej,, Mica S. A. R. aranybánya- társaság, melynek Goga Octaviam az elnöke i,8oo.oco lej, Jon Gigurtu, a Mica vezérigazgatója 200 ezer lej, D. Mociornita 1 millió lej, Lonea S. A. 2 millió lej. A részvénytársaság első igazgatósága következőképpen alakult: Gigurtu Jon, Panait Paperlescu, E. Bujoiu, Minea Jonescu, A. Alexandrini. Fel- ügyelőbizotllsági tagok: Dön Partenie, Bar- gan Vasile, dr. Joan Popa. Úgy hírlik, hogy a Clocheni nemcsak er- dőkil ermelés sei fog foglalkozni, hanem tervI be vette a koncesszionált terület altalajának a kiaknázását is. Ma orvosilag ajánlott, antiszeptikusan készített és fertőtlenítő „Primeros“-t használjon, mert az egészségre nézve fontos, megbízható és finom. A (konverziós törvény végrehajtási, utasíttf- .sához csatolt kimutatás szerint a mezőgazdasági adósok 1936 november 15-én a következő fizetéseket kelt eszközöljék konverziós -tartozásaik ullán: 1000 lej tartozás után 39.32. lej 2000 lej tartozás után 79.03 lej 5000 lej tartozás után 197.58 lej 10.000 lej itartozás után 39 5.16 lej 20.000 lej tartozás után 79°.32 lej és minden további 10.000 lej után 395.16 lej. A tartozás alatt a konverziós törvény alapján lecsöklkenilett tőketartozást értjük. A városi adósok által november 15-én fize tendő konverziós részlet a következő: 1000 lej tartozás után 67.22 lej 5000 ilej tartozás után 336.08 lej 10.000 lej tartozás után 672.16 lej 20.000 lej lartozás után 1.344.31 lej 30.000 lepj tartozás után 2.016.47 lej 40.000 lej tartozás után 2.688.63 lej 50.000 lej tartozás után 3.360.79 lej 100.000 lej tartozás után 6.721.57 lej 500.000 lej lartozás után- 33.607.85 lej 1,000.000 lej tartozás után 67.215.17 lej Az egymilliónál nagyobb adósság törlesztési kulcsa fokozatosan emelkedik. Ingatlanforgalom A Gluj-i telekkönyvi hivatalban az alábbi bejegyzéseket vezették keresztül: Dr. Leon Danila i millió 50 ezer lejért megverte dr. Blaga Aurél Eminescu utca 3. alatti házát, Matei Esztertől 580 ezer lejért vette meg 753, -.telekkönyvi számú ingatlanát özvegy Zdirhal Károlyné, Walter Károly 190 ezer lejért megvásárolta özv. Cenan Dánielné Pop Cicio utca 93. alatti házát. Heskel Sámuel 200 ezer lejért eladta Plugarilor utca 78- alatti házát Zirka Rudolfnak. Mit kell fizetősök november 15-én a konverziós adósoknak? Ez év május 15-én lejárt az a kétévi idő, mialatt a mezőgazdasági adósoknak a konverziós tartozások után csak kamatfizetést kellett eszközöilniök, tőketörlesztést pedig nem. A november 15-i (konverziós részletnél tehát már megkezdődik a tőketörlesztés is. A városi adósok konverziós kötelezettsége ezzel szemben nem változik, mivel ezek az adósok eddig is fizették a tőke után -a kamatot és a törlesztési részleteit: is. Uj cégek városunkban A Cluj-i kereskedelmi és iparkamara céghivatalánál az alábbi uj cégeket jegyezték be: Manea Juliu szűcs, Dúca utca 3- Ifj. Párdi Károly hentesárukereskedés Moţilor 11, Columba« Tibor „Autokontinental“ aulógarázs Avram Jancu utca 18. Ferencz Zoltánná, Katzer Dóra kozmetikai szalon Mícu utca 8. KERTÉSZ MIHÁLY I SÁRI DOLGOZNI JÁR H RLGÉLY. 26. KOZLEMEiNY. — Szép kis komédia készül itt — gondolta magában, bár még mindig nem akarta elhinni, hogyan kerülhetett Sándor ily körülmények közt olyan alantas pozicióba a Textiliparinál és miért bánhattak vele oly lealacsonyító módon? Egyik kérdés a másik után bukkant fel elméjében anélkül, hogy csalt egyre is tudott volna elfogadható magyarázatot találni. Nos, — vont vállat végre E — ha komédia kell, hát komédiázzunk! Én benne vagyok! Néhány termen áthaladva, megérkeztek Berkes elnök ur dolgozó szobája elé. — Egy pillanatyni türelmet, kedves kisasszony — szólt most az inas s belépett az ajtón, de alig félperc múlva már vissza is jött. — Tessék parancsolni! — mondotta a lánynak és szélesen kitárta előtte az ajtót. Sári belépett s már megjelenésével is igyekezett annak mutatni magát, akinek itt tartják. Szerény és alázatos mozdulattal közeledett a terebélyes Íróasztal felé, amely mögött, arcán kiváncsi és várakozó kifejezéssel ült Berkes elnökigazgató ur s közelebb érve, elfogódott hangon köszönt — Jó napot kivánok, mélíóságos uram ... — Isten hozta, kedves kisasszony — fogadta Berkes István s felemelkedve helyéről, barátságosan nyújtotta feléje kezét. — Parancsoljon helyet foglalni —- mutatott az egyik közeli székre. — Köszönöm — szólt Sári halkan és leült. — Bocsásson meg, — kezdte el azonnal az elnök ur — hogy idekérettem, de a hivatalában nem akar- lam háborgatni, viszont a lakása cimét nincs szerencsém ismerni. így tehát kénytelen voltam a találkozásnak ezt a módját választani, noha tudom, hogy az illendőséggel nem nagyon fér össze. Annál hálá- sabb vagyok tehát, hogy mégis felkeresett s nem ragaszkodott a formákhoz. — Ó, kérem, — jelentette ki Sári — készséggel tettem eleget a meghívásnak, pedig a levél olvasásakor még csak nem is sejtettem, hová, kihez jövök tulajdonképpen . .. illetve egészen mást gondoltam ... — Hát igen, — húzódott mosolyra Berkes István arca — szándékosan intéztem igy a dolgot. Nem akartam előre befolyásolni és attól tartottam, hogy nem is jönne el, ha tudja a valóságot. Már pedig okvetlenül beszélni akartam a kisasszonnyal. — Csak itt a villában tudtam meg, hogy a Jason Szövőipari közismert elnökigazgatójához lesz szerencsém, aki közvetve főnököm is ... — Úgy van ... És az a bizonyos Berkes Sándor... — Csak most tudom azt is, hogy a méltóságos ur fia .. . — Nos, ha már ennyire tisztában méltóztatik lenni a családi vonatkozásokkal, egy lépéssel tovább mehetünk ... De talán parancsol egy cigarettát, hogy könnyebben menjen a beszélgetés. — Köszönöm, de nem dohányzom.. . — Ezt minden esetre javára irom, kedves kisasszony... Egy kis édességet azonban elfogad tőlem? Kihúzta íróasztala egyik fiókját, díszes bonbo- nos dobozt vett elő s odatartotta a lány elé. Sári kivett egy cukorkát s szopogatni kezdte. — Miről volna tehát szó? — kérdezte aztán s várakozással tekintett az elnökigazgatóra. Berkes István néhány másodpercig habozott s szórakozottan játszogatott a dobozzal. Becsukta, meg kinyitotta, majd cirádáit, feliratát vizsgálgatta, mialatt kereste a legmegfelelőbb szavakat, kifejezéseket, amelyekkel a tárgyalást bevezesse. Mert most, hogy szem- től-szembe ült vele az a lány, akibe a fia szerelmes s akit feleségül akar venni s akit egész másmilyennek képzelt, — egyszerre úgy érezte, hagy ezzel a lánynyal nem beszélhet abban a tónusban, amelyet előre kitervelt. A lány egész lényéből, megjelenéséből kisugárzó finomság és előkelőség finom és tapintatos hangnemet követelt tőle is, amire pedig nem volt teljesen felkészülve. így tehát előbb át kellett gyúrni és újra fogalmazni azokat a mondatokat, amelyeket a lányhoz szándékozott intézni. Csak amikor mindez megtörtént, kezdett beszélni, kimérten és megfontoltan, vigyázva minden szóra, amit kiejt, nehogy egy rosszul megválasztott kifejezéssel esetleg elrontson mindent. Mert nem hagyhatta azt sem figyelmen kívül, hogy a fia szereti ezt a lányt, tehát tekintettel kell lennie fia érzékenységére is. — Sándor, a fiam, — kezdte el végre diplomatikus kerülgetéssel — akit azért helyeztem el egyszerű gyakornokként a Textiliparinál és pedig szigora inkognitóban, hogy az üzleti életet annak alfájától kezdve megismerje és kitanulja, — mondom, a fiam elmesélte tegnap este, hogy a kisasszony milyen tehetséges, ügyes és használható tisztviselőnője a vállalatnak ... — Ó, — szerénykedett Sári — Sándor nagyon túloz, mert elfogult velem szemben. — Lehetséges, — hagyta rá az elnökigazgaíó ur. — De elmondotta azt is, hogy a kisasszony mily szívélyes és készséges szokott lenni hozzá .. . Sőt odáig ment a szívélyességben, hogy éppen tegnap olt maradt vele az irodai órák után és segített neki valami sürgős és nagyobb munka elkészítésében ... — Igen, ez igy volt — ismerte be Sári. — Sándor ugyanis, ha szabad őszintének lennem, kissé köny- nyedén fogja fel a kötelességét.. . — Mondja csak bátran, — nevetett Berkes István — hogy hanyag és lusta fráter! Én ezt nagyon jól tudom ... — És én, — folytatta Sári a magyarázkodást — azt hittem, hogy Sándor éppen olyan egyszerű tisztviselő, mint a többi . . . mint.. . mint én is, akinek életszükséglete az állás és a vele járó szerény fizetés... hogy ő is abból él és abból támogatja családját, akárcsak ... én ... (Folytatjuk.)
