Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)
1936-11-08 / 260. szám
1936 november 8. ELLENZÉK 11 vMs AZ libWElö HÖLGY MARISíÍYÁJA Béíyegüfdonságok Jugoszlávia. Az ekmilt hónapiban a Vöröskereszt Egyesület javára 2 értékből álló jótékonysági sorozatot bocsátottak ki. A bélyegképek Pál régensherceg arcképét ábrázolják, aki az egyesület vezetője Jugoszláviában. A két érték a következő: 0.75-j-0.50 Din. kékeszöld-piros, 1.50-f-0.50 Din. lüa-piros. Ugyancsak a Vöröskereszt javára egy külön emlékbélyeg is megjelent, abból az alkalomból, hogy 60 évvel ezelőtt alakult meg a szerb Vöröskereszt Egyesület. — Az emlék'bélyeg dr. Vladan Djordjevic, az egyesület első elnökének arcképét ábrázolja. A bélyeget csak belföldön használhatják, mint mellékbélyeget. 0.50 Din. sötétbarna-piros. Oroszország. Alexandro vies Nikolai Dobról jubows orosz iró születésének 100 éves jubileuma alkalmából emlékbélyeget bocsátottak ki Dobruljubows arcképével. 10 Köp. lila. Magyar bélyegsorozatokat legolcsóbban nálunk vásárolhat. 162—178 iHadisegély II. teljes sor. 40.— 188—189 Koronázási sor. 8.— 208—209 Hadikiállitás 6.— 261—265 Szovjetfejek 30.— 266—285 Tanácsköztársaság 20.— 312—314 Hadifogoly sor. 6.— 351—355 Petőfi sor. 15.— 380—382 Jótékonysági sor. 50.— 396—398 Jókay sor. 40.— 403—410 Sport sor. 130.— 456—460 Horthy emléksor 50.— 461—464 Szent Imre sor. 50.— 502—510 Repülő sor. 150.— 511—515 Jamboree 100.— 517—521 Rákóczi sor. 70.— 522—527 Pázmány sor. 70.— 537—542 (Budavár sor. 60.Az összes sorozatok (502—510 kivételével) használntlan teljes sorok. 3. számai n külföldi sorozatokat lari mázó árjegyzékünk november közepén j lenik meg. CONCORDIA bélyeghá Str, Memorandului á Az áSSatí szemek küüönös íuíaítSoRSágjai Az állati szemek szinérzékenysóge a tudományos világot már hiarmiiinc eve foglaikoz- ► tatja. Ezt a szín-érzékenységet először Hess tanár tételezte fel és alapi tóttá meg. Köny- nyen érthetően láthatóan Frisch tanár a halakat illetőleg a szin érzékenységet ia szemsejtek elváltozásában és fokozásában mutatta ki. Az emberi és állati szetmber a szemcsa- pocskák közvetítik a színlátást és megkülönböztetést világossáágnál, a szem pálcikák a világos és sötét megkülönböztetés; az alkonyatbám, melyben a iszinniegkülönböztetes már lehetetlen. Este a denevér nekünk észrevehetetlen okból hirtelen lecsap egy rovarocskáért, lepkéért. Az ölyv többszáz méter magasságból is lezuhan egy egerecskéért, galambért), amelyet nagy magasságból meglátott, sót moz- Igásait észrevette. Ilyen teljesítményekre az emberi szem nem képes. Mennyive' érzékenyebben, finomabban kell egy ily' szem szerkesztve legyen, mint az embere, mennyivel könnyebben kell alkalmazkodjon a távolságokhoz, hogy ilyen teljesítményeket képes elérni? És ez a szem, -amely oly nagy távolságból ilyen kis állatot észre vesz, közelből is élesen lat. A szem &■ legfontosabb szerv a madaraknál, mert egyedüli szervük, ,amely el táplálékukat keresik, a -szaglás nem segédkezik ily alkalommal, m-into például a kutyánál, rókánál. Már az arány -a testsúlyhoz viszonyítva is feltűnő. A szem a fecskénél például 3.3%-át teszi az egész testsúlyának, mig az .emberi szem ennek csak od/ho %-át éri el. A nagysága és formája is a nagy követelményekhez van alkalmazva és (alkotva, ■amelyeket a gyors repülés folytán a látási szervnek teljesítenie kell. A madárszem többnyire tojásdad-hosszukás, mig az emberi szem kerek golyó. Ez a hosszú — mondjuk te- leszkop-forma —, onnan ered, hogy ia szemnek azon része, amely a közel- és távolbalátást eszközli, meg van erősítve. Az emberi és állati szem közel- és távol-látása a lapos lencse kidomborodása által adódik, amely nyugalomban lapos, a kidomborodás megint karikaizom — cziílár — összehúzása által történik. A madár a szemlencsét háromszor olyan erősen összehúzhatja és -megint vissza helyezheti eredeti beállításába, mint az ember, természetesen az Siető izom is erősebben van kifejlesztve — kiképezv. A cillár- izom az embernél -sima sejtekből,, a madáré harántcsíkoltakból áll, ezért tetszése szerint gyorsabban és erősebben összehúzhatja. Az izom erősítése folytán a növekedési hely is erősebb kell legyen és tényleg a külső szem- igolyófelültetbőrön a szklerán egy porcikás, megcsontosodott bélelés van, a sz-emgyürii. Erre az erősítésre kapcsolódik az erősített izom is és ez szükség esetén hat a lencsére. A madár gyors repülésénél, úgy iaz akadály, mint a zsákmány gyors megpillantásánál a szemnek 'sokkal fontosabb szerepe van, mint az emberi vagy emlősnél' egyáltalában. Ezért a természet egy különleges ka- rikaizmoti fejlesztett, mély ia lencse gyors összehúzását eszközli és szabályozza. Ezen gyűrű a legnagyobb ár-méretben képezi a kifejlődött megerősítését a fedősejtnek. Ezáltal a lencse alakját, —- mely a madárnál engedékenyebb, ruganyosabb, mint más állatoknál, gyorsabban átalakíthatja. Hogy ez tényleg a különböző gyorsaságú repülésnél a különböző madaraknál összefüggésben van, mutatják, az összehasonlítások a különböző karikadomborodások. Az eddig megbeszélt berendezéseknek azon feladatok teljesítés éré használ tatnak, -amit a fényképező lencsével a különböző távolságok a matüveg és a lemez közti beállításával elérünk. Hogy néz a lencse maga, azaz ta fény- érzékeny látósejt ki, a retina? Az ember és az állatoknál egyforma látósejteket -találunk, pálcikákat és csapocskákat. A madaraiknál éjjeli és nappaliakat kell megkülönböztetni. A nappali állatoknál: tyuk, galamb, stb. több a csapocska, -amelyekkel a szinek ésalieket- nek; míg iaz éjjeli állatoknál: bagoly, macskák, stb. főleg pálcikákat taláikmk, amelyek a sötétben és világosságbanii látást szolgálják. A madaraknál a csapocskák különböznek az emlősökétől. Ezeknél a csap belső és külső tagjai közt egy olajgolyócska van, a nappaliaknál vörös, narancs, világos zöld, zöld és színtelen, az éjjelieknél sárgás vagy színtelen iehet. A színlátás a madaraknál r~zcl összefüggésben van. A színlátás miaga h" is van bizonyitvai, ha. nincs is minden 1. zva. Henning feltételezi, hogy az oilaj[ golyó köd és páránál a (látást előnyösen be- i íóiyásolja. Ha a látsejtek egyformán a lát- I hártyára lennének felosztva, úgy valószínű, hogy ez nem hoznia pontos cs biztos megismerést, hanem csak a mozgást tenné láthatóvá. Egy ily kimagasló mozgáslátást a macskánál találunk, amdy csak akkor ugrik a zsákmányra, ha mozog. Az embernél a távolba- és formaíláitásnak nagy szerepe van, a háló felületén találunk egy helyet a legerősebb látáshoz, a retezhártya gödröcsket — ia Macula ecutrálist, vagy foveát. A madaraknál, melynek repülés közben is ia zsákmányt' látnia kell, két recehártyái gödröcs- két talá űnk, az egyik mindkét szem egyszerre látáshoz — az úgynevezett binokular látásához —, inig; a másik csalt az egyik szem látásához — monokular,látáshoz. Az utóbbi látásmód a madaraknál azáltal lelets-égesi, hogy a szemek a fej oldalán vannak, nem mint az embernél, szinte vizszintben. Ha ai tyuk búza vagy kukorica szemet észre vesz ,a földön, látjuk, hogy félolda.t nézi és csak egyik 'szemével lát. A gyors repülésnél nagyon fontos, hogy a madár nemcsak előre, hanem a formákat oldalit, is láthassa kifogástalanul, .amit a szem két recehártyája tesz lehetségessé. Ha a munkaképesség és a reteszeik építményében ezen szemeknél nagy különbségek mutatkoznak az emlősökévé1! szemben és mind a két csoportnál a vérellátásban is nagy a különbség. Mig a legtöbb emlősnél a véredények és a látóideg a reteszhártyát átjárják és a belsőreteszhártyán eloszlaniák, ezek tökéletesen hiányoznak a madár szemnél. A receréteget a véredény dúsan vérrel táplálja, ■ de itt is a látóideggel együtt edények jutnak ,a szem belsejébe, melyek egy legyező- fc-rmia sötét képződményt képeznek, a legyezőt, . a pectát, amelyek az üveg,testbe hatolnak. Ezeknek a feladata az üvegtestet ‘táplálni- és vérrel ellátni, ezenkívül’ a nyomást szabályozni a szemgolyóban. A szaru hártya és szivárványhártya nem különbözik lényegesen az emberekétől, vagy emlősökétől egyáltalán. Ezzel szemben láthatjuk, hogy a szűk és tág látóüreg élénkebben szűkülnek, vagy nagyobbodnak inger nélkül is, ha fény éri, mint az embernél'. Az alsó és felső szemhéjhoz a madaraknál mint harmadik csatlakozik egy belső szemhéj is, ez könnyen és gyorsan a belső szempároktól átvonja a szemet és folyton nedvesíti, ami különösen a gyorsan repülő madaraknál nagyon fontos követelmény. Itt is a természet gondos volta és alapossága. Ezek az izmok ritkábban lépnek működésbe, ment, a madár oldalt álló szemel már nagyobb bittérrel bírnak, minit az ember, igy nincs szükségük a szemgolyó mozgékonyságára mindenfelé. D. O. székhely Bucureşti, Bulevardul Elisabeta 3, és Cluj, Str. Regina Maria 48. A Colectura Oficială állandóan nyilvántartja az eladott és a szabad sorsjegyeket.. megőrzi a számot az utolsó pillanatig és a legnagyobb gondot fordítja a játékosok kiszolgálására. A „Colectura Oficială" fizette ki a legtöbb nagy, közép és kis nyereményeket az eddigi sorsjátékok alkalmával. JÁTSSZOM TEHÁT B1ZALOMM SS. COLECTURA OFICIALĂ SORSJEGY ÁRUDÁNÁL Húzás november 15.-én. az Állami Sorsjáték sorsjegyeit az országban mindenütt talá iható irodái révén, a falvakban pedig a levélhordók utján árulja. Erdély központi székhelye, Marm1 No» 46. ma
