Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-04 / 256. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 mA 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivat a} és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. azárn. — Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA. BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évent» 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, felevre 20, évente 4« pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözetcet ’öb>> M LVII. ÉVFOLYAM, 25 6. SZÁM. SZERDA 1 1936 NOVEMBER 4. Yd nA rabszolzafelszabadităs ói a nem állott ilyen jelentős döntés előtt Amerika“. — Landon mögött a nagy gazdasági hatalmak, Roosevelt mögött a kisemberek állanak. ** Az eredmény Newyork állam szavazatától függ M Mussolini beszéde áováibbira is fsgillâiînzâsbsisi tarifa az európai Skülpofí^ikáá Amig Európa külpolitikai érdeklődésének előterében továbbra is Mussolini vasárnap Milanóban tartott beszédének kijelentései áll­nak, a külpolitikai éieí egy máam, nagyon jelentős eseményhez érkezett el. Az Egye- sült-ÁHamok 48 állama ma választja meg einökválasztó elektorait és ezzel lényegileg dönt az elnökjelöltek sorsa fölött is. Két jelölt áll egymással szemben; Roosevelt ed­digi elnök, a demokraták jelöltje és Landon Kansas-i kormányzó, a republikánusok je­löltje. Bár Amerikában nagy elvi különbsé­gek az elnökjelölteket rendesen nem választ­ják el egymástól, ezúttal a döntésnek mégis óriási jelentősége lehet világpolitikai szem­pontból is. Roosevelt a reform-politikát kép­viseli, aki uiabb megválasztása esetén előre­láthatólag alkotmány változtatás árán "is, meg fog szabadulni a legfelsőbb közigazgatási bí­róság által reformpolitikái törekvéseire ra­kott bilincsektől s aki nemzetközi téren to­vább akarja kiépíteni a legutóbbi pénzegyez­mény által Angliával és Franciaországgal megkezdett kapcsolatokat. Landen republi­kánus jelölt ezzel szemben az Egyesiilt-ÁHa- mak teljes magába zárkózásának politikáját képviseli és az eddigi liberális belpolitikai rendszer lehetőleg módosítások nélküli kon­zerválását. Mögötte a nagy pénzügyi és nagy­ipari érdekeltségek, a trösztök, Rockefellerék, Morgané-k, Fordék és a Hearst sajtókoncera állanak. Roosevelt a nagy tömegekre és csil­logó egyéni kvalitásaira épit, valamint arra, bőgj7 az alkotmányjogi szempontok által aka­dályozott eddigi reformpolitikájának is hatá­rozott gazdasági fellendülés az eredménye, mely különösen a kisemberek tömegének életszínvonalát emelte föl. Newyorki jelen­tések szerint a politikai beavatottak tisztá­ban vannak, hogy ez a választási hare mész- | sze túlnő az Egyesült-Államok két nagy párt­jának szokásos versengésén. A mostanihoz hasonló alapvető döntés előtt a rabszolgaság kérdésében hozott 1860-iki döntés óta nem állott az Egyesült-Államok népe. Roosevelt megválasztása az 1789-iki alkotmánynak megváltoztatását is jelentené, ami az Egye­sült-Államok gazdasági és szociális felépíté­sének az utolsó években végrehajtott módo­sításánál is jelentősebb módosítását hozhatja magával. Landon megválasztása a régi gaz­dasági rendszerre való visszatérési törekvést jelentené, habár a telj« visszatérés ma már lehetetlennek látszik. A választási harc sorsa meglehetősen bi­zonytalan. A jelentések túlnyomó része sze­rint ugyan Roosevelt győzelme sokkal való­színűbb, mint a Landoné, mert az eddigi elnök 37 állam 399 elektorára számíthat, míg Landon számára csak 132 elektor látszik biztosítottnak. Meglepetések mindazonáltal nincsenek kizárva. Roosevelt négy év előtti nagy népszerűsége azóta sok csorbát szen­vedeti s a trösztök kezében lévő gazdasági hatalom kiszámíthatatlan tényezője lehet a választási küzdelemnek. A 48 állam össze­sen 531 elnökválasztó elektort küld ki. 266 elektor tehál már biztosíthatja egyik vagy másik küzdőfél számára a többséget. Roose­velt megválasztására a fogadás ezelőtt egy hónappal még 3:l-re állott. Azóta ez a Roosevelt számára kitűnő fogadási arány­szám erősen coett. A Newyorkból érkező hírek egyrésze, úgy látszik, pár léid ekek sze­rint, Roosevelt biztosra vehető fölényes győ­zelméről beszél, más része Landon győzel­mét helyezi kilátásba. Az elfogulatlanok olyan, úgynevezett szoros küzdelemre vár­nak, mint Wilson megválasztása idején, ami­kor az eredményt egy kis kaliforniai mező- gazdasági terület szavazatai döntötték el. Ezúttal minden valószínűség szerint a leg­nagyobb szövetséges államnak, Newyorknak szavazatai fognak dönteni, mert ez az állam a legtöbb elektort küldi ki. Newyork szava­zatainak iránya fölött pedig az dönt, hogy a valószínűleg Roosevelt mellett állást?oglaló Newyork város, vagy a nagyjában Landon mellett álló Newyork-vidék kerül a inai sza­vazatleadásban többségbe. Az európai külpolitikán inég mindig Mus­solini milánói beszéde által keltett hullám­zás uralkodik. Európa keleti felében főleg a dunai kérdéssel és Magyarországgal kap- csoíaíos kijelentések adnak sok kommen­tárra alkalmat, Nyugat-Európában, különö­sen Angliában, Mussolíninek a Földközi-ten­gerire vonatkozó kijelentéseivel foglalkoznak elsősorban. A Bucuresti-i és prágai sajtó nagy elégületlenséggel foglalkozik Mussolini- nek Magyarországgal kapcsolatban tett kije­lentéseivel. Prága az első pillanatban közöm­bösséget mulatott és Mussolini kijelentéseit a Duce eddig is ismert álláspontjának minő­sítette. A Beneshez közelálló „Cesko Slovo‘‘ azonban ina reggel már az európai helyzet összezavarásával vádolja a Dúcét és azt írja, hogy újabb akadályokat gördít a kibontako­zás elé. A Jugoszláviával szembeni barátsá­gos szavak, a lap szerint, a kisantant meg­torpedózását akarják szolgálni. A „Cesko Slovo‘‘ különben azt hiszi, hogy az európai helyzet jelentős átcsoportosulása előtt ál­lunk. Magyarországon ezzel szemben a leg­nagyobb megelégedéssel üdvözlik a milánói beszédet, melyért Darányi miniszterelnök meleghangú táviratot intézett a Ducehcz. A földközitengeri kijelentésekkel kapcsolatban erő3en érdekelt London igen óvatos állás­pontot foglal eb Anglia különben is ragasz­kodik a területi status-quohoz. Azonkívül a loearoói megegyezést tartja előbhállónak minden más megegyezési tervnél. Ami Aiiesz- jj színia Olaszország által való elfoglalásának hivatalos elismerését jelenti, az angol kor- I mány azáltal, hogy abessziniai követe Gra- \ ziani tábornokkal fölvette az érintkezést, már 1 megtette ezdrányban az első lépést. Bérlin- ! ben Mussolini kijelentései a legteljesebb ' megelégedést keltik. Saftévéleményelk Üfussoüni beszédéről BUCUREŞTI. (Az Ellenzék lávára la.) Mus­solini vasárnap! milánói beszéde mély Látási keltett Bucure síiben. Titulescu volt külügy­miniszterhez közelálló lapok heves támadást intéznek azok ellen a politikai vezérférfiak elLen, akik olaszbarált politikát ajánlottak. Vanda, Cuza, Goga, Jorga állanak a támadá­sok központjában. Politikai körökben kíván­csian várják Antonescu külügyiminiszter nyi­latkozatát, ki most érkezik vissza külföldi útjáról. j Kisantaní-államok BUCUREŞTI. (Badar.) Politikai körökben nyugodtan fogadták Mussolini beszédét. Ami­kor hangoztatják, hogy a kisantant szolida­ritására nagyobb szükség van, mint akármi­kor, rámutatnak arra is, hogy ez az össze­tartás szorosabb most, mint valaha. A sajtó­ban már hevesebb visszahatás észlelhető. így az „Universul“, miután hangoztatja a fasisz­ta Olaszország iránti eddigi csodálatát, most mélységes csodálkozását fejezi ki Mussolini kijelentései miatt. Románia képes lesz rá — Írja a lap — hogy megvédje nemzeti egysé­gét bármilyen áron bárki ellen. A magyar nép hősiességre, amelyről Mussolini csodálat­tal beszél, megismerkedhetik majd a román nép hősiességével. Ha minden ut Rómába vezet, tudtára adjuk mindenkinek, hogy so­ha, de soha sem fogunk az elévülhetetlen és szent jogainkról való lemondás utján halad­ni.“ A ,,Dimineata‘i hangsúlyozza, hogy Ro­mánia nem választhat más utat, csak a béke és a revizióellenesség útját. Bármilyen más, Rómából, vagy Berlinből indult politika el­lenkezik a román állam létérdekeivel. Ugyan­ez a lap egy másik cikkében ezt írja: ,,.-t Duce beszéde közvetlenül fenyeget, mert „Magyarország úgynevezett igazsága“ amely­ről Mussolini beszél, népünk jelentős részé­nek idegen iga alá való visszatérését jelenti “ A „Curentul‘i azt a véleményét hangoztatja, hogy Mussolini szavai nem egyebek egyszerű szóvirágoknál s Mussolini a valóságban so­hasem kezdene háborút Magyarország érde­kében. Prága bsííics meglepődbe PRÁGA, november 3. Illetékes körök nem mutatnak meglepetést Mussolini kijelenté­seivel szemJben. Megállapítják, hogy a be­szédben ismét megtalálták ugyanazokat a gondolatokat, amelyeket az olasz kormány feje a múltban már annyiszor kifejezett. Elmúlt Mindszentek ünnepe és elmúlt Ha­lottak napja. Közönségünk, mely hires arról, hogy kegyelettel ápolja országrészünk legré­gibb és talán legszebb temetőjében a másvi­lágra boldogultak emlékezetét, ezúttal is, mindenütt egyformán divatozó mód rótta le az emlékezés adóját. A szülők, ősök, gyer­mekek sírjait elborította virág, gyertya, könny és az árván maradt halmokat is be­világította közel szomszédból szétcsorgá fény és szétröppenő gondolat. Az „örök világos­ság“^ Melynek végtelenségig tündöklő ural­máért imádkozunk, valahányszor temetünk? Nem azért írjuk mindezt bevezetésül, mintha megint napirendre óhajtanánk állíta­ni hires házsongárdi temetőnk mütörténeti, széptani és kegyeleti vitáját: szóvá tenni, mi- széptani és kegyeleti vitáját. Azért pillantunk vissza most a kegyelet napjainak drámájára, mert az élők hábor­gatják lelkünk nyugalmát. A temető is az élet érdeke. Nem léha gondolati játék ez. A temetővel kapcsoljuk magunkat a történés folytonosságához, főleg itt hallgatjuk a muH szavazatát és számonkérését. Itt érezzük, hogy az élet kincs, a legdrágább jó, amit érdemes megismételni, mint « Kelet képzeli és tisztítótűz után folytatni, mint szabadelvű kereszténységünk hiszi és megszervezzük itt, kialakítjuk itt a halálunk borzasztó tragé­diájának szertartásait. Minden temetéskor nemcsak önző veszteségünket hántoljuk el, hanem egy bizonyos mértékig magunkat is már a hivalgó képzelet öntudatlan rejtelmé­ben. Ha nem is cifrázzuk a szót, csakugyan tiszta és biztos valóság, hogy a temető az élet szolgálatára van és jogosult megkérdez­ni, hogy ápoljuk és óvjuk-e az Eletet, ha már ennyire tiszteljük és féljük a Halált? Most különösen, amikor az élet értéke me­gint mélyen az aranyparitás alá sülijed, már annyira, mint a világháború küszöbén. A fegyverkezések zajában és a pacifizmus bu­kásakor. Mikor éjjel-nappal dolgoznak az orosz, a német, az angol hadigyárak és „ré­szegre keresik magukat“ a gyors halál mág­násai: Zacharoffok, Schneider—Cretizo-k, Armstrongok, Duportiok, Wendelek, Krup- pok, Skodák, Mintsik stb. ... az ördög tud­ja csak minden földi képviselőjének, e kan­boszorkányok nevét! Mikor a féleszű, de édes szép művész Spanyolország vérkádjai­ban szüretel a Halál. És ennek a részegítő mustnak zamata van a reszkető levegőben. Az élet bitangságba kér ült ének Walpurgis éjszakáján. Amerre csak nézünk, az erős mind a halál €Qy~egy angyala; a japán a husi dó dicsköré­ben vitézkedik, az orosz a vörös csillagtól vezetve füti a katlant, az európai nagy Im­perium Romanumok vágyától izzik. Tegnap és tegnapelőtt nem az élők, hanem a tetsz­halottak jártak a temetőben. BELGRÁD, november 3. A jugoszláv sajtó részletesen közli Mussolini be­szédét, melyből különösen kiemeli a Jugoszláviával szemben elhangzott ro= konszenvező szavakat. A sajtó hangsú­lyozza azonban, hogy a magyar köve­telések támogatása, melyről Mussolini beszéde tanúságot tett, határozott el­lentétben áll a kisantant törekvéseivel. Egyébként úgy a hivatalos körök, mint a sajtó tartózkodnak a Duce beszédé­nek részletes kommentálásától, első­sorban nyilvánvalóan azért, mert be akarják várni Sztojadinovics minisz- terelnök-Jciií ügy miniszter visszaérke­zését Törökországból. Magyarország BUDAPEST, november 3. Mussolini beszé­dével foglalkozva, jólértesült magyar körök­ben kijelentik, hogy Magyarország egyhangú örömmel üdvözli a Duce beszédét, különösen a beszédnek Magyarországra vonatkozó ré­szeit, „Kétségtelen — mondják — hogy még egyetlen külföldi államférfi sem foglalt ilyen határozottan állást Magyarország ki'vánsága' mellett.“ (Folytatása a 10. oldalas) A mai nap folyamán a hőmérséklet kissé csökkenni fog az ország északi részében. Az ország déli részén a hő- mérséklet emelkedik. Változó felhözei. t . 1936 november 2-án. (Radoij Berlin 17 5 Amszterdam 235.65, Newyork 435.12. Lo. dón 212.725, Paris 202.325, Milano 229.25:'. Prága 15.40, Budapest 85.75. BelgiáJ 10, üöueuresii 325, Varsó 81.S0, Bécs —>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom