Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)
1936-11-27 / 276. szám
TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 mü 3 lej F.I.I.FMW' Szerkesztőség és kiadóhivatal: C!uj, Calea Moţilor 4. FiókkiadóhivataJ és könyvosztály: Pi-ata Unirii 9. *zám. — TeJefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente 840 lej. — Magyarországra; negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel öbb. LVII. ÉVFOLYAM, 27 6. SZÁM. PÉNTEK 1936 NOVEMBER 2 7. A német-japán szerződés kiegészítéséül Olaszország és Japán közöli is magállaponár= 1mk a diplomáciai körökben Berlinben hangsúlyozzák a német-japán szerződés békés célzatát. — Francia és angol fenntartások. — Londonból cáfolják, hogy Ribbentrop a Szovjeroroszországgal való szakítás lehetőségét jelentette volna be it üölpollíiía! helyiéi enghflttsfiiek ideii âliapiffâk meg Rómában Berlinben tegnap aláírták a japán—német egyezményt, melynek esedékességét egy washingtoni távirat alapján már tegnapi számunkban jeleztük. A lapunk más részében közölt szerződés szövege tisztán a bolseviz- mus terjedése el’eni nemzetköz?- védekezésre vonatkozik. Berlinben és Tok'óban erre hivatkozva hangsúlyozzák is, heg* a . gegye- zésnek célja kizárólag a polgári kultúra megmentése, mert ez a német és japán kormány felfogása szerint legnagyobb mértekben veszélyeztetve van a bölsevizsnus előretörése ijltaL Német részről Neurath küliigyminisz- íer és Göbbels propagandaügyi miniszter, japán részről Arak! külügyminiszter jelentették ki, hogy a megegyezés a békét szolgálja és nem irányul egyetlen állam ellen sem. Tokiéban ehhez az általános megállapításhoz japán diplomáciai mosollyal még hozzáteszik, hogy nem irányul Szovjet Oroszország ellen sem. Az egyezmény megkötéséről különben hetek óta szó van s az aláírás igy különös meglepetést nem keltett. A német— japán egyezmény mögött azonban az érdekelt nagyhatalmak jóval többet sejtenek, mint a megegyezés közzétett szövegéből látszó tevékeny vi lágnézeti együttműködést. Ez a kétely különösen Angliában mutatkozik, ah öl egy bolsevizmusellenes angol—japán front ellen önmagában nem emelkednék kifogás, viszont egy japán—német katonai együttműködéstől legnagyobb mértékben féltik a briţ birodalom érdekeit. Alighanem ugyanez az álláspontja Amerikának Is, melynek hangulatáról! még nem igen tesznek említést a ma reggel érkezett táviratok. Szovjet- Orosz ország természetesen legnagyobb mértékben érintve érzi magát a német—japán egyezmény által. Franciaországban Oelbos kü 1 ügy miniszter az államtanács előtt tegnap tartott külpolitikai expozéjában következő- képen körvonal ózta álláspontját, melyet feltűnő módon Anglia álláspontjának is jelzett: „A német—j^pán szerződés annyira egy njabb keresztes háború szellemétő! van eltöltve, hogy Franciaország és Anglia ezt a szellemet algiha tehetik magukévá, mert meg vannak győződve róla, hogy csak újabb veszedelmes feszültségekliez vezethet“. A német—-japán megegyezés jelentőségét még emeli, hogy minden jel szerint Olaszország Ls csatlakozni készül hozzá. Ciano gróf olasz külügyminiszter tegnap hosszasan tanácskozott a római japán nagykövettel s a tanácskozás tárgyát olasz lapok Szerint is Róma csatlakozásának lehetősége képezte Berlin és Tokió megegyezéséhez. A párisi „Temps“ „te'jesen megbízható forrásból“ nyert értesülése szerint Olaszország csatlakozásának a német—japán szerződéshez távolabbi .jelentősége Is lesz, mint tisztán a Berlinben közzétett szerződés szövegéhez való hozzájárulás. Arról van ugyanis szó, hogy Japán elismeri Abesszínia bekebelezését az «’asz császárságba, amivel szemben viszont Olaszország is elismeri Mandzsúria bekebelezését a japán birodalomba, ami ugyanúgy, mint Abesszínia bekebelezése, eddig űUH nyerte meg a Népszövetségben egyesült államok szankcióját. Rómából és Tokióból ezt az utóbbi magyarázatot még nem erődítették meg, de a két kormány külpolitikájának mindenekelőtt való gyakorlati célkitűzéseit tekintve, valószínűnek látszik, hogy a „Temps‘‘ híre nem egészen alaptalan. Az általános külpolitikai feszültség b zo- nyos enyhüléséről szólanak különben úgy a római vezető körök véleményéről szóló jelentések, mint Delbcs francia külügyminiszternek a párisi államtanácsban tett tegnapi kijelentései. Delbos külügyminiszter főleg a Szovjet-Oroszországhan halálra Ítélt német mérnök megkegyelmezéséve! kapcsolatban beszélt látható megkönnyebbüléssel. Nyilvánvaló, hogy Anglia és Franciaország minden befolyásukat érvényes) tették Moszkvánál a megkegyelm-ezés érdekében. Delbos beszédében erről nem szólott, ellenben annak a reményének adott kifejezést, hogy Berlin és Moszkva között ezután a feszültség enyhülni fog, bár hozzátette, hogy a most aláirt német—japán egyezmény ezt nem könnyíti meg. Azután különösen kihangsúlyozta, hogy London és Párls közölt ma teljes a külpolitikái összhang. Ara:', a spanyol kérdést illeti — mondta — távpí vagyunk attól, hogy a fennálló nehézségek leküzdéséről beszélhetnénk, de Franciaország és Anglia kitartó együttműködése remélhetőleg le fogja küzdeni a nehézségeket. Római irányadó körök, illetékes lapjeien- tések szerint, szintén sokkal kedvezőbben ítélik meg a helyzetet, mint néhány nappal ezelőtt. Ebben főszerepet játszik, hogy az angol—olasz viszonyban határozóit enyhülés mutatkozik és hogy Jugoszláviának a szomszédos államokkal va’ó viszonyában is kedvező fordulat állott be. Cáfol az angol iengernagyl hivatal LONDON, november 26. Angol körök véleménye szerint az uj német—japán megegyezés elősegíti a német fegyvereik és japán nyersanyagok közötti cserét. Vannak azonban a szerződésnek bizonyos politikai célzatai — mondják az angolok — melyeiket a brit közvélemény nem nézhet jószemmel. PÄRIS, november 26. Mivel a német —japán megegyezés hire napok óta kering a világpolitika köreiben, Párisban az aláírás nem keltett különösebb nyugtalanságot. A francia sajtó egyelőre a történtek megírására szorítkozik csupán, I megjegyezve, hogy a japán-német szerződés annyira fontos, hogy a szöveg 1 teljes ismerete nélkül minden következtetés elhamarkodottnak látszik. BERLIN, november 26. Bötticher német külügyi sajtófőnök a német—japán megegyezés aláírásával foglalkozva nyilatkozatot adott a lapok számára. A nra aláirt szerződés célja az európai kuliura és civilizáció megmentése — mondotta Bötticher, fhajd hangoztatta, hogy a harmadik tnternacionálé heted'k kongresszusán pontos terveket vitattak meg a spanyol szovjetköztársasági kormány, A Nobel-dij belső ellentmondásaira már sokan figyelmeztettek. Az alapítás első napjaiban szóvötették, hogy különös dolog lesz, ha békeapostolokat jutalmaznak olyan pénzekkel, amiket No^bel mérnök, a dinamit, firsttelen lőpor, robbanó gyapott és más hasonló nemes kadiszerek föltalálásával halmozott rakásra. De tenyéren feküdt a magyarázat. Nobel a holta után létesült dija előtt is gyakran hangoztatta, hogy mentői puszti- tóbb hadiszereket fedeznek föl, annál inkább kimúlik a divatból a háború. Természetesen tévedett. Még a világháború tapasztalatai sem rettentik vissza kortársaimkat és hiába mondják be, hogy a mai bombákkal, gázokkal, tankokkal, bacilluscsövekkel milliók pusztulnak el majd percek alatt a városokban és árkokban, az emberek csak újra meg újra ízlelgetik a háború kéjeit és lám, a Madridok a szembenálló testvérek valóságos ,.álló“ harcain át — amint ők nevezik a „pnco“-k talpról talpra haladó „rendszeres“ munkájával — lassan, hetek alatt omlik össze üszőkké, korommá, hamuvá, téglahalmazzá, rommá. Más kifogás volt, hogy a vegy- és termé- szettani jutalmazottak sorába olyanok is kerülhetnek, akiknek felfedezései megnyujt iák, vagy fejlesztik a háborút, hogy az irodalmi dijat „ideális‘‘ szellemű mestereknek szánták, pedig hol akadnak ilyenek, mikor még a klasszicizmus föléledése se kedvez nekik, akit meg véletlenül elő vontat, az is többnyire világnézleti eszményekért eped és heves, szinte piszkolódó harcolcra, sőt egyenest vérontó erőszakos megoldásokra tör? Mentő körülmények természetesen itt ts felmerülnek bőven. -Az ördöa szintén idézhet a bib- 1 liábóll“ Mondják: a tudós nem törődik vele, nem sejtheti, mi lesz fölfedezéséből a gyo- « korlati életben: az „ideálizmus‘< fogalma pe- | dig oly tág, hogy még a realizmus, még a művészi szenny, még az embertelenség, még a rémség is elfér ráncaiban, ha tudós boncok felelősséget vállalnak érte. Mindez most azért szántja elmémet, mert az egyik békedijat hosszas habozás után és külpolitikai kelletienséyek után egy hosszú ideig fogságba, majd gyüjtötáborba, a tüdővészesek magánkórházába került német író, Ossietzky kapta. Különös iró és nyugtalan ember. A másikkal Argentina külügyminiszterét koronázták meg, a latin Amerika ismeretlen hősét, aki a folytonos forradalmak, zendülések, merényletek légkörében él, de bizonyára most Roosevelt oldalán a „nyugati“ világrészek békéjén tűnődő pánamerikai kongresszuson tevékeny. Mert tudjuk, hogy ez a- Ossietzky, a balti bárók ivadéka, már a weimari korszakban megütötte bokáját, hiszen a Lutherek, Brünningek, Cape- nek, Schleicherek politikáját béketörőnek bélyegezte és félig-meddig nyakát kitörte, mikor a még inkább támadott nemzeti szocializmussal került „bckenpostolként “ szöges ellentétbe. Mert az is eszünkbe jut, hogy a pacifistákat mily boldogan csúfolják a gyakorlati szellemek. Mert ugyan ki akar, vagy ki képes igazi békét teremteni, ki birja megváltoztatni az emberi lelket, mely visszafordul a népvándorlás eszményeihez? És ki törődik ma túlságosan komolyan irodalmi „cselekvéssel“ és irodalmi politikával? Játék a tűzzel a nagy élet, játék a szellemmel a hires közműveltség. más országokban pedig népíronti kormány elérésére. Ezzel a harmadik internaeionálé hadat üzeni az összes áramoknak — fejezte be nyilatkozatát Bötticher. A német lapok különben nagy részletességgel Ismertetik a Japánnal kötött megegyezést és rámutatnak arra, hogy a szerző désl, amelynek n bolserizmus terjedésének megakadályozása a célja, békés szándékoktól vezetve kötötték meg. Ebben az értelemben nyilatkozott a szerződés német aláírója. Neurath báró külügyminiszter, valamint Göbbels propagandaügyi miniszter is. Japán berlini követe hasonló nyilatkozatot adott. PÁRIS, november 26. A Havas-ügynökség londoni forrásból a következőket közli: Hivatalos angol körökben határozottan cáfolják azt a hirt, mely szerint Ribbentropp báró, német nagykövet Berlinbe való elutazása előtt, hétfőn bejelentette volna Baldwin miniszterelnöknek, hogy Németország Szovjet- oroszországigal való diplomáciai kapcsolatainak közeli megszakítására készül. A jelentés megállapítja, hogy általában kedvezőtlenül Ítélik meg Londonban úgy a Szovjetoroszország elleni német sajtó- hadjáratot, mint a most megkötött német—japán megegyezést is. BERLIN, november 26. Moszkvából jelentek, hogy a szovjet központi végrehajtóbizottsága «’utasította a novosibirski törvényszék által halálra Ítéltek közül hatnak a kegyelmi kérvényét. Már ki is végezték mind a hat halálra Ítéltet. Ezzel szemben három más el- itéi’t halálbüntetését 10 évi börtönbüntetésre változtatta át. Ezek között van Stickling német mérnök is. (Folytatása a 10. oldalon) ydojaré.'iz Mérsékelt déli légáramlás, sok helyen köd, a délutáni órákban eső vagy hó, a hőmérséklet kissé emelkedik, de csak az ország déli és nyugati részein. 1936 november 25-én. (Rador) Berlin 175. Amszterdam 235.75, Newyork 435. London 212.925, Páris 2025. Milano 229.250, Prága 15.40, Budapest 85.75, Belgrad 10, Bucurest. 325. Varsó 81.80, Bécs 735.750. I
