Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-26 / 275. szám

taxa poştala plătită IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 X^ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 FiókkiedóhivataJ is könyvosztály: Piaţa Unirii 9, <«zám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente 840 lej. — Magyarországra.; negyedévre io, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözetcel 'öbb­snBMgesnsrasgaG'*' ■ 3LVII. ÉVFOLYAM, 27 5. SZÁM. A lengyel—román kapcsolatok kimélyitéséröl tárgyal A külügyminiszter nyilatkozata elutazása *» Franciaország sem ismeri el hadviselőknek a spanyol polgárháború harcoló feleit — Egyidejű cáfolat és megerősítés a német-japán szerződésről----- I MM...——■ Anglia elégiileden Kranen tábornok furcsa válaszával Feszült érdeklődés kiséri Berlin és Tokió tárgyalásait A külpolitikai élet előterében megint a diplomáciai látogatások állanak. A legújabb ilyen diplomáciai látogatás, amelyre a nem­zetek közötti politika iránt érdeklődök fel­figyelnek, Antonescu külügyminiszter varsó; látogatása. Ez a látogatás annál nagyobb ér- dekességü, mert nem sokkal Beck lengyel külügyminiszter londoni látogatása után kö­vetkezik, amelyről pedig az a vélemény, hogy sok tekintetben végleges formái uuot: Lengyelország nemzetközi elhelyezkedésének a most kialakuló európai helyzetben. Romá­nia és Lengyelország között régóta barát: kapcsolatok állanak fenn, amit bizonyos fokig már hasonló geopolitikai elhelyez tt- ségük is megmagyaráz. A lengyelek, miután fölujitották Franciaországgal régebben kö­tött szoros kapcsolatukat, most csatlakoztak az angol kormány által Európa rendezése szempontjából képviselt külpolitikai koncep­cióhoz, anélkül, hogy lemondtak volna a két nagyhatalmi szomszédjukkal kötött 'dőleges megállapodásokról, melyek szerződésileg köl­csönös megnemtámadási kötelezettségeket foglalnak magukban. Antonescu külügymi­niszter most az ebben a helyzetben stabilizá­lódott Lengyelország vezető államférfiaival fog tárgyalni. Amint elutazása előtt hangoz­tatta, a két országot a béke utáni közös vágy fs összekapcsolja. „A román—lengyel szö­vetségi szerződés a népszövetségi alapokmá­nyon alapszak és hű képe annak a közös akaratnak, hogy Európának ebben a részé­ben a területi integritás érinthctetlenségének fenntartására alapított béke legyen. A len­gyel—román kapcsolatoknak azonban nem kell csupán az eddigi szerződéses keretben maradótok. A két állam közötti különböző kapcsolatok kifejlesztésének munkája még hátra van. A gazdaság kapcsolatok rendkí­vül fontosak és fel tét’énül továbbfejleszten­dők. És igen nagyfontosságuak a kulturális kapcsolatok is. Szilárd meggyőződésem, hogy a Beck külügyminiszterrel folytatott tárgya­lásaim határozott eredményekhez vezetnek“. Antonescu külügyminiszter utazásának első állomása különben Krakkó lesz, ahol Pil- sudszki marsall sirja előtt tiszteleg. „Nem léphettem volna Lengyelország földjére — mondta n/Iatkozatában — anélküi, hogy őfelsége a király, a kormány és a nemzet nevében ne tegyem le elismerésünket a len­gyel újjászületés hősének sírjánál“. Barcelona tervbevett blokádjával kapcso­latban még mindig nem tisztáit a helyzet. Franco tábornok válasza az angol kívánsá­gokra, hogy Barcelona körzetében idegen hajók számára semleges területet jelöljön meg, kitérő volt A tábornok más pontokon jelölt meg semleges területeket, Barcelonára vonatkozólag azonban tegnapi válaszában szót sem ejt. Az angolok nyilvánvalóan elé- gületlenek ezzel a válasszal és Hendey-han lévő követük Anglia sürgős követeléseivel újabb futárt menesztett a burgos" kormány­hoz. A Renter jelentése szerint pedig a föld- közitengeri brit hajóraj első számú búvár- hajó flottája „Cyklop“ vezérhajóval az élén elindult Máltából a spanyol vizek felé. A francia kormány tegnap kiadott hivatalos köziemén se &zerixtl szintén teljes egészében csatlakozott Anglia álláspontjához a Barce­lonával szemben bejelentett blokád-terv kér­désében. A spanyol polgárháború harcoló felet szintén nem ismeri el a nemzetközi jog előírásai szerint kezelendő hadviselő fe­leknek. Nem engedi meg tehát egyik félnek sem, hogy francia hajókat átkutasson. Hadi­tengerészeti minisztériumának ezért ilyen ér­telemben felhatalmazást 'is adott, 'hogy a francia hajózás védelmében tegye meg « szükséges intézkedéseket. Későbbi jelentés szerint az angol admira ütés cáfolja a hirt, hogy újabb hadihajói indultak volna a spa­nyol vizek felé. Elismeri azonban, hogy le­génység és Észtek utasítást kaptak, hogy a fedélzetet egyelőre ne hagyják eL Valószínű­nek látszik, hogy úgy a híradás, mint a cá­folat ugyanegy forrásból származnak és a szokott pressziós módszert szolgálják annak éreztetésére, hogy Anglia szükség esetén ke­ményebb lépésekre is készen áli. Egy washingtoni jelentés szerint a muH hét óta sokat vitatott német—japán szerző­dést ma írják alá Berlinben. Az amer kai híradás arról is tudni akar, hogy az aláírás után a megegyezésnek a külvilág számára közölhető tartalmát közzé is teszik. Ezzel szemben a japán hivatalos „Domei“ távirati vezenem A Földközi-tenger habjain másodszor is nagy veszedelem úszik. A „történelmi cápa“ tünedezik föl és meg-megrémit a világhábo­rú lehetőségeivé1. 1935 derekától fogva, mi­kor Olaszország megkezdte fokozottabb szál­lításait a Szuezen át, majd nekilátott az etió­pjai hadműveleteknek, Anglia hadihajókkal Gibraltártól a cyprusi habokig, melyeknek tajtjából Afrodite fehér szépsége született, borította be a vizeket és az érdekelt államo­kat készenlétbe helyezte, a Földközi tenger­ből szállónak föl a súlyos problémák. A Londonban ülésező semlegességi értekezlet még ma is viaskodik a kölcsönös vádakkal, amiket az egyik oldalon a szovjet emel a német és olasz, ez a kettő pedig a szovjet el­len szegez, a hndiszerszállitások miatt, ame­lyek a Földközi-tengeren folynak. Régebben a francia és portugál határok szárazföldi vonalait gyanúsították az embargók fölrugá- sával, most azonban a kinpadhatlan tenger került fölénybe. Szó esik róla, hogy Európa ezt az anyatengeréf és gyermekeit egész a Fekete tengerig húzódó beltengereket, ellen­őrzés alá helyezzék, de kisült, hogy 1000 ilyen bizottságra lenne szükség és a költsé­gek 1 millió fontnál is többre rúgnának. Most még nagyobb kérdés, bonyodalom, veszedelem lopakodik be az életünkbe. A spanyol nemzeti felkelés karmányd, meg­erősödve politikailag a neonét és olasz gua- temalai, san-salvadori elismertetés álfal, me­lyet hamarosan követni fog az osztrák, ma­gyar, albán és pár latin amerikai köztársa­ság hasonló döntése, mint szabályos hadvi­selő fél élni akar a vörös-spanyol kikötök ostromzárlat; és bombázási jógáitól és nem­csak 3 mérföldre a parttól, hanem a nyílt vize\n is élni akar a gyanús hajók megálli- tási, átkufatósi és elkobzást jogával, mindez számos és jelentős idegen érdeket sért. A valenciai és kőfalán kikötök zárlata forgal­mi nehézségeket, kizárásokat és károkat okozhat. A bombázás, különösen, ha nem biztosítanak a hajók részére semleges par­tot, az idegen alattvalók részére védett övét, mint ahogy Francoék hirdetik, az érdekte­len hatalmak hajói s emberei végveszede- B lembe jutnának. A meoálUlási és elkabzási jog, mellyel a nemzetközi szabályok szerint minden elismert zászlóval úszó hadihajó él­het, de már csak a Vörös-tengeren és ázsiai Csendes-óceánon dívik a rabszolgakereske­delem, kalózkodás, kábítószer csempészet megalzadályozására, a tengeri haderővel ren­delkező államokat rákényszeríti, hogy keres­kedelmi gőzöseiket cirkálókkal, torpedóna­szádokkal, tengeralattjárókkal kisértessék, majd pedig a polgárháború két fő kormá­nyát egyenrangú hadviselő félnek elismer­jék, amit Eden máris a jövő szükségessé válható lépésének mondott. A kis országok, főleg, amelyek tengeri fuvarozásból húznak hasznot, mint Görögország is, nincs kíséret­re kellő hadihajójuk, szúllitó gőzöseiket és vitorlás bárkáikat csak a kaland kény ér e- kedvére bizhatják. Most derül ki, mily előre kimódolt külközéleti munkaterv alapján nyittatták meg a török tengerszorosokat Montreux-ben az orosz hadihajók előtt. De hiába minden vigyázat, engedékeny­ség, megállapodás, tervszerűség, fedezet, erő. Léptenmyomon fenyegetnek a végzetes eset­legek és még végzetesebb kalandok. E perc­ben a nemzetiek nyílt ellenségeskedést hir­detnek a szovjet ellen, titkos szövetségest éreznek a két jobboldali államrendszerben és ingadozó semlegeseket látnak Angliában és Franciaországban; kérdéses, hogy a ne­kik iyen tetszetős zavarban vérszemet nem kapnak-e vagy véletlenül eldobott cigarettá­val nem robbantják-e föl a kikötők és ha­dihajók lőporát, ez idegen hatalmak érde­keit és büszkeségét, a vörösök pedig, ha Ratalonióban is rájuk zuhan a fehér égbolt, nem fognak-e „minden-mindegy“ jelszóval végzetes válságot fölidézni. Az emberiség mindamellett bízik, hogy elmúlik ez a má­sodik földközi rém is. Mentői „veszélyesebb lesz a spanyol1 polgárháború, annál inkább elhatárolódik. Anglia nem kész nagy lépés­re, Franciaország bel zavarokkal küzd, Né­metország figyelő állapotban szervezkedik, Itáliának sok dolga van Etiópiában. Orosz­ország még most is inkább vetni, mint arat­ni akar. A legnagyobb lárma is elülhet... De végül is ki tudja2 ügynökség éppen tegnap tett cáfolatot közzé a német--japán szerződés létrejöttéről szóló h/rekkel szemben. Hivatalos cáfolatokat ma­napság nem mindig szoktak komolyan venni. A washingtoni hírről azonban, hogy Berlin­ben ma aláirják és az aláírás után közzé teszik a japán—-német szerződést, rövidesen ki fog derülni, hogy koholmány-e vagy való­ság. LONDON, november 25. Az elmúlt hét elején közölte Anglia azt a kívánságát Franco tábornok bur- gosi kormányával, hogy a nemzeti had­vezetőség jelöljön ki semleges zónákat a különböző földközitengeri spanyol kikötőkben, nehogy a hadműveletek során idegen hajók kárt szenvedjenek. Mivel Franco tábornok válasza késett, az angol kormány utasította a francia- országi Henday-ban tartózkodó madridi követét, utazzon haladéktalanul Burgos- ba és kezdjen tárgyalásokat ez irányban a nemzeti mozgalom vezetőivel. Kedden délelőtt érkezett Londonba a burgosi kormány válasza. Ebben Franco tábor­nok kijelölt ugyan semleges öveket, de csak Taragona, Alicante és Valencia ki­kötőiben. A válaszjegyzék Barcelonát még csak meg sem említi. A jelek szerint Anglia elégedetlen a válasszal, mert tegnap este külön futár uj utasításokat vitt a Burgosban tárgya­ló angol követnek. LONDON, november 25. Ribbentropp lon­doni német nagykövet tegnap repülőgépen Berlinbe utazott. A Press Association jelen­tése szerint a nagykövet útja a legutóbbi na­pok külpolitikai fejleményeivel van össze­függésben. LONDON, november 25. Baldwin minisz­terelnök tegnap kihallgatáson fogadta a ro­mániai és németországi útjáról a hónap ele­jén visszatért Londonderry lordot, aki a mi­niszterelnökkel ismertette a két országban tett látogatása során nyert benyomásait. LONDON, november 25. A japán Dö­méi sajtóiroda jelenti Tokióból, hogy a japán kormány cáfolja a német—japán szerződésről szóló híreszteléseket. A cáfolat „tévedésnek“ minősít minden ezirányu értesülést és hangoztatja, hogy a japán kormány Olaszországgal sem folytat jelenleg tárgyalásokat. VARSÓ, november 25. Az összes lengyel lapok közlik Antonescu külügyminiszter nyi­latkozatát, amelyet a lengyel újságíróknak tett. Legnagyobb örömmel teszek eleget — mondotta a külügyminiszter — annak a meghívásnak, amelyet Beck lengyel külügy­minisztertől kaptam a genfi baráti megbe­szélések során lengyelországi látogatásomra vonatkozóan. Szívesen látott minden alka­lom a lengyel—román szövetség erejének, életrevalóságának kihangsulyozására. Szó­szólója leszek nemcsak a román kormány­nak, hanem az egész román nemzetnek, amely szeretettel és tisztelettel kapcsolódik a nemes és bátor lengyel nemzethez a sza­badságért és függetlenségért folytatott har­cok szenvedélyteljes közös múltjában. A két nemzetet egymáshoz kapcsolja a béke iránti őszinte akaratuk is. A légnyomás sülyed, változó felhő- zet, az északnyugati részeken erősebb borulás, a hőmérséklet tovább esik. Az ország keleti részein a havazás tovább tart, mely a legerősebb Moidovában, ahol az éjjeli fagy elérte s 10 fokot. U'TZCs^z, } 1936 november 24-én. (Rador) Bori n 175. Amszterdam 235.90, Newyork 435.120. Lon­don 2132. Páris 202.750. Milano 2295, Prága 15.40, Budapest 85.75, Belgrád 10, Bucureşti 325. Varsó 81.80, Brüsszel 73.60. Bécs —.

Next

/
Oldalképek
Tartalom