Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-25 / 274. szám

ELLENZÉK t 03 fi novembtr 2 b. BEHBi sjJtdcj&ijviiLTiibif'r mm Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE és MÁTRAI JÁNOS. KlOWdlRM Hozzászólások az uj ipariörvényhez A május elsején életből épe üt uj ipar tör­vény egyik szakasza kimondja, hogy a szak­képzettséghez kötött ipart csak személyesen lehet űzni, ha az alkalmazottak, szánta nem haladja meg a tizet. Tiz odkalmazolton felül lehet szakképzettséghez .kötött ipart- űzni, ha .szakképzet: mestervizsgával rendelkező üz­letvezetőt alkalmaznak. Az uj törvénynek ez a rendelkezése vagy kikerülte figyelmüket, vagy pedig nem fog­lalkoztok vele. Akárhogyan is álljon a dolog, sajnálatos, hogy e rendelkezés törvényerőre emelkedett, merj hatása nemcsak a most működő iparosokra, hanem a jövő iparo­saira is helyrehozhatatlan romboló hatással lesz. De káros hatással lesz magára az ipar fejlődésére is, amint azt az alábbiakban ki fogjuk mutatni. A régi 1884. XVII. t. c. értelmében mind­azok, akik valamilyen ipar;, óhajtottak foly­tatni s nem volt meg ez ipar folytatásához szükséges szakképzettségük, egyszerűen egy szakképzett iparossegédet alkalmaztak, mint üzletvezetőit s minden 'baj nélkül folytathat­ták iparukat. Kik voltak azok, akik ilyen módon lettek iparosokká? Egy iparos a fiát nem adta a saját mes­terségére, hanem középiskolát vagy esetleg egy pár egyetemi éve? végeztetett vele. Köz­bejött akadályok, a családfenntartó el­halálozása, s;tb. miatt .a tanult fiúra hárult a családfenntartás terhe. Atyja mesterségét úgy, ahogy ismerte, hiszen többször maga is segédkezett a munkájában. Ismerte az üzlet­feleket is s igy adva voltak az összes fel­tételek a létfenntartáshoz. Hiányzott azon­ban a törvényben előirt tanoncidő, majd az ezt követő, legalább két évng ia szakmában eltöltött segédi idő igazolása, ami nélkül pe­dig iparigazolványt nem lehetett kiváltani. Nem esect kétségbe, mert a régi törvény módot adott arra, hogy felelős üzletvezető mellett Iparigazolványt válthasson. Vagy egy másik tgen gyakran előforduló eset. Adva van egy család, legyen az birtokos, vagy hivatalnok, vagy éppen iparos család. A gyermekeiket rendesen nevelik, iskoláztat­ják s a leányt vagy lányokat varrni taníttat­ják, hogy ha férjhez megy, a legszükségesebb ruházati cikkeket maga állathassa elő. A csa­lád kiegyensúlyozott életében azonban előre nem látott események következnek be, család­fenntartó halála, az .asszonyt az ura elhagy­ja, stb. stb., annyiféle ilyen szerencsétlenség adódhatik, hogy felsorolni sem lehet. Mit tesz iáyenkor a nő? Iskolai bizonyítványa — lehet az még öly kitűnő is —■„ teljesen ér­téktelen, ellenben annál többet ér a varró tudománya, amire drága szülei csak úgy mellékesen taníttatták meg. Elment egy kép- zstlt varrónőhöz, az utolsó vagyonroncsók­ból szakit egy párezer lejt s kiképez te ti ma­gát rendes varrónővé. Minthogy varró szak- képzettség nélkül nem lehetett, vagy vizsgát lett egy bizottság előtt, vagy pedig keresett agy olyan varrólányt, akinek könyve rend­ben volt' s azt bejelentette, mint felelős üz­letvezetőt:. Elindult tehát e.gy élet, a család, a gyermekek nem kerülnek az utcára, sőt nem egyszer még egy kis vagyonkát is ösz- szegyüjtött'ek az ilyen nem képezett iparo­sok. Az ilyen iparosok aztán később megsze­rezték a szükséges kellékeket s már mint rendes iparosok szerepelhettek. Az uj törvény eme életlehetőségeknek út­ját vágja, amidőn kimondja, hogy csak 10 vagy 10-nél (több munkással dolgozó válla­latnál van megengedve az üzletvezető tar­tása. Az iparos, mint vállalkozó, áLlandóan az egész vagyonával benne van az üzletben s ezért bizony megtörténik, hogy az iparos minden vagyona elúszik, sőt még adós is marad. Az uj törvény életbeléptéig nem kel­lett, hegy kétségbeessék, mert egyszerűen le­mondott az iparáról s a felesége anyósa, apósa vagy gyermeke nevére váltotta ki újra s magát, mont felelős vízlevezetőt jelen­tette be. Az uj törvény ezt a lehetőséget teljesen megszünteti. Ezentúl, ha egy iparos tönkre­CLUJ, november 23. A munkukamarák nemcsak az ipartescüle- tek munkakörét, hanem a vagyonát is örö­költék. Ez a vagyon pedig tekintélyes értéken képvisel, bár vannak egyes ipartcstületak, ahol az örökségre a m unkaka murák ráfi­zettek. Az iparosok körében, kik évszázados munkával- szerezték meg az egyes ipartestü­letek vagyonát, nagy visszatetszést keltett a munkatörvénynek az a rendelkezése, mely az ipartcstülelck vagyonát jogutódló cimcn a munkakamarák tulajdonába adia át, mert autói tartottak — és ez az aggodalom némi­leg indokolt is volt —, hogy a vagyon eset­leg elkallódik. A munkakamarák ipari szek­ciói a munkaügyi miniszter ülőül kifejezést is adtak ezen aggodalmuknak s arra kérték, rendelkezzék úgy, hogy az ipartestületek anyagi javai a munkakamarák pari szekciói­nak birtokába menjen át. Ezt a kérést a munkaügyi miniszter már honorálta is. Az elmúlt héten megérkezett a munkaügyi mi­niszter rendeleté, amely közli, hogy az ipar- testületektől örökó t javak felelt csak a mun­kakamarák ipari szekciójának van joga ren­delkezni. Ez a miniszteri döntés azl jelenti, hogy az ipartestületekilől származó javak ke- ; zclcsébe a munkakamarák munkás és ma- ■ gántrsztviselői szekciói nem szólhatnak bele. .4; aradi Férfiszabók Szindikátusa Marita George elnöklete alatt a napok­ban választmányi ülést tartott. ,4r ülésen Márton Sándor az uj egészségügyi il­leték kivetésére vonatkozó rendelkezést ismertette. elnök ezzel kapcsolatban sajnálattal említette fel, hogy ujabbnál-njabb adókat és illetékeket vetnek: ki az iparosságra, amely már roskadozik a terhek alatt. Javaslatára a szindikátus ki­mondotta. hogy az iparosok adóterheinek csökkentése érdekében országos moz­galmat indit s csatlakozásra hívja fel az összes városok iparos szindikátusait és munkakamaráit. A mészáros és hsntos-iparo nem kötelesek forgalmi ssdol ARAD, november 23. Túlbuzgó pénzügyi közegek a közelmúlt­ban arra akarták kötelezni az arad mészá­ros- és henl esi párosakat, hog}' forgalmi adót fizessenek, sőt meg is bírságolták őket, mert nem vezettek forgalmi adó regiszterekéi. A felvett kihágás! jegyzőkönyveket az aradi törvényszékhez felebbezlték meg, az­zal az indoklással, hogy a vonatkozó törvény 9. szakasza értelmében a 5 lóerőnél kevesebb géperőt és 7-nél kevesebb munkást foglal­koztató iparosok mentesek a forgalmi adó fi­zetésének kötelezettsége alól. Ugyanez a rendelkezés vonallkozik — megfelelő feltéte­lek alapján — azokra a kiskereskedőkre, kik­nek az adóalapjuk a 155 ezer lejt meg nem haladja. A törvényszék helyet adott az érvelés­nek és kimondotta, hogy a megbírságol! hen­tesiparosok nem kötelezhetők forgalmi! adó fizetésre. Az érdekes ítélet ellen a flskus jogi képviselője az itélőaáhlához felebbezetz, de hiába, ment a felebbviteli b róság az első bí­rói Ítéletet indokainál fogva, helybenhagyta. Lezajlott a C!uj>i Cipésziparosok « 3 3 nai át Közmegelégedésre működik a beszerző szövetkezei CLUJ. november 23. A Cluj-i cipésziparosok voltak az elsők, kik az Ipar testületek megszűnése után szak­mailag megszervezkedve szindikátusba tö­mörültek. Hogy milyen helyes és egészséges volt ez a megoldás, azt a legjobban az a né­pes közgyűlés bizonyította, amit Pop Jonel elnöklete alatt vasárnap délelőtt tartottak a (szakmai sérelmek megvitatása és orvoslása érdekében. A gyűlésen nemzeti és felekezeti különbség nélkül Cluj városának csaknem összes cipész iparosai felvonultak, hogy a szakmai ügyeket közös erővel és egyetértés­sel beszéljék meg. A közgyűlése Pop Jonel elnök nyitotta meg, ismertetve a napirend­re (tűzött kérdéseket. Utána Szabados Lő­rinc a calp. és bőrárak indokolatlan emelke­dését ismertette igazi szakszerűséggel. Kimu­tatta, hogy míg a gyári cipők árai alig emel­megy, el van veszve örökre s újra csak mun­kás lehet. Hogy ez mit' jelent, csak az tudja, aki már látott ilyen eseteiket. A régi törvény uralma alatt, ha egy ipa­rossegéd rátermettségéről tett tanúságot s nem akart mint segéd megöregedni, igyeke­zett bizonyos gyakorlati idő el te te után ön­álló műhelyt nyii'ni. Ilyenkor, ha nem volt elég tőkéje, olyan vállalkozót (keresett,, aki­nek egy kis tőkéje volt s igy indult el pályá­ján. Az üzlet a tőkés nevén állott mindad­dig, amíg a tőkét az iparos vissza nem fi­zette. kedtek 6—7 százalékkal, a talp és felsőbő­rök az utóbbi hónapokban 4c—45—50 szá­zalékkal szöktek fel. Bizottság kiküldését ja­vasolja, az áremelkedések okainak tanulmá­nyozására és arra, hogy állapítsa meg, mi ennek az oka. Nuszbaum Mihály a bőrke­reskedők magatartását ismerteit, kik a ve­vőkkel csak félvállról beszélnek. Zabolaf Pál cipészmester a szakszerűden, hasznavehetet­len és a közönség félrevezetésére szolgáló reklám betétek ellen beszél, kimutatva, hogy ezekből csak a gyártóknak van hasznuk, mert a beteg lábaikat még betegebbé teszik. A sérelmekhez még Fodor Mihály szólt hozzá. Szabados Lőrinc követelte, hogy az első hetú táppénzfizetés terhét vegyék le a munkaadók válláról. Susman János az adó- sérelmeket tárta fel és hangoztatta, hogy a kivetésiben az iparosságnak is helyei kell Gyakran történt meg ennek az ellenkezője is. Tőkével rendelkező vállalkozó akart iparüzemet nyitni pl. egy kereskedő. Ilyen esetben keresett egy szakképzett iparost, azt megtette üzletvezetőnek s ő intézte a munka­vállalás, a tőkebeszerzés szerepét, inig az ipa­ros az üzlet szakmai részét látta el. Az uj törvény egyszersmindenkorra elvág­ja a lehelőségét annak, hogy az iparos tőke­hiány miatt valaha is üzletet nyithasson s hogy a tőkés szakmai képesítés nélkül egy iparüzemnek tehesse le az alapját. A degsajnálatosabb az, hogy az uj törvény biztosítani, hogy az igazságo, é.s elviselhető legyen. Pcp elnök a szindikátus fontosságát ismertette, kifejtve azt, hogy ha az iparos­ság tömörül, ahhoz közös erővel: könnyeb­ben lehet a harcot felvenni, minlha szana­szét, szervezetlenül bolyong a cipész iparos­ság. Felhívást intéz, hogy akik még nem tagjai a Szindikátusnak, azok haladéktala­nul lépjenek be. Veszkán a cipész iparosok beszerző szövetkezetét ismertette. Kimutatta azt, hogy az üzlet nagyszerűen bevá.lott és ami a fő az anyagot elsőkézől szerzik be és tisztességes haszon mellett olcsón kapják a vevők is. Birs Lukács felszólalása után a közgyűlés féiháromkor ért véget. A Cluj-i cipészek gyűlését példaképül kell kiemeljük, lássa minden szakma, hogy az Ipartestülerek megszüntetése után csakis a szindikátusokban való tömörülés formájá­ban dolgozhatnak eredményesen az iparosok. A TANONCSZERZÖDTETÉSEK UJ RENDJE. A munkaügyi miniszter a ta- noncszcrzödésekre nézve uj rendelkezé­seket bocsátott ki, mely szerint a cluji munkakamara körzetébe tartozó me­gyékben a tanoncszerződések a munka­ügyi minisztérium által jóváhagyott minták alapján köthetők meg. Ezek a szerződések a Kamaránál szerezhetők be a hivatalos órák alatt. A rendelkezés vonatkozó paragrafusa alapján tanonc- szerződés legkevesebb háromévi időtar­tamra köthető meg, de a tanoncszerző- dés tartama négy esztendőnél hosszabb időre nem terjedhet. Abban az esetben, ha egy tanoncszerződést három évnél rövidebb időtartamra kötötték meg, azt a Munkakamara nem iktatja be. A ta­noncszerződést a megkötéstől számított 30 napon belül be kell nyújtani a Mun- kakamarához, mert ellenkező esetben 500—2000 lejjel büntetik meg a kihá­gást elkövető munkaadót. A törvény kö­telezi a munkaadót arra is, hogy a szer­ződés megkötésétől számított tizenöt na­pon belül adjon egy tanoncigazolványt az inas számára. Inspektort küld ki Pop Valér minisz­ter a bőrárak emelkedése ügyében. Bucures- t bőd jelentik: Pop Valér ipar- és kereskedel­mi miniszternél tegnap délelőtt nagyobb iparosküildöl'fcség jelentkezett. A kü.döttség tagjai a bőrárak gyors és indokolatlan emel­kedése miatt tettek panaszt a miniszternél. Pop Valér megígérte, hogy a panaszt meg fogja vizsgálni és inspektorit küld ki a kérdés tanulmányozására. e szakasza mit sem tartalmaz azokra vonat­kozólag, akiik a törvény életbeléptéig felelős üzletvezetővel dolgoztak. A 'törvény május hó elsején lépett életbe, de még a mai na­pig sem történt ez ügyben döntés. Nagyon félő, hogy a döntés kedvezőtlen lesz s akkor számtalan ember kezéből esik k-1 a szerszám s kerül az ultcára számtalan család. Csüggedésre azonban nincs ok. Szerzett jogokat az alkotmány értelmében megsérten nem szabad s igy mód van arra, hogyha mi­ként nem lehet, úgy per utján védjék meg a jogaikat az ilyen iparosaink.

Next

/
Oldalképek
Tartalom