Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-25 / 274. szám

férés harcolt MaroKKOban Abd-El-Kader, a marokkói nemzetiek vezére, Francohoz csatlakozott. — Elesett a spanyol infánsnő unokája.— Caballero bizik a végső győzelemben Érthető, hogy ma nincs Európában intcHekfuel, vagy’ báni«', más foglalkozásra, akit ne a leg behat óbban érdekelnének a spanyol események. Valami rejtett félelem uralko­dik el az embereken, amelynek titkos rugója uz, hogy még ma is kétséges a spanyol polgárháború kimenetele. Franco egyfelől, ugyanígy Caballero szentül hisznek n végső -!j- lemben. Egy bizxmyos: a spanyol háború eldőlte vagy megnyugvást, vagy pedig tökéletes felfordulást jelent. Caüallcro Kérkedik PÁRTS, november 24. Az Intransigeant madridi tudósítója beszélgetést folytatott Largo Caballero spanyol kormányelnökkel a madridi harcokra vonatkozóan. Caballero az új­ságíró kérdéseire optimista választ adott. — Határozottan hiszünk abban, hogy a miénk lesz a végső győzelem — mon­dotta. — Ezt a választ jól megfontoltam. A harc természetesen igen véres, Franco tábornok mindent feltett kártyalapjára, a nép azonban velünk van s a milicia bátorsága előhaladását megakadályozza. Arra a kérdésre: — meddig fog a pol­gárháború tartani, — Caballero elnök következő választ adta: — Nem hiszem, hogy soká húzódik a harc... Bármi történik, mi újból kezd­jük. Van elég fegyverünk s technikailag is jól fel vagyunk készülve. A helyzetet megjavítottuk. Most már egyenlő fegy­verekkel 'küzdünk. Ismétlem: — Meg­nyerjük a harcot s Spanyolországot fel­szabadítjuk. Nem hiszem, hogy Franco tábornok veresége esetén idegen állam Spanyolország belső ügyeibe avatkozzon. Mig egy lépésnyi terület felkelő kezében lesz, addig a harcot folytatni fogjuk. Ez arra az eshetőségre is vonatkozik, ha szerencsétlenségre európai háború ütne kj időközben. A párisi lap tudósítója azt a kérdést is megkockáztatta: — mi lesz, ha a kor­mány várakozása ellenére Madrid elesik? — Tovább folytatjuk a küzdelmet — felelte határozottan Caballero, majd hozzátette, hogy Madrid minden táma­dás ellenére is a kormány kezében ma­rad. Spaayol ruhákba bujtatott oroszok LONDON, november 24. A ..Daily Express“ jelentése szerint a spanyol kormány segté- j sére érkezett orosz „önkéntesek-4 a spanyol vörös milícia egyenruhájában küzdenek a felkelők ellen. A spanyol népfront emberei az orosz szovjet katonáiként különböztetik meg őket maguktól. Általában a spanyolnál több orosz szót lehet hallani Madridban. Az önkéntesek speciális oktatást nyertek barrL kád-hareokra, A „Daily Express“ tudósítójá­nak értesülése szerint njabb orosz erősítése­ket várnak Franco tábornok csapatainak feltartóztatására. „Ki kit keres Madridban?44 BURGOS, november 24. A Havas­ügynökség jelenti Burgosból: Franco tá­bornok irodát állított fel Burgosban, hol spanyolok és idegenek közelebbi értesü­léseket nyerhetnek Madridban rekedt hozzátartozóikról. Az iroda cime: Posta- igazgatóság „Didrem“ Valladolid. Enlalta spanyol infánsnő unokája elesett BUCUREŞTI, november 24. A Havas táv­irati ügynökség jelenti Burgosból: Don Alon­so Orleans-Bourbon-Eulalia spanyol infáns­nő unokája s Beatrix hercegnőnek — Mária román királyné nővérének fia — Madrid ostromában a nacionalista csapatok sorában elesett. A királyi palota marsall pinák jelen­tése szerint udvari gyász nyílt a haláleset al­kalmából. BÍRÓ MIKLÓS : nyomdász LEXIKON A sokszorosdó ip r összes ágainak tudo­mányos és ry'korlati fe essége. 550 lap, yészvászonkö'ésben Le 330. L°pagená!, Cuj Po táo utánvétel. liendayei távirat szerint Alfonz de Bour­bon hercegi t, III. Alfonz spanyol király ro­konát kivégezték Madridban. A marokkóiak Franco mellett PARIS, november 24. Algíri jelentés szerint mind jobban erősödik a Marokkó függetlenségére vonatkozó mozgalom. Oran városban továbbra is túlfűtött a hangulat. Ugyanilyen jelentés érkezik a többi városokból. Több letartóztatást foganatosítottak. Megállapítást nyert, hogy a marokkói nacionalisták szoros összeköttetést tartanak fenn Abd-Fl- Kader ifjúsági vezérrel, ki a spanyol Marokkó területén indult harcot irányít­ja. Abd-El-Kader váratlanul Franco tá­bornokhoz csatlakozott. iPÁRIS, ovember 24. Tripolis! távirat sze­rint u felkelők és rendőrök között véres fegyverharc kezdődött. A felkelők elbarriká- dózták magukul, majd fehér zászlót tűztek ki és tárgyalásokat kezdtek a hatóságokkal. I asuti rablótámadás TIENTSIN, november 24. Négyszáz lázadó kínai katona megtámadta Ilopei tartomány keleti részében ChangU vasúti állomást. A lázadók lefegyverezték az őrséghez tartozó katonákat, aztán a beér­kező vonatra ugrottak s kifosztották az utasokat. Tongshan köztiében leugráltak a ro­bogó vonatról. Egy japán tisztet, több japán csendőrt és utast magukkal hurcoltak. A rablótámadás után japán részről üldözőbe Vették a Lázadókat, kiket rövid kézi tusa után elfogtak. Az Universul s rget KJ kozza haza Becsből a Transsyivania-i vonatkozású történelmi okleveleket BUCUREŞTI, november 24. Az Universul Transsylvánia azon tör­ténelmi értékkel biró okleveleivel foglal­kozik, melyeket a háború előtt Bécsben őriztek. Miután a békeszerződés rendel­kezése értelmében ezeket Romániának kell kiadni, Michel Auner szász tanárt küldték Bucurestrből az osztrák fővá­rosba. A küldetés azonban nem járt eredménnyel. Az Universul Michel Au­ner tanárnak román szakemberrel való kicserélését sürgeti azzal, hogy a béke- szerződés értelmében még két esztendő áll rendelkezésre a Transsvlvániára vo­natkozó történeLmi okmányok kiadására. Hordiy Miklós elinduld Rómába BUDAPEST, november 24. A Horthy Miklós kormányzót és fe­leségét, valamint kíséretükben utazó Darányi miniszterelnököt és Kánya kül­ügyminisztert szállító különvonat tegnap délután pontosan fél 4 órakor indult el a Keleti pályaudvarról Róma felé. A vo­nat indulása előtt, Darányi miniszterel­nök a sajtó számára nyilatkozatot adott római utjának céljairól. — Nagy örömömre szolgál — mon­dotta, — hogy mikor Horthy kormány­zó ur öfőméltósága meglátogatja Victor Emanuel olasz császárt, én, mint Ma­gyarország miniszterelnöke Mussolini­nál tehetek látogatást. Remélem, hogy most, mikor először találkozom az olasz kormány fejével, megbeszéléseink hozzá fognak járulni az olasz—magyar jóvi­szony bensőséges elmélyítéséhez. ntinescu: „Meg kelt szervezni az ipart, hogy felszerelhessük had- seregünket“ BUCUREŞTI, november 24. Tancred Constantinescu volt minisz­ter, a liberális párt „öreg“ szárnyának vezére s Dinu Bratianu bizalmasa, nyi­latkozatot adott a Zorile c. Bucuresti-i lapnak, melynek során a bel és külpo­litikai helyzettel foglalkozott. Mindenek­előtt a belső rend fenntartását és a ha­tárok védelmét tartja fontosnak úgy, mint ezt Dinu Bratianu kívánja. Ez any- nyit jelent — szögezte le Tancred Con­stantinescu, — hogy nem kerülhet sor I cenzúra és ostromállapot fenntartására. — Ami már most a hadfelszerelést il­leti, — mondotta — a legrövidebb időn belül fel kell szerelni hadseregünket, hogy megelőzzük azok támadását, akik­nek ez érdekük volna. Meg kell szer­vezni és mozgósítani kell az ipart erre a célra, hogy háború esetén eleget te­hessen hivatásának. Az errevonatkozó terv Foch marsall meghallgatása után készült el és azonos azzal, melyet Ion és Vintila Bratianu kidolgoztak. Nyilatkozat A „Brassói Lapok“ és „Népújság"' fel­függesztését úgy a rámán, mint a kisebbségi sajtó egy része, a legkülönbözőbb és rész­ben legképtelenebb okokra vezette vissza, aminek az volt az elindítója, hogg a ható­ságok a betiltást semmivel sem indokolták meg Ezek között a fantázia szülte okok között szerepel az is, hogy a betiltás a magyar párt intervenciójára történt. Ezt a feltevést a magunk részéről is felhábo­rodással utasítjuk vissza, annál is inkább, mivel az egész sajtó meggyőződhetett, hogy dr. Wilier József elsősorban a ma- ggar párt nevében és rögtön a [elfüggeszt Bútorozott szoba kiadó ;—• Ha útjába es6, kiadó bútorozott szobát talál, nézze meg nekem — mondotta nem­régen a városba költözött magános úriem­ber ismerősöm. — Nekem rengeteg dolgom van, nincs időin lakást keresni. feltételem, hogy a szoba csöndes és világos legyen, fürdőszobával és természetesen ne legyen nagyon drága. GYÖNYÖRŰ SZÜLÉBEN. Az első háznál," ahol szerencsét próbálok, szúrtos pici cselédlány jön elő nagysokára a csengetésre. Barátságtalanul megkérdezi, hogy kit keresek és amikor hallja, hogy a szobáit szeretném Mini, méltóságteljesen ki­jelenti: • — Mink magányos nőknek nem adunk ki. Aztán megtudja, hogy nem magányos nő­ről, hanem magányos úrról van szó s erre felvidul. Kinyitja az ajtót, végigterel egy hosszú udvaron s végül levisz a föld alti, olyan hűvös és sötét mélységbe, ami kata­kombára emlékeztet. A sötét mélységben, mikor a szemem hozzászokik a feketeség­hez, szabályos bútorozott szobát fedezel: fel. A szurtos pici cseléd büszkén mulatja, hogy mennyi minden van a szobában Tény­leg sok minden van itt, a ház összes feles­leges bútordarabjait ide zsúfolták, ahány bútor\ annyi szin és annyi stilus, ha ugyan a ktrtakomba-szobában stílusról egyáltalán lehet szó. — Fürdőszoba van? — Nincs. A naccságáéknak se nincs —1 feleli a gyermeteg cseléd. — Mennyi a bére? — kérdezem csak úgy leiváncsiságból, mert hiszen a szobáról szó sem lehet, fürdőszoba nincs és oly sötét, hogy fényképésznek remekül megfelelne sö­tétkamrának. — Ezernyocszáz — mondja szerényes a pici szurtos, mire sietve elbúcsúzunk. De még utónamszól kedvesen: — Megmnndbattya, hogy ggöntgörü. Megmondom. TEUES KOMFORT. A másik házban öreg bácsi fogad. Itt sok­kal nagyobb a szoba, nem is sötét, tágas, udvari, kétablakos. A: öreg bácsi elmeséli közben, hogy nyugdíjas és kénytelen a há­zában ezt az egy szobát kiadni, valami na­gyon rendes embernek. Most is egy nagyon rendes ember lakik, sose jön haza hrinali három óránál későbben. Most áthelyezteá és ezért távozik. — Az ára ezerkétszáz — mondja a bácst — merthát zongora is van. Zongorahasználat. — De az illető nem zongorázik. Csak für­dőszobát szeretne. — Fürdőszobát nem adhatok — feleli az öregur megsértve — az ember kérem nem adja kölcsön idegennel: a fogkeféjét meg a fürdőszobáját. Van itt egy mosdó, mosdhat, amennyit csak akár. nem is jó télen annyit fürödni, még meghűl, aztán itt megbeteg­szik nekem. ^ — Akkor tárgytalan. — Mért kérem? — csattan fel. — Hát nincs itt teljes komfort? Mosdó a szobában. Csak a feleségem szobáján kell keresztül- menjerí, nem baj, ha éjjel is jön haza, lesz kulcsa, csak csendesen jöjjön, mert a fele­ségem nem tűri, ha felkeltik álmából. Ka­nárit tarthat. Zongorálhat. Teljes komfort ez kérem . . . HINTA-PALINTA. tő rendelet után felkereste az illetékes minisztériumokat, a felfüggesztő rendelet hatálytalanítáisa végett és a.z is köztudo­mású, hogy a magyar párt parlamenti csoportjának főtitkára a legmesszebbme­nő odaadással állott az ügy szolgálatában. Hasonlóképpen minden alapot nél­külöz az a másik híresztelés is, mintha a felfüggesztés végleges volna. Ennek élénk cáfolata az a tény is, hogy a két felfüg­gesztett lap ügyében eljárt dr. Wilier Jó­zsef a legfelsőbb fórumoknál, a legna­gyobb jóindulattal találkozott. Brasov, 1936 november 23. A „Brassói Lapok“ és „Népújság“ kiadóvállalat igazgatósága. Elszomorodom az eddigi sikertelenségen, még egy kapun csengetek be. Itt maga a háziasszony jön elém s vezet a kiadandó szobába. Nagyon gyorsan és nagyon kedve­sen beszél a háziasszony. Azt mondja, hogy: — Hogyne, van fürdőszoba, akkor hasz­nálhatja, amikor akarja kérem. Ez a szoba. Hogy ez egy szabályos ebédlő? Hát ez nem igy lesz kérem, ha az illető, akinek nézni tetszik, komolyan gondolja . . . Innen kérem ki les: téve az asztal, a széliek, a kredencel: és a dívány és be lesz hozva egy komplett berendezés, sezlon, szekrény, minden. Hogy csönd van-e? Hogyne. Van ugyan két gye­rekem. egy két és féléves, a Juci s egy hat­éves, a Bandi, áldertt jó, csendes gyerekek, kérem. Az ára? Ezernyolcszáz, a legesleg utolsó, kétezer volt legutóbb, de most. h uriemberrről van szó, kivételesen csak ezer nyolcszáz . . . villany benne van hogyne ... Már-már arra gondolok, hogy erről a szo­báról referálok, hátha le is lehet alkudni. És ekkor észreveszem, hogy az 1800 lejes szoba és a szomszédos helyiség közötti aj­tóra egy szabSyos hinta van felszerelve. .1 háziasszony észreveszi a pillantásomat s mosolyogva mondja: — ó, a hintát nézi? Nyáron az udvaron volt, de most az uram ideszerelte. Különö­sen a Bandi ka imád hintázni és ugyabár szegény gyerekeknek kell az a kis testgya­korlás. Hadd sportoljanak szegénykék. Ugye­bár csendesen hintáznak a két szoba közt. ez ellen senkinek se lehel kifogása, nyugod­tan dolgozhat a szobaur azért, ugyebár? (M. L.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom