Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-25 / 274. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 LEJ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivat;*! is könyvosztily: Pwta Unirii 9. tzím, — Telefonizám: 109. — Levélcím: Ckij, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetéri árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente 840 lej. — Magyarországra.; negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel ;öbb­i/VTI. ÉVFOLYAM, 27 4. SZÁM. SZERDA Réena és Beilin liSli ingnál m spanyol seHiienesséiji politikához Anglia nem ismeri el a polgárháborús küzdő felek blokádra való jogát. — Róma és Berlin tiltakozik a német, vagy olasz buvárhajó támadásának vádja ellen Hosilby sssagy-ar kormányzót ®las20?jsáe|í útjában nagy iinnepélyességges logadía a borvát bán Jugoszlávia határán Eden angol külügyminiszter tegnapi be­szédében végleg leszögezte Anglia álláspont­ját Franco tábornok szándékával szemben, hogy a barcelonai tengeri kikötőt ostromzár alá veti. Am) ut már tegnap jelentették, Ang­lia nem hajlandó a spanyol polgárháború egyik küzdőfelét sem elismerni nemzetközi szempontból is hadviselő félnek. Ez annyit jelent, hogy a blokádra való jogukat sem ismeri el s amint ezt annak idején visszauta­sította, amikor a madridi kormány próbál­kozott blokáddal a felkelőkkel szemben, most visszautasítja Franco tábornokkal szem­ben Is. Nem adja meg tehát Franco tábor­noknak sem a jogot arra, hogy angol hajó­kat átkutathasson, viszont még szigorúbb In­tézkedésekkel gondoskodik arról, hogy angol tengeri jármüvek idegein alattvalók megbízá­sából se szállíthassanak hadianyagot vala­melyik spanyol hadviselő félnek. A spanyol polgárháború tényén természetesen Anglia sem változtathat, ezért csak a spanyol terri­toriális vizeken kivüi, Barcelonától három kilométeres körzetben vállalja a hajók védel­mét, azon belül az angol hajók is csak saját veszélyükre folytathatják a hajózást. Anglia mindamellett felszólítást küldött Franco tá­bornokhoz, hogy Barcelona körzetében is semleges területet jelöljön meg, ahol a kül­földi hajók lerakodhatnak és hogy a kikötő bombázásáról a külföldi hajók számára elő­zetes értesítést tegyen. Erre a követelésre Franco eddig nem válaszolt. A polgárhábo­rús küzdő felek tengeri hadszínterének egyik tegnapi eseménye majdnem nemzetközi bo­nyodalmakhoz vezetett. A valenciai kormány jelentése szelént ugyanis egy buvárhajó Car- tfaagana kikötője előtt torpedót lőtt ki a va­lenciai kormány „Cervantes“ nevű hadihajó­ja ellen. Minthogy Franco tábornoknak nin­csen buvárhajója, a jelentés nyilvánvalóan gyaoiLsiiásképen hangzik valamelyik külföldi hatalom (értsd: Németország, vagy Olaszor­szág, esetleg Portugália) ellen. Berlinből és Rómából rögtön a legerélyesebb hivatalos je­lentésben cáfolták ennek a vádnak a lehe­tőségét is. Sőt, úgy Németország, mint Olasz­ország londoni B&gykövetei -értesítették teg­nap az angol kormányt, hogy a két hatalom továbbra is kitartani szándékszik a vállalt semlegesség politika mellett. A spanyol polgárháborúval kapcsolatos bonyodalmak mellett a külpolitikai érdeklő­dés előterében Horthy kormányzónak és Ma­gyarország minisztereínökének és külügymi­niszterének római útja áll. Ezzel az úttal kapcsolatban fantasztikus találgatások jelen­tek meg külföldön, amelyeket, mint például azt is, hogy a Habsburg-restaurációról is szó esne a római talá’kozásou, úgy Rómából, mint Budapestről leghatározottabban cáfol­nak. Uj politkai megegyezésre, amint beava­tottak mondják, a római látogatással kap­csolatban nem fog sor kerülni, erre rilncs is szükség, mert a bécsi tanácskozáson minden ilyen kérdés teljesen tisztázódott. A mos­tam találkozó, ugyané magyarázat szerint, a két ország közötti teljes egyetértést akarja csak a világ szemei elé tárni. Az utazással kapcsolatban diplomáciai: kö­rökben nem marad észrevétlenül, hogy Horthy kormányzó nem az osztrák—olasz határállomáson át átázik Olaszországba, ha­nem a Jugoszlávián keresztül vezető útirányt választja. A jugoszláv kormány ennek meg- feíelőleg igen meleg hivatalos fogadtatásban is részesítette a magyar államfőt. A határon Ruzics dr. horvát bán a zágrábi magyar kon­zul társaságában szállt föl a vonatra és úgy a jugoszláv kormány, mint Pál régensherceg nevében üdvözölte Horthy kormányzót. A 1936 NOVEMBER 2 5. csokrot nyújtott át, majd tizpercnyi időzés után a zágrábi magyar konzullal együtt le­szállt a vonatról. A római sajtó meleghangú cikkekben üd­vözli Magyarország kormányzójának látoga­tását és szintén hangsúlyozza, hogy első sor­ban udvariassági cselekedetről van szó. Majd helyesléssel közli Magyarország külpolitikái álláspontjáról a látogatással kapcsolatban adott nyilatkozatot. Ez a nyilatkozat követ­kezőképen szól: Ellenzésben az egyoldalit politikát követő hatalmak törekvéseivel, Magyarország a köl­csönös érdekek egymáshoz való közeledésén alapuló, alkotó békét óhajtja. Egész külpoli­tikája erre van alapozva. Ami a fegyverke­zési egyenjogúság vitára alkalmat adó kér­dését jelenti, a magyar kormány hangsúlyoz­za, hogy állásfoglalása teljes egyetértésben történi Olaszországgal és Ausztriával. Hogy ezt az igényét mikor fogja érvényesíteni, az teljesen tőle fü^. Nem kell félni attól, hogy a magyar kormány elhamarkodott lépésekre ragadtatja magát. Az egyenjogúságot azon­ban szuverénitása természetes tartozékának tekinti, melynek érvényes léséért semmiféle ellenszolgáltatást nem köteles adni. hi olasz líráin varia a magpr lorinányiO! a pálgasiűvar®) RÓMA, november 24. A hivatalos látoga­tásra Rómába utazó Horthy kormányzó, Da>- rányi miniszterelnök és Kánya külügymi­niszter ma délután 3 óra 45 perckor érke­zik az olasz fővárosba. A pályaudvaron Vic­tor Emanuel olasz császár, Mussolini, Ciano Iriilügyinini sztér és más előkelő személyisé­gek fogadják őket. A jegyzőkönyvi látogatá­sok után fogadások lesznek az előkelő ven­dégek tiszteletére. Horthy kormányzó, Da­rányi miniszterelnök és Kánya külügymi­niszter hivatalos látogatása három napig fog tartani, míg a negyedik napot a Vatikán számára szentelik. Az ólaszok ragyogó fo­gadtatást készítettek elő Horthy kormányzó számára. A látogatással kapcsolatban az olasz lapok elragadtatott hangú cikkekben imák a magyar vendégekről. LONDON, november 24. Eden angol kül­ügyminiszter tegnap délelőtt az alsóház ülé­MEIÉRCMM Martiu beszéde mindig fontos, több szempontból fontos. Hullámokat, nem­csak egy áramlatot indít meg. Ha nyi­latkozik, a habok előtörése és visszahú­zódása sokáig folyik utána. Nem egy­szerű. vezér, hanem a látszatok ellenére is fővezére a pártnak, most pedig élére állott az országos antirevizionista moz­galomnak. Maniu kezében az antirevi- ziós mozgalom az eddigieknél sokkal hatalmasabb, mert egyetemessé és ben­sővé válik. Most nem a földbirtok és szőlő magányából és örömei közül visz- sza-visszatérö Maniu beszél, hanem a régi transzilván rohamsisakos, az aradi tárgyalásokon 1918-ban a forradalmi magyar kormány elutasítója, az egyesitő nemzetgyűlés igazgatója. Maniu beszédének van az eddigi anti- reviziós föllépések megismétlése után egy uj uralkodó eleme. Az eszményi ala­pon a teljesen tiszta, gyakorlati szükség­letek megállapítása. Még azért is Aradot választotta kifejezési helynek, mely az egyik célbavett határszéli város és 1918- ban első állomása volt az uj államat a pi- tás gyakorlati elindításának. E gyakor- laliság érdekében az eddigieknél nyoma­tékosabban bizonyította, hogy a decem­ber 1-i egyesitő nemzetgyűlés, a tran­szilván gárdák, az egyetemünk átvétele fontosabb volt, mint bármi más. A nem­zeti-párt munkája mindennek az élén áll: nem a szerződések, hanem a csat­lakozó románság akaratának folyomá­nya, hogy ott állanak a nyugati hatá­rok, ahol állanak. A koronázó városban a békeszerződések előtt létrejött határo­zatok mindenhatók: ezért nem lehet jó csak olyan román politika, mely a ha­tározatokon alapszik. Ez az uj gyakorla­ti érdek okozta, hogy Maniu ezúttal csak egy halvány, szikrányi lehelletszerü mondatban emlegesse — alig kikutat­ható helyen — a kisebbségvédelmet, melynek újabb elhanyagolása nyilván­valón most a szivén fekszik és népsze­rűsítő célból a december 1-i határoza­tokból, következetességi okból, a béke- szerződésektől elválaszt. Maniu a ma­gyar fegyverkezési egyenjogúság tekin­tetében radikálisabb lett, mint a kis- antartí: nem szól a békés megoldás le­hetőségéről, hanem részletes mozgósí­tást követel, eleve pedig a határerodité- sek építését, amelyet az ő kormánya a fölfegyverkezéssel kacsolatban elkezdett, mikor megbuktatták és aztán a kész ősz- szegeket elpocsékolták. Mi kisebbségiek reménykedtünk, hogy Maniu ki fogja emelni ártatlanságunkat, hangsúlyozni fogja bántattanságunkat. Hisz jól tudja, hogy nem kül politizá­lunk és többször elismerte államhüsé- günket. Aztán bíztunk benne, hogy mint még féléve is cselekedte, melegen ala­posan, jelentékenyen beszélni fog a ki­kisebbségvédelem szükségéről, Benes és Hodzsa módján, mint a béke fontos al­kateleméről. Nem tette. Maniu annyira közeledett a kizárólagosság elvéhez és a december 1-i határozatok másik felének elhomályositóihoz, hogy alig enged most már kétségeket, ügy látszik végleg elve­szítjük e kicsi hajlandóságát is, amit a kormányon, — „fukar kezekkel mérszu módján képviselt. Egyedül állunk a vi­harban. Árván. Uj lehetőségeket kell keresnünkl sén a képviselők kérdésére adott válaszéiban kijelentette, hogy az angol kormány az egy­mással szembenálló spanyol csapatok egyi­kének sem ismeri el a liadviseléi jogát, ami azt jelenti, hogy az angol kormány nem tű­ri, hogy a spanyol vizeken horgony zó hajóit bármelyik hadviselő fél kikutathassa. Az an­gol kormánynak egyébként elhatározott szándéka. hogy megakadá’yoza a hadviselő felek számira küldött hadifelszereléseknek angol hajók által történő •szállítását. E cél­ból a közeli napokban törvényjavaslatot tér. jeszt a képviselőház elé, mely megtiltja a Spanyolországba irányuló fegyverszállítá­sokat. A Daily Express úgy tudja, hogy a teg­napi nap folyamán hárommillió frank érté­kű aranyrud érkezett Franciaországból az angol fővárosba. Ezeket a spanyol valenciar kormány küldte Angliába fegyvervásárlás céljából. Az angol alsóház semlegességi albizottsá­ga tegnap délelőtti ülésén semleges megfi­gyelők kiküldéséről tárgyalt, akik a spanyol- országi kikötőkben és határállomásokon el­lenőriznék az országba érkező árukert. PÁRIS, nov. 24. illetékes körökben hangoztatják, hogy Franciaország, épp úgy, mint Anglia, továbbra is megőrzi a spanyolországi eseményekkel szem = beni semlegességi magatartását, ame= Íven semmit sem változtatott a bur= gosi kormánynak Németország és Olaszország részéről történt elisme» rése. (Folytatása a 10. oldalon) Mérsékelt légáramlás, sok helyen köd, az éjjeli fagy kissé gyengül, a nappali hőmérséklet alig változik. Tegnap délben Bucurestiben megkez dődött a hóesés és a bőséges hóhullás következtében rövidesen hólepel bori- tóttá be a fővárost és környékét. A délutáni hóesés megállóit, az idő fcD melegedett és a hólepel hamarosan el Is olvadt.......................................................................................... 1936 november 23-án. (Rador) Berlin 175, Amszterdam 235.40, Newyork 435. Louder. 2128, Páris 202.35. Milano 229.250, Práp: 15.40, Budapest 85.75, Belgrad 10, Bueurest 325, Varsó 81.75, Bécs 73.60, horvát nyelven történt üdvözlésre Horthy kormányzó is horvátul válaszolt, megköszön­ve az üdözleteket és örömének adva kifeje­zést, hogy azok körében tartózkodhatik, akik­nek nyelvét jól beszéli s akiket régebben is annyira megbecsülni tanult. A horvát bán ezután Horthy kormányzó nejének gyönyörű

Next

/
Oldalképek
Tartalom