Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)
1936-11-21 / 271. szám
ELLENZÉK 1 9 3 íj november 2 t. Megkezdődik a bankok nacionaüzáíása 6z a Áeiyes! BUCUREŞTI, novc'inbcr 20. Bueuresti-i lapok jelentése szerint a kormány elkészüli lü lel törvény tervezőiével. A Porunca Vremii örömét fejezi ki, hogy közvetett utón a bankok ellenőrzését is felvették a tervezetbe, mely leszögezi, hogy azok az intézetek, melyek alaptőkéjük busz százalékánál nagyobb v isszleszá mi tolást vesznek a Banca Na- tronalánál igénybe, kötelesek a jegybank által kijelölt személyt is beválasztani igazgatóságukba. Ez a körülmény a lap szerint — alkalmas lesz a tőke, személyzet s kihelyezés ncionalizálására, mert: ,,kontrolok alkalmazásával nem kerülhetik ki a törvényt s nem állhatnak a magyar irredentizmus szolgálatában transsylvániar magyar pénzintézetek s románok is élvezhetik majd a hiteleket.“ NIVEA FOGKRÉMÉT gyermekeinknek I GondoskodjZ-k róla, hogy már zsenge gyermekkorban hozzászokjanak a gondos fogápoláahoz! Minden étkezés után, de különösen lefekvés előtt, gyermekeink fogaikat N I V K A fOGKRÉMMEL gondosan keféljék meg, szájukat öblítsék ki. Lz a k-gbiztosabb tisztántartási mód és szép fehér fogakat eredményez. halzó! CWÓ4 ízül ' 24 Lei Akik az idegen forgalomból élnek foglalkozott az üggyel, de azzal az indokolással, hogy az Opera személyzete állami alkalmazottak, illetéktelennek mondotta ki magát az ügyben. A határozat ellen Mircea Georgescu, Bródi ügyvédje a törvényszékhez felebbezelt, amely mintegy hónappal ezelőtt tárgyalta le az illetékesség ügyét, a határozat kihirdetését azonban elhalasztotta. Az illetékesség ügyében néhány nappal ezelőtt hirdette ki határozatát a törvényszék, amely szerint az Opera alkalmazottai magánvállalat alkalmazottai és igy az ügy a munkabiróság elé tartozik. Bródi Miklós perét a munkabiróság közelebbről fogja tárgyalni. Áda-KaleSi Bakói télen elhagyják otthonukat s az ország kiilön- városaihan keresik megélhetésüket zo ZALAU, november 20. Napbarnított arcú, fiatal fin állit be a kávéházba, ahol éppen a tulajdonossal beszélgetve ülök egy asztalnál. Románul szólítja meg a kávést, de már mindjárt az első szavaknál rájövünk különleges kiejtéséről, hogy nem román az anyanyelve. — Ada-Kaleh-i török vagyok — kezdi moudókáját — s télire kávéfőzői álllást keresek valamelyik romániai város kávéházában, éttermében vagy klubjában. Speciális törökkávét, Mokkát tudok készíteni saját főzőgépemmel. A szükséges anyagot ön adja — folytatja üzleti hangon — én pedig minden eladott csésze kávé után, amelynek tiz lej az ára, öt lejt adok önnek. Az üzleti föltételek megvitatása után beszélgetni kezdünk az ifjú törökkel, aki úgy látszik nagyon közlékeny természetű, mert nógatás nélkül érdekesebbnél érdekesebb dolgokat mesél el 1750 méter hosszú és 400 —500 méter széles szigethazájáról. — Igaz-e, hogy elkölltözködnek a törökök Ada-Kaleh-ről? — tesszük fel az első kérdést s az ifjú török első feleletei után már megállapíthatjuk, hogy értelmes, intelligens emberrel áülunk szemben. — A gazdasági válságot a mi szigetünk is nagyon érzi — kezdi az Allah-Lmádó — s Ada-Kaleh 640 lakója közül, különösen a tél Idejére, ideiglenesen, nagyon sokan az ország különböző részeiben helyezkedünk el. Télen a városokban dolgozunk, ki miflyen munkát talál, azt csinálja, tavasszal azonban, amikor ismét megindul az idegenforgalom, hazamegyünk s a gyárakban, bazárokban, mint idegen-vezetők, vagy mint csónakosok keressük meg kenyerünket. Ebben az évben például több mint 60 ezer látogatónk volt s mi ezektől élünk. Ha nem volna idegenforgalom a szigeten, mind éhenhal- nánk. Károly király teremtette meg a „Megerősített sziget“ jólétét — Csak törökök laknak a szigeten? — érdeklődünk. — A lakosság túlnyomó része természetesen török, de van egy pár román és magyar is. Az öregebbek a török nyelven kiviül magyarul és románul is beszélnek, de mi fiatalabbak, anyanyelvűnkön kívül csak románul tudunk. Szedlak Szülimán, aki úgy látszik nemcsak azért jártja az ország városait, hogy feketekávéját árulja, hanem propagandát is csináljon az egykori török birodalom utolsó foszlányának, amely még megmaradt abból az időből, amikor a török félhold ragyogott az egész Balkán és déli Európának egy része felett, lelkesülve folytatja ismertető előadását a régi román—magyar—szerb hánnas- határon fekvő Ada-Kaleh szigetéről: — A világháború befejezéséig Magyarországhoz tartozott Ada-Kaleh s addig nagyon sok kedvezményben részesültek lakói: adót nem fizettek, katonáskodni ok nem kelleti, stb., mindez azonban megszűnt, amikor Románia területéhez csatolták a szigetet. A kényelmes éiletbez szokott lakosságnak komoly harcot kellett folytatnia a megélhetésért. Többen csempészettel kezdtek foglalkozni és sokan még ma is űzik ezt a veszélyes mesterséget. Ugyanis árut kivinni a szigetről csak a látogatóknak szabad s azoknak is csak korlátolt mennyiségben. A helyzet azóta javult meg valamennyire, amióta Károly király, Sándor szerb királlyal való találkozása után, pár évvel ezelőtt megíláto- gatta a szigetet, őfelsége ekkor pártfogásába vette Ada-Kaleht s újból gondoskodott az 1919-ben megszüntetett privilégiumokról. —- Az előbb valami gyárakról tett említést — vetjük közbe — milyen kereskedelmi vállalatok működnek a szigeten? — Egyik legnagyobb üzem a Mehmed Kadri-féle rahát-gyár, de ezenkívül van még egy kisebb raliát-gyár is. A „Musulman“ Rt. dohánygyár, amelyiknek szintén Ali Kadri az elnöke, mintegy ötven embert foglalkoztat, napi ötven-száz lejes fizetéssel. Ez az egyetlen nem monopol dohánygyára az országnak. Tizenháromféle cigaretta készül itt. A „Cabinet“ cigaretta harminc centiméter bosszú, bárom lej darabja. A „Bafra“-ból 20 darab 12 lej. A ..Dunăre“ még olcsóbb: két darab egy lej. A cigaretták valódi török dohányból készülnek, amiből évente egy vagonnal vámmentesen importálhatunk. Azonkívül évente tiz vagon cukrot, három vagon szeszt, két vagon kávét és másfél tonna török emléktárgyat vám és kereskedelmi adó mentesen vihetünk a szigetre. Számtalan bazár és üzlet is van, amelyekben különböző emléktárgyakat, nip* l>eket, cigarettaszipkákat, szépmüvü gyűrűket, fezeket és Ada-Kaleh különlegességét: rahátot és gyümölcsizet árusítanak. — A látogatók mit vihetnek magukkal? — Minden egyes látogató magával vihet vámmentesen ezer darab cigarettát vagy egy kiló török dohányt, egy kiló kávét, egy fezt, egy liter rumot és 15 kiló cukrot, ami öt ilejjel olcsóbb, mint bent az országban, rahátot és emléktárgyakat pedig korlátlan mennyiségben. Érdekes lá^nísdiók Ada-Kalek szigetéi — Milyen érdekesebb látványosság van a szigeten? — kérdezzük. — A sziget fekvése már maga egy látványosság. A Duna ott egészen kiszélesedik s középen a hosszúkás, fákkal borított Ada- Kaleh. Az idegenek a romokat is nagyon megbámulják. Ezek annak az erődítménynek a maradványai, amit — éppen kétszáz- húsz évvel ezelőtt — az osztrákok építettek, amikor a szigetet elfoglalták. „Ada- Kaleh“ is „Megerősített sziget“-et jelent. Legszebb épület a mosea, a mohamedán templom, messzire ellátszó, karcsú minaretjével. Az idegenek számára érdekes látnivaló Mischin Baba szent sirja is, aki a szigeten halt meg. Apja arábiai császár volt. Türbéjének falán idézetek láthatók a Koránból. Talán legérdekesebb a szigeten az a majdnem öt mázsa súlyú valódi török szőnyeg, amely a moseában van elhelyezve s Schacht ankarai utján amelyik II. Abdul Hamid szultán ajándéka. Nagyobb szőnyeg aligha van még egy a világon: a hossza 16 méter, szélessége pedig 9 méter. A legmodernebb épület Ali Kadri gyönyörű villája, amelyik kétmillió lejbe került s amelyikben Károly király őfelségének egy külön szoba van fenntartva. — A sziget lakóinak egyházi feje Alimét Ali imám, aki egyúttal a török elemi iskola tanitója ás, mert van román iskola is. Van rendes községi elöljáróságunk: a primár török ember. Szedlak Szni imán, a vándor kávéfőző egészen belemelegedett szülőföldjét ismertető előadásába, közben azonban kávéfőző gépe is felmelegedett s kóstolásra kínálja párolgó, finom Mokkáját, amit tavasszal majd ismét odahaza, Ada-Kaleh szigetén fog mérni a kiváncsi látogatóknak. Babuczay György. A iséiiseá marka leértékelése is szóba kerüld ANKARA, november 20. A Havas távirati iroda jelenti Ankarából: Schacht német birodalmi bankelnök ajánlatot tett a török kormánynak az egész gyapjutermés átvé= telére. A vásár az ankarai piaci árnál 40 százalékkal magasabb áron történ^ ne. A megbeszélés során szóba került a német márka árfolyamának csök= icentése is, amit a török font leértékelése kisérne. A nagyfontosságu esemény hat hónapon belül fog bekövetkezni. Mégis cs&h A munkabiróság elé {artézik Bródi Miklós pere CLUJ, november 20. Annakidején részletesen beszámoltunk arról a perről, amelyet Bródi Miklós a helybeli román Opera volt karmestere indított meg az Opera igazgatósága és a kultuszminisztérium ellen. Bródi jogtalan elbocsájtás és szerződésszegés cimén indíttatta meg a keresetet. A karmester több éven át volt az Opera zenekarának karmestere és bár a nyugdíjtörvényben előirt nyugdíjkorhatárt már három évvel ezelőtt elérte, szerződése e korhatár után is meghoszszabbitást nyert. Az Opera szabályzata értelmében ugyanis mindazoknak az alkalmazottaknak szerződése, akiket az igazgatóság a folyó évadban ,,jó“-nak, vagy „nagyon jó“-nak minősített, következő évadban önmagától meghosz- szabbul. Az igazgatóság e minősítés ellenére 1936 junius 2-án mégis felmondott Bródinak, aki emiatt a munkabiró- ságtól kért jogorvoslást és egyben az 1936—37. évadra szóló fizetése, 112,644 lej kiutaltatásáí kérte. A munkabiróság az elmúlt hónapban HALLÓI Lyon és egész vidéke fellélegzett, mert hónapok óta tartó hajsza után, sikerült végre lefülelni azt a bűnszövetkezetet, amely bosszú idő óta teljesen meghiúsította a közbiztonságot a nagy déífranciaországi város köze- 1 étien. A bűnszövetkezet azzal kezdte működését, hogy az egyik lyoni gyárból vakmerő csalafintasággal elrabolt egy másfél mázsás p nzszekrényt. A szekrényben több mint 50 ezer frankot találtak, ezen a pénzen autót vásároltak és ezzel már át is alakultak autós banditákká. A sötétség beállta után „dolgoztak“. Fényszórójukkal megvakilottók a szembejövőket s azután kirabolták őket. Egy ilymódon megtámadott gépkocsi ötven méter mély szakadékba zuhant és három utasa elpusztult. Anglia nemcsak a klubok országa, hanem az amatőr színjátszó társulatoké is. Angliában 2500 amatőr színjátszó társulat működik, amelyek 250.000 műkedvelőt foglalkoztatnak. Az amatőr szilt játszó társulatok igen magas nívót crlek már el előadásaikkal, ami annak is köszönhető, hogy rendszeres időközökben mutatnak be színdarabokat. .4 mértékadó körök más országokban azt a véleményt szűrték le, hogy az amatőr sziniegyesületek a hivatásos színészetnek ártanak. Angliában nem osztják ezt a véleményt. Nyilvánvalóvá vált, hogy a nagyközönség annál jobban érdeklődik a hivatásos színészeknek előadásai iránt, minél jobban hódol az amatőr színjátszás kedvtelésének, mert a számtalan amatőr színjátszó és, azok családtagjai összehasonlításokat akarok tenni a saját teljesítményűk és a rendes színházi előadások között. Angliában ennek mcgfclelőleg a hivatásos színészet is nagy virágzásnak örvend. Kielce lengyelországi község közelében kórházba szállítottak egy férfit, akit teljesen elgyen- giilt állapotban szedtek fel az országúiról. A kórházban kiderült, hogy a betegnek nincsen semmi baja, csak nagyon kimerült, mert ötven kilométert gyalogolt és életkora száztizenhárom év. Teofil Stankiewicz — igy hívják az aggastyánt — már néhány óra múlva teljesen felfrissült a kórházban és készségesen beszélt magáról. Száz tizenhárom évével mozgalmas időket élt meg. 1883-ban rés'ztvett a lengyel szabadságharcban, majd az orosz kormány Szibériába száműzte. Ott élt egészen a lengyel állam újjászületéséig. Ekkor veszedelmes kalandok után sikerült Szovjetoroszországhól megszöknie. Hazatérése után újra szülővárosában telepedett le. Rendkívül rosszul ment azonban a sorsa és segélyt akart kérni a kielci hatóságoktól, ezért látott neki az ötven kilométeres gyalogúinak. OwosS Mérnöki! $3yá?' Minden magyar, német (25% redukció) francia, angol, stb. folyóirat és könyv LEPAGE-nál, Cluj. Kérjen ingyen jegyzéket Lepagetól, Cluj. — Közölje, mely szakma érdekli.
