Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-20 / 270. szám

C Fi I, I. p N Z fi K 1936 november 20, Szerkeszti*: DR. VERESS ENDRE és MÁTRÁI JÁNOS. víKMiaBiBiiiiitaMiiwiMiii«^■!i»»i^iiiwii^»^r»iwigaBwwaMwu»niiMawia.viaiiMMUiMíaaivwax»j "'iimi wwmiKwniwinwwim ^ Mn i -■ ■■ ■ii,mTr~~T"ir^*T~rnwnn— wnmT'iT-* Magyarázó rendelet az ipar&rvéna végrehajtásáról és az ipar­engedélyek becseréléséről ;ti a kisiparos ? — Az özvegyi jog biztosítása és az állampolgárság igazolásának kérdése síiket és nem voltuk idegen állampolgá­rok. Azok u vállalatok, amelyek megbízott utján végzik a becserélést, még ;i kö­vetkező rovatokat kell kitöltsék: családi helyzet, vallás és etnikai eredet, igazol­ványok, vagy az érdekeltek szóbeli val­lomás;! alapján, a fenlemlitelt megjegy­zéssel. A munkaügyi minisztérium, amint már azt röviden jelentettük, tájékozta­tó rendeletet adott ki az iparörvény vég­rehajtásával, illetőleg az iparengedélyek becserélésével kapcsolatban. Miután ez a rendelkezés úgyszólván minden iparost egyformán érdekel, szükségesnek tart­juk azt részletesebben is ismertetni. A magyarázat többek közt ezeket mondja: Mesterkönyvekre cserélendők be az 1S84. évi ipartörvény, valamint az 1ÍH)7. évi ipari kódex alapján kiadott segédi munkakönyvek, ha ezeket a könyveket legkevesebb már 10 esztendővel ez­előtt állították ki és tulajdonosaik ezen idő alatt legkevesebb 5 éven át egy szakmabeli műhely tulajdonosai voltak vagy pedig 5 éven át egy gyárvállalat szakosztályát vezették. A törvény 160-ik szakaszában körülirt iparengedély igény­léséhez mellékelni kell a mesterkönyvet, azok az özvegyek, akik férjük iparát akarják folytatni, valamint azok a mér­nökök, akik iparengedélyt kérnek, men­tesülnek a mesterkönyv benyújtása alól, de bizonyitaniok kell. hogy megfelelnek a törvény 163-ik szakaszában előirt kö­vetelményeknek és bizonyitaniok kell, hogy nem mentek újra férjhez. Iparengedéhj legfeljebb Hz alkalma­zottal és legfeljebb húsz lóerővel dolgo­zó műhelyek részére szükséges. Azok a vállalatok, amelyek e határokat megha­ladják, nem kell iparengedéllyel rendel­kezniük. A munkatörvénynek 151-ik szakasza úgy értelmezendő, hogy kisiparos az, aki vagy tiz alkalmazot­tal géperő nélkül, vagy húsz lóerős géppel, alkalmazott nélkül, vagy pe­dig mindkettővel dolgozik a fenti ha­tárig. Abban az esetben, ha a fenti határvo­nal bármelyikét túllépi, már nem te­kintendő kisiparosnak. Például egy ipa­ros, akinek 11 alkalmazottja van és 20 lőerővel dolgozik, vagy 5 alkalmazottja van és 25 lőerővel dolgozik,' már nem, tekintendő a törvény értelmében kisipa­rosnak. Mindazok, akik képesítési könyvet igé­nyelnek, kötelesek az előző szakaszban felsorolt okmányokon kívül olyan ira­tokat is benyújtani, amelyekkel nevüket, lakhelyüket, családi állapotukat, vallá­sukat, faji eredetüket, születésük helyét és időpontját, állampolgárságukat iga­zolják, abban az esetben pedig, ha ide­gen állampolgárok, mellékelniök kell a munkavállalási engedélyt, a munkaköny­vét és két fényképet. Mivel ezeknek az okmányoknak be­szerzése az iparosok és munkások szá­mára sok költséget jelentene, a minisz­térium hozzájárul ahhoz, hogy a becse­rélés! munkálatok alkalmával bármilyen hivatalos okmányt mutassanak fel, amelyből a fenti adatok valamelyike ki­tűnik. így például: munkakönyvvel, amelynek becserélését kéri, valamint a népesedési hivatal bizonylatával, igazol­ja nevét, lakhelyét, születési helyét és időpontját. A családi állapotra, faji származásra és vallásra vonatkozóan elegendő a kér­vényező szóbeli közlése. Csupán az állampolgárságot kell föl­tétlenül okmányokkal igazolni, még pe­dig a következőképpen: 1. A kérvényezőnek a következő ira­tok egyikét kell felmutatni: születési bi­zonyítvány, iskolai bizonyítvány, kato­nai bizonyítvány vagy választói igazol­vány, amelyből nyilvánvalóan kitűnjön, hogy román állampolgár. Tía valamelyik okmányból megálla­pítható, hogy a román hadseregben tel­jesben szolgálatot, akkor nincs szükség arra, hogy ez az okmány külön is fel­tüntesse, hogy román állampolgár. 2. Abban az esetben, ha a kérvényező nem tudja az emlitelt iratok valamelyi­két felmutatni vagy pedig azokban — a katonai igazolvány kivételével nincs határozottan feltüntetve, hogy román állampolgár, akkor állampolgársági bi­zonyítványt kell bemutatnia. ,'k Azokat, akik hiányoznak az állam­polgársági listáról, állampolgárnak fog­ják tekinteni, amennyiben a következő iratokat felmutatják: a) ,.Dovada speciala“, amely szerint utólag beírattak az állampolgársági lis­tába és*nem voltak idegen állampolgá­rok. b) Annak igazolása, hogy kérték az állampolgársági listára való bejegyzé­Ami az állampolgárságra vonatkozó rubrikák kitöltéséi illelr, azok a válla­latok, amelyek meghízott utján is elvé­gezhetik a becserélést, a következőkép­pen kell, hogy eljárjanak: A. Román állampolgárok esetében az alkalmazottakba ;i 4. oldalon 1. szakasz 1. és 2. pontjaiban, vahninl 3. pont a) és h) bekezdéseiben előirt iratok bemu­tatását kell kérniük, a megfelelő rovat­ban rá kell mutatni arra, hogy az illető román állampolgár, amint az. a szüleié; si, iskolai, katonai igazolványokból, vagy a választói igazolványból, vagy az állampolgársági igazolványból megái la­pítható, vagy a „dovada specialából“, vagy abból az igazolványból, amely sze­rint utólag beíratott az állampolgársági névjegyzékbe . . . szám . . . dátum alatt . . . hatóság által kibocsátva.------------------------------------------------------------------------------------­Meg kell kezdeni országrészünk iparos társadalmának gazdasági megszervezését Szabó Bénitől várják az ipaiosok az irányítást A vezetés nélkül maradt transsylvániai kis­iparosság ma telijeién szervezetlenül, veze­tés nélkül áll és azit sem tudják a vidéki városokban, hogy hol kezdjék meg az uj alkotó munkát. Szabó Béni iparosképviselő nyilatkozatában a helyes és praktikus irányt megszabta. Ezután az a főfeladat, hogy kel­lő irányítás mellett ez a szervezkedés minél előbb gyakonlaitilag is megvalósuljon. Alkal­mam volt több városban tájékozódni az ipa­rosság álláspontja felől és arra a tapasztalai­ra jutottam, hogy az iparosok, mivel nincs egy központi irányító szerv — maguk sem tudják, hogy miit csináljanak és milyen aáa- kuáarba tömörüljenek. Alba Julián Váczy József fodrász, Zataun Diószeghy Sándor, Diciosanmartinban Szabó András, Odorheiun Gyarmathy István, Baia-Maren Tréger Lajos iparosvezetők már megtették a szükséges elő­készületeket, de véglegesen, amig egy hatá­rozott irány nem alakul ki, dönteni nem tudnak. De nemcsak a fentem/átett városok iparossága, hanem egész Transsylvania vár­ja. a hivatottak útirány mulatósát, hogy is­mét szervezetbe tömörülve, jogos érdekeik védelmére egy egységes erő; képviselhesse­nek. Az iparosság országos, illetve Transsyl- vánia-részi megszervezésére elsősorban is Szabó Béni iparosvezér van hivatva, kinek munkáját az össziparosság szívvel-lélek kei fogja itámogartni. Országos szindiffáiusüa fOmOrOlneK a borban- és fodrásziparosoH £ bét végén Clujon alakul meg az első szindikátus A szindikátusok aoakitása iránti mozga­lom városunkban is gőzerővel megindult. Működik már nálunk a húsiparotok, a sütő- ipa rosolk szindikátusa, a közeljövőben kezdi meg működését a szdbóiparosök .szindiká­tusa, melynek jogi személyiségét a törvény­szék már elismerte s legközelebb alakul meg a borhő-yiparosok szindikátusa is, amelynek székhelye Clujon lesz. Minit ismeretes az ősz folyamán Satu- Marén országos kongresszust tartottak a borbély- és fodrásziparosoík. A kongresszu­son elhatározták, hogy a szakmabeli iparo­sok szindik állási alapon szervezkednek. Fel­hatalmazta ia kongresszus Balázs Antal duji fodrász-mestert, hogy a szindikátusi szervez­kedés vezetését a kezébe vegye. A felhatal­mazás alapján Balázs Antal, aki különben a munkakamara ipari szakosztályának is ál- elnöke, megbeszélést folyatott a szakmabeli iparosokkal, akik örömmel csatlakozlak a gondolathoz. A szindikátus formai megala­kítása még e hét folyamán megtörténik. Ha a törvényszék jogi személyiségét elismeri, nyomban megkezdik működésüket. Elsősor­ban beszerzési szövetkezetei létesítenek, mely a elujf borbély és fodrásziparosokat fodrász- ipari kellékekkel fogja ellátni. A helyi szin­dikátus megalakítása után, országrészünk minden nagy városában is megindul a szin­dikátusi állapon való szervezkedés. Megjelent és már kapható a „Magyar Larousse“: RÉVAI 2400 hasábon, 1200 ol dalon, 35.000 cím­szót tartalmaz, 2000 szövegképpel, 32 da­rab melléklettel, 20 egész oidalas színes térképpel, rendkívül erős kötésben. Még OKTÓBER hónapban előjegy­zési ara 4L)-— Még néhány példány kapható az Eiienzék könyvoszt lyában, Cluj. - Most vegye meg, mert később 600 1 lesz. Vidéki rendeléseket utánvéttel, azonnal iniézüní AMunfrakainaráh célfáiüz&tfíről, őz lítari hi lei­ről, a toetegsegélyzörőF, mii laihozoíi a Munha? amarác országos eirdöfce A román Munkakamarák országos elnöke, Hie G. Calciu most járja sorba a transsy!- vámai munkakamarákat. Utjának céljáról a következőket mondotta: — Kamaráink céija: a munka-.védelmi és szervezési törvények alkalmazása mellett, a munkanélküliség kérdésének megoldása s. Az iparos társadalom fehegé.Lyezésérc hosszú lejáratú kölcsönöket kívánunk folyón tani - erre vonatkozólag a kormány már el is ké- j szitette a törvényjavaslatot. Nemcsak hitelt, j hanem nyersanyagot Is fog kapni az ! poros - társadalom, mert a kartellek igen megdrá­gítják a nyersanyagokat. A munkaügyi minisztérium Nistor mi­niszter kezdeményezésére tervbe ve:le. hogy a Craiova melletti Bucovati-i bőrgyárat meg- i nyitja a ki iparosok olcsó beszerzési forrá- I sónak céljából. Programunk szerint nagyszabású kultur- programot dolgoztunk ki és pedig azért, hogy a munkás é.-, iparostársadalmat megóv­juk minden szélsőségtej . Felsőipari akadémiát is szervezünk és végzett növendékek számá­ra, az omzág kisebbség lakta városaiban ro­mán ipari műhelyeket létesítünk. Elhatározlak továbbá, hogy eltöröljük a munkaadók első heti táppénzének köte­lezettségét. December első felében Bucuresti- ben Nistor miniszter összehívja az ország Munkakamaráinak tanácsát. Kamarán/ként 20—30 tanácsos vesz részt a gyűlésen. A Munkakamarák költségvetését fe emeljük és j módc ittatni kivániuk a betegsegélyző tör- I vényt, még pedig olyan értelemben, hogy az első heti táppénzt nem a munkaadók, hanem a betegsegélyző tartozik fizetni. Calciu or­szágos elnök azzal fejezte be nyilatkozatát, hogy a Munkakamarák egyetlen célja a mun­kás és iparosiársadaiom anyagi és érkötési helyzetének feljavítássá mellett, a munka, rend és csend meg,honosítása az intézmények falai között. Két mimsztáríum vitája a kisipari hitelintézet alakulása körül A hitelkérdés rendezésével kapcsolatos munkálatok során, mint jeleztük, a pénz­ügyminisztérium külön bizottságot létesített a kis- és kézmü iparosok hité.kérdésének szabályozására. Ezzel párhuzamosan a Banca Naţionala is kinevezett egy külön bizottsá­got a kisipari hátiéi megteremtésére. Volt azonban egy bizottság a munkaügyi minisz­tériumban is, amely nyár óta dolgozik és majdnem elkészült a munkaijával. Ez a bi­zottság a kisipari szövetség kezdeményezé­sére keletkezeti “Amikor október közepén a pénzügyminisztérium kinevezte a maga bi­zottságát, a munkaügyi minisztérium nem küldött ki ddjegátust; a maga részéről ebbe a bizottságba és mai napig is teljesen távol- J Hantja magát ennek a munkájától. A helyzeti ebben a pillanatban az, hogy a munkaügyi minisztérium kisipari hitelbi'zott- sága teljesen elkészült a maga törvényterve­zetével, mialatt a pénzügyminisztérium bi­zottsága még a kérdés általános megvitatá­sánál tart. A munkaügyi minisztérium, mint hírlik, azért tartja távol magát a pénzügy- rrtinijztériumbeíi munkálatoktól, mert, vé­leménye szerint, a pénzügy minisztérium n ak csak az leket a szerepe a kisipari hátéi kér­désében, bogy pénzzel lássa el a létesítendő kisipari hkiejimézefiet. A két máraiszténurn közötti hattésköri vita természetesen késlel­teti a kisipari biodátimtézet megvalósiitását. Egyelőre az törtenffc, hogy legutóbbi ülésé­ben a pénzügymánásztériumibeli bizottság megkezdte a munkaügyi minisztérium tör­vénytervezetének tüirgyakásák azzal a céllal, hogy csalk intézkedéseit összhangba hozza a I kormány álltai elgondolt szövetkezeti akció alapvonalaival. A pénzügyminisztérium szán­déka tékát kétségtelenül dáenkezik a munka­ügyi minisztérium elgondolásává»! és tartani lehet attól, hogy a kiét rivalizáló miniszté­rium között el fog .sikkadni maga a kisipari hitelintézet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom