Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-18 / 268. szám

6 r I.!. r. is z fi K 10 3 0 november I ff. SzsrkGsztlk: DR. VERESS ENDRE és MÁTRAI JÁNOS. Igij siemelfeiö pílűa Száznyolcvanerernégysiáznegyven lejbe kerültek a Zmau-i iparos­ságnak a feleslegesen kivágod bironyiiványok ZALAU0 november 16. A munkakönyvek és iparigazolványok ki­cserélésével kapcsolaitban, amint az köztu­domású, a legnagyobb bizonytalanság és tá­jékozatlanság volt tapasztoiLhaAÓ a munka- kamarák részérő', úgyhogy senki se tudott kelő falvilágositásokat adni a törvény ren- delkezésének. Ebből kifolyólag az iparosság­gal olyan bizonyítványokat szereztettek be. amelyekre, mint utólag kiderült, semmi szükség sem volt. Jellemző eme fejetlenségre éppen a Zalaui iparosság példája. Alkalmunk voM. beszélni Diószcghy Sándor volt ipartestületi elnökkel, alki a következő szomorú adatokkal szolgált: Zalau városában 333 kisiparos volt az ipartestület átv ét elekor. A könyvek és ipar- engedélyek becserélését 260-án kérték, kik­nek részére az alábbi iratokat szereztük be a törvényes árakban: Születési bizonyítvány 30 lej, állampolgársági bizonyítvány 30 lej, erkölcsi 65 lej. személyazonossági 35 lej, egészségügyi 64 lej, négy drb fénykép 80 lej. Ezenkívül a Társadalom biztosítóhoz kész­pénzben 50 plus 200 Oejt fizetett be minden ; egyes iparos. A Munkakamarához pedig bé­lyeg illetéket 108 lejt, a nyomtatványokért és az iratok kiállításáért 32 lejt. Tehát egy- egy iparosnak fejenként a szabályszerű költ­ség 694 lejbe került, a 260 iparosé pedig 180.440 (lejbe. Mégiscsak megrendszabályozza a kormány a cement- és vas- karíeil túlkapásait Ellenére annak, hogy az ország fővárosá­ban amerikai tempóval indult meg az épít­kezés és hogy nehány év alatt nemcsak száz­számra épülitek feihőkarcolószcrü bérpalo­ták, itizezerszámu magánlakások s kisebb bér­paloták, mégis az utolsó hónapokban a ház­bérek tetemesen emelkedtek. A bucureşti la­pok a lakbér drágulásával foglalkozva, le­szögezik, hogy a magas lakbéreket újabb és olcsó lakások építésével lehet iletörni. Ol­csóbb építkezéseikről azonban mindaddig nem lehet szó, amíg a kormány a cement- és vas- kartellt le nem töri. Az erőteljes sajatótámadások visszhangot keltettek, azokban a törvényhozókban, akik nem szekértolói a kartell hatalmas urainak s ezek most elhatározták, hogy ennek a rendszernek véget vetnek. A közeljövőben parlamenti kezdeményezésre törvényjavasla­tot fognak beterjeszteni, amely a fontosabb építkezési anyagok, de különösen a cement­es vaskartell működését és termékeik árát fogja szabályozni. Úgy a képviselőik, mint a szenátorok közül igen sokan csatlakoztak ehhez a mozgalomhoz, úgy, hogy annak eredménye nem kétséges. A törvényhozók­nak e mögött a mozgalma mögött törhetet­len faliként ott ál] az egész ország népe és építőiparos társadalma, amely megelégelte a kartellek túlkapásait.----- iHilTTTn-ymi ■ ----­Szigorúan ellenőrzik az iparigazolványok becserélését. Az iparigiazolványok becserélé­sével kapcsolatban a munkaügyi minisztéri­um újabb rendeletet adott) ki, melyben fel­hívja az értekezletet, hogy a szükséges hiva­tásbeli áraitok becserélésére vonatkozó kér­vényüket december elsejéig annál is inkább nyújtsák be az illetékes munkakamaráknál, mer.c ez időpont után mulasztás esetén szi­gorúan megbüntetik őket. December 1. után a munkakamara. megbízottai végigjárják az iparos mestereket s szakmunkásokat s mind­azokra, akik nem tudják igazodni, hogy iparigazolványuk becserélését kérték, szigorú büntetést szabnak ki. FERFISZABÓK FIGYELMÉBE. A* fart fzezon divatlapjai már nagy választékban kaphatók az Ellenzék könyvosztáiyábam Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel ia üzoonai szállítunk, « Tovább is szaisasl foszeriszietfekben kenyerei árusítani CLUJ, november 16. A cluji Siilüiparosok Szövetsége k I hó­nappal «'/előtt beadványt »mi arra kérte a va­ros tanácsút, hogy a gabonaértékesítésről szálú turnéul/ eggik rendelkezése alapján tiltsa meg a kenyér­nek füszerüzletekben való eláriisítását, mive! ebben a/ esetlxui a síi tű iparosok köte­lezik magukat arra. hogy a fogyasztókn ik •kenyérrel való zavartalan ellátású érdekében a város összes kerületeiben megfelelő számú kenvérii/telet áltitanaik fel. Miután a kérés ■érdemleges elintézése késeit, a/, ügyben köz­vetlenül érdekelt sütüiparosok <1 határozatot megsürgették. A tanács erre a jogügyi bízolI­! Ságnak adta ki a kérést véleményezés végett. A jogügyi 'bizottság a/l állapította meg, hogy a kérés nem indokolt és az csak n gabona- tűméng végrehajtási utasításánál: f lrrma- ggarázásáhúl származik. Ez alapon a tanács <1 kérés teljesítését meg- I tagadta azzal az indokolással, bogy a gabo- naérlékesitési törvény végrehajtási utasításá­nak vonatkozó szakasza csak azt tiltja meg, hogy a fiiszeriizleh'k és vegyeskcrcskodós.-k iparenged ly nélkül kenyeret áll Hsának elő, tíz eladás azonban szabad. A tanács határo­zata a pékiparosok közölt meggnyugv.ísl kel- | teli mert a pékiiz’clck berendezésére külön- | bon sem lett volna anyagi erejük s ezáltal j esetleg régi vevőkörüket ves/.iteliék volna el. j A CliiS-i tinslparosok az országban CLUJ, november 16. Clujon legdrágább a hús, — mondják a fogyasztók. Étiben a megállapításban azon­ban sok a túlzás. Nálunk nem drágább, mint máshol, sőt még olcsóbb is, ha figyelembe vesszük, hogy az. egész ország területén a cluji mészárosmesterek fizetik a legmagasabb vágatási dijakat. Aradon 165 egy nagy marha, 90 tej a nö­vendék, 47 lej a szopóhorju, 52 lej a százon alóli, 120 lej a száz kilón feliiii series, 23 lej a berbécs és 17 lej a bárány vágatási d ja. Targu-Murcsen a nagy marháért 165, a nö­vendékért 100, a szopóborjuért 43. a száz kllógramu sertésért 67, a száz kilón felüliért 97, a berbécsért 31, a bárányért 9 tej vága- tási dijat fizetnek a mészárosok. Médiáson viszont a nagymarha vágatási dija 140, a nö­vendéké 1x0, a szopóé 53, a sertésé 60, illet­ve 75. a berbécsé 20 é; a bárányé 8 lej. Bra- sovban, amelynek legmodernebb vágóhidja van az. egész orsz.ágban, a nagy marha vága­tási diját 327, növendékét T47, a szopóé: 77, sertésekét általában 145. a berbécsét 42, a bárányéj 25 lejben á 'lapították meg. Ezzel szemben Clujon a vágatási dijak a következőik: nagy marha 395, növendék i 210, szopó 9$, sertés 155, illetve 225. ber- ! Iiécs 35, bárány 20 lej. Ha még figyelembe ! j vesszük azt, hogy ezen felül a többi községi j I illeték és rezsiköltségek az egész, orsz.ágban j nálunk a legmagasabbak, meg lehetünk tehát I elégedve, hogy nálunk a húsárak nem maga­sabbak. mint a többi városokban. Megkezdődött a cipésziparosok szervezkedése az anyagdrágulás ellen CLUJ, november 16 Országos viszonylatban a bőripari termé­kek és a cipész, és csizmadiaipar folytatásá­hoz szükséges kellékek talán Clujon a leg­drágábbak. Nálunk az árak normális időben is 25 százalékkal drágábbak voitak , mint például Bucurestiben, hogy aztán most mi­lyen drágák, arról jobb nem is beszélni. Ter­mészetes Okokon kívül a drágaságot kétség­telenül a közvetítő kereskedelem mohósága is fokozza. Belátták ez;, cluji cipész és csizma­dia iparosok is, akik a közelmúltban , Solida­ritatea“ elnevezés alatt beszerzési szövetke­zetét alakítottak, amely a Piata Mihail Vi­teazul 'téren már üzletet is nyitott. A szövetkezet vezetősége a következő: Elnök Pop Joan,, al-elnök Zabolal Pál, tit­kár Crisán Joan, pénztárnok Vescan Joan. Számvizsgáló bizottsági tagok: Lajtár Imre, Ciuhus Stefan, Sarmasan Joan, Szuciu Joan, Sarbu Joan,, Bindea Vasiie, Susmann Joan és Bállá János. A múlt héten alakult meg a Romániai Kisiparosok Szövetségének cipészipari szak­osztálya éj a, szakosztály nyomban megala­kulása után Bins Luca szakosztályi elnöik vezetése alatt Péter Lajos és Berceanu ci­pésziparosokat és Seredén ti kárt'küldte ki, hogy a cipészipari anyagok továbbdrágulá- sának megakadályozása érdekében intézked­jenek, mert dacára az anyagok 50 százalé­kos emelkedésének, a kész ctpők árában nincs semmi változás. Egyébként a cluji piac bőr irányárai (de­rei, ben) a következők: Belföldi boxcalf kvndrátonkint Ta 60—66 j lej, Il-a 55—60, III-a 45—52. Rindsbox (te­hén) I-a 55—60, Il-a 43—52. Vikszos tehén­bőr -barna vagy fekete 200—220—230 kiló­grammonként. Bélés bőr 190—200—230. Külföldi sevró íekete vagy barna 90—130— 140. Freidenberg barna: 150—160. Laikkbőr { 145 —150—160. Talpáruk Kroupon I-a 200 —220 kilogramonkint, II-a 190—195. Nyak Í20—130, talpbélés no—120—130. Az uj magyar törvény eltiltotta a házmestereket a házakon elő­forduló szakmunkáktól Nálunk is, Magyarországon is a házak­kal kapcsolatos javitási és szerelési munká­latoknál az iparosság szempontjából az a hátrányos és sérelmes gyakorlat alakult ki, hogy a háztulajdonosok házaiknál előforduló javítási munkálatok elvégzésére házmeste­reiket szerződésileg kötelezték s igy sok munkát vontak el az iparjogositvánnyail rendelkező iparosoktól. Az uj magyar ipartörvény véget vet ennek az áldatlan állapotnak, mert a házmesterek beavatkozását csupán az elkerülhetetlen vég­szükség esetére korlátozza. A budapesti bá­dogosok és szerelők ipartestületének kérésére Budapest polgármestere a lakbérl-eti szabály- rendeletben is leszögezte, hogy a házfelügyelő nem végezhet olyan ipar: természetű munkát, amely a fennálló jogszabályok értelmében csak ipari jogosítvány alapján végezhető és ilyen munkálatok elvégzésének megtagadása a házmesterre nézve hátrányos következ­ménnyel nem jár. OLVOSÓÍNK FIGYELMÉBE ! Tudo= mására hozzuk olvasóinknak', hogy az 1 Ellenzék szerkesztőségében (Moţilor 4 j szám alatt) hetenként kétszer, hétfőn J és szomaton délután 5—7=ig mindenféle i adóügyben díjtalan szakszerű felvilá* gositásokat és tanácsokat adunk. Megszilárdultak a nyersbőrárak. A cluji mészárosok szövetsége nyersbőrszövetkezeté­nek jelentése szerint a nyersbőrárak megszi­lárdultak. A jelenlegi árak a következők: marha 42, Pititli 42, Zwickei 44, szopó 45, bivalyszopó 2«■ lej. (1 A munka apad, az. adó emelkedik DíttctsőnRiáríín maros- sägänoü sorsa Szabó Andrái >oh iparlesiiiliüi elnö-­nyihlboia/a DICJOSANMARTJN. (Az Ellenzék tudó­sítójától.) Az iparodé helyzete mindenütt nehéz, ám e nehézséget egyes városokban még fokozoltabb mértékben érzik. Ilyen város Diciosanmartin is, melynek megye­székhely minőségét, amint az köztudomású, megszüntetitek és Blajnak adományozták. Persze egy i’ycn lefokozást, ami a forgalom megcsappanásával jár, első-sorban is az pá­rosok, meg a kereskedők érzik meg. Dicio- sanmart n iparossága ezt a változást tényleg meg is érezte, mert ipari téren a legmélyebb sülyedés érezhető. A . ka lmunk volt beszélni Szabó Andris volt ipartestületi elnökkel, aiki az alábbi fel­világosításokat adta: — Sajnos városunk. iparostársadalma nagy nehézségekkel küzd. Hivatalainkat átvitték B.ajra és ezzel karöltve a fo­gyasztó és megrendelő közönség java része is eltűnt. A munka minden szakmában megcsappant és igy iparosaink létszáma is egyre apad. Amig a megyeszékhelye D.cio- sanmnrtin veit, ipartestületünknek 18c— 2co tagja volt. Ma már ott tartunk, hogy alig 110—120 önálló iparos dolgozik, de ezek is igyekszenek másfelé menni. Vissza­fejlődésünknek legje.lemzőbb . tükre az, hogy ebben az évben egyetlen egy komoly ép ikezés sem volt, mig Blajon 10—12 számba jövő ház épült. Nagyban nehezíti helyzetünket az is, hogy az anyagok ára folyton emelkedőben van, de rendelőink ezt nem akarják tudomásul venni és igy termékeinket a legdcscbb árakban kíván­ják. amelyek mellett nem keresni, hanem csak ráfizetni lehet. — Nagyon megnehezíti helyzetüníket az is, hogy szakmai ügyeinket egyáltalában nem tudjuk intézni, mert amióta ipartes­l-ületünk megszűnt, a kamara részérő.:, — mely Aradon van, illetve Blajon kirendelt­sége — talán senki sem járt közöttünk, hagy vezessen. Azaz egyszer itt voitak, amikor a székhazunkat átvették. Nagyon röviden intézkedtek, mindössze csak a pénzkészlet után érdeklődtek. Sajnos ez nem volt, — Meg kall említenem még azt is — mondja Szabó —, hogy helyzetünk lerom­lásával és városunk visszafejlődésével kap­csolatban azt reméltük, hogy a közterhe­ket leszállítják. Ezt nem értük meg, de azt, hogy még feljebb emelték, igen. A munka törvényhez uj végrehajtási utasí­tást készített a Kisiparosok Szövetsége. A munkaügyi minisztérium tudvalevőleg elké­szítette a munkaügyi törvény végrehajtási utasítását és ezt véleményezés végett meg- küldötte az érdekelt kisiparos szervezetek­nek, igy a kisiparosok országos szövetségé­nek is. A szövetség meglette észrevételeit, sőt uj végrehajtási ’tervezetet készíttetett, ame­lyet át is adott a munkaügyi, miniszternek. Ismeretterjesztő előadások iparosok ré­szére. A Romániai Kisiparosok Országos Szövetségének helyi fiókja elhatározta, hogy az iparosok felvilágosítására minden csütör­tökön este hat órakor a szövetségi helyiségé­ben ismeretterjesztő előadásokat rendez. Az előadásokon Seredan Valér titkár és Ostoia Jakob dr. ügyész az ipartörvénynek az adótörvénynek, 4 bélyegtörvénynek, a mun­kaszerződésről és szindikátusok megalakítá­sáról szóló törvénynek az iparosokat érdeklő rendelkezésein;, fogják ismertetni. tlgiyvéöís Saa^âsrîdo-iB&pIo 1957­30© geiérí vászonkötésben az EIEenzék Íí©nyv©szíályáS>a7í Cluj, Piaţa unirii. — Vidékre után­véttel is szállítjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom