Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)
1936-11-18 / 268. szám
BLLBNZtiK 1 9 3 6 november J 8. Halk „beszélgetés“ egy süketnéma lánnyal életről, halálról, szerelemről Tizenhét éves. Magas, s/ép, .szók«* Jáuv. Keivk, nagy, kék szemei vannak. Az alalkja tökéletes. lés süiketnéma. A legfurcsább interjúalany. Miaulen klúrdésem után ó kérdez. Néz ram, várja a választ, várja u magyarázatot. A kérdések ózonét zúdította rám. its nem mindig tudtam váll a szólni. Volt egy kérdés, amellyel teljesen tehetetlen voltam. — Mi a zene? — kérdezte tőlem. És várta, hogy szavakkal, amelyeknek zenéjét maga som hallja, magyarázzam meg neki. értessem meg vele. hogy mi az: zene. Ott ült 'velem szemben, izgatottam, kipirultad és választ vár ezer őriü/k titokra, ezer kérdésre, amelyre még nem kapott választ. Its nem kap majd soha. .. * Églétez kisgyerek volt, amikor először 1o- lálkozlam vele. Kinn laklak Csepelen. Az apjával volt dolgom, aki könyv ügy nők. Ott játszott a 'porban a többi gyerekekkel. Kérdeztem tőle vafliamat, valószínűleg azt, hogy hol laknak Fkszck. Rámnézett, furcsa arcot vágott és berohant a házba. Benn az anyja köténye mögé bújva sirt. — Megijedt szegény — mondta az anyja. — Fél az idegenektől ... * — Hogy él? — kérdeztem. — Dolgozok — válaszolta azon a fakó hangon, amely miauiig egyforma, amelynek nincs (változata s amely oáyaai, mintha önökké egy hurt pengetnének a liegedün, vagy egy billentyűt ütnének a zongorán. — Dolgozok ... Az intézetben kitanultam a fehérnemű varrást . . . Felszabadultam . .. Segéd vagyok . .. Dolgozok, mint minden más ember ... És keresek . . . Mutatja a munkakönyvét. — Három pengőt egy héten ... i. — Szórakozik? Int. — Mivel? — Moziba járok ... Ott jó, mert mindent értek . .. — Alit szeret jobban, a hangos, vagy a némafilmet? — A hangosfilmtől nagyon féltem ... Mert a nem hangosfilmnél (nem mondja azt hogy: néma!) úgy volt, hogy nem is vettem észre... * \ Gondolkodik, hogy fejezze ki magát. — Nem vettem észre, hogy az emberek hesz élnek... Volt kép és volt felírás ... Az nagyon jó volt. . . Nem volt különbség ... Ugv voltam, mint a többi emberek... De amikor jött a hangosfilm, féltem, hogy baj lesz ... Mosolyog. — De nem! Nagyon jól érteik mindent... •Tói le lehet olvasni a színészek szájáról mindent. Még az énekeket is ... 2. Sok idő telt el, amíg feloldódott. Csak lassan férkőztem 'be a bizalmába. Eleinte idegenkedett tőlem, el akart sietni, azt mondta, hogy* sok dolga von. várják. Csak amikor látta hogy milyen jó barátságban vagyok a szüleivel, engedte meg, hogy elkísérjem. Elvégezte a dolgát és beült velem egy kis körúti cukrászdába. — Nagyon szeretem az indiánért — mondotta és kettőt megevett belőle. Amikor elmentünk a cukrászdáiból, kis szürke ret’rküljéből összekaparta az indiánerek árát. Meg volt sértve, amikor az ő „oehhét“ ás ki akartam fizetni. — Mit gondol?! —mondta kis felháborodással a hangjában. — Mi vagyok lén?! * — Volt már szerelmes? Meglepő, milyen könnyen válaszol. Menynyire őszinte, Egy egészséges lány nem beszélt volna ilyen nyíltan. — Az intézetben volt egy fiú . .. Gézának hívták ... őt nagyon szerettem ... Mindig együtt játszottunk, együtt tanultunk ... ő két évvel öregebb volt, mint én... De nagyon jó fin volt... — Találkoznak még? — Nem... Ő Vácon maradt. . . ö szabó ... És ott dolgozik . .. — Más szerelme nem volt“? Bólint. Lesüti a szemét. — Egy egészséges fiú ... Elhallgat. * — Szokott álmodni? Nevet. — Igen. — Mi/roiÉ? — Szerelemről.-— Mondja el egy ilyen álmát. — Nem lehet. . . — Miiért? Kuncog. Jött egy szép, Kkele fin qz utcán . .. Felemelte a zsebkendőmet ... Másnap megint eljött... Sokat beszélgettünk... És csókolod/tunk . . . így mondja el egy állmát. Megszüli tot Iák már az utcán? Izgatottan mondja: — Igen, igen . . . Ez n fekete fiú. — Nem értem. Mi az álam és mi a vallás ág? — A fin megszólított az utcán — magyarázza. — Beszélt hozzám... Jött utánam... Én lefutottam egy kapu alá... — Ez a valóság? — Igen... De álmomban megismerkedtem vele... És jóba leltünk... — Szeret csókol ódzni? — Nagyon! Elpirul. — Ugy e óbbon nincsen semmi? . ezt nem kell szégyellő? — Mi a szerelem ? — Ha az embernek melege lesz Papirt vesz elő és leírja: Ugy-e BB6S3SE7 „Csókolódzní jó, az eml)er beszél, anélkül, hogy szólni kellene.“ — Ezt ki mondta? — Az Kliz ... Az intézetben ... * — Mit szerelne? Eláibrá ndozik. — Szeretnék csinálni egy filmet... Az szép lenne . .. Tele lenne szerelemmel... — A halálra gondolt már? Legyint, — Oh, sokszor... Egyszer az intézetben meghalt egy lány... A Berta... Sokat sir- tnan, hogy meg kell halni .. . — Élni jó? Megvonja a vállát. — Meghalni se jó . . . * Amikor hazafelé kisértem, az utcasarkon észrevett egy vak embert. Odasietett hozzá, karonfogta és átvezette a kocsiuton. Mikor visszajött, széles gesztust csinált. — Szegény — mondta. Nagyon sajnálta ... Sz. S. _A. magyarság számarányához Lépési nincs képviselve a város szolgálatában — mondta Koszáics l ázár szabadkai jogtanácsos SZABADKA, november 17. A háború óta Jugoszláviához tartozó Szabadka városi tanácsához Kosz- tics Lázár jogprofesszor legutóbb bestédet mondott, melyben a szerb lakos- ság nevében hangoztatta, hogy' hely es és igazságos volna, ha több magyar alkalmazott állana Szabadka város szolgálatában. A magyarság számaránya» hoz mérten nincs képviselve a város szolgálatában — mondotta Kosztics, majd igy folytatta: A mai szerb vezetők apái itt együtt nőttek fel és öregedtek meg a mai szabadkai magyarok apáival, az apák egyetértésben dolgoztak a város érdekeiért. Miért kell ennek a fiuknál másképen lennie r1 —- A továbbiakban Kosztics azt a reményét hangoztatta, hogy a kenyérkeresö utak megnyitása kimélyiti a testvériességet és becsületes jószándékot az együtt dolgozó, együtt élő, tehát egymásra utalt szerbek és magyarok között. A Hirsch tojásexport eégnél tovább tart a sztrájk CLUJ, november 17. Három héttel ezelőtt a Hirsch-testvérek fcojásexportcég alkalmazottai sztrájkba léptek. A sztrájk még mindig tart s ezért a magánalkalmazottak szervezete tájékoztató közleményt adott ki, melyben azt állítja, hogy a cég 10 évi tojásexport- monopóliumán 20 millió lejnél is többet Hogyan állnak a földgáz bevezetésére vonatkozó tárgyalások? GLUJ, november 17. Értesüléseink szerint az időközi bizottság ismét foglalkozott a földgáz Gluj-ra való bevezetésének megvitatásával, miután három nappal megelőzőleg a városházán a Földgáztársaság kiküldötteivel együtt értekezletet tartottak, amelyen az egész szerződés-tervezetet felolvasták. Örömmel állapították meg, hogy a város és a Földgáztársaság álláspontját már csak két pont, azaz a 20-ik szakasz választja el. A 20-ik szaikasz a csőhálózatra vonatkozik, amelynek segitségével a társaság a földgáznak a lakosság közötti szétosztását eszközölné. A társaság kijelentette, hogy' a hálózatot a szerződés lejártakor hajlandó a város rendelkezésére bocsátani, abban a reményben, hogy azt addig az évi nyereségekből amortizálni tudja. A Földgáztársaság csak azt feleli erre, hogy lia a válság meghosszabbodik és a várt nyereségek elmaradnak, ebben az esetben a társaság a beruházásokat nem tudja amortizálni, ami sokkal nagyobb veszteséget jelent a társaságnak, semhogy a vezetéket ingyen a város rendelkezésére bocsássa. A város díjmentesen akar a vezetékhez jutni, sőt még a jelzett idő előtt. Még akkor is, ha például az állam néhány éven belül elrendelné a társaság feloszlatását. Könnyen előfordulhatnak ilyen eshetőségek, hiszen 1930-ban is volt egy hasonló jellegű törvény. A társaság tehát ebben az esetben a lefektetett hálózat értékét viszont szeretné lá-ni és nem akarná azt minden ellenszolgáltatás nélkül elveszteni. ANOItfUMlO m fflteLN PAP/ÖIlÖZÖTÍÍlí / keresett és része van abban, hogy a piacon a tojás ugv megdrágult. Felhívják ezért a közönéget, hogy támogassák a húsz, családos sztrájkoló ember küzdelmét, amelyet a mindennapi száraz kenyérért folytatnak. A felhívás végül kijelenti, hogy a munkások mindaddig folytatják a harcot, amig az győzelmükkel nem ér véget. A 20-ik szakasszal kapcsolatosan vita folyik még a berendezés jövőbeni sorsával kapcsolatosan arra az esetre, ha a szerződés lejárt. A Földgáztársaság hajlandó a vezetéket a központi elosztó teleptől díjmentesen a város rendelkezésére bocsátani, tehát attól az épülettől, ahol végetér a magas nyomású vezeték, mág a berendezés részét csak akkor, ha a hálózat közterületen fekszik. A város ezzel szemben az elosztó telephez és a város területén lévő összes berendezésekhez ingyen akar hozzájutni. Ebben az esetben még a Földgáztársaság saját területein létesített berendezésnek is a város tulajdonába kellene jutni. A Földgáztársaság azt felelte erre, hogy a telkeket magánosoktól vásárolta s nem adhatja oda azt ingyen, amit alaposan megfizetett. Ami a központi el ősz tó tel epet illeti, az a szerződés lejártakor az állam birtokába jjüt a magasnyomású vezetékkel együtt, hogy az állam úgy használja ki a gázterületeket, amint azt jónak látja. 'Egyébként az állam se kapja ingyen ezt a berendezést, hanem fi-zet érte, ezzel szemben a Földgáztársaság hajlandó a csőhálózatot a szei-ződés lejártakor a város rendelkezésére bocsátani. Mindenesetre óhajtandó, hogy a vitás pontokat mielőbb letárgyaljál« s a földgáz bevezetése dől minden akadályt elhárítsanak. MII lit A ROMÁN SAJTÓ ADEVERUL: A parlament megkezdi munkájút. Ez annál fontosai»), mert inund többet beszélnek diktatúráról, mely feleslegessé akarja lenni ezt a rendszert. A demokrácia nehéz óráiban számolni kell ezzel azoknak, akiknek valami szerep jut a kamarában. Be ■kell ismerjük, hogy az utóbbi években a parlament nem mindenben tett eleget ellenőrző feladatúnak s nem volt színhelye oly magas színvonalon mozgó vitáknak, melyek levezeti sere volna hivatva. Nem akarjuk a felelős- ségrevonást hangoztatni, a múlt hibáinak, felsorolása úgyis hiába való. Csak néhány oly körülményre szeretnénk rámutatni, melyből a jövőre következtetést vonhatunk. Nincsen megengedve hogy törvénytervezetek hiányában a parlament heteken át ne dolgozzon. Az sem helyes, hogy parlamenti szünetek előtt felhalmozzák a javaslatokat. így történik, hogy ellentétes rendelkezések kerülnek a tör- vényekl)e, melyek aztán kiegészitéásre szorulnak. Az sem tűrhető, hogy' botrányok színhelye legyen a parlament. A szélsőségesek kihívásokkal dolgoznak, a demokrácia viszont nem tűrheti a kihívásokat. Meg kell őrizni a parlamenti tárgyalások színvonalát, mert a közvélemény szemében csupán igy igazolhatjuk hasznosságát. VIITORUL: A liberális uralom bebizonyi- totln, mit lehet elérni becsületes munkával. Külföldi kölcsönök és kincstári vagyon elidegenítése nélkül is előlialadtunk s a hadsereget is felfegyverezlük. Ha ma becsületes kézben van a nemzeti vagyon, gondoskodni kell védelméről, nehogy holnap egyesek elvonják. Meg kell fegyük tehát már most a szükséges intézkedéseket s még a jelenlegi ülésszakban be kell terjeszteni a közvagyon védelméről szóló javaslatot. Az igazságügy- miniszter elrendelte, hogy sürgősen tárgyalják le a bűnös köz hivatalnokok ügyeit s a rendelet igen jó benyomást keltett az országban. Ismerjük a különböző fogásokért a perel; elhúzására. Egyesek menekülnek a büntetéstől', ami bátorít másokat. A hatóságok ügyelni fognakt hogy a jövőben csalók ne foglaljanak el állásokat. Vannak, akik állami szolgálatból töri ént elbocsátásuk után megyei és városi közigazgatásnál próbáltak elhelyezkedni. Nyilvántartást kell vezetni a csalókról, nem szabad enélkül egyetlen kinevezést sem eszközölni. Sürgős szükség van az erre vonatkozó reformra. TARA NOASTRA: A német nemzeti szocialista párt hivatalosa nagy jelentőséget tulajdonit a román nemzeti kereszténypárt Bu- curesti-i kongresszusának. Nem téveszti szem elől a feltételt, melyet az országhatárok sérthetetlenségének kihangsuíyozásávai Goga Oe- lavián a német—román normális kapcsolat alapjának tekint. A 60 millió némettel rendelkező Németország mindig hajlandó az európai béke és előhaladás s a romám—német kapcsolat hely reállá tása végett együttműködni Romániával ezen az alapon. Mussolini beszéde után nagy* szolgálatot tett ezzel a nemzeti kereszténypárt az országnak. UNIVERSUL: A lengyel nép erejét megacélozták a megpróbáltatások s a két ország — Lengyelország és Romá= nia — mint Goga rádióbeszédében legutóbb mondotta: ugyanannak az ára= dalnak feltartóztatására van hivatva. A két ország földrajzi helyzete is ezt igazoija. A keresztény nacionalizmus § Lengyelország alapja, ez kell irányadó - legyen Románia számára. Mindkét or= szágban nagy'számu kisebbség lakik csoportokban. A keresztény kisebbség gek száma a zsidókét ott is meghalad* ja. A keresztény kisebbségek sorában ott is vannak olyanok, kik nem békiil- lek még ki az uj állam politikai és te* riileti kérdéseinek alapjával s ellenséges irredenták gondolatban. A lengy el kormány ennek dacára a négymilliós zsidó kisebbség ügyével van elfoglalva s ebből 200 ezer lelket Ciprus-szigetén, vagy más gyarmaton szeretne letelepíteni. Románia sorsa ebben a tekintetben is egyezik Lengyelország sorsával. 1 Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok előhareosa. rí? ? Tanulton románul Cherestegiu: 100 újságé ikk alapján románul a felnőtt nyelvtana. Gyors és biztos módszer. Teljes anyag 150 lej. Két részbe gyűtj- ve részenként 75 lej. Kapható az ELLENZÉK könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk*
