Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-01 / 254. szám

1936 november 1.

ELLENZÉK

11

ggOBAlOM KS ÜÜVtsiEi

Gondolatok - Kovács Dezső posíhumus kötetének olvasása közben

A „Kollégiumi történetek és egyéb elbeszélések“ margójára

RÁKOSPALOTA, (október végén.) Otthoni haguliatot, jellegzetesen otthon; levegőt idéz fel bennem Kovács Dezső posthumus kötete, amelyet most olvastam végig,, szanatóriumi pihenésem magányában. A „Kollégiumi történetek“ megelevenítik előttem szülővárosom református kollégiumát. M'mtha most is magam előtt látnám az ódon gimnáziumi épületet, amelynek falaihoz annyi ember diákemlékei, ,a boldog fiatalságnak ezernyi élményei fűződnek. Idegen ember is megszeretné Kovács Dezső sorain keresztül az iró városát és kollégiumát. Százszorosán él tehát bennem ez a hangulat, aki betegségem. miatt távol vagyok othon ómtól és Kovács Dezső könyvének olvasása közben megfeledkeztem néhány órára az idegen környezetről. Úgy éreztem magam Kovács Dezső elbeszélésének hőseivel, mintha otthon lennék régi ismerősök szeretetteljes körében, önkéntelen meghatottsággal gondolok tehát az elbeszélések szerzőjére, akinek fáradt teste ott poshad a házsongárdi temetőben. Emlékét azonban nem tudja elfe'.edtetni a halál. Könyvei továbbra is szerelmeseket hódítanak annak a földnek, ahol született és amelyért haláláig rajongott...

*

Kritikai ismertetést, lehetetlen írni Kovács Dezső könyvéről olyan embernek, aki a szerzőt személyesen, ismerte. Nem lehet elválasztani az. iró személyét az emberétől, aki egyéniségének megnyerő varázsával barátjává tette mindazokat, akikkel sorsa összehozta. Abba is nehéz beletörődni, hogy Kovács Dezső, az ember, immár a múlté. Szikár alakja örökre eltűnt a református kollégium romantikus utcájából és sajátságosán egyéni, jóízű humora már nem hangolja jókedvre a barátait. A múlt ködfátyola mégsem semmisíthette meg a gerinces férfi tanári és emberi munkájának eredményeit. Egyelőre azonban éppen úgy él bennünk, mint az író. Nem tudjuk valóságnak elfogadni és hinni az elmúlását. Könyvének elolvasása után az utóhangulat valami derűs él-etbölcsességet kölcsönöz az embernek. Talán azţ az érzést,, hogy nem élt hiába az, aki ennyire tudta szeretni földjét, fajtáját és iskoláját, mint az iró, aki halála után is örökké hirdeti ezeknek dicsőségét.

*

Minden kritikánál ékesebben beszél Kovács Dezsőről az a bevezetés, amelyet a Szép- műves Céh kiadásában megjelent posthumus kötethez dr. Maksay Albert, a református theológia költő-professzora irt. Valóban igaza van, amikor Kovács Dezső erényei között felemlíti, hogy Írásainak olvasása közben gyakran fel lehet ismerni, a tanárt, éppen- ugy, mint ahogy tanítási módszereiben számtalanszor megmutatkozott és kiütközött az iró. Ennek tulajdonítható, hogy Kovács Dezső nem volt termékeny iró. Gazdag szellemének, gyöngyeit, sziporkázó ötleteit, gyönyörű gondolatait számtalanszor beleszőtte tanári magyarázataiba. Azok, akiket tanított, ma is a rajongó tanítvány melegségével beszélnek ezekről az előadásokról, amelyek messze túlnőttek a megszokott középiskolai kereteken. Nemzedékek gondolkozásmódjára nyomta rá a bélyegét Kovács Dezső szelleme, amely ellenállhatatlanul irányította a szép, a nemes és a becsületes férfiasság felé a serdülő ifjúság lelkét.

Éppenugy az iró Kovács Dezső szerette,, ha elbeszéléseiben van valami maradandó tanulság. Hibátlan stilusmüvészet a magyar nyelvnek, aki mondanivaóit olyan köntösbe öltözteti, amelynek emléke sokáig megmarad az olvasóban. Az írónak csak előnyére vált,, hogy tanár, éppenugy, ahogy a tanárnak mindig híveket szerzett az a tény, hogy iró.

Maksay Albert bevezetése szeretetteljes szavakkal eleveníti meg Kovács Dezsőt. Színes képet ad if ói, emberi és tanári értékeiről. Felemlíti, hogy Kovács Dezső a tanári pályától való visszavonulása után zavartalanul akart dolgozni Irodalmi téren. Regények, elbeszélések vázlatai éltek lelkében. Sajnos a kér'elhetetlen halál meggátolta tér- j veiben. Utolsó kötete már halála után látott napvilágot, hogy újra bizonyítsa az utókornak: a szerző egyik leghivatottobb toHforgatója volt a magyar nyelvterületnek es írásai mindig hirdetni fogják egyéni és művészi kiválóságait.

*

Kovács Dezső kötetének első része szoros összefüggésben van az ősi kollégiummal. Mindennél szebben éneklik meg az „alma macer“-t ezek az elbeszélések. Utólérhetet- leniil kedves az az elbeszélés, ahogyan elmondja, hogyan lett diák. Egyszerű és sallangoktól mentes a kifejezési módja, mégis meghódítja az olvasót. Megható és helyenként drámai erejű, amint a rossz diák leikébe világit be, aki ott akarja hagyni nevelőszüleinek házát, mert nem tűrték meg otthon a kedvenc kutyáját. Fel lehetne sorakoztatni a kötet minden elbeszélésének tartalmát. Bölcs életderü, kedves humor és melegen érző emberi lélek sugárzik ki a nyomtatott sorokon

Az

effíif&ep

LEGJOBB BARÁTJA,

LEGHÜSÉGES: BB ÖÍI7ÖJE, LEGHATALMASABB VÉDELMEZŐJE

az őszi változatos időjárában

Bsáiüés,

gsripipa, zsóiba, lejjSé jásob,

stb. ellen csak a

wBaummEmaummuasaaam

segít, megkönnyebbit és gyógyít. — Az összes gyógyszerek közül a leghatásosabb. — Kapható : gyógyszertárakban! 1

vmmuBmBMaMmzmwm

keresztül: azok a tulajdonságok, amelyek Kovács Dezsőt, az embert és írót egyformán jellemezték.

Bizonyosnak tartom., hogy a halott író posthumus kötetét minden magyar házban a legnagyobb szeretettel fogadjak. Kijárná ez akkor is a szerzőnek, ha nem képzeljük a könyv mellé a kivételesen ertekes ember alakját. Gazdag, kincsei ezek az írónak egy izzig-vérig magyar írónak, aki örök példáját állította fel annak: hogyan kell és hogyan lehet szeretni a szülőföldnek minden röget.

Végh József.

Rovatvezető jló. sz. feladvány.

Dr. Bródy M.-tóJ.

(Sötét: iKf8, gy: có, c6, e7, f4, g5, g6. (7

DK, EKÓDY MIKLO.

drb.

a b c d e i g h (Világos: Ke2, Bd4, Fe3, Hd8 és e8; gy: c4, f3, f7, g2. (9 drb.)

Világos indul és a harmadik lépésre mat. tot ad.

A feladvány-megfejtések szerkesztőségünk cimlére „Sakk-rovat" jelzéssel küldendők be.)

A szeptember 27-én közölt 13. sz. feladvány (Stipa) megfejtése:

1. Fe6—dő, dxe3. 2. Ff4+ Kxf4, 3. Hxd3 matt. A) 1. Bxcő 2. Vxf5+ Kd6. 3. Vf4 matt.

B) 1. Hxdő, 2. Vxd5+ Hxd5. 3. Hc4 matt.

C) 1. Tetszés szerint, 2. Hxd3 vagy 2. Ve7 +

sfcb.

Helyesen fejtették meg és feladvány megfejtési versenyünkön 7 pontot értek el: Balogh K., Bartha Gy., Fosztó (nem Hontó) S., Nyáguly S. Peneth ö., Páiska G. (Cluj); Csipkés Z. (Tg.-(Mures); dr. Davidovits E. (Dumbrăveni); dr. Herskovics F. (Baia-Mare); Gaál I. (Tehis); Gacsályi P. (Satu-Maré); Kovács L. (Vânători); László K. (Brasov); Beteg J. (Seleus); dr. Sólymos T. (Zalau); dr. Tamásy B. (Sarmas). 3 pontot ért el: Ármos I. (Oradea.)

17=ik és 18>ik játszma.

Az idén volt száz éve annak, hogy Steinitz Vilmos, a mult század utolsó negyedének himeves világbajnoka, a modern pozició-já- ték megalapítója, Prágában megszületett.

A nagy mesterre emlékezésül két rövid, kevéssé ismert játszmáját közöljük. Az első játszmát különben „vakon“ játszotta (azaz a tábla megtekintése nélkül.)

I.

(Világos: Steinitz.)

1. e2—e4, e7—e5

2. Hgl—f3, Hb8—c6

3. Ffl—c4, Ff8—c5

4. b2—b4 . . .

(Az u. in. Evans-csel, mely ma onár meglehetősen kiment a divatból.)

4. ... Feőxb4

5. c2—c3, Fb4—a5

6. d2—d4, e5xd4

7. 0—0, d4xc3

(Sötét 3 gyalogot nyert, de visszamaradt

fejlődése miatt erős támadást kell kiállania.)

8. Vdl—b3, Vd8—e7

9. Hblxc3, Fa5xc3

10. Vb3xc3,

11. Fel—a3,

12. Fc4—d5,

13. Bfl—el,

14. Bal—bl.

f 7—fG d7—d6 Fc8—d7 0—0—0 Fd7—e6 (?)

volt már védelme.)

15. Bblxb7 !

16. Vc3xc6+

17. V c6—ad + és a matt.

'Kc8xb7 Kd7—e8

következő lépésben

II.

1. e2—e4,

e7—e5

2. f2—f4,

e5xf4

3. Hgl—f3,

g?— gó

4. h2—h4,

gő—g4

5. Tíf3—e5,

Hg8—f6

6. Ffl— c4,

d7—d5

7. e4xd5.

Ff8—d6

8. d2—d4.

Hf6—h5

9. Hbl—c3,

Vd8—e7

10. Fc4—b5 +

Ke8—d8 (?)

(Nem nagyon érthető.

10. Fd7-el sötét j

(Hiába, de sötétnek más lépése sem igen

tarthatta volna a játszmát.)

11. 0—0, Fd6xe5.

12. d4xe5, Ve7xh4

13. Bflxf4! Hhőxf4

14. Fclxf4, g4—g3

15. Vdl—f3, Bh8—g8

16. e5—e6, f7xe6

17. Ff4xg3 I Vh4—g5

(A fután rögtöni matt miatt nem volt üthető.)

18. Vf3—f7, e6—e5

19. Vf7xg8 + ! Vg5xg8

20. Fg3—-b4+ és a következő lépésre matt.

.iá a forgalomnak az aj sassfaanciscoi csodahiaai

va3á«s nyoicadl!* cs©

nyolcadik C5©tóagail — Yiláglíiállrtás 1939-perj se Áffarnylkapsi-fml isszáeieáére

rajzolt részletei. A hid építésének terve Le- liand Standford agyában született meg. Ez a híres amerikai építész volt egyik alkotója a Central Pacific vasútnak 'is. Kinevették tervéért — hiszen 1867-et Írtak akkor, mikor Standford először elképzelte azt az. acél. és vasálmot, amely valamikor össze fogja kötni a két kikötőt. Sok évnek kellett eltelnie, míg ez az építészei álom valóságszerü .lett és komoly formában megfogamzott fölépítésének terve. 1929-ben az első komoly lépések történtek a megépítés felé. Röviddel rá meg is indult a komoly munka,, amely ez év októberében célhoz ért. Most ott áll a híd az „Aranykapu“ fölött. Szabad híd — a rajta áthaladóknak nem kell semmit fizetni. Kalifornia vezetői mégis tudják, hogy a híd húsz éven belül kifizeti magát, költségei megtérülnek. Mert ez a modern csoda, a világ nyolcadik csodája, a turisták ezreit vonza majd Sanfnanciscóba. 1939-ben világkiállítás lesz az Aranykapu városában, San-Franctsco Bay Bridge Exposition elnevezéssel. S a sok európai és amerikai turista, aki fel fogja keresni a várost és meg fogja nézni uj büszkeségét, a világ legpompásabb hidját — biztosan jóval kevesebb pénzzel hagyja majd el a kiállítás színhelyét,, mint ahogy odaérkezett.

A hónap elején adták át a forgalomnak az uj sanfranciscói hidat, amely a híres Gol- den-Gate, az Aranykapu öblön- ivei keresztül. Ez -a gigászi hid, amelyre a technikai csodákhoz szokott Amerika is nagyon büszke a San-Francisco—Oakland Bay Bridge nevet viseli. S a róla és történetéről szóló tudósítások most jelennek meg különböző illusztrált Kapókban. Nagyon érdekes olvasmány ez: érdekes számok és nevek tömege s főleg az emberi akarat újabb diadala. Csoda, acélból, vasból, amely büszkén és karcsún szeli át a hires öblöt. Nem egyenes a hid, hanem derékszögű. San-Francisciból, a nagy kaliforniai metropolisból először egy szigetre vezet, a Buena Islandna. Innen halad nyílegyenesen Oakland partjára.

Gyönyörűek a repülőgépről készült felvételek erről az uj építészeti diadalról. A két távoli parton fe.hőkarcolók tűszerűén égbe meredő alakjai. Közöttük a tenger fodrozó vize s ezen a vizen át a nyílegyenes' híd két ága, artisztikus pillérjei, utjain autók ezrei, mint parányi fekete bogarak.

Lássuk csak a számokat, mert hiszen az Újvilágban főleg a számok fontosak.

Ha egy autó harminc mélföldnyi sebességgel szalad végig a hídon, ami az amerikai átlagsebesség, akkor tizenhét teljes percig, azaz több mint negyedóráig tart az útja. Húszmillió dollárba került a híd megépítése, három évig tartott a munka s állandóan átlag hatezerötszáz munkást, foglalkoztatott.

Kiszámították azt is, hogy a megnyitáshoz egy évre körülbelül huszonnégymillió autóutas és ötvenmillió villamoson, utazó ember fogja átszelni a hidat.

Itt vannak azután a többi elképesztő számok is. 70.800 mérföldnyi kábeldrótot használtak fel a híd építésénél, tehát olyan hos-z- szuságu kábelt, amellyel a földgolyót háromszor körül lehetne keríteni. Hat ut épült a hidon, az autók számára három az Oakland felé menőknek s három a. San-Francisco felé közeledőknek.

A híd építésénél elhasznált anyag meny- nyisége ugyancsak megdöbbentő: 182.000 tonna acél s a cement, föld és épületfa arányai is hasonlóak.

Rettenetes arányú munka volt ez. Mielőtt a híd építését megkezdték, két évig tartott, amíg elkészül tek a gigantikus terv papírra

SZENTPETERI-GAZDAC-FELE

Elemi islí€í>!íai egységes olvasókönyvc

KANDRAY-TITZ-FÉLE

Elemi iskolai számban©

MINDEN OSZTÁLYRA

líöíiyvosztfáüyál;::

Citii, Piaţa Unirii, kap- h lók! ! — Iskoláknak ielmtős árkedvezmény 1

Románia uj autótérképe minden -.mifóv tőnek nélkülözhetetlen. 34 kitűnően zett térkép és az ország 18 nagy váré5.1 . kúiöu térképe egy tartós vászontokba r ve, A teljes gyűjtemény 250 tejért k.ty- *.. fa.* Ellenzék köuyvosstalyábaö*. Guí, .'uu & Hif ii,