Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-11 / 236. szám

T

BEEBNZ1BK

fVS* ok tó hor 11. ■MMIMBMWIE

A'UT IK A KOMÁN SAJTÓ

nudgyakorlnt London - B«sa‘ r:itk!i* Franco

ADLYIKLL: MegkralÖdbek a királyi hadgyakorlatok, minis/terek, diplomaták, katonai attasék jelenlétében. Gsdiszlovakia az idén a nagykö/öiiM-get is meghívta a gyakor latok megszemlélésére. A hadsereg ma már nem egy osztály tulajdona, mely a vele s'oinben álló osztály meglőinadasara Ivasz- uálja fel a katonákat. Nem ellenzi mar a hadsereg felszerelését a demokrácia, inelv megszavazza a katonai hiteleket és fel is emeli azokat. A háború ma az egész nép mozgósítását jelenti, maga a nemzet képezi a hadsereget. A csehszlovák lépés a nép- ellenőrzés egyik módját jelenti. 'Ugyanígy történik nálunk. Láthatjuk eröfes z.i té síi nlk gyümölcsét Nem állhatunk ölhetett kezekkel, midőn ellenfeleink ágyukat öntenek.

NAŢIUNEA ROMANA (Ardeal-i liberálisok lapja): Általános feltűnést keltett, hogy Văile Stoica szófiai követet bízták meg a londoni román követség vezetésével. A diplomáciai hagyományokkal szemben ez a lépés a demokrácia felé való tájékozódást bizonyítja. A diplomáciai pálya ugyanis nálunk . bojárok számára volt fenntartva, akik gazdagságuk és tudásuk folytán eleget tehettek az igényeknek. Az. egyesülés után több fiatalember lépett diplomáciai pólyára. Vasile Stoica is esek között volt. Szegény Avrig-i földműves szülőktől származik s a Sibiu-i és Brasov-i líceumokban tanárainak figyelmét rég magára vonta. A Gojdu-alapitvany segítségével Budapesten tanult, honnan a párisi egyetemre iratkozott. Hazatérése után tanár volt a Sibiu-i Astra leányiskolában, majd a világháború idején átkelt a Kárpátokon, együtt harcolt a román csapatokkal, miköz- Ivn többször megsebesült. Soronkiviil kapitánnyá léptették elő s Amerikába küldték fontos misszióival. Politikai és nacionalista propagandája szerencsésen végződött, igv lépett be a diplomáciai karba. Sajtófőnök volt a külügyminiszteriuntban. majd tiranai, később szófiai követté lépett elő. Ardeal nagy elégtételt kapott kinevezésével, sehol nem volt nagyobb szükség egy Ardeal-ír a, mert London a magyar revízió központja.

MIŞCAREA (Bratianu György lapja) : Nem lehet javulást észlelni a Basarabia-i és Ke- lctmoldova-i állapotokban. Nem találjuk fel a nacionalizmus nyomait, az évszázados nyomor, ugyanaz. Egyforma fáradság, tájékozatlanság városokban, falvakban. A mailt sötét- ük a láthatáron. Nyelvünket szeretnéd hallani? Sokat járj, mig ezt eléred. Oroszul beszélnek a románok. A papok és tanítók is elmulasztják, hogy az állana nyelvén beszéljenek otthonaikban. Erkölcsi és gazdasági nyomor. Gaz nő az utakon, magánkezdeményezésnek nyoma sincs sehol s a kormányok is megfeledkeztek a nacionalizmusról. A demagógia jégesője Basarabiaban is pusztított. Mindenki tetszése szerint cselekedett, hatósági segédlettel folyt o munka. Senkisem akarja látni és hallani a 'bajt. Hazugság, hogjy a kormány a nacionalizmus előmozdi- lójta. Nap-nap után mind nagyobb a nemzetközi zatvar és- a keleti vörös bolsevizmus pusztító munkáját tovább folytatja. Meg kell menteni Basa rab iát s be kell fejezni az igazi románositás munkáját. Románia nem lehet erős, ha nem épül fel a határok kÖTül a konszolidáció mély ailapjára helyezett lelki erődítmény, mely a kívülről fenyegető hullámoknak eHentállhat. A keleti veszéllyel szemben a Basarabia-i román öntudat gátját kell kiépíteni. Meg kell menteni, meg kell erősíteni és fel kell szereim Basarabiát. Nincs vesztegetni való időnk. Süvít a szél. Ne legyünk süketek és vakok.

DREPTATEA: A parasztság nehéz sorsa nagy tragédiát jelent ebiben az áldott országban. A falvak nagy része nyomorúságos helyzetben van fizikai és erkölcsi szempontból. Idegen jelszókkal akarják elterelni a figyelmet a valóságokról. S a szegény parasztok valóban követik az idegen zászlókat elfeledve, mi a kötelességük sajátmagukkal és gyermekeikkel szemben. Legszegényebb nálunk a paraszt egész Európában, három- négyezer lejnél nem ér többet gazdasági felszerelése, analfabéta, primitivitásban hagyott, pelagra, tvérbaj. kiütéses tífusz pusztítja. Cu- za és Goga Madriddal vannak elfoglalva. Gheorghe A. Cuza körlevelet küldött a nemzeti keresztény párt vidéki tagozatainak, melyben közölte, hogy küszöbön áll Madrid elleste s tüntetést kell rendezni minden megyeszékhelyen, mikor Franco tábornok bevonul Madridba. Az ünnepség templomi szertartással kezdődjék és a gyűlés végén felvonulást tartanak hoTogkeresztes zászlóval és a burgori spanyol kormány zászlójával. A vérbaj, pelagra és tífusz ünnepre készül Franco tábornok madridi bevonulása alkalmával.

T& R ff ** ffS u! í

Cherestesin: ípfi újságcikk alapján románnl a felnőtt nyelvtana. Gyors és biztos módszer. Teljes anyag íej. Két részbe gyulf- ve részenként 75 lei, Hanti atő az ELLENZÉK könyvosztálrábar Cîu> Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is xec&mal szállítjuk*

&C CL

P a n s a p I sebtapasz,

a tygieruÁvus

gyozskátés /

Gyorsan tapad és tisztán tartva elzárja a sebet. Csak a véddgazet kell lehúznia róla, azután a tapaszt szélein kissé kinyújtva a sebre helyezni. Szilárdan rögződik a tapasz a sebre, nem csúszik, amellett a bőrt nem tépi és ami a legfontosabb, a szabad mozgásban nem akadályoz.

Huszonkétéves fiatalember és harminckétéves asszony szerelmi története

revolverrel, méreggel, akasztással, tőrrel és idegbajjal

BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.) Elegánsan öltözött, jómegjelenésü fiatalember ült a vádlottak padján dr. Csépay József büntető járásbiró előtt. Foglalkozása keres- i kedő és rágalmazással, valamint feltűnően durva becsületsértéssel vádolva került a bíróság elé. A feljelentést egy tisztviselő felesége tette ellene és ebben a következőket adta elő:

— A kereskedővel egy házban, egymás j szomszédságában laktunk. Kiderült azon- I ban, hogy ő a szomszédi viszony állal meg- j szabott korlátokat túl akarja lépni, udvarolni kezdett nekem, sőt el akart szakítani férjemtől, akivel pedig boldog családi életet élek. Különböző kínos jeleneteket rendezett, mire én. aki tisztességes asszony vagyok, lakásomból kiutasítottam. Ezt férjemmel közöltem és ő ezt az eljárásomat helyeselte.

— Vádlott azonban ebbe nem nyugodott bele. Tovább is különböző trükkökkel pró! bálkozolt, amelyek közt szerepeltek öngyilkossági kísérletek is. Így egy alkalommal csuklóját megkarcolta, azt a látszatot keltve, mintha ereit vágta volna fel, majd mérget vett szájába, de vigyázott, nehogy lenyelje, egyszer pedig salját fenyegetően csavargatta a nyaka körül, hogy azt bigy- jem, fel akarja akasztani magát.

Én azonban nem voltam hajlandó komolyan venni ezeket az átlátszó öngyilkossági kísérleteket, mire az édesanyja megkért, hogy szóljak egy-két jó szót fiához, mert egyetlen gyermeke miattam elemészti magát.

— Miután nem voltam hajlandó családi boldogságomat érte feláldozni, tőrrel támadt reám. Máskor meg azt kiabálta, hogy lelő engem és a férjem, azután pedig önmagával végez. Mivel mindezek a kísérletek eredménytelenek maradtak, levelet irt férjemnek. Ebben a levélben azt a rágalmazó tényt hiresztelte rólam, hogy

én férjemet vele, mindkettőjüket pedig

DR. BARTH KÁROLY, volt bonni, jelenben baseli világhírű ref. tlieol. tanár tiszteletére — a régi magyar szokásnak hódolva — a Chij-i ref. thcológia emlék faültetési ünnepélyt rendezett. Az elültetésnél a fái fogú: dr. Barth, szemben Vásárhelyi ref. püspök és mellette di. Tavaszg ref , theol, tanár,.

■UH

I

egy harmadik férfivel megcsaltam.

Azt is állította, hogy szerelnm-devHM Írtam

hozzá. Állandóan fenyeget a legal jnsabb rágalmakat terjeszti rólam, amelyek nem csak női becsületemben érintenek súlyosan, de családi boldogságomat is veszélyeztetik. Kénytelen vagyok tehát a bíróság védelmét kérni.

— Nem vagyok bűnös — védekezett a fiatal kereskedő a bíróság előtt. 1934-ben ismerkedtem meg az asszonnyal. Én akkor 22 éves voltam, ő 32. Ami ezután történt, azt leírtam és tessék megengedni, hogy felolvashassam.

Ezzel a zsebébe nyúl, elővesz egy regény- formájú vaskos kötetet és már hozzá is kezd a szerelmi regény felolvasásához, de a biró leinti azzal, hogy védekezéséi élőszóval kell előadnia. A fiatalember indignálódva, hangos sóhajjal rakja vissza a kézirattömeget és igy folytatja:

— Nagyon összeba rá tkoz tunk. Sokat panaszkodott a férjére, aki megtiltotta, hogy hozzánk, akik a szomszédban laktunk, látogatóba jöjjön, ő azonban nem törődött a tilalommal és mindennap beszökött hozzánk.

— Ez történt 1934-ben. A rákövetkező évben az asszony a Balatonra ment nyaralni. Én ugyanabban a panzióban vettem ki szobát és igy töltöttünk el egy felejthetetlen szép nyarat, amelynek csak az vetett véget, hogy egy este, amikor együtt voltunk, váratlanul látogatóba érkezett a sógora és engem el kellett bujtatni, hogy meg ne lásson. Másnap elutaztam.

— így tartott ez a barátság, de már nem bírtam az állandó rettegést a férjtől, sógortól, ismerősöktől,

— Igaz, hogy késsel rohant rá, hogy meggyilkolással fenyegette?

— Épp ellenkezőleg, ő fenyegetőzött ön- gyilkossággal. A szerelem miatt olyan lelki állapotba kerültem, hogy

három hétig kezellek az U,j Szent János kórház idegosztályán.

Csépay járásbiró felolvasta az inkriminált levelet, amelyet a fiatalember a férjhez irt. Ebben többek közt ez van:

„Uram! Most már belátom, hogy magának volt igaza. Nemcsak magát vezette az orránál fogva, de engem is. Egy harmadik férfi is létezik számára, aki feleségül akarja venni. Már előbb kellett volna magával beszélni, őszinte szívből sajnálom“.

— Nincs ebben semmi becsületsértés vagy rágalmazás — jegyezte meg a szerelmes fiatalember. — Tessék elrendelni a bizonyítást, majd akkor kiderül minden.

— De hogy képzeli maga? — kérdezte a biró. — Azt állítja, hogy az asszonnyal baij rútságban volt és akkor ilyen levelet ir a Térjnek? Mi célja volt ezzel?

— Feleségül akarta venni?

— Igen, feltétlenül elvettem volna. Az a kis korkiilönbség nem számit.

A fiatalember több tanú kihallgatását kérte, akikkel állításait akarta bizonyítani, de a bíróság az indítványt elutasította. A perbeszédek után dr. Csépay József járás- lűró ítéletében bűnösnek mondta ki a fiatal kereskedőt rágalmazás vétségében és ezért 50 pengő pénzbüntetésre Ítélte. A legérdekesebb az indokolásnak az a része, amely a vádlott fiatal korát enyhítő körülménynek vette.

— De kérem, ő csábított el — jegyezte meg az Ítéletre kétségbeesett hangon a fiatalember.

— Már figyelembe vettem a fiatal korát — válaszolta a biró.

A kereskedőt azonban ez nem nyugtatta meg és felebbezett az ítélet ellen.

Vasárnap, október ii.

BUCUREŞTI. 19.15: Tánczene, 20: Előadás 20.20: Kórus, 20.50: Előadás, 21.05: Hahgver- reny, könnyű zene, 22.30: Hírek, 22.45: Sporthírek, 22.55: Hangverseny énekesekkel. 23.20: Lemezek, majd hinek.

BUDAPEST. 10.30: Hírek, 11: Istentisztelet, 13.30: Koncert, 14.45: Feiblvalsáis, 15: Lemezek, 16: Könnyű zene, 17.30: Előadás, 18: Cigányzene, 19: Előadás, 19.50: Előadás, 19.30: Mozart koncert, 21: Koncert. 22.30: Hirek, 22,50:

Hangverseny, 24.10: Jazz.

VARSÓ. 23.10: Bairtók é? Debussy koncert. — PRÁGA. 22: Operaházi zenkar. — BRÜSSZEL. 22: Olasz operákból részletek. — LONDON NATIONAL. 19.20: Kamarazene, — PÁRIS. 22.45: Koncert.

Hétfő, október 12.

BUCUREŞTI. 18: Könnyű zene, 19: Hirek, 19.15: Szórakoztató zene, 20: Előadás. 20.20: Lemezek, 20.50: Zongorái. 21.20: Előadás, 21.35: Kamarazene, 22.10: Dalok és áriák, (22,301 Hírek, 22.45: Könnyű zene, 23.45: Hirek,

BUDAPEST, 18: Előadüs, 18.30Í Koncert, 19.10: Párbeszéd. 19.40: Cigányzene, áó^oi Elő- ddás, 21.40: Hírek, 22.00: Koncert, 23,40: Lemezek, 21.45: Jazz,

VARSÓ, 23: Hangverseny, = PRÁGA. 22: Szimfóníkus zene, “ BELÚRÁD, 2íí Ópera a Nemzeti Színházból, “ RÁDIÓ PARIS, 22.45: Kamarazene. — LONDON NATIONAL, 22,30: Hangverseny,