Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-09 / 234. szám

'ELLENZÉK 1136 ok tó bőr 9­Osztatlan Jólét Irtó: KÖVESS ISTVÁN. \ külföld. válniuk «imirtiJiw «rfolyttn*­t-Mvkikvntówló! gazdasági IV Rendi illáit vei mák Általános jólét következik allitjulk wi'lcig- liirü iminzotgiizdászok <Ss ez ától senki sem vonhatja ki nmgát a világon. A s/enve- itesvk os.’lhitnllonsnga után a/ „os /'tha In Hetin jólét" Nddog korszaka kövHkezák uM u/t nem akarjak. Mert nincs teljesen szabad alkuin gnzdneiagi s/* un ponti tói s az állomok győzők es legyőzöltek minden korlá­tozó törekvés dacára egymásra vaunak utal­va. Az egyik boldogsága, tévedést1, vagy Ix>l- dogtíi lansága kihal a másikra s a végered­mény mImiig egy: a gazelaaági válság által sújtott álkrniok egymást támogatva kell talp­ra álljanak. Az e mögött rejlő szerves kap- (vsokrtttul, in:tp:V\i:vl a természettel szerűién nem lehet sokáig hinni a harcot; forgalmú korlátó zások, erőszakos hearvatkozások, so- ronipók, lakatok olöbb-ntóhb haszinivtdietét­len né1 válnak, önmagu k tél ímegseaiianis’iiltiek. t\s porba hullnak. A román kormányt sem Ivatgyja kozomho- sen a iuigy jedentöségü nemzetközi megmoz­dulás. Törekvése most három felé rriirvul': 1 Meg kell védje a pénzügyi helyzet nagy erőfeszítéssel elért zavartakvnságát. 2. Meg- egve/ést kell létesítsen az újraértékelést esz­közlő âl’amolckail. 3. Megfelelő elkmúrtézke- désekel kell tegyen a kár elhárítására. A kormány felfogása szerint Romániának speciális helyzete nem ensgedt, hogy a többi országokét utánozza. A Mamótescu-Steumga által vezetett Excelsior úgy látja, lvogy nenn rendelkezünk megfelelő an vagi eszközzel, mely a stabilizáció kákezdése esetén az írj árfolyam feimtar fását biztoewtJiíd 51. lágy még világosabbon: ne.m vagyunk kellően fel­készülve a további zuhanás feltartóztatására. A lej árfolyamának ily értelmű védelméről van szó tehát a valóságban. Mert nem köny- nyü a ,,p&sszrvités“, a helytállás s a véde­lem sem az árfolyamok csökkenésének ára­datában. Hivatalos helyen jól emlékeznek arra, mennyi nyugtalanságot okozott e pénzszapo- ritás időszaka s mily nehéz volt (két vállra fektetni az inflációt. Nem lehetett szó ko­moly vállalkozásról, mérlegről . Pénz ügyi té­ren teljes volt a zűrzavar, ami rengeteg vesz­teséget okozott. Az árfolyamiugtidozássá 1 já­ró kijátszástól, becsapástól menekültünk ak­kor a későn érkező stabilizációval. Mert a lejt csupán 1929 februárjában rög­zítették le a mai árfolyamon s a rögzítést 07 angol font árfolyama irányította, mely abban az időben, kéi éven keresztül, 800 le- jes árfolyam körül hullámzott. így a lej ár­folyamát a fonéhoz viszonyítva 8J3.48djan állapították meg a laboránsok. Azok, akik kedvezőtlennek tartják ezt az árfolyamot, arra hivatkoznak, hogy tuhna- gasra értékelték a lejt s amoakidejón oko­sabb lett volna 1200 lejre becsülni az angol fontot. A kérdés sok vitára adott alkalmat, s tény az, hogy végül is a kisebb értékhez ju­tottunk, mert a Prezentul jelentése szerint ma 925—935 lejjel jegyzik az angol fodtot a Bucuresti-i magánforgalomban. Miért történt mégis, hogy az akkori libe­rális kormány a magasabb árfolyamot vá­lasztotta? Beavatott körökben ennek ókát az agrár- reformmal járó kisajátitási ár folyósításában látják, miután a stabilizációt meglőzően ho­zott törvény szerint kb. 2400 lejt — azaz 3 fontot — kellett fizetni hektáronként a birtokosoknak. Az 1200 lejes font-árfo! yum. a kisajátított föld árát 2 fontra .szállította volna le hektáromként s Égy a törvényes ár egy harmadrészével csökkent vo&na. Ugyanez a törvénytelen és igazságtalan helyzet állt volna elő a tisztviselői fizetések és -nyugdi­jak folyósításánál, nem szólva a 150 urálii- árdra rugó állami küiföldfi tartozások részle­teinek kifizetése köriSi zavarokról. A „jövő embere“: Jurtlan volt mshriszter, n pénzszaporitás reradithetetlen hive, ezzel szemben azt állítja, hogy a 800 lejes közepes foníárfolyam csak a pénzforgalomba® szá- lardal’t meg az 1929. évet megeíőző hóna­pokban s a lejnek kisebb vásárlási képessége rolt e belföldi piacon- a voítóságbam. Juman mai pénzs-zapori-tó programja. is kszáróbag az árak belső alakulásána van alöpitea. A célkitűzés nem tőle száirmazik. WAAAWWWWWWWWWWWWWWW Bélyeg gyűjtők {jgyeimébe ! Megjelent a Hfscltel lía$al4>gtis EVHEI Enrópa-rész Lei 195. Europa- Übersee egyben (Weltkataiog) Lei 294. Kaphatók az Ellenzék könyvosztályában Cin], Piaţa Unirii 9. szám Vidékre után­véttel is, azonnal szállítják ! Keynes angol nem/elga/«hisz követeli >rre- rtahi lázáétól*" l92(Mhin megjelent „.IVuizjv- form" című iinunikájáhin ilyen 0lapon, mire román részről azzal feleltek, hogy: ,,Nc Int sonUtsuk mayinnkat Aiityl iáihoz!" A liberálisok megvédik «na is régi állás­pontjukat. Azt áltitják, helyes volt a stabili­záció, minek flányes iMzoaiywIéka, hogy maii napig fönntartható volt Mellék-kérdésnek tartják: benőttcrtta-e a hozzá főzött rtmu'ji{pé­ké 11 minire nézve a vélemények a Ikonná ny- p ár ti Km is megosz. buráik. Sokan vannak, akik nem a lej árfolyamá­ban, <le az általános <jazd<nsá<ji válsóglxm látják a Ixvjt s ti kiegyensúlyozott állami költségvetést, az ipar fellendülését, a tenme- lés fokozását hozzák fel véleink nyülk U'uno­LONDON. (Október hó.) Nincs világvá­ros, amelynek óriási muzeuana ne volna. A knoteummal fedett padlók elindik a lé­pések zaját s a látogatók, iniurt valami áruycsapotok, vonulunk el az üvegszekrény előtt. A szeka'ényekben pedig tisztára porol­va, oédulázva, számozva, .sóéban fulikiak az ezerév«'s emlékeik, apró íx'inekmüvek, draga- sf.gok, ÍÍ7 azonban, ami a hétköznapi láto­gatók szeme elé kerül, csekély töredéke an­nak a kmcsávaImazxrnk, mely a nnuzeiunok padlásán vagy júnccsorában ládákba zsirfol- va várja reménytelenül a feltámadííst. Ezek közt csak a szaktudós kotorászhat, ha a kellő engedélyeiket megszerezte ás elegendő okot tud felhozni a háboígntúsra. De hu mindezt, termet, üvegszekrényt, padlást, pin­cét. ládát és pókhálót egybe veszünk is, újra csak kis töredékhez jutunk, amelyiknél sok­kal nagyobb rész található iöngóljosokná 1. öreg padi ások oki, főként pedig va&ahol a föld aiatt. A világ legnagyobb múzeuma a föld olatt van, öt-hat méternyire a felszínitől. Nagyon sokszor akad elhagyatott, világtól távol esti legelő is, amely mozaikos római nyaralók mélyen fekvő romjai fölött neveli a kökör- cskil. Századok óta uj és uj romok és tul turma­rrdványok kerülnek elő az ásó nyomán s a szakadatlan sorrend talán még évezredek nrulva is folytatódni fog. Napvilágra kerülő teropkmiok A legjobb muzeumteriilet a kisázsian pusz­ták homokja. A legendák szerínd itt volt a^ első ember édenkertje s a vaáósá^»c most itt van az ásatásokkal foglalkozó tudósok, paradicsoma. A homok, ha valamit be akar fedni, alapos mi inkát végez. Mielőtt össze­dőlne a rom, már a teteje se lóászák ki e ho­mokból . Vegyes amerikai-francia tudós társaság folytat jelenleg is ásatásakat az Eufrát men­tén. Eddig kiástak egy ezerhétszáz éves ke­resztény templomot s egy vele egykorú zsi­nagógát. Mindkettő majdnem sértetlen fal­festményekkel van tele, aurai keresztény tem- plomiraál ugyan nem szokatlan, annál vájrat- ltnebto a*onbon egy zsinagógánál, mert ilyen­formán a faragott képekről szóló ótestamen- tomá törvényen alaposan túltette magút. Mindkettőben a maga helyén maradt még a templomi felszerelés is. A zsinagógában a hétúgn gyertyatartó és a tóra-szekrény, a ke­resztény templomban a keresztelő-medence és az oltár. A téglák bélyegzőiből aztán ki­derült, hogy mindakellőt zsidó vállalkozó építette, bnzomyságáu1 annak, hogy e világ azóta sem változott sokat. Az amerikaiak. Athénben is folytatnak ása­tásokat. Itt egy nagyszerű szobortalapzatot találtak, melyen a .szobrász neve is fel volt türatesbve: Praxiteles. A talapzathoz való szo­bor azonban sehogy sem akar a környékről előkerülni. Helyette napvilágra került egy sértetlenül maradt spártai pajzs, melyet a rá vésett felirat szerint az ismeretlen athéni hős a Krisztus előtt 424-ben lefolyt laoede- moniai csatában zsákmányolt. galására. Megvédik <1 lejt s tovább szidják a világhálóin következménycil, mely Hz elő­dök állal gyűjtőit vagyoni elpusztitotta s megnyitotta u gép korszakol, aurai aztán száz miilliió főre ragé) iiwniikuiólíkiili l<nneg<tket tüszitotl nyomorba. Ily körülmények között jóleső érzéssel halljuk végre annak be jelen léséi, hogy né­hány nappal előbb az „osztatlan jólét" ejn- ber-ségesebb korszaikánalk nyitollák meg ka­puit. A kiábrándul! és kedvéi veszteit küzdő emlierek felfigyelnek a harmadik csengetés­re. A nagy valutamérkőzés korszaka lezá­rult, liogy ugyanazok a szereplőik ci nagy tragédia után vigasztalásul hozzákezdi jenek az aranykorszak rózsá.sabb felvonásának elő­adásához. előtűnni. F-z azonban nem tartozik a túlsói gosan meglepi') leleUk közé, ux-rt a Iri.stórioi emlékek szerint ţi bizánci császároknak a fa­lakon belüli tizeniraégy palotájuk volt, ame­lyekből alig ismerünk valamit. A most felfe­dezett (valotaionwiaik különösen a mozaikta- kipzntaii épek és az ásatás vonada olyan te­rep alí\ vezet, ahol sok érdekesdgel öri/Jie- tett meg a sértieMen talaj. Németország a diluviális korszaklKin ke­reskedik s Diisseklortf melleit a neandervöl­gyi ember ősét vélték megtalálni a német tu­dósok három teljesen épen maradt csontváz­ba n. Az itt lelt koponyáknak még csapottahb a homlokcaoretja s a szemöLdok-csoirabok még előreugróbljak. mint az eddig tíüá'H legősibb ősembernél. Igv most a neandervölgyi ember néhány százezer évvel idősebb elődjét kntat­ja a csondanraiadványakban a Ixhmtí egyetem. I Könyv a mnmiában Mindezeket azonban tudománj-os jelentő­ség tekintetében messze felülmúlja az a pa- ipónrsz-lelet, melyet cgv I>ondonlxi került mú­mia belseje őrzőit több mint kétezer eszten­deig. Az egyiptomi temetkezési szokásoknak, mint ismeretes, elkciüliietetíen járuíéka volt a bebalzsnmozás s ezzel kapcsolóiban a te­tem lágy részeinek eltávolítása. A testi ten így támadt üreget aztán kéznél levő vfiszonnal vagy papirusz szeletekkel szokták kitölteni. Krisztus előtt kétszázból származott az a kondorai mumia, amely’, mikor kibontottak, csak úgy ontotta belsejéből a papirusz-szala­gokat, melyek süiübetüs görög kéziitissal voltak tele. Amikor a foszlányokat öss-zeálli- tották s a görög sorok összefüggő szöveget adtok, legnagyobb szenzációképen érte Ren­del Harris manchesteri ikönvvtárőrt a felfe­dezés, hogy az ószövetségi szentirásból Mózes ötödik könyvének teljes szövegét tartja a kezében. A dolog magyarázata az, hogy a biblia-kéz- kat egyiptomiak brr tokába kerülhetett s a szent könyv iránt teljesen közönyös egyip­tomi család a ház urának halálakor miuraia- tölteléknek használta. A különös körülmé­nyek közt előkerült lelet jelentősége aranál nagyobb, mert a keresztény ujszóvetsiégi könyvek közül a Krisztus utáírni negyedik századból való a legrégibb fennmaradt pél­dány, az ószövetségi bibliából pedig a Krisz­tus utáni nyolcadik századból származik a legrégibb héber kézirat. Görög nyelvű a ne­gyedik-ötödik századból. így még a 'legrégibb görög szövegeket is hét-nyolcszáz esztendő választja el attól az időtől, amikor az ószö­vetség sorrendben legutolsó könyvei íródtak. Azt se feledjük el, hogy ezer év óta ezer és ezer kutató, zarándok, kereskedő és kal­már jáirt délen és keleten, okik mind régibb- nébrégi'bb bibliapéldányokra, vadásztak, me­lyeknek minden időben igen nagy kelete volt s a legmagasabb árakon cseréltek gazdát. Ez a sok kutatás sem vitte fel tovább a fellel­hető könyvek eredetét a negyedik századnál, míg most egy jelentéktelen múmia felbontá­sával egyszerre hatszáz évvel került előbbre ez a nehezen fokozható rekord. Kiosztottak egy kártyabarlangkavi egy műszaki tanácsost BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) Zokogó uiiasszony jelentkezett tegnap délelőtt a főkapitányságon: — A férjem, akinek tegnap délután haza kellett volna jönnie, ina sem jött haza, hivatalában sein tudnak róla sem­mit. Klement Lajosnak hívják, műszaki tanácsos. A főkapitányságon dntektiveket híz­tak meg az eltűnt műszaki tanácsos ke­resésével. Klement I^ajr>s a keleti pálya­udvar állomásfőnökségén teljesít szolgá­latot. A detektívek megállapították, hogy nagyobb pénzösszeget oett magához, felvette a fizetését is, úgyhogy több, mini ezer pengő volt nála. Ma hajnalban Klement Lajos fia heve­tődött egy a keleti pályaudvarhoz közei- eső kávéházba; feketét rendelt, körülné­zett és a szomszéd asztalnál meglátta édes­apját. Az maga elé nézett s alig vette észre fiát, aki megszólította. — Apám, hogy kerülsz ide9 Gyere haza velem. Klement Lajos követle a fiát Újpesten a Váci ut 9. szám alatt levő hatszobás lakásukba. Ott lefeküdt és délelőtt, ami­kor felébredt, elmesélte, hogy mi történt vele. — Kedden délután egy ismerősöm megszólított a Rákóczi utón, amikor ha­zafelé mentem. Megkérdezte, hogy' nem akarok-e felmenni egyr klubba beszél­getni? Felmentem vele. — Melyik klubba? — kérdezték. — Azt nem mondhatom meg, — vá­laszolta. — Beszélgettünk, aztán káryla- parti alakult: bakkoztunk. Eleinte nyer­tem, aztán veszteni kezdtem, végül már majdnen. ezer pengőnél tartottam. Reggel lett. Elmentem a gőzfürdőbe, ott aludtam, velem jöttek kártyapartiiereim is. Délben visszamentünk a klubba, to­vább kártyáztunk. A végén már több mint ezer pengő veszteségem volt, két pengővel a zsebemben mentem el a klubból. Nem akartam ha­zamenni, gondoltam, előbb visszaszer- zem valahogy a pénzt. A műszaki tanácsost kihallgatják a rendőrségen. A gyanútlan emberek ki­fosztására alakult kártyabarlangot le fogják leplezni. Vásári szerencsejátékosok fosztogatása. Tg.-Mures-ről jelentik: A Tg.-Mures-i tör­vényszék II. szekciója előtt a vidéki vásárok tipikus alakjai állottak: Bogdanov és három társa, akik különböző kártyatrükkökkel és a szerencsejátékok változatos módszereivel csalták ki a hiszékeny falusi gazdák zsebé­ből az eladott jószágok árát. Mártis István Corund-i károsult gazda előadta, hogy a kocsmában iddogált s melléje telepedett Bogdanov három társával, akik belevitték a szerencsejátékba, mellyel 1900 lejt nyer­ték tőle. Játék közben teljesen leitatták a könnyelmű gazdát s mdkör az magához tért hiába kereste azt a négyezer lejt, mely mé/' zsebében volt. Bogdanov azzal védekezett, hogy kereskedő, de üzletének jövedelméből nem tud megélni s a szerencsejátékokat mi­niszteri engedéllyel űzi. Állítása igazolására felmutatott egy miniszteri engedélyt, mely azonban csak csokoládéban való játékra vo- j natkozott. Bogdanov beismerte még, hogy csakugyan beleváttók Mártist a szerencse- játékba, az elnyert összegen felül azonban az eltűnt 4000 lejlről semmit sem tud. Úgy látták, hogy a teljesen ittas gazdát egy Szabó Lajos nevű Band-i napszámos gép­kocsin Tg.-Mures-re vitte. Â napszámos az­tán visszatért a városba s nagyobb bevásár­lásokat eszközölt. A bíróság 'Bogdanov La­jost és három társát felmentette a lopás vádja alól. Szabó Lajos ellen az eljárás meg­indult. VJLĂGVERSENY: ÁSATÁSOKBAN Az ószövetségi szentírás szövegét találtál* a fkétezeréves egyiptomi múmiában A szovjet is kutat A szovjet a világversenynek ezen a terü­letén sem akar hátra,maradni s élég gyorsan ért el megdöbbentő eredményeket. Gorodzov tanár (például a Fekete-tenger portján egy­szerre egész várost talált a föld alatt, meáy- ről, azon Ikivüi, hogy van, semmi egyéb nem ismeretes. Sem az, hogy milyen nép lakott benne, sem az, hogy milyen korból való. Ami használati tárgy az ásatásokból előke­rült, az részben bizánci, résziben görög, rész­ben egyiptomi. Valóságos múzeum, tehát na­gyon alkalmas arra, hogy a lankadó krimi tHrTSfeaforgoflmat emelje. Konstantinápolyban is ásnak az Achmet szultán-mecset közelében. Itt tizenkét méter j mélységből egy bizánci császári palota kezd I E könyv a kereskedő igazi mun­katársa lesz. - A főbb fejezetek címei: Általános kirakatszemlé­let. A kirakatrendezés felfogása és munkamenete. A kirakati rajz, festés és szövegirás. Kirakatren­dezési anyagok leírása és árki- számitási szokványai Szerszám ismeretek. A színekről. Különféle árunemekből összeállitott kira­katok. A kirakatrendezői hivatás. A vaskos, közel 309 oldalos könyv ára csak 165 lej az Ellen­zék könyvosztályában, P. Unirii A jól rendezeti kirakat, a JÓ ÜZLETMENET TITKA! Szécsi Hacker József: ;s A könyv fontos mellékletei: 50 old. ábrarész, mely a szerszámok használatát, a kirakati mozdula­tok tanácsait, a teljes szabadkézi és mértani rajzolás tanmenetét, a kirakat-irást, a színharmónia mérést, a selyemáruk ráncolásá­nak lehetőségeit, a ruha-tűzés alapelemeit matatja. 35 oldalas képes melléklet: kirakatok, ki­állítások és üzlet-homlokzatok. Vidékre utánvéttel is szállítunk. Kérje azonnal a könyvuidonsá- gok jegyzékét! Díjtalan kapj 11

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom