Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-08 / 233. szám

/ Pereskedés i román származású budapesti szépasszony végrendelete körül BUDAPEST. (Az KHwwók tudósítójától.) BiulajH'.s-t előkelő társasánál*:».» évekkel ez­előtt jólisruerték Ilit' Anasztáziát, a román szaruul zásu arisztokratikus külsejii szcpa.sz- szonyt, az Ivspanade szálloda tulajdouosá- nak, Édemuuui Henriknek telesedet. A szop­atsz on y szomorú élettörténete ItVl»1 >iz 1 h-m sze­repelt már különböző ha testinek előtt, leg­utóbb akkor, amikor Polgár Antal az usz- szony több mint negyedmillió« örölksuigónek megszerzésére indított jH'rt. A most meginti aló kártérítési ügy előzmé- nyei akkorra nyúlnak vissza, mikor luler- niaim Henrik meghalt és a fiatal özvegy hu­nt árosán ismét férjhez menit. A lérj Kólái Albert vállalkozó volt. lile Anasztázia uj há­zasságába tekintélyes vagyont vitt, ami azon­ban feltűnően rövid idő alatt szertefoszlott. Kata] Albert különböző vállalkozásokba fo­gott, az asszony pénzét befektette és a va­gyon elfogyott. Nem sóikkal később Köteti Albert clhagißa a feleségét. Az asszony mötantási pert indított, amit meg is nyert, majd pedig a bíróság utján 16 ezer pengőt követeit. A per során előadta, hogy a pénzt különböző vállalkozások anya­gi fedezésére adta át férjének, oki azt a megállapodás ellenére saját céljaira fordítot­ta. Egyidejűleg büntető feljelentést is tett Kátai Albert ellen, de nem sokkal később meghalt és az eljárás megszűrd. Mialatt a pereskedés folyt, litte Anasztázia nyomorba került, betegeskedni kezdett és már má r elveszi tette életkedvét, amikor Polgár Antal textilkereskedő önfeláldozó se­gítsége uj reménységeket adott neki. A textiikereskedő tudta, hogy e’ső férje irtán hatalmas örökség vár az asszonyra. Annakidején, mikor Édermamn Henrik örök­ségének felosztására került a sor. az asz- szonynak még külön vagyona volt és ezért úgy állapodott meg örököstársaival, hogy örökrészét és egyéb járandóságait addig nem kéri, ómig esetleges anyagi romlása nem kényszeríti erre. Mikor Kátai Albert elhagyta, többizben kér­te örökségét, megkapni azonban nem tudta. Polgár Antal tudott az Édenmann llcnrik- féle örökség történetéről, bízott abban, hogy segítségével az asszony hozájutluit vugyoná- hoz és ezért mintegy kilenc esztendő» ke­resztül támogatta lile Anasztáziát. Ezalatt az idő alatt körüllH'liil 36.000 pengőt költött el az asszony érdekében, többek között gyógy­kezeltetésre, orvosokra. A Kátai .Allmíttin'll való csalódás és az örökségért való küzdelem azonban annyira megviselte lile Anasztáziát, hogy mind tőfli- í*ct l>etegeskodétt, állapota mind súlyosabb lett és végűi az elmúlt évben meghalt. Polgár Antal segítségét és támogatását azzel hálálta meg, hogy végrendeletet hagyott hát- *e, amelyben jótevőjét minden meglévő ingó intgijonára, követelésére és jövedelmére kizárólagos érökősévé tette. Polgár Antal azóta folytatja lile Anasztázia megkezdett harcát Jedermann Henrik ne- gyedmilliós örökségéért. Az egyik polgári perben elpanaszolta, hogyan forgatták ki örökhagyóját örökségéből az Jvspkinade- száüó tulajdonosai: fiktiv követelés elisme­résével el árverez tették az Ksphuuide-szálló üzemet. A kereskedő, miaut általános jogutód, a lhit- len férj ellen is fellépett, keresetet adott l>e, amelyben azt kéri, hogy a 16.000 pengőt, amelyet annakidején lile Anasztázia vállal­kozási célokra átadott férjének, ítélje meg neki a bíróság. Kátai Albert válasziratéiban kijelentette, hogy Polgár Antal keresete alap tálam, mert a végrendelet, amelyből a felperes öröklési jogát származtatja, érvénytelen. — Feleségem — irja Kátai Albert a vég­rendeletről — szabadnkarntelhatá-rozási ké­pesség hiányában, mint gyógyít hatatlan elmebeteg szerkesztette és irta alá, ha ugyan saját maga szerkesztette és irta alá. A bizonyításra a legközelebbi tárgyaláson kerül sor. A különös kártérítés] ügyet, mely­ben a feleség jótevője fordul a hűtlen férj ellen. Budapest előkelő társas ágaiban és jo­gász világában nagy’ figyelemmel kisérik. Aki körülgyalogolja a világot, hogy a földrajzod gyakorlatilag dassiiLíaárayozhassa ML Tahir Singapore! vándor tlaerâMeîoîi beszél Hilégfíöriili uijéró CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Napok | óta ebben a városban tartózkodik egy’ mo- j solygós, baraabőrü, tipikusain keleti ember. 1 Egészen fiatal', húsz, huszonkét évesnek néz­né mindenki, aki látta. Szines pullover van rajta, azon csillogó cserkészjelvény. A fején hamisítatlan turbán, hátizsák a hátán, jó erős cipők a lábán. Ezek a cipők nem is le­hetnek rosszak: hiszen M. Tahir, a singapo- rei világutazó szülővárosából gyalog jött ve­lük el a hideg Európába. 1927 február 15-én indailt el szülővárosából és a tengeri utazást leszámítva, gyalog tette meg a hihetetlenül hosszú utat. World-tourist, ez áll azokon a kis fényképeken, amelyeken rajta vannak Tahir különböző országokban készült felvé­telei. A fényképeket adja el és igy fedezi ut­jának költségeit. Amellett cserkész és keleti: szerény, jókedvű és kisigényű. Most Itt ül a soerkesztőségben. Ha valaki megszólítja, fel­áll, udvariasan bemutatkozik. Kezének fogá­sa, ahogy elfogadja a felé nyújtott kezet, nőiesen lágy’. Kézfogás közben meghajtja a fejét is. Sáipadt európai arcunk mellett olyan idegen és olyan egészségesen barna, mintha valami keleti meséből cseppent volna ide közénk. „Európa? — nem rossz.“ — Hogy tetszik Európa? — kérdezem. — Nem rossz — válaszolja. — Not so bad. — Hiszen teli van gyűlölettel, ellentétekkel ■— veti közbe vaialki. M. Tahir mosolyog. — Jönne csak Indiába. Ott tapasztalhatna igazi és szenvedélyes gyűlöletet fajok és kasztok között. Európa szelíd és ártalmatlan hozzá képest. De én cserkész vagyak s azért utazom, hogy barátokat szerezzek. Szeretni akarom az emberket. No, meg tanulni is akarok. Megtudjuk, hogy ez a fistalképü keleti már harmincéves. Hogy Singaporeban szüle­tett maláj, szülei élnek, öt nővére és három fiútestvére van. Érettségizett és angol egye­temen végezte a földrajz-történelem szakot Aztán 1927-ben egyszeresük elbúcsúzott nagyszámú családjától, hátára vette ezt a zsákot, jó erős cipőt húzott és pénz és se­gítség nélkül nekivágott a világnak. Az erős cipőre igazán szükség volt, mert Tahir egy kis gyakorlati tudást ment szerezni. A leg­pontosabban és módszeresebben: világföld- rajzot tanulná. Ha majd Tahir tanár ur visz- szamegy Singaporeba, őt ugyan nem fogják zavarba hozni a nebulóik. Nem tévedhet, semmi földrajzi szakkérdésben. Hiszen min­denütt járt. És ebben az esetben ez igazán szóról-szóra értendő. Szóval a célja: tanulni és barátokat sze­rezni. Ezt az utóbbit kicsi, sokat használt noteszével igazolja. Tele vannak a lapok cí­mekkel, nevekkel a világ minden tájáról. Lapjai közé névjegyek vannak csúsztatva. Előkelő személyiségek névjegyei. Azután sok fényképet vesz elő. Képeket Kínából, Mand­zsúriából, Tibetiből ... De tartsuk meg a sorrendet. Menjünk végig pár pillanat alatt azon az utón, melyet a mató/ji utas kilenc év alatt tett meg gyalog. Singapore, Saigon, Kina, Japán, Mongolia, Mandzsúria, Tibet. Utjának ez a része három évig tartott. Aztán tovább hajtotta a kóborösztön, a tu­dás- és kalandvágy. Sanghai, Filippi-szigetek, Borneo, Celebes, Uj-Guimea, Ausztrália, Uj- Zéland, Jáva, Sumatra, Peneang, Burma, majd Dtélaifrika. Innen Kongóba, Madagasz­kárba, Arábiába vezetett az útja. Ha egy hely megtetszett neki, oda visszament. Cape- Townban például egy teljes évig élt. .Afriká­ból Európába jött. Török és Görögországban járt, O’asz országban, Bulgáriában és most Romániában van, ahonnan Magyarországba megy. Itt egy pár hónapig pihen — ebben a hidegben nincs kedve továbbmenni. — Nem fázik? — kérdezem. — Sül, szenvedek — feleli, de azéTt mo­solyog. Általában mindig mosolyog. Kabátja nincs és itt érte a kegyetlen európai tél. És mégsem pusztítja el semmi a jókedvét. Be­letörődik a dolgokba, vidáman in 1 »ölesen —• Buddhista. Fokváros a legszebb I Melyik helyet találta a legs/eblmck ed­digi utján? Ca]>e-To\vnt (Fokváros) feleli gon­dolkozás nélkül. Uj /.éhmd i.s gyönyörű, de talán Dél Afrika a legszebb. És jó me­leg van. Es hol volt a legro.ssznjjib?- A Fidzsi-szigeteken. Rettenetesek a bon- szülöttck. Primitívek. Vadak. Félelmetesek. — Mi az anyanyelve? — A niaiáji. De tudnia kell, hogy :i ma­láj nyelvnek nagyon sok változata van. Az európai nyelvek közül németül, angolul és franciául beszélek. — Milyen jelvény az n mellén? Nevel. Gurgulázó, nőies, furcsa a nevetése. — Az 1932-es ausztráliai cserkész jnm- l*oreen kaptam. ■— Mondjon el valamit, ami a hosszú évek alatt történt — Minden utazás sok veszedelemmel, ne­hézségekkel é.s zavarókkal jár. Különösen a gyalogos turistának. Tölihet nem akar mondani. — Mikor megy haza? — hangzik az utol­só kérdés. Gondolkozás nélkül feleli: — Ezerki] en cszáz negyvenkettői >en. Milyen boldog embcT. Tudja, hogy mit akar. De ahogy ismerjük, 1943-ban újra nya­kába szedi a világot. (M. L.) Filmbemutató sAmsos — Royal-mo7gó. __ Henry Bernstein világhírű regénye nyomán készült a francia filmgyártii uj bb remeke, mely egy könyörtelen náboí> hávuns igának kullwza'A küivull Ívmértet meg. El'-ye^ényedett arvzw>kr*ti leányát veszd fe c égül, ki csak pénzéért megy hozzá. Megveti férjé és megcsalja egy vivő baj­nokkal. A fírj nem remi« botrtóyT, chc'yert tönkreteszi a <hta]cml>ert, nrnek következében •saját helyzete w megrendül. A feledig végül i'1 belátja, hogy arm méltatlan ember’ szeretett éj férje oldalán marid. A főszereplő H-rry Iiaur mellett e/.utual a nagy francit tmgika: Gaby Mor- Líly a] kit ja az asszony szerepét. Iiaur a férj szerepében egyetlen arcrándul&ssa'l ctz ember] ér­zések egész skáláját sz/italratji meg. A f im mc gysar feliratokkal van ellátva és még a jó műsor­ból i. kiemelkedik. fk.) A K. E. „gulyás-napja.“ A Kárpár Egyesület szokásos turista gulyás-napját folyó hó ii-én, vasárnap, íckntet nélkül az időjárásra, megtartja a Bükk-erdei turistaházb:«. ízletes gulyás és tu­rista jókedély várja szeretettel a kirándu ókat, a tárnugvesüle' eket és a, Kárpát Egyesü'ct m nden támogató barátját. Evőeszköz^ és s jkát min­denki hozzon. — A Káapát Egyesület folyó hó 15-én esti 7 órakor az egycvülr helyiségében, Str. Bratianu No. 24., rendkívüli közgyűlést t:rt, melyre a tagokat tisztele'te) meghivj; az elnök­öl?. ______________________ A BELBEN KELETKEZŐ MÉRGEK ÁLTÁL OKOZOTT ROSSZULLÉTNÉL egy-két p hár természetes FERENC JÓZSEF keserüviz. gyors és alapos bé k üritő h'tásáníl fogva, a legjobb szolgá’atot te’zi. Orvosok ajánlják. Táv®! akarja tartani a pálinkái az igazságszolgáatataísáöl! ÎDjEivara raiisaisztar Polgári és l útügyi peres eljár is gyorsítása CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az igazságügyminiszter rendeletet küldött a bíróságok vezetőihez, mely a peres eljá­rás meggyorsítását célozza és határozott utasításokat tartalmaz a polgári perek és bűnügyek lefolytatására vonatkozóan. Ugyanakkor utasitja a bíróságok veze­tőit, hogy minden politikai befolyástól tartsák távol magukat és a végrehajtási eljárásban hitelezőkkel és adósokkal szemben egyenlő szigorral alkalmazzák a törvény- szakaszokat. A gyorsításra vonatkozó rendelet a következőket tar­talmazza: — Az igazságszolgáltatás nemcsak a bírói ítélet belső értékét tételezi fel, ha­nem egyúttal azt a gyorsaságot is, mellyel az Ítéletet kimondják és végre­hajtják. A modern élet kívánalmai és a peres felek nyugalma nem fér össze az­zal a lassúsággal,, melyet egyes birók tanúsítanak az eléjük terjesztett peres ügyek letárgyalásában. Polgári és kereskedelmi ügyekben, bár egyéni érdek forog kockán, a kése­delem folytán megrendül az Igazságszol­gáltatásba vetett bizalom, hitel és keres­kedelmi élet. Bűnügyekben még inkább érezhető visszásság, mert a perek évről- évre halmozódnak, ami az állampolgá­rok nyugalmát és a közrendet veszélyez­teti. A peres eljárás gyorsítása ügyében ki­adott rendelet hat pontban sorolja fel azokat az intézkedéseket, melyeket a cél érdekében alkalmazni kell: Az első pont arról intézkedik, liogy az elnökök személyesen és közvetlenül el­lenőrizzék a kézbesítések foganatosításá­val megbízott tisztviselőket, különös gjondot fordítva arra, hogy a nevek és címek pontosan és olvasható Írással le­gyenek feltüntetve az idézéseken, a kéz­besítés idejében történjen s a vétiv a tárgyalások előtt a periratoknál legyen; kellő idő maradjon a bizonyítékok be­szerzésére s a semmiségi okok kiküszö­bölhetők legyenek. A rendelet második pontja a bűn­ügyekre vonatkozik. Eszerint minden hónap végén jelentést kell tenni az igazságügymi­niszternek a hónap folyamán megin­dult bűnügyi eljárások számáról, a le­tárgyalt perekről, valamint arról is, hogy az ügymenet hiányossága miatt hány tárgyalást kellett elhalasztani. Ebben az esetben fel kell tüntetni mind­azoknak a tisztviselőknek nevét, akik­nek hibája, vagy hanyagsága miatt el kellett halasztani a per tárgyalását. A harmadik pont a végrehajtásokra vonatkozik. Az igazságügyminisztérium e tekintetben hatályon kívül helyez min­den előző utasítást és elrendeli, hogy a végrehajtások során az idevonatkozó törvények intézkedéseit a legszigorúbban alkalmazzák, anélkül, hogy különbséget tennének adó­sok és hitelezők között. A negyedik pont az igazságügyi tiszt­viselők szolgálati idejére vonatkozik. Az elnök naponként meg kell állapítsa, hogy a tisztviselők pontosan jelennek-e meg munkahelyeiken. A hatodik pont az Ítéletek megfogal­mazásával és indokolásával foglalkozik és utasitja többek között a tisztviselő­ket, hogy az Ítéleteket törvényes határ­időn belül fogalmazzák meg. Ezenkívül egv második rendeletet is küldött az igazságügyminiszter a bírósá­gok vezetőinek, a bírói kar tekintélyének megerősítése és csorbithatatlansága ér­dekében. Eszerint ellenőrizni kell a tiszt­viselők működését és szorgalmát és csak tárgyilagos megállapítás után lehet ja­vaslatot tenni előléptetésre, melynek so­rán minden politikai befolyást mellőzni kell. Hangsúlyozza a rendelet azoknak az igazságügyi tisztviselőknek szigorú meg­büntetését, akik kártya és szerencsejáté­kokat folytatnak s a klubokat látogatják. Jelentést kell tenniök az igazságügy­minisztériumnak mindazokról a tisztvi­selőkről, akik társadalmi, vagy magánéletükben nem bizonyultak méltóknak állásukra, vagy szoros kapcsolatot tartanak fenn c peres felekkel. A rendeletek feltűnést keltettek politikai körökben. A bíróságok politikamentessé­gének biztosítására Djuvara igazságügy­miniszter első lépését látják ezekben. Bélyeggyüjíők Sigyeímáj Megjelent a Ifiehe5 f£atal'r&«s*r 1931 ÉVüE! Európa-rész Lei 195. Europa- Übersee egyben (Welikatalog) Lei 294. Kaphatók az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii 9. szám Vidékre után­véttel is, azonnal szállítjuk M

Next

/
Oldalképek
Tartalom