Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-06 / 231. szám

ELLENZÉK Íó3f> október b. m Ámít ÍR a ROMÁN SAfTÓ Mandátumok ltélfiképeNNég — k i - 11 j (Wirtnly v MII . . Vxoli vitatkozunk ]*>íitik;ú kü- • el, . mikor i.tnuvk le a képx isrlöi man- ...hVMok I kétségkívül tá jéko/atluusaguu- ,.it y ' ' a. Egyesek szerint a parlament \ ’i,\ • - itol, mások szerint a válasz tusok . \' • • idő-tartamo-t számi« (Les beszéd, man ettől t'itiîţ; a kormány >M.\a, hiszen ax ország felfogása szerint rég ék!>en volna helye a liberális parinak, i )e nem ig\ történt, sőt a kormány abba heh rétbe ja olt. hogy 'fitul-escut is kibuk- i a thai miáltal ellenszenvet kelhet azoknál ho -Hiányoknál. melyekkel egy üttin üködé*- ,v van hivatva. \ Tătăresc u-kormány léte ein függ a mandátumok lejártától. Jigyéh- ;.cní, előre látható annak eredménye is, ha a népV ev lejárta esetén uj választást tarta­ni. A l.oriv.anvt más körülmény lógja tavo- -ra kényszeríteni. 11a azonban felmerült kérdés, vizsgáljuk meg, hogy a maudátu- ok mikor fognak majd lejárni. Az alkot- '■/érint m gv évre választják a nemzőt k •■•viselőit. Ez alatt négy rendes parlamenti ülésszakot kell érteni. A jelenlegi ponLament túlélte már az 1933—£4, 1034—03 és 19.% 36. évi ülésszakot. A mandátumok tehát akkor járnak le, midőn bezárják majd a negyedik parlamenti ülésszakot. Az ezl kö­vető napon nem lehet már jxtrlamentröl be­szélni. LUPTA: Densut-űanu akadémikus a felüle­tes Ítélkezésről beszél, miinek következtében a jobb. vagy baloldallal kell tartani. Esze­rint kommunista az. gki nem fasiszta, vagy hitlerista és — megfordítva. A kritikából az utóbbi időben a legelemibb jószándék is hiányzik. Veszélyes könnyelműséggel fogad­ják el a formát és jelszavakat. Lustán mű­ködik az Ítélőképesség, minek káros követ­keznie vei el nem maradnak. A nép. mely­nek kritikai képessége pihen, el lehet készül­ve minden kalandra. Miért kényszeniten!, hogy balra, vagy jobbra térjünk? Hiszen van más, okosabb ut is a boldogulásra. Sze­rencse. hogy felvilágosult, függetlenül gon­dolkozó embereink is vannak, kikben van annyi bátorság, hogy kifejezést adjanak óha­juknak. EPOCA (Pe trés cu Zárta középiskolai ve­zérinspektor cikkel: Hivatalos utániban né­hány napot töltöttem a székelyek között. Tudom, hogy néhány száz magyar lap jele­nik meg az országban. Iskoláik, templomaik vannak, melyek állaim segélyt kapnak, a tü­relmes, megértő, engedékeny román uralom miatt mégis jajgatnak. A Kárpátokon túl és Busarabia-ban kicsiny a román sajtó. Két napot töltöttem Miercurea-Ciucului-ban, a székelyek által lakott terület szivében, hol ,.Elszékelyesitett vidékek“ (Ţinuturi Secui- zate) címmel román lapot találtam. A heti­lap rragy áldozattal 4-ik számig jutott. A lap eszközei hiányosak a kisebbségiek rendelke­zésére álló eszközökhöz képest, mert ezek semmi áldozatot nem sajnálnak, midőn ro­mán földünkre vonatkozó úgynevezett jo­gaikról s revízióról van szó. Eimek a moz­galomnak ellensúlyozására mditották itt ezt a lapot. Örömmel hallottam román beszédet ebben a városban, többet, mint amennyire gondoltam. A románok boldogok, hogy is­koláik vannak és román templomba járhat­nak. Az idézett lap figyelmeztet a hibákra. 1. Engedjük, hogy magyarul beszéljenek a közhivatalokban. 2. Magyar színtársulatok és revíziós sajtótermékek jönnek az ország­ba. 3. Az Ardeal-i tisztviselők 80 százaléka magyar, aki Árpád nyelvén fogad. 4. Csúf­ságot üz sajtójuk hangja. 5. A magyarok vezető helyet foglalnak el az Ardeal-i keres­kedelemben és iparban. 6. Csonka tornyok­kal építik templomaikat. Miért nézzük ölhe­tett kezekkel, hogy a strain-viperák elpusz­títsanak. Van elég elmegyógyintézetünk és börtönünk a tévelygők számára. Nyissuk ki a kapukat számukra. CURENTUL: Azt mondják s mind hango­sabban ismétlik, hogy az intellektuelek kép­viselik nálunk az arisztokráciát, ők irányít­ják a tömegeket és politikát. A háború utáni polgári osztály nagyra tartja magát és meg­kívánja az intellektuel elnevezést, bár nem méltó erre minden alkalommal. Legtöbbször ugyanis a jóléttel és vagyonba] húsz ássál van elfoglalva. Az emeletes házak polgári osz­tálya az intellektuel osztály kicsúfolása. Eladta magát a politikának, üzleteknek és egoizmusnak. A jelenlegi politikai rendszer nem oldja meg az intellektuel-problémát. Telve van bűnnel születésétől fogva. A hő­siességet kalandnak tartja. Mi lenne a célja ma Romániában az intellektuel munkának? Ezt a kérdést sehol igy el nem hanyagolják. ; esi esni! vei leg®lcsől>baii'J az Ellenzék zenemii- osztályában CLUJ, Piaţa Unirii, veheti A köszönő levele * tö egi» GASíliO ». világhírű amerikai gyógyszer kitűnő hatását gyomor-, bél-, epe-, vese- és májmegbet.gcdescknél, valamint görcsök és álmatlanság eseteiben. (iASTHO D. kapható az ország minden gyógyszertárában és drogériájában, vagy postán megrendelhető 130 lij utánvét mellett Csás zár E. gyógyszertárában i ncimşti, t ; Jen Vic • ri- i ÓM. szám. Uj rendszer a kontíngentálásnál Ipari és kereskedelmi osztályt létesítettek a kontingentálási hivatalnál BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) I I>i\ Pop Valér ijniri its kereskedelemügyi miniszter módosította a konlingentiílasi | ivodszert és m behozatali késéseket intéző hi- I vatalt ipa-ri és kereskedelmi osztályra osz­totta. Az uj kéréseket a vállalatok vezetői az ipari, vagy a kereskedelmi osztályban kell beadják, vállalatok természete szerint. Az ipari behozatali osztály (Serviciu! do iiiijrort industrial) a következő :rlosztályokra c-azlik: A-szekció: textilipar. B szekció: bőr, szőrme és élelmezési ipar. C-szekció: gép és elektrotechnikai ipar. D-szekc.ió: flémÁpar. t-szekció: különféle. A kereskedelmi behozatali osztály négy osztályból áll: F-szekció: textil, bőr és szőr­me. G-szekció: élelmezés és chema. H-szek- rió: fém és elektrotechnika. I-szekció: kü­lönfélék. Az importőrök, vállalatok természete sze­rint és neon vámtételek szerint adják lw ké­résüket. megemlítve egy föcikket vámtétel faunájában és a többieket is. melyek szá­mukra kevésbé fontosak. Abban a szekció ban, hol a füvánitéleliiket regisztrálják, ik­tatják többi kérésüket is. Az iktatóinvata’ok tisztviselői mánden fel­világosítást megadnak a hozzájuk fordulók­nak. Azok az imporlörök, akik a kcreskedel- rrű és iparkamarai igazolásukat letették már egyizlxm, nem k<‘l 1 újabb igazolási benyújt­sanak a negyedik évnegyedre. Az inxportk’é réseket az egész évnegyed tartama alatt be­adhatják. A kérések hányada felett a szék­elik határoznak. A legfőbb kontingentálási hizollság heten­ként egyszer ül össze, azonban egy végre­in jtóbizoltsúg, melynek Th. FicsLnescu, Emil ] Lobontiu és P. Garliovieeanu a tagjai, min- î den ode ii 1 és 1 tart, hogy a folyóügyek felett I határozzon. hiHWll Kecsheméihy István professzor ünnepélyes búcsúztatása a református teológia évnyitó ünnepélyén Javult a nagynevű professzor egészségi állapota CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Bár idejét múlta, hogy költők müveiből vegyünk hasou'aéot, e sorok írásánál mégis Sully Frucihonmve egyik verse jut eszünkbe. ..Az üres srzék“ — mely a családi házban árván marodttal társalog az elkölt űzött kedvesre >1 < 1 és ijesztően, dermedten rábámul: Itt ült’ Országrészünk református híveire is :gv I meredt rá másfél év óha az a teológiai I katedra, mely Kecskemétül y István professzor I betegségével maradt árván s amely tegnap délelőtt a kiváló professzor nyugdi jnztulásá- val ünnepélyes keretek között cserélt gazdát a református teológia év megnyitó ünnepe­lvén. Kecskemétüly István azonban itt ma- : ra-dt közöttünk, ha betegen küzd is a test györbges egeivel, de a katedrától melyet 42 évig tartott s világhíressé tett. most örökre megvált. A tegnapi ünnepélyen ha nem is személye­sen, de lélekben, gondolatban búcsúztak el a tanítványok és hívők nagy szellemétől és feltört bennük az a kérdés: mi van Kccske- m-éthy Istvánnal, miként él a professzor, or­szágrészünk szellemi életének egyik legna­gyobb értéke. Jézus embere volt, aki a hiú szavakért is megneheztelt. A vezetőről, egyházi tudósról, a közéleti! nagy férfiúról, a Károlyi Gáspár nyomdokait követő b’bliaforditóról, a nyelv­tudósról, vallásos szépirodalom művelőjéről, a lelkészi szövetség elnökéről, a „Kiáltó szó“ és „Kis Tükör“ szerkesztőjéről, az Ardeal-i j réppárt elnökéről — a hetvenéves Kecske- I mélhy István jubileuma alkalmából hiisége- j sen beszámoltak. Otthon J Amint bekopogtatok Kecskéméüly István j clthonáha, Máthé Erzsiké, a professzor, fo- J gadott leánya tudtomra adja, hogy a nagy I beieggel még nem lehet beszélni! j És ezt a szót oly bizakodással és remény- I nyel mondja, hogy érzem: a hit birodalmába ( érkeztem a csöndes vasárnap délután. A teológia folyosójáról a megindult élet I hallszik l:>e s az esti szürkületben asztalihoz i ülünk, hogy a szavakban mint bélésben raa- i gurukhoz szorítsuk országrészünk egyházá- j nak híveivel együtt a 42 éves katedrájától í távozó professzort. I Ezek a szavak a külső tények mögött J Kecskeméthy Istvánban Isten egyszerű szol- j igáját, a Jézus emberét szólaltatják meg és I képet adnak a nagy beteg régi és mostani életéről. — Az orvosok lemondtak róla azt mond­ták, hogy soha nem fog lábra állni és higy- je el: — már jár. Meglátja, eljön az idő s újra felveszi a munkát. A legbelső szobában ül a karosszékben ö nagybeteg professzor. Másfél éve viaskodik. Három-négy hónapja már megérti a szava­kat és az újságot is fel kell olvasni kíván­ságára. Halkan kérdezem Máthé Erzsikétől: — Tudja a professzor ur, hogy ma adták át katedráját? — Nem, ezt nem közöltem vele. nyugdí­jaztatását is csak lassan, hosszú időn ke­resztül adtam tudtára. Nem tudom, mi lesz, mikor majd ki kell költözni ebből a lakás­ból. Ez a ház, ezek a szobák! Nem fog tudni megválni tőlük. Egy pillanatra elakad a beszélgetés, a régi falióra ingája ketyegve leng jobbra-balra ... Múlnak a percek, rövidebb lesz a jövő és mind több és több a mult. Mi ix^dig vissza­térünk igy a fiatal 30 éves paphoz, akit or­szágrészünk teológiájára a keleti nyelvek tanszékére hivott meg 1894-ben S:ás: Domokos ref. püspök. — Szász. Domokos mondta — folytatja Máthé Erzsiké — a teológia megnyitásaikor: — Én felépítettem a teológiát Kenesseynek és Kecskeméthynek. ők pedig töltsék meg lé­lekkel. A műit A püspök ismerte Kecskeméthy lelkületét As megérezte, hogy amit Ö akar: a raciona­lista teológiák helyébe Jézus teológiájának megteremtését — ez a jövőbeni helyes ut. Ivs Kecskeméthy Istvánnak húsz kemény évébe került, amit az akkori hivatalos egy­házi felfogás nem tartott fontosnak: a refor­mátus egyházi életben megindított belmjssziós és szereteti munka csirájának elhintése. Ez a húsz év a világháború kitöréséig vezet, amikor ennek következményekép o kétségbe esett lelkek százszoroson megértették és keresték a szeretet-munka erejét. Jézus teológiáját. Kecskeméthy fáradságos munkáját nagyban elősegítette a világháború nyomán támadt sok szenvedés. Ettől az időtől kezdve élete munkálkodásának másik 22 éve csak ered­ményt hozott és valóban megtöltötte lélekkel a teológiát, egyházát. Országrészünk evangé- l-zálása tehát Kecskeméthy nevéhez fűződik. Ezt a munkát csak olyan ember végez­hette el, kinek mindegy volt a rang, cim, palást, szűr s aki nem szerette a vezető szerepet, gyűlé­seket, minden emberben egyedül ö lelket ke­reste és személyes kacsolatban egyenként ve­zette Istenhez ezeket. „Világosság“ .. . I Kiáltás hallszik a professzor szobája felől, a szavakat még nem lehet tisztán kivenni, nevelőlánya besiet hozzá s mikor visszatér, j önként felel kérdő tekintetemre, i — Elfelejtettem felgyújtani a villanyt szo- I bájában, úgy Iá Iszik felébredt szendergéséből j és világosságot kért. í — A világosságon — sóhajtott maga elé ! a nagy beteg, aki alig tud mozdulni, a szé- I ken ül és ha besötétedik körülötte, mene- ' leülni akar, keresi a fényt... A világosságot i amit egész élclélx-n Le /cselt «7, evan géb umbau, a tudományban, lutóG-n. Kelgyulnak a csillárok s uj lendületet vesz a Ix-xzéd. Mái- Ims/.éves korái »an hat nyelven beszélt. Kcnessey volt tanára mondta lkud.ijx*s*m hogy előadásokon csak az ő arcát nézi s ha Kecském (hy helyesel, Hídja, hogy jól ad elő. Nem csoda, ho olyan röviddel azután kol­légák let lek az itteni teológián. I^égi emlékek Ugyancsak Kénes vy tanárával történt, hogy a teológusok valami oklzól tünk 1<> ma­gatartást akartaik, tanúsítani s Kecskeméthy Isi várit vették elő —'mondja meg, ki az „ér­telmi szerző“. A fiatal teológus nem volt hajlandó elárulni társait, inkább annak a veszélynek tette ki magát, hogy az egész osztállyal együtt kicsapják az intézetből. A diákilagédia elsimult, <!<• Kecskeméthy egész e'etélxm jól ismert humorával sokszor emle- gette, hogy bizony ő m g „kicsapott diák“ i- volt. Egy alkalommal a képvíselőházbon azért interpell !t., miért tukmálják minden közép­iskolai hallgatóra a latin nyelvet? Ekkor s;.emére vetették, hogy bizonyára maga Is gyengén ál! a latin nyelvvel. Ha akarják, megismétlem latinul be- szédeinet! Ugv lveszékte ezt a nyelvet, akárcsal; a magyart, héberül szintén kitü­nően tudott és Palesztinában jártakor maguk a zsidók csodá’koztak, hogy joblxan Ízes z éli nyelvüket, mint ők magáik. Általánosan elismert nyelv tehetség volt: — ismerte az angol, német, francia s a román nyelvet 60 éves koriban tanulta meg. Prédikációk Ezután Kecskeméthy prédikációiról beszé­lünk. — Kecskeméthy Jézussal élt, Jézus lát­szott minden cselekedetén. Jézust nemcsak prédikálta, hanem élte is. Minden beszéde a megbocsátás és bűnök ostorozúsáró! szólt. Ennek is magyarázata van. Az életben ért támadások, a körülötte folyó háborúskodá­sok és az ő fájdalma, hogy: az emberek tá­vol á'Ianak egymástól — ezek választottak kj belőle bibliai textust. Szóba kerülnek a vasárnapi iskolák, me­lyeket itt tartottak feleségével egvütt. — Szász Domokos is ott ült abban a ka­rosszékben — mutatja Máthé Erzs’ke. Majd a Manastur-i istentiszte’etek. amikor még nem volt templom és Kecskeméthy egy magánházban hirdette az igét. A bibliafordításról beszélünk, egy skót tár­saság k’ rte fel. Teljes bibliaford’táshoz fo­gott. melybe egész egyéniségét belevitte. — Pál apostol Réma.belickhez irt részéig jutott. Éppen január 19 volt mult évben. Aztán kiesett a toll kezéből . . . Ahogy ezeket a megható szavakat mondja, n vom ha n hoz z á tes z i: — Ismétlem, még dolgozni fog! Ismeri a labdából azt a mondást, hogy ha mustámyi hitetek van, egész hegyeket mozgattok meg! (i. z.. A BÉLBEN KELETKEZŐ MÉRGEK ÁLTAL OKOZOTT ROSSZULLÉTNÉL e^-kéc pohár Ltrrmés-zetes FERENC JÓZSEF keserüvjz. gyors c-s o rmos bé'kiür: ő hatásánál fogva, ei legjobb szolgálatot teczi. Orvosok ajánlják. Érezteti hatását a frank devalorizáeiója. Tg.-Mures-ről jelentik: A francia frank de- valorizációja bizonytalanságot idézett elő a Munes-megyei terménypiacon is. Ennek ha­tása alatt a búzapiac pang és minden for­galom szünetel. A gazdák a bizonytalanság hatása alatt tartózkodnak a búzaeladástól. Árpa a A kevés kínálat és kevés kereslet miatt az árak tartottak. Ár 260—270 lej má­zsánként minőség szerint. Zab: Gyönge ke­reslet. A feladóállomásokon 2.50 lej. Tengeri: ó-áru hiányzik a piacon, uj áru még kevés jelentkezett. Az uj tengeri szedése már me- gveszerte folyamatban van jó kilátások mel­lett. LTj őrlésképes tengeri mázsánként 240— 250 lej. Marhaárak tartottak. Exportcélokra élősúlyban kilónként 15—16 lejért történtek eladások. Sertés: kevés üzlet, kilónként 24— 25 lej. Gyakorló orvosok és orvostanhal'gatók né! külözhetetlen ke- zikönyve, olcsó árleszállításban ! Dr. Forbát Sándor: MODERN THERÁPIA ZSEBKŐMYVE1 (Recipe-könyv) 770 oldal, az eddigi 600 lej helyett, most rö­vid ideig 265 Kaphatóaz ellen­zék könyvosztá- Ivában, P. Unirii. Vidékre utánvéttel Lei. is azonnal szállítjuk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom