Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-01 / 227. szám

Mult és »den V »'iiiic'.vk túlnyomó része csak ;» saját o f'm \ e\ s/ükobl» érdekköre s/em­ii * \ ge;; k( < n tiil ilt'li meg n eseményeket I vilAg folyását. Bst többek ko oU ékesen bizonyítja ;>/ «i lépton-nyianon hallható felsohujtas: ,,milyen muskep volt «>/ a régi jó világban!“ \/ ilyen, csak a saját magunk, vagy s/.ü- kehl* környezetünk erdőkéivel való törődés nők és «/ általános end »éri s/olitlarilás hiá­nyának köszönhetjük igy. hogy jó idők so haséin voltak, épp úgy. ahogy ma sínese nők. Ténv azonban, hogy minden időknek meg­voltak, úgy ahogy a másoknak is megvan­nak u maguk kegyeltjei, vámszedöi. Ks amint a mult idők vámszedői visszasiratják azo­kat. ugv a jelenlegi tejfölösek is vissza tog- j k siratni a mai időket. Az emberiség története, kezdve az ősidők­kel és folytatva máig. rövidebi) -vagy idő­szakra hosszabb es egyes kisebb, vagy na­gyobi* területekre korlátozott, az átlagosnál nyugodtál*!* és biztonságosabb napoktól el­tekintve. az egymást marcangolások hosszú láncolataiból áll. Azt hiszem, hogy egy csep­pet sean irigyelhetjük a b.arlang(*khan lakó, vagy a fákon alvó. gyökerekkel vagy bo­gyókkal táplálkozó és napjait az állatoktól és embertársaitól állandó rettegésben töltő ősember életét. Épp úgy nincs mit visszasiratni az ó ko­ron. a maga rendszeres háborúival, rabszol­ga rendszer, vei és gálya rabságával. Avagy visszakrvánandó volna a középkor valláshá­borúival és üldözéseivel, rablólovagja iival, jobbágyrendszerével, népvándorlásaival és népek eltűnéseivel? Itt az újkor tőketerme- j lesi és bérrendszerével, elnyomásaival, pia­cok és gyarmatok utáni hajszolásaival, nép­hadseregeivel és világháborújával. A világháború előtt volt egy rövidke idő­szak, amikor a földgömb jókora részén egy viszonylagos nyugalom uralkodott. Amikor az emberi élet. valamint a megélhetési le­hetőségek is biztosabb vizeken eveztek. De az sean tagadható le, hogy szegénység, nél­külözés, úgy gazdasági, valamint hódítási vág>T, a népeknek és a népeken belül az egyesieknek egymás elleni áskálódása hol nyíltan, hol meg szordinóban és a háborúra való készülődés egyáltalán nem volt idegen még ettől a békésnek mond­ható időszaktól sem. Sőt. egy jó csomó gyű­lölet és elégedetlenség gyűjtő kora volt. mely végül is egy 'világháborúban robbant ki. Vagyis olyan időszak volt ez is, amely nem a szeretetnek, a békének és mindezek alap­jául a szociális igazságnak az ágyát vetette meg, hanem szelet vetett, hogy vihart arat­hasson. Kór tehát a múlton rágódni, kár azt visz- szasiratni. Nincs miért. Nem az összeraberi- ség érdekeit szolgálta, csak egyesekét, vagy egy-egv vékonyka rétegét. Hiszen oly kevés világosságot és oly sok sötétséget takar. Ke­vés volt benne az öröm és tengernyi a szen­vedés. Ne sóhajtozzuk vissza se a barlang­/4 le^es regénye. Fűzve is kapható 53 lejért az Ellenzék könyvosztá­lyában Cluj, Pleda Unirii 9. szám. II LLBNZfí K einMei'vuil-.is/utol, iibünera Iií/cm I.cI, ,* deU'M'ket, .1 ju plini.«- noctis okai rs a kul túra mi ,’\ áldásainak «-g\ k«s s/iik téri«- cl s/tgelellségél. I Iholvcll annál inkább kellene a :«-!«*niiel fng'alko/ni. A/z»l a jelennel, mely ilyvláls k a/ a tűnik lé-, lölvén vénél fogva, a <-ml»enseg lorlt-nel tuoiirk a legkönyöi'lelc■ nchh is embertelenebb jelenségeit kellette é'eli'e Mgv kis különbség azonban a múlt hasonló idosziiikui és a inai közölt mégis csak van. Noun a kegyetlenség és a legva­dabb emdreri ösztönök tobzódás«* tekinleté- Ihmi. Non*. Mbben a mai idők fölülmúlják a nuill leghiIn anyaid» napijait is. A különbség az, hogy akkor a .szenvedélyeknek a maguk meztelenség!:1km* való megnyilvánulásét, a végzetnek, isten verésének bitiek. Igaz, ma is sokan, nagyon sokan vannak, akik az is­isül ilyen akaratmegnyilváiiulásálmn hisz­nek. Aztán oil vannak az érdekeltek, az ön tu­datos érdekeltek, a haszonélvezők, akik ezt a hitet minden rendelkezésükre álló eszköz­zé] és mennyi nem áll! — igyekeznek terpeszteni és fenntartom. Minden gonoszsá­gukul isten nevével takarják. Ezzel szemben már nagy azok tálaira is es ez a labor folyton növekszik akik már nem hajlan­dók többé dajkanies. klán* hinni. Akik látják a valóságul és követelik annak a valóságnak megválto/lilla ,ál. I táborra tiárul a feladat, hogy felnyissa valamennyi einlxi szemét. E I/iImh köt«-l«-s ség** reáimilalni arra, hogy az «iiilwri nem boldogulásának *i/ önzés az egyetlen akudá- lyo é-s Így ne engedje a vitái más ten«* vin­ni. M tálamnak kell sorompóba állni azért, hogy h-sséik a tudomány minden ágál fel­használni arra, hogy végül is un-gteremMiHő legyen egy olyan gazdasági rendszer, amely liizlosilja minden einliernek az emberi meg élhet«'*« jogát. Azt muu U*hel már lehazudni, hogy nincs. Mindenki Imi ja, hogy igenis van. Egyedül az önzés a/ oka, hogy a van elle­nére, mégis a nyomor az ur a földön. M"r i|M*dig adva vannak az eszközök az önzés derékibatörésre is Ekkor nem fog kelleni folyton azt a tudatosan félrevezetésre hasz­nált s/lereotip megjegyzést hallom, hogy az eh'*giHel!e.ns égek nők és az olyan tragikus ki­robbanásoknak is, mint milyen :* spanyol is, nem a nyomor és a vele járó szenvedés az okit, hanem ** bolsevizimis.. \ bolsevizmus nem ok, csak okozat. Tes­sék megszüntetni, az okot és akkor megszű­nik az okozat is. A kuruzslások kora elmúlt. Tehái munkára föl, amiig nem késő. PihdI Victor. laka ■ „ se a 111| v Ionos háborúkat azaz Cancicov pénzügyminiszter nyilatkozata a frank léé BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósító­jától.) Mircea Cancicov pénzügyminisz­ter a Rucuresti-i sajtónak, nyilatkozatot adott a francia frank leértékelésével kapcsolatban. A miniszter a következő nyilatkozatot tette: — Világosan és kategorikusan kijelen­tem, hogv az angol—francia—amerikai pénzügyi egyezménynek nincs és nem is lehet befolyása a lejre, amelynek árfolyama úgy belföldi, mint külföldi tékeíésérői használatra rgen szerencsésen van meg­állapítva és amelyet a költségvetés egyensúlyozásával és aktiv kereskedelmi mérlegünkkel továbbra is igen erősen fogunk tartani. Külkereskedelmünknek újabb ki- terjeszkedésre van lehetősége, — fejezte be nyilatkozatát a miniszter, — mert erre módot ad a gazdasági béke, amelyet a francia—angol- amerikai1 pénzügyi egyezménnyel bejelentettek. tepsi ms $ a levegőben Mérne! léggőmhiersenyzők beszámolása BERLIN, szeptember. Sok hányattatás után most érkeztek haza a Deutschland nevű léghajó utasai: Götze Károly és Lohmann Werner. A Gordon-Bennett-dijért folyó nagy versenyben vettek részt szabad léggömbjük­kel és még végleg nem állapították meg, hogy a második vagy harmadik helyezést nverték-e el? Kalandos légi és földi utjukról a következőkben számoltak be: — A Deutschland léggömb augusztus 30-án, vasárnap délután 6 órakor szállt fel Varsóban. Északkelet felé sodorta a szél. Hamarosan eltűntünk az érdeklődök szemei elöl, mert az eget sűrű felhők borították. Minden magasságban csak felhőket láttunk és a felhőbörtönből egész utunk alatt alig tudtunk kiszabadulni. Másnap is sürü felle­gekben haladtunk tovább. Tájékozódni nem lehetett, de azt tudtuk, hogy régen túl va­gyunk az orosz-lengyel határon. Zaj is rit­kán hatolt fel hozzák, tehát lakatlan vidék fölött jártunk. Délután eleredt a végnélküli eső. Légörvények dobáltak bennünket fel és alá. A fagypont alatt, 3000 méternél mé­lyebben. mindenünk átázott, ha magasabb­ra kerültünk, a léggömb és a holmik csupa jég volt. A leszállásig mindvégig igy lebegtünk olva­dás és fagyás között. A következő reggel már két órakor pitymallott. Leejtettük a lég­gömböt, hogy tájékozódni tudjunk. Csak 300 méter magasságban nyílt meg a kilátás. Viz fölött jártunk. Teher] edob ássál jutottunk ismét a magasba. Három óra 15 perckor megismételtük a kísérletet. Egy tó partja mentén vitt utunk. Az iránytű azt mutatta, hogy Varsó irányába sodródunk, meglehetős sebességgel. Elhatároztuk, hogy sürgősen le­szállónk, nehogy rontsunk az eredményen. Alkalmas helyet kerestünk, de csak sürü erdőt láttunk. A vontaiókötél megakadt a fák koronájá­ban. A fiatal fák meghajoltak, a korhad­tak ropogva dőltek el. A fák között tócsák villogtak. Végül a hálót elkapta egy fa és elakadtunk. A léggömböt a szél gyorsan széttépte. — Lemásztunk a fáról és megmentettük az élelmiszereket és a még használható tár­gyakat. A léggömbburokból sátrat építet­tünk. A táborhelyünkről felderítő útra in­dultunk és a fejszével rovásokat vágtunk a fatörzsekbe, hogy visszataláljunk a sátrunk­hoz. így telt el az első nap az őserdőben és csak annyiról bizonyosodtunk meg, hogy a hatalmas orosz mocsaras erdőségekbe vetőd tü nk. Vacsora közben vacogott a fogunk, mert olyan nedves volt minden, hogy tüzet rakni nem lehetett. Az eső egész éjjel dobolt sáto­runkon. — Másnap reggel elhatároztuk, hogy el­indulunk dél felé. Órákig tartó keserves me­netelés után elhagyott erdei kunyhóra buk­kantunk. Kíváncsian kopogtattunk az ajta­ján. Boldogok voltunk, amikor egy kutya ugatni kpzdett, majd kilépett egy férfi: egy erdőőr. Sehogyan sem fért a fejébe, hogy olyan emberek is vannak a világon, akik nem tudnak oroszul. Egyébként nagyon sze- retetreméltóan viselkedett, betessékelt a kunyhójába, teát főzött és megvendégelt bennünket. Hosszas, hasztalan társalgási kí­sérletek után kicsomagolt egy takaróból egy nagy ébresztőórát és jelekkel megmagyaráz­ta, hogy két óra múlva visszatér. Amint el­távozott, bennünket elnyomott az álom. Mi­re felébredtünk, az erdőőr visszatért — há­rom asszonnyal. Nem tudjuk, hogy két óra alatt honnan hozta őket. Az ő segítségükkel sem tudtuk egymást megérteni. Amikor foly­tatni akartuk utunkat, vendéglátó gazdánk értésünkre adta, hogy továbbkalauzol. A cso­magjainkat és a saját holmiját is a három assz*onynak kellett cipelnie. A feneketlen utón sokhelyütt csak ledöntött fatörzsökön át lehetett előrejutni. Az asszonyok bámu­latos kitartással vitték a nehéz terhet, sok helyen térdig süppedve a sárba. Este 10 órára megérkeztünk Radvoici községbe és ott útbaigazítottak bennünket a helyi pa­rancsnokhoz. A kis falu 60 kilométernyire van a Fehér-tenger öblének déli csúcsától. Ott értesültünk arról, hogy leszállási he­lyünk a Kirov-vasuttól délire fekszik mint­egy 25 kilométer távolságban. A parancs­noknak megmutattuk útlevelünket és ő gon­doskodott róla, hogy továbbjussunk Mur- manszkba. Oda másnap délután érkeztünk meg. Egy angol tehergőzös szállított bennün­ket Trontheimba, majd Oslóba és onnan már egy német gőzösön tértünk vissza ka­landos utunkról Hamburgon át hazánkba. Három mázsa selymet loptak. Bucuresti- ből jelentik: Trosina Negheleanu és Elena Rotaru munkásnők összesen három mázsa selymet loptak a Bucuresti-i „Moldova“ szö­vőüzemből. A lopott árut a fővárosban és Budesti községben értékesítették. Az eljárás folyik. 1936 étté bor 1. Leszállítják ;i póstai tarifát a/, egymáskrtztl forgalomban a Balkán Szövetség államai HllCJJRESTJ. < A ? Ellenzék tudósító jótól.) Houtónlii, J'örö korszónj, (dirögor szón/ és Jugoszlávia között tórggulójsok Kezdődlek, hogy az eggmósközti fióistfll foryvtloinbtin redukálják a tarifát. A 1° rifaredukrló a táuinrtok dijára is ki joy terjedni. libben az ügyben véglegesen október 7-én határoznak az érdekelt ól- hunok /lóstoii/u: f/otóinak értekezletén. jţgî&piigy Mit hallgassunk meg? Péntek, október 2. BUCUREŞTI. 7.30: Reggeli adás, 13: Gr-rr.o- fonlemc/ck, 13.23: Sporthírek. 13.40: Gramofon lemezek. 14.15: Hűek, 14.30: GramofonJemczck, 15: 1 i rck, 19: A SbiceJnu-zrnckar niüsoranuk adáa, 20.20: Gramofon lemezek, 21: Jelöl vasás, 21.15: Puccini: Tosen, opera. BUDAPEST. 14.30: Cigányzene. *5.40: L;ák- fclón, 1X: „Törekvő“ dalkör. 18.50: Sport, 19: Hanglemezek, 19.45: Prthő Sándor dr. előadása, 2C. 15: Schubert: B-du-r szonáta. 21: Külügyi ne­gyedórái, 21.15: Hangverseny-zenekar. 22.40: Hírek, 23: Sugár Viktor orgonah-ngversenye, 23.45: Franci*nyevü c!őd.*s, 24.15: Cgányzene, 1.05: H-rek. BECS. 21.25: Szimfónikusok. — BEIA3RÂD. 18.50: Rádiózcnckar. — BERLIN. 21.45: Rádió­zenekar Parke heg.-dümü vésszel. — LEIPZIG. 19: Drezdai filharmonikusok. — MILÁNÓ. 21.40: Mo*chc G orgonaimüvész játék'. — PRÁGA. 21.15: Rádiózenekar. — RÓMA. 21.40: Lehár: Frasqmta, 3 felv. operett. _— VARSÓ. 21.05: Filharmonikusok. — ZÁGRÁB. 14: Beethoven: VII. szimfónia. Szombat, október 3. BUCUREŞTI. 7.30: Reggeli adás, 13: Gramo- fonlemezek. 13.25: Sporthírek, 13.40: Gr:mofon- lemezrk. 14.15: Hirek. 14.3c: Gr'mofonlemezek, 15: H rek, 19: Xatonazenc, 20: Felolvasás, 20.2c: Gramofon’cmezek, 21.05: Fe olvasás, 21.20: A Kis rádözenekar hangversenye. 22.45: A Kok- tánczenekar hangve Henyének közve itése. BUDAPEST. 13.05: Beszkirt-zenekar. 13.30: Hírek, 14.30: Zongora-hegedű. 15.40: Hírek, 17.15: Hars László meséi, 17.45: Pontos időjel­zés, 18: Séta az Iparcsarnokban, 18.40: Magyar nóták, 19.30: Laczkó Géza csevegése, 20: Szalon­zene. 21: Sakkfigura. Vígjáték. 23.1c: H:rek, 23.30: Hanglemezek. 24.20: Cigányzene, 1.05: Hirek. BLCS. 21.10: Egyveleg Kálmán Imre müveiből. — LONDON REGIONAL. 20.30: Schumann: Esz-dur zongoraötö'. 22.35: SzaJonötös. — MI­LÁNÓ. 21.40: Rabaud: Marruf, 3 felv. opera. — RÓMA. 21.40: Galvano: Chi va Iá, egyfel- vonisos. — TOULOUSE. 21.10: Tosca. — VARSÓ. 23.30: Rádiózenekar Benőni basszus­sal. — ZÁGRÁB. 18.15: Rád-ózenekar. Igen tisztelt Szerkesztő ur! Felhívjuk figyelmét arra, hogy súlyos hi­bák történnek a városban az úttestek öntö­zése körül. Az első baj az, hogy fontos ét nagyforgtílrau utcákon soha, vagy csak nagj ritkán öntöznek. Például a hosszú Str. Mo­ţilor száraz idő esetén tökéletesen poros, mert öntözőkocsit sohasem lehet látni erre Aztán ugyanez a helyzet a Str. Dragalinan, ahol hetek óta nem járt a tűzoltók öntöző- kocsija. Még egy panasz: az öntözökocsikor. a személyzet néha egyenesen sportot űz ab­ból, hogv a gyanútlan járókelőket lelocsol­ja. Arra kérjük, közölje lapjával a város öntözésével kapcsolatos panaszunkat, rémé lem. hogy a bajok orvoslása nem fog késni Kiváló tisztelettel: Több előfizető  gyermekét i&azán szerda szülők cS átmulató kimyve* Dénes-Schächter: A ma gyermeke (A gyér- Lói mek fejlSdése, testi-lelki gondozása és betegségei az njszrllött-kortő! a serdü­lés koráig) kötve L9i 204, fűzve — lí> Székely Béla: A te gyereked — _ — 5) Székely Béla: A gyermekévek sexualitása kötve 112, fűzve — — — — — 35 Stekel: Üzenet az anyáknak L (Kisgyerek­kor, csecsemőkortól kétéves korig) — 3 5 Stekel: Üzenet az anyáknak U. (óvodás­kor és az első iskolás évek) — — 11) Stekel: Üzenet as anyáknak III. (Serdülő­kor és az érettség kora) — — — 123 Földes: A fiatal anya — — — — — 83 Wallenstein: Hogyan éljen a mai if jóság 35 Kaphatók az Ellenzék könyvosztályába.i Cinj, Piaţa Unirii. — Vidékre utánvéttel ii azonnal szállítjuk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom