Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)
1936-10-25 / 248. szám
1936 október 25. ELLENZÉK 9 FA ÁL JCB VASÁRNAPI RIPORTJA Toroson -iiMiiíóban... Uj utakat keres a megfiatalítás tudománya? — A hetvenesztendös Voronoft válaszúira érkezett — Aíegfiatalitási kísérletek és a tudományos világ — Mi ér többet: a magaslati kiima oxigénhiánya, avagy a pávián mirigye? Maga« Tátra, 1936 október végén. (COPYRIGHT by JÓb Paál. Utánnyomás 'tilos.) Magas szikár ember — útlevelének tanúsága szerint elmúlt már hetven esztendős — szállt meg vagy két héttel ezelőtt az egyik tátrai gyógyszállóban. Bejelentői alpját ta rendes szokástól eltérően nem a portásnak, hanem a szálló tulajdonosának, Holczmann főorvosnak adta át és a főorvoson kívül a szállóban senki sem tudta, hogy az idegen Voronoff professzorral, a megfiatalítás tudományának apostolával azonos. Egy hétig tartózkodott a Magas Tátrában, a szobájában étkezett, senkivel' se jött össze, kerülte az embereket, délig nem hagyta el a szobáját és esténkint korán tért nyugovóra. A személyzet ,,professzor ur‘c-nuk szolitotta, levelet nem kapott és mindössze két interur- bán beszélgetést folytatott Beccsel. A szobalány nem tudott mást elmesélni róla, csak annyit, hogy éjjeli szekrényén állandóan négy-öt sárgafedelii detektiv-regény volt és egy csomó megfejtett keresztrejtvény... Az Íróasztalán ellenben rengeteg tudományos munka és délelőttönkint Voronoff professzor szorgalmasan irt. Hogy mit? Erről nem igen tudott felvilágosítást adni senki a szállodában. Délutánonkint a tátrai telepeket járta. De sehol se kereste az orvosokat, a páciensek iránt se érdeklődött, ellenben meg-megszólit- gatta a Tátra matuzsálemeit, azokat az öreg embereket, akik életük alkonyán kerültek fel ide és akik itt hosszabbították meg — Voronoff-operáció nélkül! — az életüket. Voronoff és az újságírók Nemrég Pesten járt, majd szigorú inkognitóban Prágában töltött el néhány napot. Irtózott az újságíróktól és ha kénytelen volt velük szóba állami, a megfiatalításí eljárásáról akkor se beszélt. Amikor megérkezett a Tátrába, ki is jelentette: abban ia pillanatban, amikor felfedik az inkognitójáj és amikor ujságiró érdeklődik utána: csomagol és utazik. A sajtóval szemben határtalan az ellenszenve, holott — kísérletei kezdetén a sajtó tette világhírűvé a nevét és a sajtó reklámjának köszönheti jelentős vagyonát is. Ez az ellenszenv érthető is. Azok a tudósok, lakik kilométerköveket raktak le a tudomány onszágutján, — ha rezelváltan is —-, de mindig nyilatkoztak a közönség számára. Röntgenről tudjuk, hogy szívesen adott intervjut, az inzulin feltalálói: Best és Banting torontói biochemikusok éppen úgy hozzáférhetők voltak a sajtó munkásai szamara, mint Ehrlich professzor, a Salvarsan feltalálója, vagy Einstein profesz- szor. Ezzel szemben igaz viszont, hogy az X-sugár, az insulin, a Salvarsan ás a relitri- vitás elmélete megdönthetetlen kincsei a tudománynak, amivel szemben Voronoff módszeréről ez nem mondható el. Azóta, Hogy a fnanicia Riviérán az orosz tudós majomfarmját felállította, közel másfél1 évtized telt el és ezalatt a másfél évtized alatt a tudománynak nem állott módjában meggyőződni arról, hogy — Voronoff eljárása rövid ideig tartó és gyorsan múló felfrissülést jelent-e, avagy tényleg ifjúsággal ajándékozza-e meg azt, aki a természet örök törvényei szerint elérkezett az öregség birodalmába. Voronoff sikeréről nem számoltak be a komoly orvosi lapok és a tudományos körök általában szkeptikusak vele szemben. Ez ugyan még nem jelent semmit, hiszen Pasteur-nek is sokáig kellett küzdenie a hitetlenséggel, Voronoff azonban meg sem kísérelte, hogy a tudományos világ szine előtt tegyen bizonyságot állításainak megdöni'hetedenségé- ről. A tudományos vélemény Voronoff kísérleteiről még ma is az, hogy: az ember szervezete száz és száz szerv harmonikus együttműködésén nyugszik és nem elegendő e szervek közül egyetlen egyet megfiatalítani, ha azt akarjuk, hegy minden szerv fokozottabb életműködést fejtsen ki. Száz Voronoff-nak kellene jönni, hogy teljes legyen a siker. Voronoff és a hegyek Matuzsálemei. Hizókurát tartott a Magas Tátrán Voronoff professzor, amikor érkezett ia mérleg 61.30 kilónak mutatta a súlyát, amikor elutazott 63 kiló 40 deka volt. Két kilót hízott. De nemcsak a hizókura izgatta — ifjú felesége nem volt ezúttal társaságában —, hanem az a probléma is, ame.y — izgatta egykoron már Archimedes kortársait. A Magas Tátra telistele van Matuzsálemekkel, öreg, nyolcvanon felül lévő emberekkel, akik itt valóban fiatalon élnek. Ennek a titkát a tudomány régen megfejtette már és úgy látszik, Voronoff most ezeket a tudományos megállapításokat kontrollálta, hogy ezek alapján bővítse ki, vagy reformálja megfiatalításí elinti étét. A sebész kése után a természethez alkar visszatérni és itt — talán több sikere lesz, mint páviánjaival. Azt mondja nekem Hefty Gy. Andor tanár, ia Kárpátegyesület főtitkára, a Magas Tátra egyik legalaposabb ismerője: — Tudok róla, hogy Voronoff ur egy hetet töltött itt és előttem is ismeretes a magaslati kiírna megfiatalító hatása. Ez nem uj messze (a harmadik falu), de egy erdőn kel- ílett átmenniök. Irtózatos vihar érte utói őket. A szél szemükbe vágta a havat, a fák recsegtek. Mintha minden összeesküdött volna ellenük. Nem tudtak csak a szomszéd faluig jutni s ott szállást, tkértek. Úgy gondolták, hogy másnap folytatják az utat. De nem lehetett. A három beteg fogoly nagyon rosszul lleüt. Bent a „belső házban“ vetettek nekik ágyat és Frenci ott ápolta őiket, mintha testvérei lettek volna. Közben hazagondolt. Merengéséből egy hang riasztotta fel...: ,,Nézd... Nézd,,, ott vannak...!“ Frenci felugrott s az ágy felé ment, ahol Stepan akart az ágyból kiugrasd Lázálmából riadt fel, faluját; látta maga előtt. Ki akart ugrani az ágyból és rohanni... rohanni az álomkép után, de Frenci nem engedte. Iszonyú napja volt. Egyik itt látta a rémeket, me.yek nem engedik hazamenni, a másik már otthon volt... s beszéltek összevissza, majd meg sírtak valamennyien. Frenci azt se tudta mit tegyen. Közben Jánossy bácsi észrevette a foglyai szökését s nagyon dühös volt. Az emberektől megtudta, hogy hot vannak s utánuk ment. Hazahozta őket. Szegény fiuk olyan rosszul voltak. Frenci olyan volt, mini a halál, mikor visszajött. Nem akart elmenni a többiek nélkül, 'kivált most, miikor már olyan rosszul voltak. Járt mint az őrült, egyiktől a másikig. A két napot, ami ezután következett, nem is tudom leimi. Csak any- nyit, hogy harmadnap este Frenci keservesen zokogott.. . * Délután volt. A hó csendesen szitált s harangok busán, igazán nagyon busán ke lak. Az utcán az emberek mind egy irán ba mentek. Hívta őket a harang búgó hangja. hívta a szeretet. Nem tudom mi vo.t velük, még soha ennyien nem voltak iaz iskola udvarán. Középen egymás mellett három koporsó, melyeknek nem látszott a sok virágtól ,a 'színe. Mellettük ott állott Frenci. Arca ha. vány volt, mint a viasz. Keze reszketett, ajka vonaglott, kék szeme fájdalommal nézett a semmiségbe. Nem sírt... mintha nem lennének már könnyei sena. Nagyon- nagyon elhagyatottnak látszott. Mindenütt néma csend. Mintha megérezték volna, hogy ilyen szomorú temetés nem volt és nem is igen lesz többé itten. Mesz- sze a szerető házhelytől, baráttól, kedvestől idegenben halt meg három fogoly, mert szeretett. Szerette a családját, szerette a népét és szerette a hazáját. Szerette, vágyott, ment utána... és... ime,„ elérkezett. Többé nem fáj nekik semmi... ott vannak... otthon... hazatértek... Nem tudom, mi történt ott, de mikor keresztapám beszélni kezdett, ő is sirt... mindenki sírt... csak Frenci nézett még mindig viasz arcából kiálló, bánatos szemeivel az ürességbe. Talán társait látta ott... Aztán énekeltek.., majd ia temetőbe vitték őket... s mikor mir mindenki ott hagyta a sirokat, Frenci rájuk borult, megcsókolta őket... * Sok idő telt el azóta. Frenci elment egyedül... Nem egyedül.., vele ment a mi szeretetünk is A faluból aztán mi is eljöttünk. Most nem rég ott voltam ismét. Kimentem n temetőbe. Nagyon elhanyagoltnak talál- t * *n de volt egy virágos rét is: a három fo- r i'y lengyel sírja. SCHERK Epi pillants3 Sitarii táblázatra SCHÉRK megmutatja, hogy kék, vagy szürke szemhez, szőke hajhoz, élénk arcszinhez Mysfikum Rachel t púder és egy kevés Orange arcfesték illik! Azorv ban ez csak egy példa, mert akár szőke, barna, vagy gesztenyeszin a haja a Scherk táblázat alapján kiválasztott — Mystikum púder arcfesték kiegészíti szépségét és arni még fontosabb; kiemeli egyéniségét • _ A Scherk táblázat fi»««!*! minden üzletben t ró ki van függesztve. ^-ÍÜi dolog. Hiszen már ,a régi görögök az Olim- pos oldalára küldték gimnasion-okba az öregjeiket, akik ott megfiatalodtak;. Tudományos alapon talán először Guhr Mihály doktor, a tátraszépLaki szanatórium világhírű megalapítója, a Kárpátegyesület elnöke, Európának egyik legnagyobb tudósa tanulmányozta a kérdést, ő volt az, aki ;az elméleten •túl a gyakorlatban is jelentős sikereket ért el. Elegendő, ha itt az öt évvel ezelőtt, 93 éves korában elhunyt gróf Semsey Andorra hivatkozom, aki 7? esztendős korában, elaggottá n és összetörve jött fel TátraszépLakra, ahol nemcsak fiaal lett lélekben és testben egyaránt, hanem visszanyerte látását is, amit aggság következtében fellép, szaruhártyameg- vákozás idézett elő nála. — Istenben boldogult Guhr Mihály tragikus halála után utóda, Kunsch Pál1 dr., tát- raszéplaki főorvos folytatja a kísérleteket, illetve a bevált metódust, azonban hivat- kozhatom itt egy köztudomású tényre is. A Tátra aljában elfekvő falvak — Nagyszalók, Gerlachfalva, Alsóerdőfalva, Forberg, Hunfalva, Kakaslomníc — öregjei, ha már odahaza erőtleneknek érzik magukat, feljönnek a Tátrába és itt — állást keresnek. Odahaza már képtelenek a munkára, itt megfiatalodnak. Voronoff-operáció nélkül. Tessék körülnézni: a tátrai telepek, — hogy sorba vegyük őket — Lomnic, Ujfüred, Ótátrafüred, Tátraszéplak, Csorbató — telistele vannak öreg londinerekkel, hotelszolgákkal, csupa olyan öreggel, akik öreg korukban jöttek fel ide és itt matuzsálemkort érnek el. Ebben kétségtelenül része van a magaslati kiimának, amely biztosabban fiatalít, mint bármilyen műtéti beavatkozás... Az oxigén hiánya — fiatalít... Szász Emil doktor, Ótátrafüred főorvosa — akinek különösen 2. magaslati kiima hatásáról szóló tudományos megállapításai orvosi körökben feltűnést keltettek —, igen érdekesen nyilatkozott előtem a kérdésről. Ezeke mondotta: — Magas Tátra levegője ritkább, mert nálunk kevés az oxigén. Az oxigén hiánya fokozottabb munkára -serkenti a szivet és a tüdőt. A szív és a tüdő fokozottabb munkája természetesen srkentőleg hat az emberi szervezet minden tagjára, mert hiszen azoknak is lépést kell tartani a szivvel és a tüdővel. A test nedvkeringése — amit tudományos nyelven turgentia-nak hívunk — élénkebb és olyan hatás áll be, amit leginkább egy triviális hasonlattal tudok szemlélt etővé tenni. Tegyünk egy aszalt szilvát vízbe: a ráncok kbámulnáik és a szilva fiatalabb, frisseb lesz. Az oxigénmentes levegőnek és ultraviolett sugarakban való gazdagságnak tudományosan meg állapitól - fiatalító hatása van. * Páviánjai és rivierai majom-farmja után a magas Tátrában keresi Voronoff a bölcsek kövét, amely visszaadja a fiatalságot. Titokban jött el ide és azok a hunfalvi, malompataki öreg szolgák, akikkel délutánonkint elbeszélgetett, nem is sejtették, hogy mindaz, amit Voronoffnak mondtak, másnap délelőtt a tudós noteszébe kerül. .. . Úgy látszik, hogy az eredménnyel meg is volt elégedve. Talán jobban, mint a majmaival... Mermelmes bíborkőpenybe tartoznak megjelenni a hölgyek az angol koronázáson LONDON. (Október hó.) Norfolk hercege, mint Anglia örökletes főmairsallja, a Bu-cking- hamjpialotával szemben nagy hatemeletes házat bérelt a főmarsalli hivatal céljaim, mely már teljes erővel dolgozik a koronázás előkészítésén. Miután a király kerülni akarja az államkincstár megterhelését a koronázással kapcsolatban, a főmarsalli hivatal összes tisztviselői munkájukat tiszteletbeli állásnak tekintik, beleértve természetesen a főmarsallt is, kinek „vezérkari főnöke“ Sir Gerald Wollaston, a király „főheroldja“ és Anglia első címertani szakértője. Az első feladat volt a meghívandók névsorának összeállitása. VIII. Edward a régi okiratok és hagyományok tanulmányozása után döntött. A többi között meghívják a Westminster -!kö z ép iskola negyven diákját, akik 1685-iki kiváltságuk alapján a belépő királyt ezzel a kiáltással üdvözlitk: Vivat! Vivat! Edwardus Rex! Ez a hagyomány II. Jakab koronázásához fűződik. A fömarsell személyesen köteles minden egyes meghívott előkelőség helyét kijelölni, ami nem lesz könnyű feladat, miután körülbelül 9200 személy megjelenésére számítanak, már pedig V. György koronáztatása alkalmával 1911-ben 7000 nézőre is csak nagy. nehezen lehetett a Westminster - f ő temp 1 crm - bon helyet szorítani. A szertartást a királyi ház tagjain kívül mindenesetre csaik a főpapok és püspökök láthatják jól, kik a főoltárral szemben ülnek. A meghívókat a címertani hmiffcal kaUgrafusad Írják és a meghívottak a templomba csak a főnxarsall pecsétjét viselő írásos igazolvánnyal léphetnek. A főmarsall egyszersmind rendeletet tett közzé a hivatalos lap utján, mely a király kívánsága szerint szabályozza a koronázáson viselendő ruházatot. Főrendek udvari díszruhát vagy egyenruhát, fölötte főnemesi rangúknak megfelelő palástot, fejükön főrendi (koronát tartoznak viselni. A főnemesi palást biboröársonytból készül, hermelin szegéllyel, a gallér sötét prém, nagyobbrészt coboly, díszíti, rajta a megfelelő számú sáv jelzi a főnemesi rangot. A főrangú hölgyek a rendelet szerint vállra vetve viselik a henmelínes biöorköpenyt, melyen a sávok száma szintén a rangot jelzi, a korona a férfiak koronájának mintáját követi, a palást uszályának hossza a ranghoz igazodik: bárónő 90 can., visooimtess 1 méter 12 és fél cm., grófnő 1 méter 35 cm., márkinő 1 méter 57 és fél cm., hercegnő 1 méter 80 cm. VIII. Edward király art a „forradalmi merészségű újítást“ fűzte a ruházati rendelethez, hogy a fönangu hölgyek a palást alatt az évszázadokon át előirt puritán egyszerűségű piros-fehér „koronázási egyenruha“ helyett, tetsriésszerinti szinü és .rajzu toilettet viselhetnek, azzal az egyetlen feltétellel, hogy a ruha megfelel jen a Buckingham-palotáhan az udvari fogadtatások alkalmával előirt szabályoknak. A király ezzel módot akar nyújtani az angol nőid Ivat - i par n ak, hogy kite gyen magáért
