Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-25 / 248. szám

1936 október 25. ELLENZÉK 9 FA ÁL JCB VASÁRNAPI RIPORTJA Toroson -iiMiiíóban... Uj utakat keres a megfiatalítás tudománya? — A hetvenesztendös Voronoft válaszúira érkezett — Aíegfiatalitási kísérletek és a tudományos világ — Mi ér többet: a magaslati kiima oxigénhiánya, avagy a pávián mirigye? Maga« Tátra, 1936 október végén. (COPYRIGHT by JÓb Paál. Után­nyomás 'tilos.) Magas szikár ember — útlevelének tanú­sága szerint elmúlt már hetven esztendős — szállt meg vagy két héttel ezelőtt az egyik tátrai gyógyszállóban. Bejelentői alpját ta ren­des szokástól eltérően nem a portásnak, ha­nem a szálló tulajdonosának, Holczmann főorvosnak adta át és a főorvoson kívül a szállóban senki sem tudta, hogy az idegen Voronoff professzorral, a megfiatalítás tudo­mányának apostolával azonos. Egy hétig tartózkodott a Magas Tátrában, a szobájá­ban étkezett, senkivel' se jött össze, kerülte az embereket, délig nem hagyta el a szobáját és esténkint korán tért nyugovóra. A sze­mélyzet ,,professzor ur‘c-nuk szolitotta, le­velet nem kapott és mindössze két interur- bán beszélgetést folytatott Beccsel. A szobalány nem tudott mást elmesélni róla, csak annyit, hogy éjjeli szekrényén ál­landóan négy-öt sárgafedelii detektiv-regény volt és egy csomó megfejtett keresztrejt­vény... Az Íróasztalán ellenben rengeteg tudomá­nyos munka és délelőttönkint Voronoff pro­fesszor szorgalmasan irt. Hogy mit? Erről nem igen tudott felvilágosítást adni senki a szállodában. Délutánonkint a tátrai telepeket járta. De sehol se kereste az orvosokat, a páciensek iránt se érdeklődött, ellenben meg-megszólit- gatta a Tátra matuzsálemeit, azokat az öreg embereket, akik életük alkonyán kerültek fel ide és akik itt hosszabbították meg — Voro­noff-operáció nélkül! — az életüket. Voronoff és az újságírók Nemrég Pesten járt, majd szigorú inkog­nitóban Prágában töltött el néhány napot. Irtózott az újságíróktól és ha kénytelen volt velük szóba állami, a megfiatalításí eljárásáról akkor se beszélt. Amikor megérkezett a Tát­rába, ki is jelentette: abban ia pillanatban, amikor felfedik az inkognitójáj és amikor ujságiró érdeklődik utána: csomagol és uta­zik. A sajtóval szemben határtalan az ellen­szenve, holott — kísérletei kezdetén a sajtó tette világhírűvé a nevét és a sajtó reklám­jának köszönheti jelentős vagyonát is. Ez az ellenszenv érthető is. Azok a tudósok, lakik kilométerköveket raktak le a tudomány onszágutján, — ha rezelváltan is —-, de mindig nyilatkoztak a közönség számára. Röntgenről tudjuk, hogy szívesen adott intervjut, az inzulin feltalálói: Best és Banting torontói biochemikusok ép­pen úgy hozzáférhetők voltak a sajtó mun­kásai szamara, mint Ehrlich professzor, a Salvarsan feltalálója, vagy Einstein profesz- szor. Ezzel szemben igaz viszont, hogy az X-sugár, az insulin, a Salvarsan ás a relitri- vitás elmélete megdönthetetlen kincsei a tu­dománynak, amivel szemben Voronoff mód­szeréről ez nem mondható el. Azóta, Hogy a fnanicia Riviérán az orosz tudós majom­farmját felállította, közel másfél1 évtized telt el és ezalatt a másfél évtized alatt a tudo­mánynak nem állott módjában meggyőződni arról, hogy — Voronoff eljárása rövid ideig tartó és gyorsan múló felfrissülést jelent-e, avagy tényleg ifjúsággal ajándékozza-e meg azt, aki a természet örök törvényei szerint elérkezett az öregség birodalmába. Voronoff sikeréről nem számoltak be a komoly orvosi lapok és a tudományos körök általában szkeptikusak vele szemben. Ez ugyan még nem jelent semmit, hiszen Pasteur-nek is sokáig kellett küzdenie a hitetlenséggel, Vo­ronoff azonban meg sem kísérelte, hogy a tudományos világ szine előtt tegyen bi­zonyságot állításainak megdöni'hetedenségé- ről. A tudományos vélemény Voronoff kísér­leteiről még ma is az, hogy: az ember szer­vezete száz és száz szerv harmonikus együtt­működésén nyugszik és nem elegendő e szer­vek közül egyetlen egyet megfiatalítani, ha azt akarjuk, hegy minden szerv fokozottabb életműködést fejtsen ki. Száz Voronoff-nak kellene jönni, hogy teljes legyen a siker. Voronoff és a hegyek Matu­zsálemei. Hizókurát tartott a Magas Tátrán Voro­noff professzor, amikor érkezett ia mérleg 61.30 kilónak mutatta a súlyát, amikor el­utazott 63 kiló 40 deka volt. Két kilót hí­zott. De nemcsak a hizókura izgatta — ifjú felesége nem volt ezúttal társaságában —, hanem az a probléma is, ame.y — izgatta egykoron már Archimedes kortársait. A Ma­gas Tátra telistele van Matuzsálemekkel, öreg, nyolcvanon felül lévő emberekkel, akik itt valóban fiatalon élnek. Ennek a tit­kát a tudomány régen megfejtette már és úgy látszik, Voronoff most ezeket a tudo­mányos megállapításokat kontrollálta, hogy ezek alapján bővítse ki, vagy reformálja megfiatalításí elinti étét. A sebész kése után a természethez alkar visszatérni és itt — ta­lán több sikere lesz, mint páviánjaival. Azt mondja nekem Hefty Gy. Andor ta­nár, ia Kárpátegyesület főtitkára, a Magas Tátra egyik legalaposabb ismerője: — Tudok róla, hogy Voronoff ur egy he­tet töltött itt és előttem is ismeretes a ma­gaslati kiírna megfiatalító hatása. Ez nem uj messze (a harmadik falu), de egy erdőn kel- ílett átmenniök. Irtózatos vihar érte utói őket. A szél szemükbe vágta a havat, a fák recsegtek. Mintha minden összeesküdött vol­na ellenük. Nem tudtak csak a szomszéd faluig jutni s ott szállást, tkértek. Úgy gon­dolták, hogy másnap folytatják az utat. De nem lehetett. A három beteg fogoly nagyon rosszul lleüt. Bent a „belső házban“ vetettek nekik ágyat és Frenci ott ápolta őiket, mint­ha testvérei lettek volna. Közben hazagon­dolt. Merengéséből egy hang riasztotta fel...: ,,Nézd... Nézd,,, ott vannak...!“ Frenci felugrott s az ágy felé ment, ahol Stepan akart az ágyból kiugrasd Lázálmá­ból riadt fel, faluját; látta maga előtt. Ki akart ugrani az ágyból és rohanni... rohanni az álomkép után, de Frenci nem engedte. Iszonyú napja volt. Egyik itt látta a réme­ket, me.yek nem engedik hazamenni, a má­sik már otthon volt... s beszéltek össze­vissza, majd meg sírtak valamennyien. Frenci azt se tudta mit tegyen. Közben Jánossy bácsi észrevette a fog­lyai szökését s nagyon dühös volt. Az embe­rektől megtudta, hogy hot vannak s utánuk ment. Hazahozta őket. Szegény fiuk olyan rosszul voltak. Frenci olyan volt, mini a halál, mikor visszajött. Nem akart elmenni a többiek nélkül, 'kivált most, miikor már olyan rosszul voltak. Járt mint az őrült, egyiktől a másikig. A két napot, ami ezután következett, nem is tudom leimi. Csak any- nyit, hogy harmadnap este Frenci keserve­sen zokogott.. . * Délután volt. A hó csendesen szitált s harangok busán, igazán nagyon busán ke lak. Az utcán az emberek mind egy irán ba mentek. Hívta őket a harang búgó hang­ja. hívta a szeretet. Nem tudom mi vo.t velük, még soha ennyien nem voltak iaz is­kola udvarán. Középen egymás mellett há­rom koporsó, melyeknek nem látszott a sok virágtól ,a 'színe. Mellettük ott állott Frenci. Arca ha. vány volt, mint a viasz. Keze resz­ketett, ajka vonaglott, kék szeme fájdalom­mal nézett a semmiségbe. Nem sírt... mintha nem lennének már könnyei sena. Nagyon- nagyon elhagyatottnak látszott. Mindenütt néma csend. Mintha megérez­ték volna, hogy ilyen szomorú temetés nem volt és nem is igen lesz többé itten. Mesz- sze a szerető házhelytől, baráttól, kedves­től idegenben halt meg három fogoly, mert szeretett. Szerette a családját, szerette a né­pét és szerette a hazáját. Szerette, vágyott, ment utána... és... ime,„ elérkezett. Többé nem fáj nekik semmi... ott vannak... ott­hon... hazatértek... Nem tudom, mi történt ott, de mikor keresztapám beszélni kezdett, ő is sirt... min­denki sírt... csak Frenci nézett még mindig viasz arcából kiálló, bánatos szemeivel az ürességbe. Talán társait látta ott... Aztán énekeltek.., majd ia temetőbe vitték őket... s mikor mir mindenki ott hagyta a sirokat, Frenci rájuk borult, megcsókolta őket... * Sok idő telt el azóta. Frenci elment egye­dül... Nem egyedül.., vele ment a mi sze­retetünk is A faluból aztán mi is eljöttünk. Most nem rég ott voltam ismét. Kimentem n temetőbe. Nagyon elhanyagoltnak talál- t * *n de volt egy virágos rét is: a három fo- r i'y lengyel sírja. SCHERK Epi pillants3 Sitarii táblázatra SCHÉRK megmutatja, hogy kék, vagy szürke szemhez, szőke hajhoz, élénk arcszinhez Mysfikum Rachel t púder és egy kevés Orange arcfesték illik! Azorv ban ez csak egy példa, mert akár szőke, barna, vagy gesztenyeszin a haja a Scherk táblázat alapján kiválasztott — Mystikum púder arcfesték kiegészíti szépségét és arni még fontosabb; kie­meli egyéniségét • _ A Scherk táblázat fi»««!*! minden üzletben t ró ki van függesztve. ^-ÍÜi dolog. Hiszen már ,a régi görögök az Olim- pos oldalára küldték gimnasion-okba az öreg­jeiket, akik ott megfiatalodtak;. Tudomá­nyos alapon talán először Guhr Mihály dok­tor, a tátraszépLaki szanatórium világhírű megalapítója, a Kárpátegyesület elnöke, Eu­rópának egyik legnagyobb tudósa tanulmá­nyozta a kérdést, ő volt az, aki ;az elméleten •túl a gyakorlatban is jelentős sikereket ért el. Elegendő, ha itt az öt évvel ezelőtt, 93 éves korában elhunyt gróf Semsey Andorra hivatkozom, aki 7? esztendős korában, elag­gottá n és összetörve jött fel TátraszépLakra, ahol nemcsak fiaal lett lélekben és testben egyaránt, hanem visszanyerte látását is, amit aggság következtében fellép, szaruhártyameg- vákozás idézett elő nála. — Istenben boldogult Guhr Mihály tra­gikus halála után utóda, Kunsch Pál1 dr., tát- raszéplaki főorvos folytatja a kísérleteket, illetve a bevált metódust, azonban hivat- kozhatom itt egy köztudomású tényre is. A Tátra aljában elfekvő falvak — Nagyszalók, Gerlachfalva, Alsóerdőfalva, Forberg, Hun­falva, Kakaslomníc — öregjei, ha már oda­haza erőtleneknek érzik magukat, feljönnek a Tátrába és itt — állást keresnek. Odahaza már képtelenek a munkára, itt megfiatalod­nak. Voronoff-operáció nélkül. Tessék kö­rülnézni: a tátrai telepek, — hogy sorba ve­gyük őket — Lomnic, Ujfüred, Ótátrafüred, Tátraszéplak, Csorbató — telistele vannak öreg londinerekkel, hotelszolgákkal, csupa olyan öreggel, akik öreg korukban jöttek fel ide és itt matuzsálemkort érnek el. Ebben kétségtelenül része van a magaslati kiimá­nak, amely biztosabban fiatalít, mint bár­milyen műtéti beavatkozás... Az oxigén hiánya — fiatalít... Szász Emil doktor, Ótátrafüred főorvosa — akinek különösen 2. magaslati kiima hatá­sáról szóló tudományos megállapításai or­vosi körökben feltűnést keltettek —, igen érdekesen nyilatkozott előtem a kérdésről. Ezeke mondotta: — Magas Tátra levegője ritkább, mert nálunk kevés az oxigén. Az oxigén hiánya fokozottabb munkára -serkenti a szivet és a tüdőt. A szív és a tüdő fokozottabb munká­ja természetesen srkentőleg hat az emberi szervezet minden tagjára, mert hiszen azok­nak is lépést kell tartani a szivvel és a tü­dővel. A test nedvkeringése — amit tudo­mányos nyelven turgentia-nak hívunk — élénkebb és olyan hatás áll be, amit legin­kább egy triviális hasonlattal tudok szem­lélt etővé tenni. Tegyünk egy aszalt szilvát vízbe: a ráncok kbámulnáik és a szilva fia­talabb, frisseb lesz. Az oxigénmentes leve­gőnek és ultraviolett sugarakban való gaz­dagságnak tudományosan meg állapitól - fia­talító hatása van. * Páviánjai és rivierai majom-farmja után a magas Tátrában keresi Voronoff a bölcsek kövét, amely visszaadja a fiatalságot. Titok­ban jött el ide és azok a hunfalvi, malom­pataki öreg szolgák, akikkel délutánonkint elbeszélgetett, nem is sejtették, hogy mind­az, amit Voronoffnak mondtak, másnap délelőtt a tudós noteszébe kerül. .. . Úgy látszik, hogy az eredménnyel meg is volt elégedve. Talán jobban, mint a majmaival... Mermelmes bíborkőpenybe tartoznak megjelenni a hölgyek az angol koronázáson LONDON. (Október hó.) Norfolk hercege, mint Anglia örökletes főmairsallja, a Bu-cking- hamjpialotával szemben nagy hatemeletes há­zat bérelt a főmarsalli hivatal céljaim, mely már teljes erővel dolgozik a koronázás elő­készítésén. Miután a király kerülni akarja az államkincstár megterhelését a koronázás­sal kapcsolatban, a főmarsalli hivatal összes tisztviselői munkájukat tiszteletbeli állásnak tekintik, beleértve természetesen a főmarsallt is, kinek „vezérkari főnöke“ Sir Gerald Wol­laston, a király „főheroldja“ és Anglia első címertani szakértője. Az első feladat volt a meghívandók névso­rának összeállitása. VIII. Edward a régi ok­iratok és hagyományok tanulmányozása után döntött. A többi között meghívják a West­minster -!kö z ép iskola negyven diákját, akik 1685-iki kiváltságuk alapján a belépő ki­rályt ezzel a kiáltással üdvözlitk: Vivat! Vi­vat! Edwardus Rex! Ez a hagyomány II. Ja­kab koronázásához fűződik. A fömarsell személyesen köteles minden egyes meghívott előkelőség helyét kijelölni, ami nem lesz könnyű feladat, miután körül­belül 9200 személy megjelenésére számíta­nak, már pedig V. György koronáztatása al­kalmával 1911-ben 7000 nézőre is csak nagy. nehezen lehetett a Westminster - f ő temp 1 crm - bon helyet szorítani. A szertartást a királyi ház tagjain kívül mindenesetre csaik a főpa­pok és püspökök láthatják jól, kik a főol­tárral szemben ülnek. A meghívókat a címer­tani hmiffcal kaUgrafusad Írják és a meghívot­tak a templomba csak a főnxarsall pecsétjét viselő írásos igazolvánnyal léphetnek. A főmarsall egyszersmind rendeletet tett közzé a hivatalos lap utján, mely a király kívánsága szerint szabályozza a koronázá­son viselendő ruházatot. Főrendek udvari díszruhát vagy egyenruhát, fölötte főnemesi rangúknak megfelelő palástot, fejükön főren­di (koronát tartoznak viselni. A főnemesi pa­lást biboröársonytból készül, hermelin sze­géllyel, a gallér sötét prém, nagyobbrészt co­boly, díszíti, rajta a megfelelő számú sáv jel­zi a főnemesi rangot. A főrangú hölgyek a rendelet szerint váll­ra vetve viselik a henmelínes biöorköpenyt, melyen a sávok száma szintén a rangot jelzi, a korona a férfiak koronájának mintáját kö­veti, a palást uszályának hossza a ranghoz igazodik: bárónő 90 can., visooimtess 1 méter 12 és fél cm., grófnő 1 méter 35 cm., már­kinő 1 méter 57 és fél cm., hercegnő 1 mé­ter 80 cm. VIII. Edward király art a „forradalmi me­részségű újítást“ fűzte a ruházati rendelet­hez, hogy a fönangu hölgyek a palást alatt az évszázadokon át előirt puritán egyszerű­ségű piros-fehér „koronázási egyenruha“ he­lyett, tetsriésszerinti szinü és .rajzu toilettet viselhetnek, azzal az egyetlen feltétellel, hogy a ruha megfelel jen a Buckingham-palotáhan az udvari fogadtatások alkalmával előirt sza­bályoknak. A király ezzel módot akar nyúj­tani az angol nőid Ivat - i par n ak, hogy kite gyen magáért

Next

/
Oldalképek
Tartalom