Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-24 / 247. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. *zám. — TeJefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80.

MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS

Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, event« 840 lej. — Magyarországra': negyedévre io, felevre 20, évente pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözetcel :öW>

LVII ÉVFOLYAM, 2 4 7. SZÁM.

SZOMBAT

1936 OKTÓBER 2 4.

Cáfolják Belgrádiból a Tatapeseu miniszterelnök látogatásával kapcsolatban elterjedt semlegesség! híreket.— Általános politikai bare

a semlegesség! gondolat körül

KroSla csehszlovák külügyminiszter a semlegesség ellen, Hodzsa miniszterelnök lama a semlegesség mellett

tervezett régi olasz négyhatalmi terv felújítását jelenti. Abesszínia olasz bekebelezésének Németország általi elismerésére a berlini megegyezésben nem került sor, aminek kétségíelenüi az angol érzékenység kímélése lehetett a célja.

Európa külpolitikájával áll kapcsolatban két belpolitikai esemény is: a francia radi- kálszociálista párt Biacitzbän tartott nagygyűlése és a belga „rexisták“ vasárnapra előkészített nagy brüsszeli felvonulásának terve. A francia radikálisok heves vita után, ugy látszik, a Blum-kormány támogatására határozzák el magukat, bár a vasárnapig tartó nagygyűlésen meglepetések sincsenek kizárva. A rexista felvonulást, mely Mussolini „Marcia su Romaijának mintájára van tervezve, a belga kormány betiltotta. Degrelle rexista vezér mégis meg akarja tartani. Ugyancsak vasárnapra a belga szocialisták is nagy összejövetelt terveznek Brüsszelben. A belga kormány erős karhatalmat vont össze a fővárosban, mégsincs kizárva, hogy az ellentétes szenvedélyek lobogása véres összeütközésekben robban ki.

A külpolitikai közvélemény érdeklődése még mindig a két látogatás, Ciano gróf berlini látogatása és Tătăreseu miniszterelnök belgrádi látogatása köré összpontosul. Mindkét látogatásról 111a már magyarázatok jelentek meg illetékes körökből is. Ami Tătăreseu miniszterelnök látogatását illeti, változatlanul fenntartják a magyarázatot, mely szerint a román kormány vezetőjének belgrádi útja magánjellegű útnak tekintendő. Bucu- resti-i hivatalos közlemény szerint, mely tegnap az összes fővárosi lapokban megjelent, „a miniszterelnök dunai utazása során érkezett Beigrádba. Látogatása a jugoszláv fővárosban szigorúan magánjellegűnek tekintendő“. Egy másik jelentés szerint a miniszterelnököt mára várják haza Bucuresii-be. Egyes külföldi hírek viszont azt jelentik, hogy Tătăreseu miniszterelnök ma még a jugoszláv fővárosban van. A belgrádi hivatalos jelentés szintén ragaszkodik a látogatás magánjellegű voltához és Tătăreseu miniszterelnök utazását ugy magyarázza, hogy Mes- trovic Ivánnal, a világhírű dalmát szobrász- szal tárgyalt arról, hogy Románia két első királyának, I. Károly és I. Ferdinand királyoknak a szobrát készítse el. Ugyané jugoszláv félhivatalos jelentés cáfolja a Tătăres- cu miniszterelnök látogatásával kapcsolatban külföldön felmerült kombinációt, mely szerint a belgrádi megbeszélésen arról lett volna szó, hogy Jugoszlávia és Románia a belga semlegességi politikához hasonló irányt adtak volna külpolitikájuknak, amihez megnyerni igyekeztek volna Csehszlovákiát is. Ez ellen a semlegességi politika ellen nyilatkozott különben tegnap Krofta csehszlovák külügyminiszter is a prágai kamara és szenátus egyesített külügyi bizottsága előtt. Krofta szerint Csehszlovákiának Belgiumtól teljesen különböző földrajzi helyzete is lehetetlenné és célszerűtlenné teszi ennek a politikának alkalmazását. A csehszlovák külügyminiszter ezzel kapcsolatban erősen hangoztatta a kisantant egységét is, amiből kétségtelenül arra lehet következtetni, hogy a semlegességi politikát nemcsak Csehszlovákia számára, hanem a kisantant számára Ls elveti.

Hivatalos kijelentésekkel szemben azonban lehetetlen észre nem venni, hogy a semlegességi gondolat ugy ezeknek az országoknak politikai életében, mint más pontokon is terjedőben van. Egyes Bucuresti-i lapok híradása szerint például Schuschnigg osztrák kancellár is a semlegességi gondolat érvényesítésére készül Ausztria külpolitikájában. A hir nem látszik valószínűnek, de elterjedése mindenesetre jellemző és talán nem is célzat nélküli. Sokkal súlyosabb jel a semlegességi elv terjedésére a csehszlovák agrárpárt lapjának, a prágai „Venkov“-nak tegnapi cikke, mely azt kívánja, hogy Csehszlovákiának Franciaországgal és Szovjet- Oroszországgal szemben fennálló katonai szerződéseit szüntessék meg és térjenek át a semlegességi politika érvényesítésére. A csehszlovák agrárpárt tudvalevőleg a prágai kormányt támogató koalíció gerincét képezi és a párt élén maga Hodzsa miniszterelnök áll. A kisantant külpolitikájával áll kapcsolatban az a belgrádi hir is, hogy a jugoszláv kormány Madrid eleste után azonnal elismeri Franco tábornok kormányát és spanyolországi követét már utasította is, hogy szakítson meg minden összeköttetést a mindinkább kommunista jellegű madridi kormánnyal.

Ciano gróf olasz külügyminiszter berlini tárgyalásainak eredményéről római jelentések ma már elég részletesen emlékeznek meg. A jelentések szerint megállapodtak abban, hogy: 1. nem kötnek katonai szövetséget, sem más szövetséges szerződést, de együttműködésüket diplomáciai téren teljes erővel érvényesítik; 2. Berlin és Róma el fogja ismerni Franco tábornok spanyol kor- j inányát; 3. a két ország külpolitikája támo- i gatja azt a tervet, hogy Németország és

Franciaország kössenek egymással kölcsönös megnemtámadási szerződést, melyet Anglia és Olaszország garantálnának; 4. kölcsönösen megerősítik a két ország eddigi álláspontját az európai helyzet rendezésére irányuló tervekkel kapcsolatban; 5. mindkét kormány támogatja a követelést, hogy Európa keletén zárjanak ki minden külföldi beavatkozást; 6. a dunai kérdésekkel kap- . csői atban a két hatalom megegyezést köt gazdasági érdekeiknek meghatározása tekin- l telében. Ezek a pontok csak nagy általános- j Ságban szólnak s a bennük lévő tartalmat | nem lehet még teljes világossággal felismer- | ni. Kétségtelennek látszik azonban, hogy a harmadik pont az európai sors irányítására 1

Eddig is sűrűn utaztak az államfők és miniszterek idegenbe. A Népszövetség intézméI

uge valóságos rendszert csinált belőle és tetézte a tömeges nemzetközi értekezletek, amelyekre sokszor csapatostól kellett utazni I a diplomatáknak és szakembereknek. Azt mondták, hogy a régi titkos diplomácia helyére a nyílt megbeszélés lépett és ezért érthetően meg kellett békélni a népszövetségi ülésekre, a világértekezletre, a nemes bujto- gatást végző kongresszusokra, miniszteri találkozókra való ide-oda utazás szakadatlan fáradalmaival és időveszteségeivel. Az államok költségvetését erősen terheli ez az uj mozgalmasság, amelynek a műszaki kietdá- <sai, mint a genfi palota fölépítése, egy-egy világgazdasági vagy lefegyverezési értekezlet sokadalmas életnek a megrendezése. A súlyos hiányokkal küzködő soványpénzü or- I szagos erszényekbe olykor mélyen bele kelI

" lelt nyúlni és emlékezhetünk vitákra, melyek ezt a terméketlen herdálást tárgyalták. A közlekedési eszközök, főleg a repülőgépek is, falán hozzájárultak az utazási és találkozási kedv fokozásához és siettetéséhez. Mindenesetre természetes folyománya ez ama óriási változásnak, amit a világháború és békekötés hozott létre. Amire jelt adott az Usa, mikor — hallatlan eset volt odáig — Wilson elnök Európába érkezett. Most már joggal hitték az emberek, hogy csodák ideje következik. A szövetséges és az ellenséges államok sáfárjainak találkozása előbbre lendíti az utópisztikus elképzelések valósítását: az oszthatatlan és változhatatlan békét, az általános lefegyverezést, a világpiacok és gazdasági rendszerek, a termelések, pénzek, árucserék háborújának a megszüntetését. A történelem kereskedésié válik, a világ piaccá. S csakúgy az élet képe alkut jelzett, kalmárkodás, börzét; mintha már az elvontságokat kereskedelmi utazók egyszerű és gyakorlati módon gyorsan elintézhetnék. Nem volt jellegzetesség nélkül, hogy Lloyd George elnevezte Be- nest külközéleti föviyécnek.

Nem akarunk a jelenségek részleteibe merülni. Nem keressük mi jó s mi rossz lett i

e tömérdek utazás aége? És mi lehet a folytatása? Ha nagy és nemes átalakulása életünknek és világunknak nem is látszik, azt még sem tagadhatjuk, hogy ez az élet és ez a világ szinte minden pillanatban reszket, nyugtalankodik, tervez, kutat és igy csendesen mégis csak változik a részletekben vagy összetételekben. Ezért utaznak folyvást a „nagyok“ és ezért fognak utazni ezentúl is. Útra kel, hogy csak liéhány fontosabb kimozdulást idézzünk, az elmúlt hetek során Gamelin francia vezérkari főnök Varsóba és Rydz-Smigly tábornagy Parisba. A francia I bank kormányzója, Labeyrie, elnéz Berlinbe | és itteni kartársa, Scltacht, pedig Párisba. A | Duna-medencében is sorban felbukkannak a 1 nagy látogatók, mint Chamberlain, Neurath, | Goring, Londonderry és Benes júniusi látó- p gatását nemsokára viszonozza uralkodónk | Prágában. Még ma is emlegetik Horthy kormányzó látogatását Hitlernél és hogy régebbre pillantsunk, III. Lipót belga király kirándulását Londonba. Törhetjük fejünket, hogy mi az értelme Tatarescu belgrádi utjának e percben és feszülten lesik világszerte, mit óégez Berlinben az olasz kirí ügyek intézője, Mussolini veje és állítólagos örököse: Ciano grófja, ez a hires abesszin repülőhős? Es 1 nincs tovább se nyugalom. Beszélnek a lo- | carnói hatalmak értekezletéről és a római | jegyzőkönyvet aláíró államok bécsi találkozójáról. Mi lesz ebből*! Mi lehet? Hiszen a régebbi sok utazás ellenére is volt kínai— japán harc, van abesszin megszállás és lesz még holnap is spanyol polgárháború. Mi lehet? Hiszen folytatódik az őrült fölfegyve- rezés, a német-osztrák-belga ,,befejezett tények“, inognak a valuták, halmozódik megszokott helyen az arany. Ez édes-bus időkben minden mozdulat minthacsak apró- cseprő kis eszmecsere, apró-cseprő kis üzlet, apró-cseprő kis pukkasztás volna és közbe szinte pillanatokk.ént remegne a világ az egyre rejtélyesebb, egyre költségesebb, egyre bonyolultabb találkozások, megbeszélések, szerződések hálójában.

Ciano külügyminiszter berlini I tárgyalásai eredményesek voltak

Ciano gróf olasz külügyminiszter tegnap délelőtt egy órán át tanácskozott Neurath báró német külügymimjszberrel. A megbeszéléseken szakértők nem voltak jelen. Az olasz Ştefani ügynökség jelentése szerint a két államférfi tanácskozásai a legkedívezőbb légkörben történtek meg és megállapították, hogy álláspontjaik között semmiféle eltérés nincsen.

RÓMA, október 23. A Havas-ügynökség jelenti az olasz fővárosból, hogy itten elterjedt hírek szerint a Ciano külügyminiszter és von Neurath báró közötti megbeszéléseken a két államférfi több fontos ponton megegyezésre jutott. Megállapodtak abhan, hogy Olaszország és Németország nem köt katonai szövetséget, de kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak a nemzetközi politika területein, továbbá elismerik a bnxgosi span3*01 kormányt. Arról azonban, hogy Németország elismeri az olasz-abesszin birodalmat, hir szerint, egyelőre nincsen szó.

A francia radikálisok egyelőre kitartanak a Blum=kormány (mellett

BIARRITZ, október 23.

A városi kaszinóban ma nylltt meg a radi- kálszocialiista párt 33-ik kongresszusa. Ler- gere, a kongresszus elnöke, annak fontosságát hangoztatta a jelenlegi körűimén>’ek között. A kongresszuson többek között a következő miniszterek vesznek részt: Chau- temps, Jean Zay, George Bonnet, Jean Mistier, Albert és Maurice Sarraut, .Eduard Her- riot, Brunschwig asszon}’, stb. A délelőtti ülés befejezése után a radikálszociaüsta szenátorok értekezletet tartottak, amelyen nég}’ szenátor felemelte szavát a Blum-kormánv politikája ellen. E négy szenátor meghatalmazást kapott arra nézve, bog}- határozat' javaslatot készítsenek a magántulajdon. . polgári szabadságjogok és különösen a szó 1 ásszá badság és a munkajog fenntartása kill augsulyo zásával. Daladier nagy beszéde után a radik álszocialisták bizalmat szavaztak a kormánynak.

1936 október 22-én: Berlin 175; Amszterdam 234.40; Newyork 435.37; London 212.950; Paris 202.250; Milano 229.250; Prága 1540; Budapest 8575; Belgrad 10; Bueu- resti 325; Varsó 8180; Bécs —.

Csökkenő légnyomás, váltakozó tel* hözet, boruló irányzattal az ország északi részeiben, csökkenő hömérsék - let északon, esők Ardeal északi részeiben.