Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-03 / 229. szám

2 TJLCfíNZfíK If.7 6 október 3. A kétméteres Szoiote polinéziai királynő európai útja RK3XJE 'SMWRíHCTni MIT )R A ROMAN SAITÓ Virmiil l,: Mihalache Rmurrestnlx-n, Gogo Sibiuhan a kormány helyzetével foglalkoz­tak s megvizsgáltak, hogy hamm évi HU'rá- lis konn:iny.'.is után hova jutott a'/ ország. .h»gnk van erre. Mindketten a kormány tá­vozását követelték, hogy az ország In lv/eten jav itsjwiak. K tekintetben már kissé változik a helvzet. A k(>nnányvá 11ozás szükségessé­gét ivem a személyi, tie egyedül az általános érdek és bizonyos megmásíthatatlan tényék fen forgása indokod hatja. Mi lenne ma a rend­szerváltozás indoka? Mikor volt az ország helyzete kielégítőbb és normálisabb? Ki nem felejtette még el a nemzetiparns/tpárti ural­mat? A pénzügyi anarchiát, fizeteshátrale- kokat, elégedetlen séget, mely jniszhil ássál fenyegetett minden nemzeti mozgalmat, hz volt a helyzet, mikor a liberális párt ura­lomra került. S a inai állapot.’ Mihalache követeléseit és (Voga melodramas aggixlalmát mi indokolja? Rend, fejlődés, nyugalom van ma Romániában. Termelnek és dolgoz­nak. Az állam eleget tesz kötelességeinek, pontosan folyósítja a fizetéseket és nyug­dijakat, felszereli a hadsereget s más hasz­nos befektetéseket eszközöl. Az élet normá­lis mederben folyik. Ebben a helyzetben Mihalache ésGoga ellenünk hiába harcolnak. DREPTATEA: Az „U ntversu T ‘ k övet k ez ő - két irja: „Bizonyos idő óta politikai párt­jaink is számot vetnek azzal, mély veszélyt jelent Közép-Európa népeinek békéjére a magyar és magyarbarát nyugati propaganda. A nemzeti keresztény párt és román front után — melyek a határok sértlvetetlenségéért harcol mik — most a nemzeti-parasztpárt is aMirevizionista népgyüléseket rendez Ardeal- ba-n“. Ezzel igazságtalanul bánt el a lap a nemzeti-parassztpárttal és meg nem érdemelt kedvezésben részesítette a nemzeti keresz­ténypártot. A nemzeti-parasztpárt ugyanis állandóim azt a külpolitikát támogatta, mely az an ti revizionista országokkal való szövet­ség fenntartását célozta. A nemzeti-paraszt- párt sohasem engedte a Népszövetség táma­dását, mert bármiként van. e* a nemzetközi szerv nagy erkölcsi tekintéllyel rendelkezik az antirerizromsta harcban. A Népszövetség bizonyos tekintetbe» a békeszerződések tisz­teletben tartásának biztosa téka, a revíziót soita semmiféle formában nem támogatta. Csupán a revizionista államok ellenségei a Népszövetségnek, mert akadályt látnak fenn­állásában. A nemzeti kereszténypárt színes inges osztagai német és magyar revizionista törekvéseket szolgálnak. Franciaország, Ang­lia, Oroszország és a kásantasvt a revízió eUeo varrnak, a nemzeti kereszténypárt még­is szyntbeforbul vetők és Németországgal s Magyarországgal tart. Ez nem jelent anti- reviziorrizumist. ROMANIA NOUA: A külpolitikai orientá­cióval kapcsolatban gyakran gazdasági érde­kekre hivatkoznak azok, akik rvémetbarát- sá^)t ajánlanak. Évek óta folyik a munka, hogy meggyőzzenek eanek igazságáról. Azt mondják, egyedül ezen az nton tudunk ká- menekühri a bajból. A németbarátság sze­rintük piacokat hozna mezőgazdaságunknak, melyhez német árubehozatal társulna. Han­goztatják, hogy 16 millió földművesről van szó, hagyjunk fel tehát az olcsó szén timen- tátiznvussai s minden feltétel nélkül dobjuk Németország karjaiba magunkat. A gazda­sági érdekek kielégítésével — mondják — karöltve jár politikai igényeink teljesítése. Be akarjuk bizonyitanö, hogy hagyományos külpolitikai irányvonalunk gazdasági boldo­gulásunkkal nincs ellentétben. Folyó évben augusztussal bezárólag kivitelünknek kb. 50 százaléka Angliába, Franciaországba, Bel­giumba, Csehszlovákiába és Jugoszláviába irányult, melyekkel szövetséges viszonyban állunk. Hatvan százalékot képviselnek kül- keieskedelmi mérlegünk aktívájában. Ugyan­akkor a román—német kereskedelmi össze­köttetés 800 millió lej passzívát mutat az év első nyolc hónapjában. A kormány tévesen Németország felé irányította az importot, má pedig nem vihetjük termékeinket a német piacra, mert maguk termelik ezeket a ter­mékeket. Németország hatvan százalékban petróleumot, ezenkívül olyan termékeket ke­res, melyeket a hadianyaggyártásban hasz­nálhat. Nincs olyan tény, mely a német­barátságot indokolja. CURENTUL: Érdekes hírek érkeztek a franciaországi délnyugati hadgyakorlatokról, melyeket afrikai színes csapatokkal tartót- j tak meg. Azt mondják, hogy tízszeresére nő kezükben azoknak a fegyvereknek hatóké- pessége, melyeket Franciaországban gyártot­tak, mert nem csinálnak lelkiismereti kér­dést a háborúból. Ezeknek a színes csapa­toknak a gyakorlatozása a kontinensen, job­ban bizonyítja a helyzetet, mint a béke meg­szervezéséről szóló táviratok. Csak harcolni tudnak, egész életüket őrségben töltik. Éle­tűk kitünően megfelel a katonai igényeknek, megfelelő emberanyagot nyújtanak a hábo­rús veszteségek pótlására. Franciaország már 1916-ban használta a Szenegálokat. Gyors, jól képzett, lelkes, elszánt, edzett katonák. Érdekes, hogy a szines csapatok tisztjei: franciák. A Szenegálok nem beszélnek mind francia nyelven, a tisztek azonban ismerik nyelvüket. Franciaország most élvezi annak gyümölcsét, hogy gyarmati katonáit hadse­regébe olvasztotta. PARIS. (Szeptendter hó.) Szoiote királynő, | a esende.sóceám Tonga .sziget (Mindic-soin j unilkodónője, Vili. Edward király meghí­vására a jövőévi ünnepségekre Londonba utazik és utána hosszabb európai körútra indul. A Csendes - óceán térképén alig észrevehető néhány pont jelzi a Tonga szigeteket, ezt a paradicsomi birodalmat, amelynek lakosai még ma is elégedetlen, boldogan élnek. A trópusi ég alatt, sudár pálmák árnyékolják be a szigetek nies'ús gazdag földjét. Az egy­szerű, benszülött tongai népen n csaknem két méter magas, fejedelmi ■megjelenésű Szó­lóié királyné uralkodik. A tongaiaknak poriaméinjük is non, amire nagyon büszkék (•s nagyon szívesen őrinek össze ünnepélyes tanácskozé&na. De a tonga iáik parlamentje, amely a fővárosban, Nukualofában székel, nem is foglalkozik olyan problémákkal, mely az európai politikusok életét keseríti. A bol­dog fonga-haknatk sejtelmük sincs, hogy mi tíz adófizetés, mi az a gazdasági Válság és mit jelent a munkanélküliség. Vallási villongá­sok sem zavarják a la köss ág derűs nyu­galmát . Pedig a tongni nép joggal lebet büszke arra, hogy Polinézia népei közül a művelt­ség legnagyobb fokára küzdötte fel magái. A két méter magas Szoiote királynő még soha sem lépte át birodalma határait, de szorgalma*! n tn műmön yozifea az európai államok törvényhozását és széleskörű tájé­kozottságáról bizonyságot tesznek azok a nagy, néha órákot igénybevevő beszédei, me­lyeket a nukiralofai parlamentben szokott elmondani. Szoiote királynő a csendesóceáni szigetvilág egyed ural kodó ja, népét az ősi hagyományok és a modem tör- ■ vénynikotá.s elvei szerint kormányozza. Pénz­ügyi kérdésekben és külpolitikai vonatkozá­sokban a britt kormány egyik megbízottja áll mellette, mint tanácsadó. A britt biroda­lomnak ez a képviselője azonban valóban LONDON. (Szeptember.) Noha még hét hónap választja el Angliát Vili. Edward koronázásától, a koronázási menet iránt oly nagy az érdeklődés, hogy valóságos tőzsdék és zugtőzsdék ala­kultak, ahol tribünjeggekkel és az út­vonalra néző ablakok bérletével ke­reskednek. A könnyű nyereség reménye ezt az „üz­letágat“ is nagyarányú üzérkedéssé fej­lesztette. Gombamódra keletkeznek az alkalmi egyesülések, sőt részvény­társaságok, melyek csekély névleges alaptőkével szédítő összegű „koroná­zási ügyleteket" kötnek. I Az üzérkedés egyesíti a fedezetlen határ­időügylet és a „gyűrű“ (corner) szeren- csejátékszerü vonásait. A számítások alapja a következő: A koronázást legalább hárommillió ember akarja végignézni. A tizkilométeres útvonalon a menetet legfeljebb félmillió személy láthatja, az eddig tervezett tribünökön összesen 85 ezer ülés lesz, az épületekben és magán- tribünökön 100 ezer néző fér meg, a Westminster-székesegyházban 8000-en fognak szorongani, tehát több mint kétmillió érdeklődő marad hely nélkül, akik az utolsó hetekben minden árat meg fognak fizetni. Ezért az üzérkedők ügynökei végig­látogatják az útvonalon fekvő lakásokat és a legutóbb kért bér kétszeresét ajánl­ják a koronázás napjára, de csak tiz százalék foglalót adnak, mig a maradék a koronázás után fizetendő. így csekély készpénz befektetéssel lefoglalják a férő­helyek túlnyomó részét abban a remény­ben, hogy a bérösszeget a koronázás napján több száz százalékos haszonnal hajtják be a kiváncsiakon Egyes üzérek a következő rekordára­kat ajánlották: egy szobáért néhány órára 150 font, egy kislakásért 350 font, egy westendbeli üzlethelyiségért 2500 font, a British Industries iroda épületé- I ért (1500 ülőhely) 7000 font és a Regent I Streeten levő egyik 1200 férőhelyes üz- i letért 18.000 font. csak barátságos tanácsokat nd és sohasem parancsol. Az okos pénzügyi gazdálkodás k ö vet kézfői «ii i példátlan gazdasági fellendü­lés köszöntött a Tonga-szigetek re. A király­nő férjével, Tugi herceggel együtt önként lemondott öröklött vagyonáról •és most meg elégszik szerény négyezer angolfonl évi jö­vedelemmel. A királyné még ezt az összeget is másokra költi. A külföldieket, akiket jó- szerencséjük a Tonga szigetekre vet, mindig fejedelmi leg megajándékozza. Mint mondottuk, a Tonga hsz igeieken hírből sem ismerik a munkanélküliséget és a nyomort. Minden benszülött 15. születésnapján fél hektár kiterjedésű kókuszul let vényt kap, amely lxiségesen elég ahhoz, hogy öt magát és jövendő családját örökre mentesítse a megélhetés gondjaitói. A fővárosban, Niikundofában belek óta dolgoznak a királynő európai utazásának előkészítésén. Parlamenti ülésen jelentettük be a népnek, hogy Edward király, aki a Tonga szigeteken páratlan népszerűségnek örvend, Szoiote királynőt meghívta London­ba. A parlament hosszasan tanácskozott, hogy milyen ajándékkal lepje meg a tongai nép a britt birodalom uralkodóját. Beható •vita után abban 'állapodlak meg, bogy a ,^:ent óriási teknősbékát“ ajánlják fel Vili. Edward királynak. Az óriás teknőe, amelyet a hagyomány szerint még Cook kapitány ajándékozott a királynő őseinek, a királyi palota kertjében él és a nép pogány rajongása veszi körül. Atavisz- tikiis pogényság ez, mert hiszen különben a nép már régen áttért az: anglikán vadasra. A királynő felhasználja az alkalmat és a londoni látogatás után elutazik Becsbe, hol orvosi kezelésnek alkarja magáit alávetni Mert. mint mostanában kiderült, a hatalmas i termetű és látszólag acélosan egészséges ki­rálynő már hosszabb idő óta gyomorba jban szenved s ezt a betegségét óhajtja most hires bécsi orvosokká] kezeltetni. A bérelt helyiségek üléseit az üzérek darabonként 50—100 fontért. kínálják és mivel a nézők hajnaltól késő délutánig nem mozdulhatnak helyükről, a vállalkozók reggelit és ebédet is aján- janak adagonként 5—10 fontért. Több jegyüzér Amerikában is elárusitóirodát nyitott és már eddig is akadtak amerikai ügynökségek, amelyek egyszerre 1000— 10Ö0 ülést foglaltak le. A féktelen üzérkedés nagy visszatet­szést keltett legmagasabb körökben. A király azért vállalta a koronázási útvo­nal meghosszabbításával járó, súlyos fá­radalmakat, hogy minél többen ingyen láthassák a koronázást. Az ő kezdeményezésének tulajdonítják, hogy a közmunkatanács óriási tribünöket építtet a Heyde-park- ban, a St. James-parkban, a Bucking- ham-palota, a parlament és a miniszté­riumok előtt, legalább 80—100 ezer ülő­hellyel, amelyeket a koronázási bizottság 10—15 shillingért oszt szét az igénylők között. Az uralkodó melegen pártolja azt az ötletet, hogy minél több színes filmet vegyenek fel a menetről, ami ugyancsak mindenki számára hozzáfér­hetővé tenné a látványosságot. A koronázással járó idegenforgalmi áradat példátlan „aranykort" ígér a vas­úti, hajózási, légiforgalmi vállalatoknak és szállodáknak. Az angol szálloda- és vendéglőtulajdonosok szövetsége közpon- i ti megrendelőirodát nyitott Londonban és fiókokat a világ legnagyobb főváro­saiban. Egyszersmind megkezdte az ösz- szes szállodák férőhelyeinek összeírását Egy amerikai társaság 20 nagy ócenájáró gőzöst bérel, amelyek a londoni kikötőkben fognak horgonyozni, uszószállodákként szolgák va az amerikai utasok számára. Nö­velni fogja a nemzetközi tolongást Clif­ford-Whiíeley, a hires színházi vállal­kozó terve, aki az amerikai közönség csábítására, koronázás napján nehézsú­lyú ökölvivó-bajnoki mérkőzést rendez Londonban Braddock, a jelenlegi világ­bajnok és Max Schmelling, legkomo­lyabb ellenfele között. A két ökölvívó elvben már elfogadta az ajánlatot. Koronázási arany láz Londonban Hajmeresztő árak a zugtözsdéken, bojkott a hely-hiénák ellen, Schmeling—Braddock boxmeccs a koronázás napján mmmmm Audioszkop Élünk a Capitol nézőterén az audimzkop premierjén, újságírók és meghívottak. Úgy varjuk az adioszkO|>ot, kezünkben a zöld­piros szemüveggel, izgatottan, mint ahogy az első hangosfilmet vártuk. Szokatlanul sokan vagyunk és nagyon kí­váncsian ülünk ott, mikor egyszer csak sötét lesz és megjelenik a vásznon egy hölgy. Lgy hang pisiig — román és magyar felirat­tal kisérve — elmagyarázza nekünk az uj filmtalálmány lényegét. Szépen megmondja, hogy jobbszemünk felé tartsuk a piros üve­get s bal elé a zöldet. Technikai dolgokat leírni mindig unalmas. 1 rny az, hogy az audioszkop lényege az emberi szem mechanizmusának egy saját­ságán alapszik. És most lássuk magát a fil­met. Ha szabadszemmel nézzük zöld és piros és mintha két képet látnánk, egyiket a má­sikból kinőni, mint a részegek. Ha szemüveg van rajtunk, a kép szürke és tökéletes — (nem okoz. csalódást, mert az első liaogos- kép recsegésével, ahol a száj máskép moz­gott, mint ahogy hallatszott a hang). Olyan tökéletes és mulatságos, hogy hangosan meg­tapsoljuk. Lássuk csak ezt a ördöngős audioszkopot, amely már has önti fcarm kezd Aldous Huxley jövő századbeli ,,tapi“-jához. Megjelenik a vásznon egy labdázó ember, labdázik, lab­dázik s egyszer csak az ember felé dobja a labdát. Igen, a labda kiszáll a vászonból, úgy hogy utánanyulunk, hogy elkaphassuk. Olyan tökéletes az illúzió, hogy az emberek félrekapják a fejüket, aztán nevetnek, csó­válják a fejüket: tényleg hihetetlen a dolog. Más. Marcona arcú férfi revolvert szegez a nézőre. A revolvert tartó kéz kinyúlik a vászonból, közeledik az ember felé, rémül­ten a nyaka közé huzza mindenki a fejét, hiszen ott táncol a nyitott vevolvercső az orra előtt. És most azt mondja magában az ember. Nem! Nem kapkodom a fejem, őrültség, hisz a vászonból nem repülhet ki semmi! Egy perc és úgy kapkodja, mint azelőtt, ponto­san úgy, hogyne, mikor egyenesen szóda­vizet fröccsentenek az ember szeme közéi Csakhogy senki sem lesz ettől a szódavíztől vizes. Csupa meglepetés minden kép. Nem lehet betelni vele. Remekül sikerült újdonság, per­spektívája ma még beláthatatlan. Az, hogy külön szemüveg kell hozzá? Istenem, min­den mozilátogatónak a jövőben külön mozi­szemüvege lesz. Az az érzésünk, hogy sür­gősen megnyílik nálunk is az első moziszem- üvegkészitő nagyüzem. (M. L.) MELLBELŐTTE MAGÁT EGY FIATAL­EMBER A SÖRÖZŐBEN. Budapestről jelen­tik: A Lipót-körut 3. számú házban lévő Margit-sörözőben egy fiatalember mellbe­lőtte magát. A mentők a Rókusba szállítot­ták. Miiezer Béla a neve, 30 éves magán­tisztviselő. Állapota nem súlyos. A detektí­vek kihallgatták a kórházban öngyilkossági kísérletének oka felől. 74 lejes regénye, Fűzve is kapható 53 lejért az Ellenzék könyvosztá­lyában Cluj, Piaţa Unirii 9, szám,

Next

/
Oldalképek
Tartalom