Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-22 / 245. szám

2 •cXSfl BLLBNZßK ivru ©fc tó h or 22. Eredeti hözlcmcnvek. _ , , . . \ „ 1 ckuitctc-, t'.u/ír KvoRvs/ertsz ur: Kiül- ^vomorlijililnrainui d ,,Gastro D.“ 4 live-,; clhu>.'itiilásu után, hoj;y icije'vu mcuv/.ün- i,: ir, örömmel nyilat korhű tóm, miután b. gV'W .were li' í alant icljc;. plösmrríst és ön meg kiérdemli. A Gístro 1*. amerikai ţ’.vogyv.-crt sokaknak ajánlom figyelmükbe. S/nbó József v. \ .-mii, fargu-Alures.“ l'igveijék sorozatos eredeti k.o'/onolevelcmket. Ckustro D. kuph«:ó az ország minden gyógy >/ertáráb'n é> drogériájában, vagy postán meg­rendelhető no 'ej utánvét mellett Olas/ár E. :;\é>gvsvertáráb.ui BucureJíi. Cal. Victortet 124. Két édesanya Máiul a két édesanyát a rádióból ismeram. A boldog édesanyát, meg a boldogtalant is. Öregek mind a ketten s egyszerű kis néni­kök. Furcsa párhuzam a sorstik, pékiája o gyermeki jóságnak és ugyaniakkor a gyerme­ki hálátlanságnak. Az egyik öreg néniről a rádió fátyolosban - gu. jószívű és érzelmes tanácsadónője, Ará>- nyi Mánia emlékezett meg. Olyan leikLkliná- ka-féle az Arányi Mária felolvasó órája, sze­relmesek foidxdnak hozzá, boldogtalan fele­ségek s különböző problémákkal küzdő em­berek. Legutóbb egyik válaszából- bontako­zott ki a szegény édesanya sorsa. Megtudbuk, hogy az öreg néni egyik gyermeke fordult tanácsot kérve a rádióhoz, az édesanyja ügyében. Négyen vannak testvérek, szétszór­va élnek. vtaJamenniyiLen nehezen élő kisem­berek. A levédüró budapesti asszony, aki meg­írta az írónőnek, hogy öreg édesanyjuk fa­lun lakik, egy házban egyik bátyjukkal, aki ott maradt közöttük szülőfalujukban. Ö a pesti asszony havonkénti kis összeggel tá­mogatja az édesanyját, de ez az összeg olyan kevés, h-ogy az öregasszony valósággal éhe­zik, szomorú sorsáról tud az egész falu. Úgy, bogy ő, a pesti gyerek, arra gondolt, hogy a fővárosba hozza a falusi nénikét, mert nem tudja elviselni azt a gondolatot, hagy édesanyjának -betevő falatja nincs. És itt kö­vetkezik az egész eset legmegdöbbentőbb ré­sze. A többi három testvér, akik semmivel sem támogatják öreg édesanyjukat és az a falusi gyermeke, aíki egy házban lakaik vele, nem kínálja meg soha egyetlen tányér meleg levessel, tűri nyugodtan, hogy az édesanyja éhezzék, ugyanakor, mikor ő a családjával, ha nem. is fejedelmi módom, de rendesen ebédel, vacsorázik mindennap. A gyermeki hálátlanságnak szinte iskola­példája ez a szomorú, fájdalmas és elké­pesztő történet. Négy gyereket nevelt a ki­csi. falusi asszony, akik aztán szerterepülték a fészekből és most elf elejtik azt, áld nevel­te, ápolta, szerette őket, agy szerette, ahogy csak édesanya tud szeretni, önfeláldozó me­legen, önmagáról megfeledkezve. Élnek úgy, mintha világon se lenne az édesanyjuk s az, aki vele él, akinek nap-nap után a szeme előtt van, rosszabbul bánik vele, mimt akár­milyen szegény ember a hűséges kutyájával, mert annak enni ad a legszegényebb ember is. Valósággal- megriad az ember a nemtörő­dömség és gonoszság ilyen példáján, ember voltát szégyeniá, ha ilyen emberek is vannalk ezen a világon-. A másik édesanya a boldog, elégedett sze­rencsés öreg édesanya, a rádió egyik hely- szkri közvetítésénél bukkant fel’. Az állat- kertben tett őszi sétát a mikrofonnal a stú­dió egyik riportere s igy találkozott a kis né­nivel, aki -majom- -és medveeledelt árul, a ketrecek között Kedves kis öregasszony, alkí nevén szólítja atz állatokat, olyan forrón be­céző és anyás hangon,, ami mosolygásra készteti az emberekt. Zsuzsi — Zsuzsikám! — 'mondja a kis selyem-majomnak s az meg­ismeri a nénSkét Ezt a nénit nvtea-juvolta meg a rádióriparfber. Az irrferju végién igy szólt a -kis öregasszony, könyörgő hangon: — Kérem szépen, meg tetszik-e engedni, hogy üzenjek a gyermekeimnek és az ono- káiramaík Amerikába? — Szívesen — felelt a riporter — hát hallják? Nem valószínű! — Hátba meghallják — szólt és elkezdte — drágáim, Marikám, Jancsikám, Pistám, köszönöm, hogy jók vagytok hozzám, ti drá­gák, akik. gondoltok rám, köszönöm, hogy eltartotok életfogytiglan . . . Itt már sírásba fűlt a szava s egyúttal megvigasztalt az emberi gonoszságért, hiszen vannak még jó gyerekek is a világon. (M. L.) Ünnepélyes volt a beiktatás A KRITIKUS ÉLETKORBAN rendenként i — i pohár természetes FERENC JÓZSEF kese- riivíznek Válóban áldásos hatása van! Orvosok ajánlják. Aí ELLENZÉK a haladást szolgaija, % kuebbségé és emberi jogok äiäZuröaM» Uj vezetőség az Oradea-i Kereskedelmi és Iparkamara élén OKAI)LA, október 21. Vasárnap délelőtt 11 órakor iktatták lx' az Onudea-i Keresdoxlohni és I|Kirkainara meg- vákisztott 11 j tanácsát. A lxiikkitó ünnepsé­gen a/ uj tagok Attinas'm törvényszéki elnök előtt letették a/ esküt, majd elnököt válasz­tottak Papoudoir Tlieodor bank iga zgató sze­mélyéi x-n. A lein üknek Sntan Ionel bank­igazgatót é.s Farkas Istvánt, ti Kereskedelmi Csarnok elnökét választották meg. A l>cik-la- tott tanács további végleges névsora a kö­vetkező: Nagykereskedelem: Pacain Glieor ghe, Keichard Dezső, DumÜreseu (111., Czli­ter Lajos, Andim Virgil, Leütncr Sándor, Ttwodorescii Mi/lmi, Zaviskig Adolf. Kiske­reskedelem : Tina Nicolae, Kobitsek Béla, Costa loan, Madaraissy György, Boteza tu (ih., Gombos Sin non. a mmnghitai Ker. Qsar- nok elnöke, Lulas Alexandru, Süliőrvberger A ran in, Bo-lcas Gli., Acs Vilmos, Fankas Jó­zsef, llelyfi Gyöngy, Sertxin Pavel, Konnos Ferenc, Cargeu Gh., Klein Vilmos. Nugyipar: Dr. Szirmay Iéijo.s, dr. Gobbler Herman, Bianu Vasi lie, Dubsoh Ignác, Chitea Iosif, lyoiehner József. 'Kisipar: Po|>a 'J’lvecxlor, Petrovie-s -Mihály, Fencssy Ixíszló, Faur Mi- hni, Dnmalx>nt Gyula, Balogh Lajos. Még p báepi döntés előtt A itámef ieggbank össze sharia vásárolni Ccrnsuií-ban a régi mârkâhal Bucovinában nagy feltűnést keltett a háboruelötti német márkatulajdonosok egyesületének határozata, mely szerint a német birodalmi bankot beperelik, mi­után a bank 1924 augusztus 30-án ha­mis értesülések alapján hozott uj tör­vényt. Ekkor határozták el ugyanis, hogy „az inflációs időkben'1 kibocsátott egy­millió arany névértékű bankjegyet „Ren­tenmark“ bankjegyre cserélik, mig a ré­gebbi bankjegyek arany alapon maiad­nak. A német kormány ezt az intézke­dését angol és francia nyelven is közzé­tette. A német szövegben azonban szán­dékosan elhagyták azt a részt, mely az 1914 augusztus 1. előtti aranymárkák- róli szól. A német kormány célja ezzel az volt, hogy igy e bankjegyeket az „in­flációsokkal“ együtt kivonja a forgalom^ hói. SELECT MAI KEZDET: STAN és BRAN közkedvelt komikusok legirabb f A I szenzációs zenés operettje: H vinE ­JOBB, MINT A „FRA DIAVOLO“. Két órai nevetés! COSTACHESCU kilép a aemzeti-parasztpártból? BUCUREŞTI, október 21. A Dimineaţa a nemzeti-parasztpart legutóbbi gyűlésével foglalkozik s rá­mutat arra, hogy Costachescu alelnök, a Moldova-i párttagozat vezetője nem jelent meg a gyűlésen. A lap szerint az alelnök sem levélben, sem táviratban nem közölte a vezetőséggel távolmaradásának okát. Ez a tény, a Dimineaţa sze­rint. világosan mutatja, hogy Costachescu nincs megelégedve a dolgok meneté­vel és valószínű, hogy elégedetlenségét nyilvánosságra hozza. Costachescu alelnök távolmaradását a párt kebelében vegyes érzelmekkel fogadták és maga az eset élénk vitára adott alkalmat politikai körökben. VÉGRE EGY ÚJÍTÁS! ¥ eliergépkocsikaf !©t"§sl©sii9®3 a vasai ez Egyelőre csak a főváros és Ploeşti között, de később az egész országra is ki akarják terjeszteni BUCUREŞTI, október 21. A GFR vezér iga zgatólsága október 15-étől uj szállítási eszközöket helyezett forgalomba. Teherautókat, gépkocsikat bocsát a közön­ség rendelkezésére, melyek áruszállitíná nyo- kat és csomagokat fuvaroznak. Az ujitást egyelőre csak a Buoureisti—Ploeşti vonalra vezették be, de szó van arról, hogy köze­lebbről Brasovig és később az ország egész területére is kiterjesztik a teherautó-forgal­mat. Az árut -a szállító lakásán veszik fel a te­herautók, melyeket sürgöny, ivagy tetafonér- tesábésre küld ki a központi iroda. Az uj te­herforgalmi rendinek egyik -nagy előnye, hogy a közönség a teherautólkait bármikor igénybeveheti, éjszaka éppen- úgy, mint nap­pal. A forgalom lebonyolítása három órát v-esz igénybe és az este feladott száUitmá- nyokat másnap reggel -már kézbesítik. Abban az esetben, ha a száüitanány kitölti a teher­I autó rakodó képességét, a szállítás azonnal I eszközölhető. I A központi szálját oiroda egységes tarifát I készített a különféle csomagok, stb. sz állttá- 1 sara. A száll italán yok csomagolása a köz­ponti iroda előírása szerint történik. A szál- iifási díj minden megkezdett tiz kil-ógraimm után 3 lej 60 bani, melyhez m,ég a felvételi' és kézbesítési dij járul. A felvételi és kéz­besítési dijat a csomagok, illetőleg a, száHAt- mány súlya szerint szabják meg. A szálHit- mány óikat egy szemiély kis érire ti el, kinek útiköltségét a Bucureşti-—(Ploeşti útvonalon 93 lejben álíapiitották meg. Az uj teheráruforgaiom rendkívül nagy kényelmet biztosit ai közönség részére és ab­ban az esetben, ha azt az egész ország te­rületére ki fogják terjeszteni, sok keLLemet- I len forgalmi nehézséget sikerül majd kikü­szöbölni. A hóboruelőlli német márkatulajdo­nosok egyébként, — amint ezt megír­tuk, — úgyszólván minden európai ál­lamban, sót az Egyesült Államokban is jogaik vissza szerzése céljából, egyesü­letbe tömörültek és arra kérték a német kormányt, boigy márkáikat mai, arany- márkára váltsa be. Kérésüket azzal in­dokolják, hogy az ezres és százas bank­jegyeket törvénytelenül vonták ki a for­galomból. Némíet részről abból a célból, hogy a romániai márkatulajdonosoknak a csatlakozását megakadályozzák, a biro-, dalmi bank emberei megjelentek Cer- nauti-ban a régi márkák felvásárlása céljából. A márkatulajdonosok vissza­utasítják ajánlataikat és csatlakoznak a nemzetközi megmozduláshoz. miGú TITKOS BETEGSÉGEK t Téves előitélot — amely ellen mindig leüzdenünk kell —,,titkol" betegségnek tekinteni a hugy és ivar-szervek, va­lamint a hólyag és mellékszerveinek megbetegedéseit. Ezen álszemérem súlyos és szomorú következményei — úgy az egyénre, mint a fajra nézve—úgyszólván kiszá­míthatatlanok. Mindenesetre sürgős intézkedésekre van szükség. PAGEOL a leghatásosabb húgyszervi fertőtlenítő enyhíti a fáj­dalmakat, megszünteti a folyást, teher­mentesíti a prostatát. PAGEOL azonnali megkönnyebbülést ed, használata energikus, tökéletes és végleges kikezelést biztosit. hatásos húgyszervi fertőtlenítő Kopható : gyógyszertárakban ót drogériákban MIT IR A ROMÁN SAJTÓ UNIVERSUL: A belga király nyilatkozata olyan igazságot hozott felszínre, melyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Eszerint min­den ország csak saját erejére van utalva, ne nagyon bízzon támadás esetére senki bizo­nyos nemzetközi összefogásban. A belga ki­rály mentői kevesebb egyezményt, szövet­ségi szerződést tart jónak, más szóval: Lipót király mennél távolabb abar lenni a nagyok civabodásától. Nem az a fontos reánk nézve, mennyi haszna lesz ebből, nem akarunk Bel­gium ügyeibe avatkozni. Anélkül, hogy fel­mondanánk szövetséges szerződéseinket vagy szakítanánk barátainkkal, a magunk részéről sem téveszthetjük, szem elől, hogy veszedelem esetén saját erőnkre leszünk utalva. Amióta a világ áll, a gyöngébbnek sohasem volt igaza s őket áldozták fel, ha szükség volt erre. Meg kell erősítenünk ma­gunkat minden szempontból. Mindenekelőtt mentői jobb hadseregre van szükség. Ne hallgassunk pacifista szólamokra, ne rin­gassuk magunkat abban, hogy veszély ese­tén majd mások oltalmaznak. De nem elég a felszerelt hadsereg sem, ha az ország ha­tárain helül szegénység van s hiányzik a szervezkedés és együvé tartozás érzete. Ne feledjük, hogy a németek legerősebb had­sereggel rendelkeztek a világháborúban, mikor aztán a polgári lakosság nem tudott segítséget nyújtani, a hadsereg megadta ma­gát s felbomlott. A hadsereg felszerelésével egyidejűleg tehát a nagy hadseregnek: a román népnek előkészítésére is szükség van. Lelki és gazdasági téren egyformán. Félre kell tenni a veszélyes humanista jelszókat s meg kell erősíteni az országot. ROMANŢA NOUA: Mintha a világháború s a semlegesség időszaka tért volna vissza, ismét arról írnak a lapok: kivel tartson Ro­mánia? A németekkel, vagy az oroszokkal? T. Károly király annak idején a németek mellett volt, Carp 'Németországgal tartott, Stere Oroszország ellen kardoskodott. Mar­ghiloman teljes semlegességet kívánt, a libe­rálisok bele akartak avatkozni a háborúba, a konzervatívok két részre szakadtak. A németbarátok azt hitték, hogy Berlin győ­zelme esetén uj, megnagyobbodott Románia alakulhat Magyarország rovására, az antant- barátok ezzel szemben nem nagyon bíztak Oroszországban. Most — 20 év után — mintha megismétlődne a történelem. A né­metekkel, vagy az oroszokkal? A fasiszták­kal, vagy a bolsevik okkal? A revizionisták­kal, vagy az an ti rév i zio reis tikkal ? A helyzet ma súlyosabb, mert eszmék összeütközésé­ről van szó. Vannak ma is, akik Vaida ve­zetésével Németország felé tájékozódnának, mások semlegességet, végül sokan a hagyó-, mányos külpolitikát tartják jónak. A német­barátok most Belgi-um példájára hivatkoz­nak s amennyire csak lehet, semlegességet kívánnak. Véleményünk szerint azonban a semlegesség bizonyos földrajzi fekvést és barátságos szomszédokat igényel, amiről nem lehet szó. Javíthatatlan, naiv emberek azok, akik ily körülmények között függet­lenségünkben és semlegességünkben hisznek. A mi semlegességünk, bármennyire kívána­tos is, utópia marad. Németország le van kötelezve Magyarországnak és Bulgáriának s az orosz repülőgépek eláraszthatnak. Ha Németországgal mennénk, kő kövön nem maradnia. Oroszországgal menve, botseviz- imis fenyegeti az országot. Románia azok­hoz kell csatlakozzon, akik a Népszövetség keretén bedül garantálják az oszthatatlan biztonságot. FÉNYKÉPALBUMOK nagyon »tép klüü- táeban 240 lejért kaphatók as ElXENiEi kOnyvosztályában, Cluj, Plata Uaitít*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom