Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-18 / 242. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ

IN NUMERAR No. 141.163/1*29

5 LEJ

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyv osztály:- Plata Unirii 9. szám. — Telefonnám: ion. — Leveleim: Cluj, postafiók 80.

OBEE— i ■ I

LVII ÉVFOLYAM, 2 4 2. SZÁM.

MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA. BART HA MIKLÓS

VASÁRNAP

Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10. félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel löbb- ■ ■■iiiiw w■! I un 1 I im ii mii Mimii I 11111 1 ii 11 ni 1—t~tti----mir

1 9 3 ó OKTÓBER 18.

A quemada

portugál szó és jelenti n brazíliai kavefölös- leg hatósági elpusztítását. At óriás délamerikai birodalom, amelyet egy másik nemes termékéről, a szikrára emlékeztető vörös fáról kereszteltek el, a kávé árszínvonal tartása érdekében óriási tömegű „bakot“ sül geszt a tengerbe. vagU éget el a gépek kazánjaiban, mintahogy az amerikai gabonatermő országok az „élést“, Dánia és Argentina pedig az élő állatokat gyilkolta százezerbe hasonló célért. A délutáni tea és az estéli kávé között, amelyek a <viz nyomában a legnépszerűbb és legelterjedtebb italok, ötlött eszünkbe a quemada. Óh, ne mondják, hogy ez léhaság vagy erőszakoltság itt ezeken a komor, szinte papi öltánryű hasábokon, ahol legtöbbször milliókhoz intéz a hatástalan író kiáltványokat,

fiOlQDOh^

— ni I ——————

...

E<äen általános béketerve. - Prága lelentette be

Dslbos kíiiilgwminlssíernek a párisi csehszlovák követ. SsönieienlSa dolgozik az angol diplomácia

Litvinov Hataionia fttggctienstgtröl targgall parisban

avagy mint divatos szóval szoldák mondani: világrészekben, századokban, sőt fényévekben gondolkozik a felelőtlen álmodó, igen, hogy öreges játék ok nélkül, egyszerre, időtlenül elöállani quamadával és gabona-dencitu- rúlás emlékével, föl eleveníteni a most visz- szasóhajtott marha- és juhesordák hekatom- béit. Holott sürgős, nagy, zabolátlan kérdések tornyosulnak elénk. Mindjárt például <• belgiumi fordulat. Most ezt hányják-vetik meg teszketősen és halványan a külügyminisztériumokban, szerkesztőségekben, párt- körükben, otthon és utcán, mert senki sem tudja igazában, honnét jön s merre tart. Arról kellene hasábokat te leírni, hogy a mult század 30-as éveiben megállapították Belgium semlegességét és megértése miatt szállott Anglia valtakép a világháborúba, hogy a német megszállás, majd a fegyverszünet után az antant egyik szívügye volt Belgium virágzásának helyreállítása és fokozása. Miért, hogy kihívóan most függetleníti magát hadügyi téren és távolodik el Locarnotól? Haragjában a „belga“ kétszer történt pénzügyi megrenditése mialt miért szakad el a francia köldöktől és látszik tájékozódni a jobboldali országok felé, mintha már is a rexisták és a flamandol: fegyverbarátsága döntene a brüsz- szeli politikában ?

Mégis a quemada? . .. Ugyan-ugyan, amikor a napi gondunk most a 12°/o-os pótadó hírétől sebes, mely szerint a kisebbségi vállalatokat megterhelik az anyanyelv használatáért. Ilyen világ érdekes és szom fiihoz vezércikket. De gyarló emberek vagyunk. Ma. ünnep szombatján, szabadulni törekszünk a rettenetes politikai kérdésektől és az amúgy is céltalan töprengéstől. Tudjuk, hogy minden féreg szükséges a természetben és minden hangya részes a világ háztartásában. Mégis, ma miért zúgjunk céltalanul Belgium politikája felé, vagy miért higyjük, hogy meghallják jog- és érdekvédő szavunkul, ahol a 72 százalékos pótadókat és tejtestvéreiket ringatják? Ámbár ennek a quemadának pókhálóját is eredetileg a politika szőtte. A délutáni teától az estéli kávészürcsölésig jutott eszünkbe —- mintha üldözött volna ez a gondokét — lm egyszer, mint a fenyegető többié rmelés és áruszint érdekében a terményeket, épugy elpusztíthatnánk a háborút okozó elveket, a fölösleges fegyvereket, n gyűlöletre uszításokat, mindazt, ami élő és élettelen dolog az emberibbé való emberség, a boldog és békés haladás, a krisztusi világbirodalom útját állja! Ha egyszer nem ördögi, hanem isteni quemada pörkölt szaga töltené be a világot és a megmenekült kávé, gabona, gyapot, hús. szétszóródnék a világ milliárd Ínségesei közölt! Ha Spanyolországban malagát szüretelnének és nem vért. ha Oroszországban több volna a kenyér és lassabban keletkeznék a gabonagyár! Ha nem tankokat, hanem gépkocsikat gyártana a munkásnak is, ha több pacsirta és kevesebb hadirepütö szántaná <? levegőt. Ha .. A

A külpolitikai események előterében még mindig Belgiumnak Upót király beszédével bejelentett uj külpolitikai törekvései állanak. A brüsszeli lépés által okozott izgalmas viták a sajtóban még nem szűntek meg, de a belga lépés körüli helyzet kezd tisztázódni és az eseményeket higgadtabban ítélik meg. Belga részről igyekeznek a francia érzékenységet enyhíteni azzal, bőgj7 Belgium erősebb felfegyverzése és védelmi állapotba helyezése lényegileg újabb erősséget képez az északkeleti francia határ védelmére. Ez az érvelés természetesen nem tüntetheti el Párás elől a kétségtelen tényt, hogy Brüsszel akkor, mikor a locarnói hatalmak együttesében csak a kötelezettségvállalás nélküli védeti szerepét hajlandó vállalni, valóságban egyik előre biztosított fegyveres szövetségesétől fosztja meg Franciaországot. így fogják fel a helyzetet Berlinben is, ahol okos diplomáciai mérsékletet tanasita nak az események kommentálásában,, de nem titkolják, hogy Belgium lépése Németország nyugati arcvonalának komoly tehermentesítését jelenti. Német részről különösen fontosnak tartják, hogy Belgium területén ezután sem Anglia, sem Franciaország nem rendezhetnek be állomásokat repülő- hadseregük részére. Az ezirányu német félelem, amint most a „Daily Telegraph“ egyik eikkébői kitűnik, nem is volt alaptalan. A lap szerint ugyanis az angol hadvezetőség éppen most gondolt arra, hogy erősen fejlődő repülőhadserege számára megfelelő állomásokat szervezzen Belgiumban. Baldwin már egyszer kijelentette, hogy Anglia légi határa nem parti sziklái fölött, hanem a Rajna mellett van. A belga diplomáciai lépés most ezen a területen szűkítette meg a légi harcok lehetőségének területét Németország javára. Mindez természetesen csak a békeidőben űzött stratégia elgondolásai szerint van igy, mert háború esetén a belga repülőállomások is mindenképen rendelkezésére állanának annak a hatalomnak, mely Belgiumot védi a támadóval szemben.

A legutóbbi negyvennyolc óra alatt különben fontos megbeszélések folytak Paris, London és Brüsszel között, melyek az angol külügyminisztérium beavatottjai szerint a még mindig nem teljesen tiszta helyzetet rövidesen tisztázni fogják. Az angol diplomácia szünet nélkül dolgozik a belga lépés által adott uj helyzet megoldásán. Londonban remélik, hogy a Foreign Office, mely az utóbbi időben Németországgal kapcsolatban annyi kényes válságot simított el, ezúttal is eredményesen fog működni. Angol politikai körök szerint Eden egy olyan béketervvel foglalkozik, amelynek kereteibe különös nehézségek nélkül be lehet illeszteni Belgium 11 j kívánságait s amely, ha a franciák helyeslését elnyeri, el fogja hárítani az akadályokat az öthatalmi értekezlet elől és gyökeresen enyhítheti az európai feszültséget. Londonban tisztában vannak azzal, begy Paris helyzetét keleti szövetségeseivel szembeni viszonya is nehezíti, mert ezek szintén erősen érintve látják magukat a nemzetközi erőviszonyoknak a belga lépés által történt megváltozása következtében. Tegnap el is terjedt a hir, hogy Ossuski párisi csehszlovák követ Delbos külügyminiszter előtt a prágai kormány aggodalmait fejezte ki a belga lépéssel kapcsolatban. Ugyancsak ilyen értelemben lépett egyes hírek szerint közbe a Quay d'Orsay-n Potemkin párisi szovjetkövet is, ezt az utóbbi hirt azonban nem erősitik meg.

Beck lengyel külügyminiszter tegnap Parisból visszérkezetí Varsóba. Ebből az alkalomból a lengyel vezérkar lapja, melyet Rydz-Sinigly tábornok szócsövének tekintenek, azt írja, hogy a francia—lengyel viszony szempontjából Beck párisi tárgyalásainak kézzelfogható hatásai lesznek katonai, pénzügyi és politikai téren egyaránt. Francia részről szintén jelentősnek mondják Beck párisi tárgyalásainak eredményeit. Meglehetős feltűnést kelt az a hir, mely tegnap egy másik párisi külügyminiszteri látogatással, Litvinov orosz külügyi népbiztos látogatásával kapcsolatban kelt szárnyra. Litvinov, e hirek szerint, a spanyol helyzetről tárgyalt a francia külügyminiszterrel és megállapodást akart létrehozni Katalonia függetlenitése érdekében. A francia külügyminiszternek a szovjetorosz kívánságra adott válaszáról semmit sem tudnak.

Angol hivatalos jelentés szerint a londoni külügyi hivatalira tegnap megérkezett az öthataámi értekezlettel kapcsolatos angol jegyzékre adott német válasz. A válasz tartalmáról közölt lap-hírek azonban, ugyané jelentés szerint, minden alapot nélkülöznek.

A francia kormányt egyelőre nem

legyzéket Belgiumhoz

PÁRIS. (Október 17.) Hivatalos körökből nyert értesülés szériáit a francia kormány mindaddig nem intéz jegyzéket Belgiumhoz a legutóbbi nyilatkozat ügyében, ameddig meg nem érkezik Parisba Ili. Lipót belga király nyilatkozatának pontos és hivatalos szövege.

BRÜSSZEL. (Október 17.) A belga lapok megállapítják, hogy az ország lakosainak túlnyomó többsége helyesli Lipót királynak J Belgium semlegességére vonatkozó kijelenté- j seit. A semleges ségi nyilatkozat most volt a , legidőszerűbb, mielőtt még az öthaté Írni ér- i fekéziét összeülne. A lapok nem értik a francia kormány idegességéi, Franciaországnak

j — miint írják — örülnie kell, bogy 'északi határain Belgium nagyszerű védőbástyája őrzi a francia földet. Franciaországnak bele kell nyugodni a megváltozhatatlan tényékbe, mert különben a francia—belga barátságot ugyanaz a szomorú sors éri, -mint a francia —lengyel barátságot annakidején.

Belgium — mint a lapok jelentik — hű marad kötelezettségeihez, de a francia-belga vezérkari megegyezés politikai részét nem tartja magára nézve kötelezőnek. Nem igaz,

i mintha a belga-francia határ mentén erődij léseket építene, vagy oda csapat okát küldei ne, ellenben szó van az északkeleti üs keleti

' határok megerősi tésérő 1,

Lipót belga király semlegesség! nyilatkozata a flammandok és az egyre erősbödö rexista párt -magatartása miatt vált szükségessé, akik tiltakoztak a hadsereg létszámának emelése ellen, ha azt fegyveres segélynyújtás céljaira akarnák felhasználni.

PARIS. (Rador.) A lapok igyekeznek kitalálni, milyen következményei lesznek a belga király lépésének a nemzetköz] ;\>lyzet- re. A Journal kérdi, vájjon Belgium-? 'k elegendő katonai felkészültsége lesz Tatárai megvédésére, amikor azok fen vegei re lesznek? Belgium semlegességét a belgák maguk fenyegetik, mert támadás esetén Franciaország nem lévén kötelezve a belga terület megvédésére, nem fog közbelépni, csak olyan mértékben, ahogyan saját érdekei megkövetelik. Mindenesetre Belgium semlegességét nem szabad franciaellenes aktusnak venni, legfeljebb hibás számítást bizonyíthat katonai szempontból, ami nem tett eleget a követett célnak: -a háború elhárításának. A Le Matin berlini jelentése szerint Németország azt -hiszi, hogy a belga gesztus folytán a locarnói konferneia lehetetlenné vált.

BRÜSSZEL. (Rador.) Spaak külügyminiszter egy politikai gyűlésen kijelentette, hogy Belgiumnak uj magatartása alkalmas a feszültség enyhítésére. E magatartás biztosítani akarja azt, hogy Belgium területe ne szolgálhasson sem átvonuló, sem más had- müveletek alapjául.

Brüsszel csak bizonyos kötele*

zettségektöl akart szabadulni.

BRÜSSZEL. (Október 17.) A Havas-ügynökség brüsszeli tudósítójának hivatalos helyről nyert értesülései alapján közölt híradása szerint Belgiumnak nincsen szándékában megerősíteni a francia-belga határt és nem akar erre a vonalra katonaságot küldeni. Semlegességének bejelentésével Belgium nem akarta a nagyhatalmakat befejezett tény elé állítani — közli a Havas — csak bizonyos irányú kötelezettségektől kívánt ezzel megszabadulni. Hivatalos helyen -a belga király nyilatkozatát azzal magyarázzák, hogy arra különösen a flammandok és rexisták miatt volt szükség. A flammandok kívánsága ugyanis az, bog}7 nemzetközi bonyodalom esetén a belga hadsereg ne lehessen játékszere valamelyik nagyhatalomnak, hanem kizárólag a belga határ védelmét szolgálja. A7 egyre erősödő Rex párt miatt kellett azután a hadsereg létszámát is a kétszeresére emelni.

LONDON, október 17. Szenzációt keltő cikket közöl a londoni Daily Telegraph a belga semlegesség] nyilatkozattal kapcsolatban:

— A lehető legrosszabbkor jöfct ez a beiga semlegességi nyilatkozat — írja a nagy angol lap. — Angina ugyanis éppen most akarta légvédelmi vonalait Belgium határáig k - tolni és Belgium területén akart légvédelmi repülőid lom ásókat felállítani. Minden való szinüség szerint Belgium megtneszelte ezt a. körülményt is. tudatára ébredt annak, hogy ez a tény azzal volna egyértelmű, hogy a legközelebbi háború légi csatája Belgium :V lett zajlana le és igy a maroknyi kis ország esne a harc áldozatául.

(Folytatása a 16. oldalún)