Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-12 / 211. szám

BCLENZßK 1994 f2. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Nistor miniszter kívánságár a : Külföldi mumus INwjwutI kou­fi'mici« Amire * Kiwlrihttrr (Bilit — Hagyomány UNIVERSUL: Tituleseu külügyminiszter váratlan olejt»\s«' »'s az ezt követő külföldi .snjtóhungok ujal>l> tAia>t adtak annak a bel­ső hisztériának, ,,vájjon mit szólnak hozzá a nyugati hatalmak, vájjon nem kapunk-e magaviseletből rossz jegyet uj kormányunk összeállítása miatt?** Legtöbb ideje, hogy ezek a rémhirek helyes megvilágításba ke­rüljenek. Mindenekelőtt állapítsuk meg, hogy nem vagyunk gyerekek, akiket ilyen külföldi mumusokkal ijesztgetni lehet. A rémitgetések igazi forrásai vagy tévedésből, vagy rosszhiszeműségből, vagy pedig revizio­nista számításból fakadnak. Természetes, hogy ezekben a rémhírekben azok hisznek legkevésbé, akik terjesztik. Mert a dolog voltaképen teljesen jelentéktelen. Céljukat azonban mégis elérik, zavart, nyugtalansá­got keltenek a tapasztalatlanokban, akik hij- jával vannak azon meggondolásnak, vájjon beleavatkozhatik-e külföldi állam bármely idegen ország belső ügyeibe? Nem. Mi min­den beavatkozást a legnagyobb energiával utasítunk vissza és kéretlen tanácsokat sem fogadunk el senkitől. A külföldi mumus min­ket meg nem rémit, őrizze meg a külföldi sajtó véleményét és tanácsait saját állama belső ügyei számára. Mi nem ismerjük el az ilyen beavatkozások jogosságát és tegyék meg azt a szívességet nekünk, hogy ők se avatkozzanak bele belső ügyeinkbe. DIMINEAŢA: Pénteken ülnek össze Po­zsonyban a kisantant államok külügyminisz­terei, hogy a szőnyegen lévő legfontosabb kérdéseket megbeszéljék. Már előző cik­keinkben is rámutattunk arra, hogy ezek a tanácskozások ma, amikor Németország és Magyarország mindent elkövet hogy a kis­antant meggyengülésének látszatát keltse, másrészt pedig a Népszövetség őszi üléssza­kán a három államot igen közvetlenül ér­deklő kérdések kerülnek vita alá, súlyos fontossággal birnak. Választ kell adniok a magyar és német propagandának, tanú­bizonyságot kell tenniük arról, hogy a kis­antant ma is szilárd egység és változatlanul áll azokon az elveken, melyeket 1933 ápri­lisában Tituleseu előterjesztésére a prágai konferencián leszögeztek. Dönteni kell Po­zsonyban, hogy a kisantant államokat kép­viselő Antonescu külügyminiszter milyen ál­láspontot foglaljon el a népszövetségi alap­okmány 19. szakaszának reformja kérdésé­ben, mely tudvalevőleg a revízió lehetőségét rejti magában. Nem vonjuk kétségbe, hogy Antopescu külügyminiszter a Tituleseu által megjelölt utón halad tovább, hitet tesz a kisantant meg támadhatatlan szolidaritása mellett és minden revizionista törekvéssel szemben megvédi Csehország, Jugoszlávia és Románia elsőrangú érdekeit. CURENTUL: Pemfil Sei cam írja: A Dob- rogea nevű bolgár irredenta szervezet évek óta folytatja aknamunkáját a Kadrilater la­kosai között. A megagitált nép csapatosan vándorolt ki az anyaországba, abban a hit­ben, hogy ott nagyobb és fehérebb kenyeret talál. Nemsokára azonban újra visszatértek hozzánk és ez a jelenség súlyos, megszívle­lendő tanítás lehet részünkre. Nem tagad­hatjuk, hogy egyik leggazdagabb állama va­gyunk Európának. Földjeink dús hozamot adnak, petróleumtermelésünk második he­lyen áll Európában s mégis hova érkeztünk? A bulgár visszatért saját hazájából hozzánk, az annyit ócsárolt kisebbségi sorsba, tanti­jeiét adva ezzel, hogy mekkora megélhetési lehetőségek vannak ebben az országban. S hogy ez a román föld mégis szegény, hogy a román föld produkciója mennyiségre ke­vés, minőségre silány, ennek okát saját ma­gunkban keressük. A földszeretet jele a munka, de mi nem akarunk dolgozni, ösz- szes törvényeink kedveznek a dolgozni aka­róknak, de sikertelenül. (Minden fáradozás megtörik a munkaszeretet hiányán. Nemzeti ipart akarunk, vannak is erre iskoláink, mégis minden hiába . .. Vájjon megértjük-e ezek után, mire tanít bennünket a Kadrila­ter visszavándorolt bulgárai? CREDINŢA: Megszoktuk már, hogy keres­kedelmi rendszerünk együtt változik az ille­tékes miniszterrel. Minden miniszter saját egyéni módszerével érkezik. Változtat és ki­eszel. Hozzáad és lenyirbál. A külkereske­delemben éppen ezért a legfontosabb elv nem érvényesül: a folytatólagosság. Amit egyik miniszter épít, utóda nyomban lerom­bolja. íme, ezért siettek a lapok bejelenteni, hogy Pop Valér uj kereskedelmi miniszter jöttével ismét változik rendszerünk. Az uj miniszter sietett a lapjelenléseket megcáfol­ni, kijelentve, hogy nem megváltoztatni, de alkalmazni akarja a kereskedelmi rendelke­zéseket. Higyjük . . .? Túlságosan hozzászok­tunk már a reformokhoz, hogy elhihessük, akad olyan miniszter, aki nem óhajt újításo­kat. Nem is alkalmaz talán Pop Valér uj kereskedelmi rendszert, csak a'meglévőt fog­ja átjavitani itt-ott. Miért? Hagyományból. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A í-ucbbségi én emberi jogok elöh&tttoUb Meghallgatta ' a tagok & őteriesztéseit BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósilójától.) Nisi or munkaügyi miniszternek az ország különbőz«') városaiban telt látogatásai és a belegsegélyzö egyesületek képviselőinek be­terjesztései nyomán nemrégen összehívták Bucii rés ti ben. <t Belegsegélyzö Egyesület köz. ponti vezetőségének üléséi. A gyűlésen Nis­tor munkaügyi miniszter megöl lapította az idevonat kozó törvény m ódnsitásónak s z üJcségességél, miután ezeknek jórésze már elavult és nem felel meg az idők követelményeinek. A cik­kelyek módosítása végett a munkaügyi miniszter utasítási adott, hogy az országban levő belegsegélyzö székházak és hiiartalok vezetői vizsgál jók meg a tagok panaszait és azokat emlék­iratban foglalják össze. Az emlékiratot, amelyhez csatolni kell az il­lető székház vagy hivatal igazgatójának vé­leményét, illetőleg javaslatait, a központba kel! beküldeni. E rendelkezésnek megfelelöleg az összes székháziak bekiildték oz emlékiratokat, ame­lyekben rámutattak egyes cikkelyek hiányosságára és javasolták azoknak módosítását. M. Enescu, a betegsegélyzö egyesület köz­ponti titkára, áttanulmányozzta a beküldött javaslatokat és a napokban átadta a munka­ügyi minisztérium államtitkári hivatalának, hogy azokat maga a munkaügyi miniszter is áttanulmányozhassa. Az ügytón a munkaügyi minisztériumban t n r t o 11 érteke z le teke n elhatározták, hogy mintán a törvény mó­dosítására vonat kozó tanácskozások be­fejeződnek. központi gyűlést bionak ösz- sze. amelyen törvényjavaslatot szövegez­őé k meg és azt azonnal a képviselőház és a szenátus elé terjesztik. A törvény cikkelyei közül különösen azok szorulnak módosításra, amelyek a tagok nyugdíjjogosultsága felöl intézkednek. A székhazak igazgatóságának a központba Ívküldött javaslataiból és az emlékiratokból azonban kitűnik, hogy a törvények csaknem minden cikkelyét módosítani kellene. Nistor munkaügyi miniszternek egyébként az a kívánsága, hogy olyan törvényt készítsenek. amely véget vet az eddigi időszerűtlenségeknek hivatva van a modern időknek megfelelő- a tagok érdekeit megvédeni és biztosítani. áz uj külkereskedelmi rendszer bevezetésének hírére nagy üzérkedés indult meg a kompenzációs papírokban Miéri kellett az uj rendszer? — A Nemzett ^ank elképzelése az uj külkereskedelmi rendszerről BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Banca Naţionala kezdeményezésére uj kompenzációs rendszert vezetnek be, illetve a régi kompenzációikat a külkereskedelem­mel foglalkozók legnagyobb meglepetésére, be akarják tiltani. A Nemzeti Bank indoko­lása szerint erre egyrészt azért volt szükség, mert másfélmilliárdos deficit mutatkozott a valutabevételeknél abban az időközökben, ( mikor a külkereskedelmi mérleg két és fél milliárdos kivitel mutatott. Másik ok pedig: bizonyos morális szempontok. Ugyanis a Nemzeti Bank vezetői azon a véleményen vannak, hogy a múltban egyes protezsált személyek bőven kaptak kompenzációkat, GÜT%Í a többi exportőrök és importőrök és a fogyasztó közönség rovására ment. A protezsáltak üzérkedtek engedélyeikkel és meggazdagodtak, a fogyasztó pedig viselhet­te a költségeket, (Hogy más példát ne em­lítsünk: Gogerol) A Nemzeti Bank tervei szerint mintegy háromhónapos átmeneti rezsim lenne, mely idő alatt uj engedélyezés révén elrendeznék az exportügyeket. Az átmeneti idő után az uj külkereskedelmi rendszer a következőké­pen alakulna ki: 1. Nem engedélyeznek egyetlen olyan kompenzációs exportügyletet sem, amely olyan cikkekre szól. amelyeknek az impor­táló országokban nincs természetes piaca. 2. A gyenge valutájú országokba irányuló exportot nem kompenzációkkal, hanem ex­port-prémiumokkal fogják elősegíteni. 3. A kompenzációs export csak a nehéz valutájú országok felé irángulhat és csak olyan cikkekben, amelyeknek kereslete van ott. A deviza-kvótát előzőleg a Nemzeti Bank állapítja meg. Az uj kompenzációs rendszer felett a leg­főbb gazdasági tanács fog dönteni, amely valószínűleg ma, vagy holnap fog összeülni. Azonban arra a hirre, hogy a külkereskedel­mi rendszerben változás lesz, nagy lett a riadalom az importőrök között, akik attól tartanak, hogy a kompenzációk leállítása révén áruhiány fog keletkezni. A normális, kontingentálás utján való import nem ele- I gendő a piac szükségleteinek fedezésére, mert a komplikált és hosszas időt igénybe vevő formalitások miatt az őszi szezonra szükséges árukat nem lehet ily módon már beszervezni. A nyugtalanság érezhető, mert a zugban az angol font 900 lejre emelkedett. Ennek az az oka. hogy a kompenzáció az egyedüli mód arra, hogy az árukat külföl­dön előre ki lehessen fizetni és máskép pe­dig nem lehet árut hozni, mert a transzfer nehézségek miatt hitelt nemigen adnak. A Nemzeti Banktól ilyen fizetésekre az impor­tőr valutát nemigen kaphat és így érthtő, hogy kénytelen minden árat megfizetni, hogy vevőinek árut tud jon adni. A kompenzációs papírokban szintén nagy emelkedés történt. A B-Iistáju importpapi- rok, amelyek 10 nappal ezelőtt 62-ön állot­tak, ma 70-ért sem kaphatók és a bármilyen vonatkozó papírok pedig lOő-ről 113—1 lő­re ugrottak fel és még folyton emelkednek. Nincs kizárva, hogy a gazdasági tanács uj határozatai rendet és könnyebbséget fognak hozni a küLkereskedelemben, de addig igen súlyos helyzetben vannak a kereskedők, akik ! itt állanak az őszi szezonban és nem tudnak árut behozni. Megkezdődtek apróbáka Színházban Villáminterjú a színházban.— Uj tagok— uj arcok CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) A szín­padon. egyelőre leeresztett függöny mellett folyik az idei szinlházi évad első próbája. Erdélyi Mihály Csavargólány cimü operett­jét próbálják az operett társulat tagjai, Gróf László főrendező vezetésével. A színpad szé­lén sorban felállított székeken ülnek a szí­nészek, köztük néhány uj arc, a színház uj tagjai. Nem akarjuk zavarni a próbát, naert ko­pogó lépteink hallatára valaki megjegyezte, halkan és finoman, de jól érthetően: gumisa­rok, gumisarok. Tehát a társalgóba me­gyünk, ahol ott vannak a régi ismerősök és az uj ismeretlenek. Legelőször a kis Bázsa Évával beszélünk, aki nemrégen esett keresztül súlyos betegsé­gen. Hashártyagyulladása volt ennek a tehet­séges kislánynak, aki most meghízva, meg­szépülve, mint énekes naiva és első táncos­nő várja uj feladatait. Csupa lelkes energia. Elmondja, hogy milyen drágák és jók vol­tak hozza az oradeai Zsidókórházban. — Mintha nagy primadonna lettem volna — mondja büszkén Bázsa Évi, aki augusz­tus 2V"éri lett timnnhmhtrr** ém kmt ri/fxim fel nő Unck érzi magéi. • Most Sólymosán Magda érkezik meg. szür­ke kompiéiban elegánsan, jókedvűen. Na, öreg Károly mondja a színház népszerű portásának megint kezdhetjük enni egymás életét. Most felfedezünk egy l»arria, k/sk.sz>-mü fia­tal hölgyet. Felszeghy Mária, a színház uj tagja. Nagyon szép teremtés a fiatal színész­nő, aki a helylieli Román Akadémiát végezte el. A fiatal Márkus Emíliára emlékeztet ar­ca és szeme, csakhogy ő barna. Egyébként drámai .színésznő, valószínűleg a Mindennek ára van cimü vígjáték egyik női szerepében fog bemutatkozni a közönségnek. Kék ka­bátban, |a^K)Stelejü sapkájában ahogy ott áll és halk hangján beszél és nézi a számára még szokatlan pezsgő életet mindenkinek van a számára egy kedves biztató szava. FülÖp Sándor jön ki a színpadról. Régi ismerőse a mi közönségünknek Salu-Mare- röl jött, nálunk is a táncoskomikusi szerep­kört fogja betölteni. Nagyon örül, hogy ha­zakerült, mert hiszen ebből a városból való. Már a Gsavargólányban is játszani fog. Még egy uj tag Zemplényi Margit. A szín­ház stúdiójának növendéke, üde, nagyon fiatal kislány, érdekes arcú, a Román Aka­démia zongoraszakának növendéke volt. El­mondja. hogy pár éve még operaénekesnőt akartak belőle csinálni, de a hangját titok­zatos módon, részben elvesztette s most már teljesen a táncra, sőt a sztepptáncra tért át. Tebán tanítja, énekes, de főleg táncos szí­nésznő lesz. Szép kislány egyébként, ferde- vágású a szeme, s mindig mosolyog. Itt jön Tompa Sándor., aki elmondja, hogy szombaton este Brasovban lép fel egy nagy estélyen, amelyet a Tusnád i szanató­rium javára rendeznek. Találkozunk Bo- rovszJcy Oszkárral, Kovács Györggyel, Fé­nyes Alice-kl, Stefanidesz Ilivel. Megkérdez­zük Fényes Alicet, aki nemrégen ragyogó szerződtetési ajánlatot kapott a budapesti Magyar Színháztól, hogy miképen határozott ebben az ügyben. Ugyanis a nagytebetségü fiatal színésznőt akarta felléptetni Heltai Jenő, szerződtetési céltól. Bajor Gizi után a Néma levente főszerepében. — Egészen más felfogásban jedszoitam a Néma leventét, mint Bajor Gizi- Engem úgy tanítottak be, hogy drámai felfogásban ját­szottam Zéliát, míg Pesten vígjátékot csinál­tak a: egészből. Heltai Jenő, aki biztosra ígérte jövetelét a darab huszonötödik előadá­sára, nagyon érdekesnek találta ezt a felfo­gást. Egyébként sem mehetek Pestre. Két­éves szerződést kötöttem a színházzal — és különben is olyan elégedett és boldog va­gyok itt. Csupa öntudat és komolyság ez a tizen-' nyolcéves lány, ahogy ezt mondja. Megfon­tolt és okos. nem szédül meg a pesti aján­latoktól. — Minden olyan szép lenne — mondja — csak édesanyám lenne már jobban. Megtudjuk, liőgy édesanyja a járványkór­házban, hastífusszal fekszik. A krízisen már túl van ugyan, de Alice azért nagyon aggó­dik miatta. Egyébként Shaw Szent Johannájára ké­szül Fényes Alice, aki különben is jobbnál jobb feladatokat kap a jövőben. Játszani fog az uj Szánthó György-darabban, amelynek nálunk lesz az ősbemutatója. Hegyek balla­dája a címe a kiváló iró darabjának, amely­nek Avram Jancu a hőse. Ugyancsak valószínűleg nálunk kerül elő­ször színre Tamásy Áron uj darabja is, amelytől el van ragadtatva mindenki, aki ol­vasta. A kis Wojticzky Elvira is a társalgóban van s úgy cigarettázik, hogy felnőttnek néz­né az ember — ha felnőtt lenne. Az iroda ajtaja csapódik, kiszűrődik a színpadról a zene, megtelik a próbatábla sorokkal, bérle­teket jönnek kötni, cseng a telefon és Sóly­mosán Magda azt mondja: — Istenem, még tiz hónap! — Hogyhogy tiz hónap? — kérdezik tőle. — Még tiz hónap a szezon — szól a pri­madonna tréfás szomorúsággal. Pedig csak ma kezdődött meg a munka . .. (M. L.) Növényvédelem és Kertészet augustusi számának tartalma: Egyszerű üveghá­zak építése. Champagnai renet. Hogyan kell a gyümölcsöt elkészíteni eladásra? A szőlő és bor­termés értékesítéséről. Gyümölcstároló vermek és pincék. Szőlészet. Gyümölcs, zöldség, virágkerté­szet. Permetezési kísérletek ásványolajemulzók- kal. Madárvédelmi tanulságok. Mi okozza a kaj­szin barack gutaütését? Az idei peronoszpórajár- vány. Fajélesztő előkészítése a must erjesztéséhez. Mi okozza a dohánylevelek szakadozottaigát? Időjárás. Temessük el a hideg mészkénlét. Ta­nácsadó. Egyes szám ára 40 lej. vidékre 45 lej pénz v. postabélyeg beküldése ellenében azonnal küldi az Ellenzék könyvotztálya, Cluj. Piaţa Unirii. Előfiztési árak: negyedévre ioo, félévre 200, egész évre 400 lej. Ingyen mutatványszámot — régebbi számokból — készséggel küldünk s lej bélyeg beküldése ellenében. 1 FÉNYKÉPALBUMOK nagyon szép kiállí­tásban 240 lejért kaphatók az ELLENZSÜ könyvosztályában, Cluj, Piaţa Uuir&

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom