Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)
1936-09-11 / 210. szám
0f ÁRA 3 LEM TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Caisa Moţilor4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Pk-ca Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Chij, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési írek: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente 840 lej. — Magyarországra.; negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözetcel többIaVII. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM. PÉNTEK 1936 SZEPTEMBER 11. Határozott és következetes irányt, párthatározat iránt való engedelmességet, taktikai fegyelmet, főleg elvi egyenességet követelnek a szervezett csoportok. Lassanként a közéleti tartózkodás, a politikai semlegesség, a párton kívüliség, a világnézeti érdektelenség vagy közömbösség tarthatatlan leit. Valahova tartozni kell: szivvel-lélekkel, nyílt sisakkal, hűséggel, tevékenységgel, áldozattal, vagy mindennek ügyes látszatával. Már Solon büntette, aki nem foglalt határozott álláspontot. Most napról-napro. közeledünk a kegyetlen állapothoz, amikor a most még ingadozás és bizonytalanság idején szaporodó pártok és a pártkebelben hemzsegő csoportok feloldódnak, midőn nem lesz egyéb már csak szélső jobb és szélső bal oldal, mikor végezetül az egyik győzelme az egyetlen párt rendszerét létesíti, amelyet már több helyet hosszú ideje láthatunk. Nemcsak az egyes országokban. de világszerte ennek a kötöttségnek a kibontakozása és ennek a kettősségnek a végleges eldöntése érdekében kívánt küzdelme: a világnézeti háború felé haladunk gyorsuló sebességgel. Elég pillantást vetni a spanyol polgárháborúra, melyben a gőzölgő vér- tengerből lassanként a végleges világnézletek szabályos jegecei kikristályosodnak és körülötte csoportosulni kezdenek a vilógnézletes ellentétü országok a döntő világháború küszöbén. A világért sem mi mondjuk, hanem a nemzetközi nagy sajtó állítja és hirdeti egyre által dalosabban, hogy az emberiség föl tartóztat ás nélkül, hanyathomlok igyekszik a világnézleti világháborúba sodródni s minden eb és eszme, legyen az gazdasági, nemzetiségi, lelkiismereti érdek ennek a két vi- lágnézletnek, vörös és fehér nagy papl-ana alatt húzódik meg. Ámde messzire eltéve- Igedtünk; közelebbi dolgot kívánunk megbolygatni. Amelynek egyik-másik eleme a fenti henye megjegyzéseknek egyikéhez vagy másikához kapcsolható. A nemzeti-paraszt párt ama keserűségében, hogy lám ő sohse képes a törvényhozás négyesztendős időszakán át hatalmon ülni, ami most újra sikerült a szabadelvű pártnak, minden belső viszály, ismételt lemondás, uj és uj átalakulás, az Averescutól, Goyától, Titulescutól vetett hálók és a paraszti tömegek becsületes ellenzéki többletének ellenére, ama keserűségében, hogy kormány- utódlásra mind kevésbé minősül alkalmasnak, mindennek okát egyre inkább Maniu szeszélyes magatartásában, bár bizonyos elvek tekintetében makacs és veszélyes következetességet képvisel, fedezi föl. ő a fenegyerek. Nem először állanak elő, nemcsak kintről, de bentröl is, a váddal, hogy Maniu hol visszavonul fatornyos hazájába érdekte- lenkedni, hol megint kipattan a népggülési síkokra és „meglepetéseivel“ újból meg újból összerombol mindent, amit az elnökség keserves munkával jóvőtett. Hol fogadkozik Bucur estiben, nincs közte és a vezetőség közt ellentét; aláveti magát a pártvezérnek, eztán megint csak elkanyarodik és visszanyúl a súlyos kifogásokhoz, amelyeket első miniszterelnöki lemondása során már világgá kürtőit. Ez a következetesség erkölcsileg fönséges. emberileg érdekes, de polittkátlan, mások mindenféle érdekét veszélyezteti és egyre meddőbb lesz. És ellentétben áll az egyéni, szabadelvű és népuralmi ggakorlati- sággal. Így nem lehet most verekedni, ha hiányzik a pártember határozott és következetes magaviseleté, a pártnak való engedelmesség, a taktikai fegyelem, a pártbeli többség ckn vonala iránt a tisztelet és a bálványnak kiváltsága van tartózkodás, semlegesség, visszavonulás, a világnézleti vadharcok idején bizonyos érdektelenség és közömbösség alkalmazására. Most annyi készülődés után véyre tiszta ügyet és határozott vonalat akarnak létesíteni. Fölteszik Maniunak a kétágú kérdést: átveszi-e az elnökséget és viszi-e magával pártját a szépséges középuton, amelynek végén fölmorzsolódik, vagy aláveti magát a jelenlegi vezetőségnek föltétlenül, külön Jzalandtól tartózkodva, hogy majd a kormányhatalmon át valamelyik világnézleti tábornál akadjanak meg. Az ötmilliós taglétszámú francia Szak- szervezeti S.Bveíség a semlegességi politika újabb megvizsgálására szótiioita iei m B kormányt Portugália nem küldte @f képviselőiét a londoni semlegesség! érte- kezietre. — Októ tér í9,-re hívta össze az angol kormán® a tozarnoâ hatalmakat, — Sztosadinovks miniszterelnök BucurestH tárgyalásai Külpolitikai események között első sorban áll a londoni hir, hogy a* angol kormány kiküldte a meghívókat az október 19-ikén Londonban tartandó „locarnói értekezletre“. A meghívók a locarnói szerződés másik négy aláírójához, Franciaországhoz, Németo J Olaszországhoz és Belgiumhoz szólnak. Olaszország egy ideig vitásnak látszó i é a tanácskozáson tehát biztosítva van. Beavatott diplomáciai körök szerint a lt .;ormány a locarnói egyezményben szereplő' kérdéseknél szélesebb körre akarja kiterjeszteni a tárgyalásokat. Ebbe a szélesebb keretbe foglalnák bele a nyugateurópai légi egyezmény kérdését, valamint Nyugat- és Közép-Európát érdeklő más kérdéseket is. A nyugateurópai helyzet különben egyáltalán nem fejlődik bizalomgerjesztő módon. Londonban tegnap megkezdődött a s emlegességi értekezlet, melyre Portugália feltűnő módon nem küldte el képviselőjét. Megtörtént az eddig példátlan eset, bőgj7 Lisszabonban az erélyes angol nyomás nem járt eredménnyel. Meglehet, hogy ebben portugál belpolitikai okoknak is szerepe van, mert amint a Lisszabon előtt horgonyzó hadihajók tegnapi lázadási kísérlete bizonyítja, a portugál kormánynak oka van félni a spanyol szélsőbaloldali mozgalom Portugáliába való átterjedésétől. A jelenlegi madridi kormány pedig ennek az irányzatnak a képviselője. A semlegesség megvalósításában földrajzi helyzeténél annyira fontos Portugália elmaradása miatt a londoni értekezletnek igy nem volt más mit tennie, minthogy egyelőre elnapolta magát és sajnálkozását fejezte ki Portugália magatartása fölött. Ugyanekkor a semlegességhez ragaszkodó Blum-kormány helyzete is súlyossá vált Parisban. A folyton erősödő sztrájkmozgalom még nem olyan arányú ugyan, hogy különös zavart okozna a francia gazdasági szervezetben. Tegnap azonban az ötmillió tagot számláló „Általános Szakszervezeti Szövetség“ határozatot fogadott el, melyben felszólítja a francia kormányt, hogy az angol kormánnyal egyetértésben vegye újra fontolóra a spanyol eseményekkel szembeni magatartását. Erre az újabb megfontolásra a Szakszervezeti Szövetség felszólítása szerint azért van szükség, mert Portugália és Németország magatartása legnagyobb mértékben veszélyeztetik a semlegességi álláspont megvalósítását. A határozat nem jelenti ugyan be az általános sztrájkot és az Angliával való együttműködés hangoztatásával is bizonyos mérsékletről tesz bizonyságot, mégis erősen akadályozhatja a francia kormány szabad mozgását. Ha hozzávesszük Portugália elmaradását is a londoni értekezletről, akkor túlzás nélkül állapíthatjuk meg, hogy a spanyol polgárháborúval kapcsolatos diplomáciai feszültség erősen kiéleződött. Blum miniszterelnök különben erélyes magatartást mutat. Tegnap a spanyol kérdésben nála megjelent fémmunkások küldöttségét nem is fogadta, hanem titkára utján azt ajánlotta nekik, hogy olvassák el szombati beszédének szövegét, amelyben már mindent megmondott. Meglehet az is, hogy a szakszervezetekkel szoros kapcsolatot tartó francia kormány szintén közrejátszott a fenti határozat megszövegezésében, mert ezt a határozatot diplomáciailag ki akarja használni, ez azonban semmit sem változtat azon, hogy a semlegességi politika kritikus ponthoz érkezett el. A francia kormánypártok intézőbizottsága különben tegnap ujra rokonszenvét fejezte ki „a szabadságért küzdő spanyol baloldal“ iránt, míg a jobboldali pártok tiltakoztak a francia munkásság politikai sztrájkjai ellen, A francia belpolitikára nehéz napok következnek s ezek a nehéz napok egyúttal a spanyol polgárháborúval szemben vállalandó semlegességi politikának is nehéz napjai lesznek. Hitler vezérkancellárnak a nürnbergi pártnapon tartott nagy beszéde csak egyes célzásaival tért ki a külpolitikára. Hangoztatta, hogy baljóslatú fellegek sorakoznak Európa fölött. Maid megállapítva, hogy Németországban 136 ember lakik egy négyzetkilométernyi területen, azt a következtetést vonta le, hogy a német birodalom nem mondhat le és nem is fog lemondani gyarmati követeléseiről. Ezután újabb négyéves tervet jelentett be, mely Németországot nyersanyagok tekintetében is igyekszik a szélső határig függetlenné tenni a külföldtől. És részletesen foglalkozott a boisevista veszedelemmel, melyet Németország mindig a legkeményebb szilárdsággal kész visszaverni. A beszéd többi részében a nemzeti szocialista kormányzat által elért nagy eredményeket sorolta fel a vezérkancellár, aki különös rokonszehvét fejezte ki azok iránt a népek iránt, melyek hasonló eszmék által vezettetik magokat, mint Németország. Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök Bucuresti-i tárgyalásai szintén a külpolitikai érdeklődés előterében vannak. Tegnap Bueuresti-ben kiadott jelentés szerint Sztojadinovics miniszterelnök, Tătărescu miniszterelnök és Antonescu külügyminiszter megbeszélései a legnagyobb szívélyességgel folytak le s a két ország külpolitikájának teljes egyetértéséről tettek tanúbizonyságot. Megállapították a tárgyalásokon a pozsonyi kis- antant-értekezleten elfoglalandó magatartást is. Ezzel az értekezlettel kapcsolatban különösen érdekesnek tekinthető a prágai „L’ulove Noviny“ cimü kormánypárti lapnak értesülése, mely szerint a kisantant külügyminiszterei tárgyaini fogják Hodzsa csehszlovák miniszterelnök középeurópai tervezetét is. A tervezet a középeurópai helyzet megjavítása érdekében állítólag a kisebbségi politika enyhítését is javasolni fogja. Erre vallana, egyes prágai hírek szerint, Hodzsa egyik legutóbbi beszéde is, melyben ki jelentette, hogy a csehszlovákiai magyar kisebbség kívánságai nem megvalósíthatatlanok. Egy másik prágai hir, mely a rutén önkormányzat közeli megvalósításáról beszél, ugyanilyen irányú hajlandóságokra mutat. Hitler kiáltvány® BERLIN. (Szeptember 10.) Hatalmas tömeg részvétele mellett nyitották meg Niirn- bergben a nemzeti szocialista párt pártnapját. A megnyitón elsőnek Hitler vezérkancellár kiáltványát olvasta fel Wagner tartoj mányi főnök. A kiáltványában a német nem- I zeti szocialisták vezére beszámolt az elmúlt négy év alatt elért eredményekről. — Az elmúlt négy esztendő alatt — mondja a kiáltvány — mióta a nemzeti szocialista párt uralomra jutott, Németországban a munkanélküliek számért sikerült hatmillióról egymillióra lecsökkenteni. Sikerült meggátolni a parasztbirtokok elárverezését is és fellendíteni a kereskedelmet és ipart is. A nemzeti szocialista párt vezetése alatt a hajóépitést is sikerült olyan színvonalra emelni, hogy most évente 6é0.000 tonna uj hajót építenek a német hajógyárakban. Jelentősen javult a tartományok és a városok gazdasági helyzete. A lakosság súlyosabb megterhel te tése nélkül sikerült az adóbehajtást is évi 5 núUiárd- dal növelni. Ma mar az a helyzet — Írja továbbá a kiáltvány — hogy üzlet lett a vasutból és kifizetődött a gépkocsi telepekbe fektetett beruházás is. — A német nép szellemi megújhodásának, munkájában — folytatja a kancellár kiáltványa — idegen fajnak mncsen szerepe. Az uralmon lévő párt irányelveinek kővetése mellett sikerült az addig széthúzó német nép között az egységet megteremteni s ma már a német nép 99 százaléka áll a párt mögött. Azért volt szükség a katonai védelem megerősítésére is, hogy a határain belül a német nemzet nyugodtan végezhesse belső átszervezésének munkálatait. A katonai védelem és egyben a német nemzet megerősítése nem ment más nép rovására. Ha a többi nemzetek is lelepleznék és gátat vetnének a nemzetközi uszitók munkájának, akkor könmüszerrel sikerülne a népek szorosabb együttműködését létrehozni a bolsevista veszedelemmel szemben. — Az elmúlt négy év alatt Németország gazdaságilag igen súlyos válságon ment át. Különösen a nyersanyaghiány miatt Németországban 136 lélek esik egy négyzetkilométerre. Egy négyzetkilométer viszont a mai termelési rendszer mellett teljesen képtelen eltartani ennyi embert. A hiányzó élelmiszert külföldről kellett beszállítani. A behozatalt ipari kivitellel igyekezeti az állam kiegyenlíteni. Ha Németországnak gyarmatai volnának akkor az ország helyzete sokkal könnyebb volna, mert megvolnának a gezdasági raktárai, ahonnan bőségesen elláthatná magát az ország és nem volna szükség más államoktól beszerezni élelmiszert. Német négyéves terv — Az uj négyéves terv — folytatja tovább Hitler kiáltványa — már arra fog törekedni, hogy Németországot teljesen függetlenítse a külföldtől és minden olyan nyersanyagot, amelyet belföldön elő lehet állítani, töröljenek a behozatali árucikkek közül. Csak a legszükségesebb élehnicikkeket szállítjuk majd be külföldről. Ezeknek ellenében pedig gépeket és ipari cikkeket szállítunk. A nemzeti szocialista párt az ország teljeş gazdasági megújhodását csak abban látja, ha visszanyeri gyarmatait. Éppen ezért Németország nem mondhat le gyarmati követeléseiről. (Folytatása a 10. oldalon)
