Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)
1936-09-10 / 209. szám
i ( TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.165/1929 0T Ám 3 LEJ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ckij, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivat«1 ás könyvosztály: Piaca Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Ctuj, postafiók 80. LVII. ÉVFOLYAM 20 9. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS CSÜTÖRTÖK Előfizetési irak: havonta 70, negyedévre 2x0, félévre 440, évente 840 le;. — Magyarországra.; negyedévre 10. félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több* 1936 SZEPTEMBER 10. Igen. Igen, föltétlenül méltányoljak az írj igazságűgyml- niszter jószándékaii. Hogy az egyén politikai szabadsága és a törvényes elvi küzdelem semmiféle akadályba és megtorlásba ne ütközzék. Viszont hogy az illetékes hatóságok erélyesen foganatosítsák a büntető jogi eljárást a~ államrend ellen vétőkkel izemben, amenyiben politikai jellegű Ítéletek már elhangzottak, ezeket hajtsák végre gyorsan. Igen, igen hogyne helyeselnénk! Hisz az állam, az egyén és közrend érdekében történne. A szabadelvüség követelménye, hogy ne legyen akadálya törvényes keretekben az egyéni meggyőződés kifejezésének, valamint a békés toborzónak és meggyőzésnek, amelyet még védeni is kell minden eszközzel, ha nem ütközik törvénybe. Viszont valóban meg kell akadályozni minden kilengést, bárhonnan is érkezik és érvényt kell szerezni az állam büntető akaratának, ha ez a törvények szellemére és nem csak holt betűire támaszkodik vagy a szigorú alakiságoktól elhajlik. Csak a jog parancsolhat és nem a szerencsés erőszak. Igen, igen. Mindamellett nem fojthatunk el néhány szerény megjegyzést. Mindenekelőtt tartunk tőle, hogy az igazságügy- miniszter tiszta szándékai alapos vagy engedelmes végrehajtása esetén beleütközhetnek az ostromállapot és cenzúra immár diszjsen fölépült rendszerébe és ellenmondásba kerülhetnek más minisztériumok vagy kezdeményező szellemű helyihatóságok elgondolásaival és kész rendelkezéseivel. Hiszen, ka törvényes elvi propaganda lehetséges, miképen történhetik, hogy az Országos Magyar Párt nem rendezheti meg szokásos közgyűlését és az olyan jámbor közművelődési egyesület, mini anrtinö a Muzeum Egylet, évenként szokásos vándorgyűlését? Hogyan történhetik, hogy a jog és törvény szellemének mohó szomjuhozása idején, a szabadelvű eszmény újabb megcsillogtatásakor ismét megjelennek kapcsolatos ítéletek és rendelkezések ellenére a közalkalmazottak elbocsátásáról szóló hírek. Elgondolkoztat az „elvi“ vita, amely a kormány munkatáboroztatási terve körül csap- dós és bizonyos ellenmondásokat fedez fel a nemzeti munka védelmének szellemével, pedig több vonatkozásban inkább az egyéni és közszabadságokkal való ütközése miatt érdemelne leszólást. És tartunk tőle, hogy a politikai jellegű pörök sürgetése közben nem- a valóban állam- és népbiztonságot, valóban a létező államrendet veszélyeztető kilengésekre fognak főleg lecsapni, hanem olyan megnyilatkozásokra, melyeket a szenvedélyes félreértés vagy oknélküli gyanakvás céloz meg szükségtelenül. A kész ítéletek végrehajtásánál hátha inkább a jóakarduan tévedő vagy félreértett ügy efogy ottak fognak pórul járni, mintsem a politikai, társadalmi, nemzeti elvakultságból eredő, valóban kézzel fogható és pusztító bűnök hősei? Természetesen a rendelet a magyarázattól és következményektől független életű és jellegű is. Mint gondolat és mondat önmagában már jelent valamit. Ezúttal sokat. Ebből a szempontból tisztelet és elismerés Dju- vara miniszternek. Világhírű jogi szellemisége s kipróbált politikai bölcseleté átcsillog ezen a rendeletén. Az emberi érték súlyát is érezzük. Szeretnők, ha valóban nem a betű, hanem a szellem teljességével érvényesülne szándéka és varázsütésre lehullanának az akadályok, amiken megtörik minden jóssán- dék és széni sté. IHanionah ajánlották fel Válaszul ©MIS áll a volt miniszterelnök, - Fontos tanácskozások Sovata-n. - Lupu Parisban tovább támadta a kormányt nyilatkozataival BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) Politikai körökben nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a uemzeti-parasztpárt központi végrehajtó- bizottságát szeptember 24. napjára összehívták. A párthoz tartozó összes volt miniszterek, államtitkárok, képviselők, szenátorok, tagozati elnökök tagjai a végrehajtó bizottságnak s emeli a tanácskozások jelentőségét, hogy minden valószínűség szerint Maniu is részt- vesz azokban, tisztázva jövőbeli magatartását. Bucuresti-i lapok jelentése szerint a pártvezetőség küldöttséget menesztett Sova- ta-ra s a nemzeti-parasztpárt elnökségét is felajánlják Mamiinak. A Presa ma reggeli tel efon jelentésében meg- erősiti a hirt. Mamiinak nyilatkoznia kell: Vagy elfogadja a pártelnökséget, vagy feltétlen hűségnyilatkozatot tesz Mihalache- val, illetve a pártvezetőséggel szemben. Politikai körökben súlyosnak tartják a nemzeti-parasztpárt belső helyzetét. Egyik pártvezér nyíltan birálja a másikat — irja a Lupta. — Pata rea és Costachescu távozásáról beszélnek, az előbbi Vaidához, az utóbbi Ior- gához csatlakozna abban az esetben, ha Maniu venné át a párt vezetését. A Credinţa megállapítása szerint az Ardeal-i nemzetiparasztpárti tagozatok mind Maniu mellett állnak, ő azonban nem akarja Miha- lachet kibuktatni. Erre mutat, hogy megismételte régi nyilatkozatát: — Pártom hűséges katonája voltam , és az is maradok. Egyébként rövidesen Bu- curesti-bc utazom, hogy politikai barátaimmal találkozzam. A Zorile aggodalommal nézi az eseményeket és idegesen kérdi: — mit tesz a nemzeti- parasztpárt? Mire készül Maniu és Miha- lache? — Mostanig — irja a lap — tárgyaltak, a pártfegyelemre és a pártra ügyeltek, nem az országra, mely dinamikus mozgalmat vár tőlük. Mi haszon van abból, ha egységes a párt s térdre van kényszerítve. Hol lesz a párt, ha ftt a döntő óra? Maniu és Mihalache nagy felelősséggel tartoznak az országnak, mely a demokrácia győzelemre vitelét várja tőlük. Lupu dr. nyilatkozata A „Paris Soir“ nevű lap Lupu dr. nyilatkozatát közli, ki most tért vissza a francia fővárosba a brüsszeli nemzetközi békekongresszusról. — Az úgynevezett liberális uralom alatt — mondotta — a kormány jóvoltából, hogy ne mondjam: egyenes segítségével — három év óta szélsőséges csoportok szervezkedtek az országban. Németországból kapják a pénzt és az utasítást a katonai mintára szervezett alakulatok. A kormány azt kívánja, hogy oszlassuk fel paraszt-gárdáinkat. Azt feleljük; j nem teszünk eleget a kívánságnak, míg a fasiszta alakulatokkal szemben nem hajt- ! jók végre a törvényes rendszabályokat. I Várakozási álláspontra helyezkedtünk tehát, I közben azonban — Titulescu távozása foly- I Ián — igen nagy mértékben terjed a hitle- ! rista mozgalom Romániában. Titulescu legI régibb vezető alakja volt a Népszövetségnek, ] támogatója a kisantantnak, megalkotója a Balkán-szövetségnek. Hiányozni fog a kormányból is, melyben szembeszállt a fasizmussal. A középeurópai egyensúly rovására megy ez Franciaország és a béke szempontjából. Francia lap bírálata A Le Tempe hosszasan foglalkozik a Tata- rescu-kormány átszervezésével s leszögezi, hogy Titulescu elejtése sok találgatásra ad alkalmat. — Minden cáfolat ellenére — irja a La Temíps — egyesek a román külpolitika módosításának jelét látják ebben. Vannak, akik Titulescunak és a nemzeti-parasztpártnak közeledésére számítanak, mert ez a párt átszervezés alatt áll most Romániában. Mások Tatarescu és Titulescu közeledéséről beszélnek s azt mondják, hogy Slavescu volt miniszter Cap Martin-ba utazott, hogy elégtételt szolgáltasson Titules- curtatk. Arról Írnak, hogy Antonescu hajlandó ismét átadni helyét Titulescunak, amennyiben belép a kormányba. Ugyanakkor olyan hírek kelnek szárnyra, 'hogy a jelenlegi kormány csak átmeneti jelleggel bir s előkészíti a fafajt egy Vaida-kormány számára, mely a román—német közeledést szolgálja. A hírek tehát — amint megállapíthatják — ellentétesek s a jelenlegi ideges helyzet bélyegét viselik magukon. A Tatarescu-kormány védekezik a gyanúsítás ellen s nyilatkozatot adott francia-barátságáról. Hinni szeretnénk, hogy minden román tisztában van a külpolitikai irányváltozás vészéiyével. Nem téveszthetik szem elől, hogy Berlinbe Budapesten keresztül visz az ut s a reviziós mozgalom segítséget vár Berlintől és Rómától. Műn chem tárgyalások Az Argus jelentése szerint Leon volt államtitkár, Marian kiviteli-hitvatali igazgató és Jordan, a Banca Naţionala osztályfőnöke, Münchenbe utaztak, hol von Passe kereskedelemügyi államtitkár vezetésével kiküldött német bizottsággal találkoznak. A lap értesülése szerint Fabritius Bucuresti-i nemet követ készítette elő a tárgyalásokat, melyeknek napirendjén a következő kérdések szerepelnek: 1. A két ortzág közötti kereskedelmi mérleg egyensúlya. 2. A behozatali és kiviteli kontingens uj elosztása. 3. A világpiaci árak megvizsgálása. — Az utóbbi időben ugyanis — írja az Argus — németországi bevitelünk feltűnő csökkenést mutat. Mig mostanig havonta átlag 350 millió lej értékű volt a román kivitel Németországba, addig júniusban, júliusban és augusztusban havonként átlag csupán 250 millió lej értékű árut szállítottunk, ami nagy visszaesést jelent nemzetközi viszonylatban. A csökkenést német részről az érvényben levő kontingentálási renddel indokolják. Ami már most a német áruk behozatalát illeti, a román kivitel hanyatlásaival szemben ez emelkedést mutat. A külkereskedelmi hivatal rtémet behozc&ali kérvényekkel inm elárasztva. Pop Valér dr. kereskedelmi és ipari miniszter tehát szükségesnek látta, hogy közvetlen tárgyalások utján rendezze és pótolja a kivitel terén tapasztalható hiányokat. Iorga a németbarátságról A Neamul Romanesc vezető helyen Jorga professzor cikkét közli, melyben Románia külpolitikájából ir s a diktatúra kérdésében leszögezi álláspontját. — Néhány külföldi lap —* írja Jorga professzor — egyes román politikusok hamis híradása folytán arról ir, hogy Romániában németbarát mozgalom van s német segítséggel ismét meg akarjuk verni a magyarokat. Véleményük szerint olyau kormány részére készítik elő a talajt, mely szakítani akat Franciaországgal s azokkal, akik biztosítják összes jelenlegi határainkat. Én lennék állítólag az a professzor, aki diktatúrát akar. Rövid választ adok erre: Én voltam az, aki a német szövetséggel való szakítást javasoltam s a hasznos német kultúrával is szakítottam. Kormán vei nökségem idején eleget tettem kötelességemnek a szövetségesekkel szemben s arra is ügyeltem, hogy ne sértsük meg Itáliát. Igaz, hogy nem tartottam magam soha „kisantant polgárnak“, inkább román akartam lenni. A németbarát kormány- elnökséget tehát készséggel átengedem másoknak. Sokezer ember ünnepelte az amerikai óeeánrepiilöket NEW YORK. (Az Ellenzék távirata.) Hatalmas tömeg fogadta leírhatatlan lelkesedéssel Markham asszony óceánre piilőt, aki vasárnap érkezett a Newyork melletti Floyd Bennett repülőtérre. Az újságírók kérdéseire, Markhamné kijelentette, hogy nem repülőn tér vissza Angliába. — Oceánrepülői pályámat bt fejezettnek tekintem, — mondta. Párisból jelentik, hogy Richman és Morill amerikai óceánrepülők Szerencsé sen megérkeztek Parisba, ahonnan kedden indulnak vissza Amerikába.
