Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-09 / 208. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 LEJ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, F i ók k i adóhivata 1 és könyvosztály : gzám. — Teieíonszám: 109. — Leveleim: Ckij LVII. ÉVFOLYAM, 20 8. SZÁM. ■»■MHBHHanania Ävilág érdekfeszítően óinkul. A: izgatott figyelmet, amely valósággal rámeredt a francia—len­gyel eseményekre, fejlemények és következ­mények a végsőkig kielégíthették. Nem ok nél­kül szőtte a föltevéseket s várt újságokat: Lengyelország csakugyan visszatért az ,,egye­dül üdvözítőki francia tündérpalotába és meg­újította a 23-ban kötött katonai szerződést, amelynek folyománya volt a lengyel—román megállapodás kasonló jelleggel és hasonló céllal. Most a hidegvérüek bizonyára megál­lapítják, hogy Lengyelország Hydz Smigly parancsuralmi erélyével létesített ez a mili- larizált külpolitikai müve a világért sem je­lenti még Pilsudszki tábornagy remeklésé­nek, a 10 éves német—lengyel meg-nrm-tá- madási és barátsági szerződés eldobását, csu­pán válasz volt a Danzigban megfeszített hurrá és ágyat vetett a hatalmas hadfelsze­relési kölcsönnek a francia piacon. Hogy Beck ezredes külügyminiszter nem látható a nyílt színen? Bizonyára csak azért, hogy vi­gyázzon a német nyársra, mialatt a hadse­regparancsnok a francia nyársat forgatja meg a tűzben; az ifjú ezredes különben is előkészítette a dolgot brüsszeli látogatásán át. A vérmesek persze épp az ellenkezőjét fogják állítani. Beck nem a háttérben, hanem j a bukás szakodéba szélén áll és Németország ‘ máris válaszolni fog a nagy katonák varsói és párisi barátkozásaira, mikor megköti a lit­vánokkal a megegyezést és talán mégis jó­viszonyt rendez Csehországgal, amiről már régebb szó esik és Benes a német birodalom, valamint a német kisebbségek felé fuvolázott sok meleg beszéde a Sudeta-vidéki utazás­kor mintegy előkészített. Nagy kérdés azon­ban, hogyan alakul ezekután a lengyel— orosz és a lengyel—román viszony? Ezen bizonyára a kisantant államfők prágai talál­kozásán és a kisantant uj értekezletén is né­mi fejtörés lesz. A katonai szerződések nem igen kecseg­tetnek békelehetőségekkel. Ma különöskép nem, amikor lángoló arccal, éjjel-nappali ve­rítékben ázva sietnek az elkésett vagy elárvult fegyverkezéseken változtatni, örült katonai verseny folyik. Emellett aggasztó, hogy a lég­kör egyre jobban forrósodik. A spanyol pol­gárháború közel 2 hónapja hullámzik és el­fajul, hátha mégis kicsap medréből és a szomszédságot elárasztja. A Földközi-tenge­ren át a rokonérzések passzát szele kezdi aggasztó mértékben eljuttatni a pernyét, tűz szikrát, zsarátnokot. Gyanús, hogy a hírek szerint francia területre menekült és ott le­fegyverezett vörös milícia visszafordult és egy időre újból birtokba vette az Iran felé vezető nemzetközi hidat, gyanús, hogy mind­untalan ismétlődnek az olasz, német, portu­gál nemzeti parancsuralmi beavatkozás szán­dékairól suttogó hírek. Megértjük a félszet: Franciaország nem sokáig mentesül a spa­nyol befolyás elől, a mór betörés, a keresz­tes háborúk, a gótika. a merkantilizmus, a zsoldos hadsereg, az ellenreformáció, az eti­kett, az anti napoleonizmus, a szentszövet­ség ellenforradalmai itt csíráztak és innét szivárogtak át elsősorban Franciaországba. Joggal erősbödik a történelemszemlélet okos- kodói tudatában egyes események tüneti je­lentősége, mint a Blum-kormány lemondás­sal fenyegetődzése, mert a szélső baloldal be­avatkozásra kényszeríti vagy a francia tüz- kereszt készülődése Marokkóba, amelynek spanyol oldalán kezdett dobogni Franco fe­hér zendülésének a szive. Baljóslatú jelensé­gek. De még se veszítsük el fejünket és re­ményünket. A fegyverkezéssel és csatazajjal párhuzamos mértékben látunk erőfeszítése­ket a háború ellen és halljuk a határozott békeszólamokat. Németország ugylátszik kész hosszabb veszteglésre, hiszen még nem kész a föl fegyverkezése és ebben egy gyékényre kerül Angliával, amely szintén még nem kész. A király, Hoare, Lloyd George utazása talán épugy valami béketerv érdekében tör­ténik, mint nemrég Austen Chamberlené a Dunamenbén. Genfben a nemzetközi ifjúság gyülésezett a béke érdekében és már ülése­zik az óriási méretű világértekezlet Brüsz- szelben, amelynek küldötteit lord Robert Ce­cil hívta meg. Hátha ez a jövő? Egyelőre? Calea Moţilor 4 Piaca Unirii 9 , postaíiók 80 MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS SZERDA Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente 840 lej. — Magyarországra.; negyedévre 10. félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel öbb 1936 SZEPTEMBER 9. fgSLSEp a Bucovineni táborokat szerelték Ie. - ícjea mi~~.Jer Goaa Oclaviannal tanácskozott. - Isméi harcias n%yarsagozatoS teSi Anaheiescu dr. közoktatásügyi A /"ZJ^zetl-parasztpárt szerint az egyetemek ésZ^L'iötelezö-munkatáborok „nem aktuális kérdések*1 ) i I, hogy vál BU[en párt SZlvAz Ellenzék tudósítójától. Iuca _-*->•!>rok- - i^zter és Bentoiu belügyi ál­lamtitkár a megyei prefektusokkal történt tanácskozás után körrendeletét küldtek a közigazgatási hatóságok vezetőinek, melyben pontosan megjelölték, hogyan járjanak el a gárdák feloszlatása ügyében. Kormányhoz közelálló körök véleménye szerint nincs szó megtorlásról s egyelőre békés kísérletet tesz' nek a kitűzött cél elérésére. Úgy látszik, hogy a békés kezdeményezés sikerrel kecseg­tet. A jobboldali csoportok egymásután oszlatják fe! a munka táboré kát. így a Carmen Sylva-i tábor feloszla­tása után tegnap a Bucovina-i (Cernăuţi, Câmpulung, Síorojineti) legionista tábo­rok oszlottak fel anélkül, hogy szükség lett volna hatósági közbelépésre. Goga Octaviam, a nemzeti kereszténypárt el­nöke Bucuresti-be érkezett, hol nyomban tanácskozásokat kezdett híveivel. Bucuresti-i lapok jelentése szerint Goga ezután Iuca belügyminisztert láto­gatta meg, aki tudtul adta a katonai min­tára szemezett csapatok feloszlatására vo­natkozó rendelkezéseket. A belügyminisz­ter — írja a lap — arra hívta fel Gogát, oszlassa fel békés utón a „kékinges“ csa­patokat, különben kénytelen lesz közigaz­gatási utón eljárni. Goga válaszában kifejtette, hogy a kékinge- sek nincsenek katonai mintára szervezve, egyébként nem ellenzi a feloszlatást, kéri azonban, hogy írásban adja át kívánságát a belügy­miniszter, mert az ügyet Cuzával is meg kell beszélje. A Porunca Vremii jelentése szerint a nem­zeti kereszténypárt válaszát még e héten nyilvánosságra hozzák. Politikai körökben nagy fontosságot tulaj­donítanak annak, hogy Vaida román frontja és Cuza—Goga nemzeti kereszténypártja a most következő Bucuresti-i, illetve UFov- megyei tanácsválasztásra megegyezlek és közös listával mennek a küzdelembe. Azt hiszik, hogy első lépésről van szó, amit az­tán minden következő választásra is kiter­jesztenek. Siker esetén valószínűnek tartják Vaida—'Goga pártjainak fúzióját. Anghelescu harcias nyilatkozata Vasárnap nyitották meg a tanítók orszá­gos szövetségének kongresszusát Cemăuti- ban, hol ebből az alkalomból Anghelescu dr. közoktatásügyi miniszter is megjelent. A köz- oktatásügyi miniszter nagy beszédet mon­dott, melyben rámutatott arra, hogy Emil Búré francia újságíró is résztvesz a gyűlé­sen. Anghelescu dr. dicsérő szavakkal hal­mozta el a francia népet, mely Romániát nacionalista célkitűzésének elérésében vér- áldozattal is segítette. — Azt hiszem — mondotta — mindnyá­junk nevében kiálthatom: Éljen Franciaor­szág! Egyesülve maradunk vele örökre! Meg fogjuk tudni védeni határainkat, mindenek­előtt azonban iskolákat kell teremtsünk, mert kultúrát kell adnunk a parasztságnak, mely az ország alapját képezi. Azt mondják, sok tanítónk és sok iskolánk van. Nem felel meg a valóságnak. 47 ezer tanítónk van és 80 ezerre van szükség. 20 ezer elemi isko­lánk van s 40 ezer szükséges. Nem lehet a tanítótól apostoli munkát kívánni, ha 1500 lej a havi fizetése. Nincs keresni valóm a miniszteri padok­ban, míg nem teljesítik az elemi iskolai tanszemélyzet igényeit, harcolni fogok tovább is ezekért a jogokért. Anghelescu miniszter ezután kijelentette, hogy a politikának semmi keresni valója nincs az iskolákban. — Az iskolában tanulni kell s kifogásta­lan erkölcsi nevelést kell adni gyermekeink­nek — végezte beszédét. Badulescu államtitkár a gyűlölet- politikáról A vidéki újságírók szövetsége kongresz- szust tartott a gyűlölet-politikáról Craiova- ban, hol Victor Badulescu külügyi államtit­kár is felszólalt s a kormány üdvözletét tol­mácsolta Biztosította az újságírókat, hogy segítségükre lesz:( Közölte, hogy maga is újságírással foglalkozott fiatal éveiben. Rá­mutatott az újságírás mai nehézségeire, mi­dőn oly zavaros a helyzet. — Soha semmit nem lehet építeni gyűlö­letre — mondotta. — Az ország belső béké­jének biztosítása annál inkább szükséges, mert elértünk országunk konszolidációjának fejezetéhez. Szükség van tehát közeledésre és megértésre — hangzott Badulescu állam­titkár félre nem magyarázható felhívása a kormány nevében. A nemzeti-parasztpárt válasza A Patria hosszabb cikkben válaszol a kor­mány békitő kísérleteire. Az Ardeal i nem- zetiparasztpárti tagozat nevében is bejelenti, hogy^ a jobboldali gárdák feloszlatása esetén a parasztgárdák „automatikusan“ megszűn­nek. — Az egyetemek autonómiájának meg­szüntetése és kötelező munkatáborok felál - litása nem aktuális kérdések, mert csak a par­lament által hozott törvény révén kerülhet sor ezekre. A rendelettörvény utján való intézkedés súlyos visszaélést jelentene ezekben a nagyfontosságu kérdésekben, miután egye­dül pénzügyi kérdésekben adott szabad­kezet a kormánynak a parlament. A kormánynak egyébként egész sor törvény áll rendelkezésére a közrend védelmére, eze­ket azonban nem vette igénybe. Az 1934 április 7-én kelt törvény elegendő rendelkezést tartalmaz a szélső­séges csoportok megfékezésére. A kötelező munkatáborok felállítása pénz­ügyi szempontból is lehetetlen, mert alig van pénz a katonaság eltartására. A kor­mány előbb a rendelkezésére álló törvénye­ket vegye igénybe s csak ezek eredményte­len alkalmazása után forduljon kivételes in­tézkedéshez. üigJapesfee érkezeti az angol Icirály BUDAPEST. (Az Ellenzék távirata.) Edward angol király hét kocsiból álló külön- vonuta ma reggel 8 óra 20 perckor megérkezett Budapestre. A királyi vonat Belgrad félő! jövet a Keleti pályaudvarra robogott be. Hivatalos fogadtatás nem volt, minthogy Edward király szigorúan rangrejtve utazik. Az uralkodó fogadására azonban megjelen­tek a pályaudvaron az angol követség tagjai. Az angol követség még nem adott pontos felvilágosítást, hogy Vili. Edward király mennyi időt tölt Budapesten. Megbízható ada­tok szerint azonban az egész napot a magyar fővárosban fogja tölteni és este tíz órakor utazik tovább Bécshe. Becsben, ahol szintén leszáll, annak ellenére, hogy rangrejtve uta­zik, az angol követségen fogadás is lesz. Alfonz spanyol exkirálv, aki Tirolban nyaral, nyaralását megszakítva az osztrák fővárosba érkezett, hogy Edward királlyal találkoz- bassék. BELGRAD. (Az Ellenzék távirata.) VIII. Edward angol király ma éjjel utazott át Jugoszlávián. Jugoszláv területre érkezésekor Pál régeushereeg felszáLlott vonatára és üdvözölte az angol uralkodót. VIII. Edward, aki tegnap utazott át Bulgárián, a bulgár határállomásról táviratot intézett Kernál Atatörk török köztársasági elnökhöz. A távirat­ban köszönetét mondott törökországi fogadtatásáért és kifejezte azt a reményét, bőgj' ezt a fogadtatást Londonban viszonozhatja. BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósitójától.) A hatvani országúton vasárnap este megdöbbentő szerencsétlenség történt. Prónay Gézáné aszódi földbirto­kosnő autóját, amelyet Korhely János vezetett, Gödöllő határában elütötte a hatvani személyvonat, mikor az autó a nyitva felejtett sorompó mellett a sí­neken akart keresztülhaladni. Az összeütközés következtében az autó utasai — annak tulajdonosa Prónay Gézáné és utitársaai Morvay Jenő leányával — kirepültek az autóból. A mozdonyvezető észrevette a szerencsétlenséget és azonnal leállította a vonatot. A vonatról több orvos sietett a szerencsétlen­ség színhelyére, hogy első segélyben részesítsék az autó sebesült utasait. Az autó mindhárom utasát a később kihívott mentöö koponyaalapi töréssel szállították be a Rókus-lcórházba, sor, kö* ^ *^3íS& f^3íl ioŰegionista-táborokat ——Ü — . .......- -r>. '' « » au & MB S* £& li Cj im m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom