Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)
1936-09-06 / 206. szám
1936 szeptember 6. ELLENZÉK 9 Budavár visszafoúialása Az Ellenzék hirt adott arról, hogy Budapest néhány nappal ezelőtt milyen jubileumi ünnepségnek volt a szinbelye. Szeptember 2-án volt 250 éve annak, hogy Buda vára felszabadult a török uralom alól. Az ünnep az egész keresztyén Európa ünnepe volt és méltán, hiszen annak idején is Buda felszabadi tása az egész keresztyén Európa számára örömöt jelentett. Buda visszafoglalása tulajdonképen csak egyik eseménye volt egy sokkal hatalmasabb célkitűzésű hadjáratnak. 1683 szeptemberében a Bécset ostromló török seregnek megtört a támadó ereje, Lotharingiai Károly elűzi Bécs falai alól az ostromlókat. Győztes serege azonban nem áll itt meg, hanem az egész Európa örömujjongása közben tovább megy, üldözi a futókat. A siker láttára felbátorodik a mindig tétova bécsi udvar is és vállalja a hadjárat tovább folytatását. így indul meg az az európai nagy had, melynek a célja Magyarország felszabadítása, sőt több, a pogány töröknek Európából való kiűzése volt. Elérkezett az a pillanat, amikor a keresztyén Európa valóra válthatta Magyarországgal szembeni kötelezettségét. Azt a kötelezettségét, amelyet vállalt akkor, amikor előbb Csehország uralkodó háza a Jagellók, majd az osztrák hercegek a Habsburgok elfoglalták Magyarország trónját. A magyar államalkotó rendek azért hoztak nyugatról királyt, hogy az igy érdekileg is odakapcsolt nyugati uralkodó, nyugati államának az erejével is támogassa Magyarországot a török elleni harcban. Csehországon és Ausztrián át a német császárság hatalmi érdekkörébe kapcsolódott be a XVI. században a magyarság — méltán várhatta a német birodalom, a keresztyén nyugat támogatását. Ez a támogatás jelent meg hathatós és érdemleges formában az 1689—99 közötti felszabadító hadjáratban. A hadjárat legfőbb szervezője, támogatója, mozgatója a pápai udvar XI. Ince pápa és bécsi nuncius. A hadjáratban részt vesznek .Ausztrián kívül a kengyelek, különböző német tartományok: szászok, svábok, bajorok, brandenburgiak, azután a nyugat protestánsai, svédek, hollandok, angolok. A német császársággal szüntelenül harcban álló XIV. I Lajos francia király a török elleni háború első esztendeire beszünteti a háborút, hogy ' I. Lipót császár tudja minden erejét a ke- / Jeti harctérre vetni. Valósággal uj keresztes- hadjárat láz járta át egész Európát; a pogány elleni hadjárat hőseit mindenfelé ünnepelték s a legtöbb állam, főként a német fejedelemségek csapatait saját uralkodóik vezették ebben a harcban. A Buda ostromára induló sereg is ilyen internacionális, nagy keresztyén sereg volt. Az északi hadtestben, melynek összes létszáma 38.000 volt a császári katonákon kívül, brandenburgi, svéd, frank és sváb csapatok voltak — ezt a sereget vezette Lotharingiai Károly. Délről a várat a bajor választófejedelem Max Emmanuel csapatai zárták körül, ebben a 21.000 főnyi seregben bajorok, szászok, császáriak, olaszok, spanyolok küzdöttek. Hol voltak a magyarok? — ez a kérdés merül fel mindenkiben, amikor ezt a seregszemlét végignézi. A had vezérei, a rendes csapatok zöme külföldi, sőt első sorban németek. A badvezetőség nem szívesen alkalmazta a magyar katonákat, bizalmatlan voll velük szemben. Eszterházy Pál nádor, tanult hadvezér például hasztalan kérte maga számára a sereg balszárnyának a vezetését — magyar tábornokra nem bíztak önálló kommandót. Rendes zsoldos katonának nem fogadták el az egyre sűrűbben jelentkező magyar önkénteseket, úgy, hogy ők saját költségükön vettek részt a hadjáratban. De azért ott voltak és részt vettek a saját hazájuk felszabadításáért vivőit harcban. Buda ostrománál is mintegy 14—15.000 magyar hajdú (gyalogos katona) és huszár vett részt. Vezéreik részben császárhü főurak: Koháry István, Pálffy, Eszterházy János, részben legendás hírű kuruc vezérek: Barkóczy Ferenc, Petneházy Dávid. S a német had vezető urak, ha bizalmatlanok is voltak irántuk, elismerték vitézségüket, de egyúttal ki is használták az örökös magyar vitézkedő virtust, úgy, hogy pl. a szeptember 2-i általános és legvéresebb ostrom alkalmával, amelyik azután győzelemhez is juttatta a keresztyén sereget — minden rohamoszlop élére 50-—100 magyar hajdút állítottak. De nemcsak katona- fiainak vére hullásával vett részt a maroknyi kicsi magyar nép a felszabadító hadjáratban és Buda diadalmas visszafoglalásában, hanem hihetetlen méretű anyagi áldozatokkal is. Az egész hadjárat költségeinek évről- évre 50—70 százalékát a néhány vármegyé- nyi magyarság hordozta. Akkor, amikor az összes Habsbu r g-tartom án y o k (Alsó, Felső Ausztria, Karinthia, Stájerország, Gseh-Mor- voország) egy évben 6—7 millió forinttal járultak hozzá a hadviselés költségeihez, egyedül Debrecen városából az 1685-i esztendőpénzbeli áldozatokban is — erejéhez mérten a legtöbbet hozta. S e rengeteg áldozat eredménye igazán siralmas volt. Visszahóditoltak egy országot — ez az ország azonban nem az emberektől lakott, 'megművelt földü, egykori tejjebmézzel folyó Kánaán volt —, hanem egy puszta, amelynek lakossága elpusztult, földjét pedig bozót, fü és homok borította. Megvívták és megvették, ostrommal elfoglalták Buda büszke várát, az egykori nagyhatalmi állású ország székvárosát, de nem találtak benne mást, mint 400 kaszárnyát, 23 mecsetet, 9 melegfürdőt és 22 sütő- házat s még ezt is mind egy szálig elpusztították a diadalittas katonák, akik a győzelem után ott 3 napig teljes szabadságot nyertek. A felmentő sereg ilyennek találta Budát és pusztának az egész országot, mivel az európai .segítség, együttes megmozdulás és a magyarságnak a végsőkig való önerő megfeszítése 150 évvel jött későbben, mint kellett volna. Hogy azonban ez a felszabadulás 150 év múltán is eljött és véget vetett a minden életet megölő török uralomnak — az mindenképen ünnepnap volt és lehetett. Hogy mit jelentett ez a felszal>aduJás Közép-Európa és a magyarság számára, azt csali, akkor tudjuk igazán megérteni, ha összehasonlítjuk, hogy Közép-Európa és a magyarság ettől fogva a történelemnek milyen más utján tudott járni, milyen más módon tudott fejlődni, mint a balkáni népek, amelyekre csak 130— 180 év múltán jött el ez a felszabadulás. Buda visszafoglalásának és az ország felszabadításának igazi jelentősége abban áll, hogy az egész magyarságnak megadta az európai élet utján való járás lehetőségéit. J. I■ MIELŐTT BEVÁSÁROLJA'! VÉTEL KÖT E LE Z ETTSEG NÉLKÜL TEKINTSE MEG la pussat es IkraljéHirasoílelIiessAeá és szSveiraliiáruntcai I Mérei uíön îs I ííPtWi női konfekció és szövetáruház CLUJ, Str. Memorandului No. 1. BUENOS AIBJES, (augusztus elején.) Itt ülök a szobámban, künn ólmos felhőket kerget a szél a pampák felől. Európai gondolkodás szerint paradoxonnak hangzik, de például juniós végén itt a tél közepén vagyunk. Nincs se hó, se fagy, de kellemetlen, csontokig ható hideg eső. Sok év kell hozzá, miig a kézépeurópai szervezet hozzászokik a fordított évszakokhoz és bizony még az argentinok is epedve várják — a szeptemberi tavaszt. De azért mégis közelebb jutottunk Európához. A Zeppelin 4 nap alatt, & posta 8—10 nap alatt repül az óhazába. Telefonálni js lehet. Mindez persze pénzkérdés. Ha van is úgynevezett pénzügyi korlátozás, azért mindenki kivihet annyi külföldi valutát, a menynyit csak akar, de ezt drágábban kell átváltania a hivatalos árfolyamnál' és az állam ezen is keres, viszont nincsen zugforglom. Élelem van bőven ás nem drága. Munka- nélküliség rtt is van, főleg a bevándoroltak között és ezt, valamint a benszülö'ttek déli hevesebb temperamentumát igyekeztek a kommunisták kihasználni. Főleg a szomszédos Uruguayban próbálták „a kommunista termelésből fakadó jólétet“ sztrájkokkal és egyéb ismert módszerekkel megindítani. A heves, de józan latinHarnerikai szellem kurtán, de alaposan bánt el az itteni Lenin- fiukkal. ö sszefcg dost ák őket, a követ ur őexcellenciáját pedig velük együtt magyarán mondva, kidobták az országból. A délamerikai államok ezenfelül egységes frontot létesítettek a harmadik internacionalé ellen és Genfben hiába tiltakoztak Litvinov az externi tonális és egyéb diplomáciai jogok megsértése ellen, Sztálin embereinek itt hosszú időre befellegzett. ben 1,800.000 forintot sajtolt ki hadviselési célokra Caraffa tábornok. Az 1686 szeptember 2-i diadal tehát az egész keresztyén Európa nagy, közös fegyverténye volt, de a magyarság a vérbeli és Elnökválasztás előtt A munka-nélküliség várakozás allen csökken, pedig az argentin köztársaság elnök- választás előtt áll. Ilyenkor megtorpan a gazdasági élet, mindenki várja, melyik párt kerül uralomra. De ,a mostani kormányzat tanult Roosevelttől és uralmát, ha az itteni alkotmány szerint nem is liehet az elnökölt újra választani, bőséges közmunkákkal igyekszik hosszabb időre népszerűsíteni. Főleg a köziekedési problémákat próbálják rendezni. Még ebben a két és fél-milliós fővárosban is, egy pár széles utat kivéve, az utcák keskenyek és sokszor jár hatatlanok. Ezek ben egyirányú a forgalom, de egy lovosszekér elegendő ahhoz, hogy ez is megakadjon. Vidéken épített rendes országút úgyszólván nincs és télen gyakran kerékagyiig süllyed autó, szekér, ha egyáltalán el mer indulni. A vasú taik helyzete sem sokkal rózsásobb. Ezek majdnem mind angol kézen vannak és az átváltási árfolyam különbözete folytán Magyarok Argentínában osztalékot az angol részvényeseknek nem fizetnek ás ezért a beruházások szünetelnek, ami gyakorlatilag régi, elhasznált személyszállító kocsikat, rázós felépiményt jelent. A sokezer kilométernyi vasúti hálózatból az argentin államvasutak igyekeznek, amennyire a pénzügyi helyzet megengedi, miinél többet megszerezni és azt korszerűen modernizálni. Az államvasutakkal például a fővárosba bejönni nem lehet. A z idevezető vonalaik mind magántársaságok kezén vannak és az angol vasutak az említett pénzügyi helyzet miatt nem modernizálnak, — hanem minél több jövedelmet igyekeznek -az utazó publikum kényelme terhére kicsikarni, hogy a közvélemény nyomása alatt a kormányt kedvező átutalási árfolyamra kényszerithessék. Az utóbbi időben létrejött egy úgynevezett Rooa-féle egyezmény, amely a ma- gánvasutak pénzügyi helyzetét némileg javítja, de ennek a kihatásai a közlekedés terén javulás formájában még nem jelentkeztek. „Coches Hungaros“ Az argentin kormány ezen a helyzeten már régebben ug.y akart változtatni, hogy elhatározta az áll am vasú ti gördülő anyag felújítását, ezzel az utasforgalmat a saját vonalaira vonzza és igy véli kényszeríteni a magán vasú tokát a rég szükséges beruházásokra és újításokra. Ennek a harcnak érdekes miagyar vonatkozatai vannak. Az itteni magyarság körében még két évvel ezelőtt az a hír kezdett cirkulálni, hogy az argentin államvasutak egy csomó úgynevezett „motorkocsit“ rendelt a budapesti Ganz-gyárnál. A hír helyességét ellenőrizni nem lehetett, mert hivatalos helyen nem adtak felvilágosítást. Hivatalos helyek különben sem tudnak sokat a magyarokról, akiket spanyolul ,,Hungaro“-nak neveznek. Sajnálatos módon a „hungaro“ spanyolul cigányt jelent és miután magyar egányzenászek itt is akadnak, a délamerikai köztudatban cigány nép gyanánt szerepelünk;. A vasúti rendelés híre elaludt és csak akkor éledt újra, amikor az első Gana-gyártmányú motorosok ideérkeztek. Az államvasutak érthető okoknál fogva nagy propagandát fejtettek ki a kocsik üzernbehelyezésekor. A 'kocsikat bemutatták a köztársasági elnöknek, a kormány tagjainak és az argentin sajtó hetekig hosszú, hasábos illusztrált áradozó cikkekben számok be a „Coches Hungaros“-ok kitűnő voltáról. Ezek a kocsik egyszerre divatba hozták magyarokat és a. lapok nemcsak a magyar iparról, hanem a magyar zenéről, és irodalomról is tájékoztatták olvasóikat. A magyar puszta olyan lett, mint a pampa, a csikós mint a büszke gaucho és a hungaro- kat kssankint kiváncsi meleg tekintettel foSürgős figyelmeztetés! Óvakodjon a mindig rossz minőségű hamisítványoktól. Kérje mindig az orvosok által ajánlott egészséges ésantiszeptikus „Primeros“ gumi-készitmény gadták taz argentinok. Cigány mi voltunk le- tünőben van és a magyarokat most az északeurópaiak között; emlegetik. Európában nem is tudhatják,, hogy mát jelent az itteni magyarság részére a „Coches Hungaros“-ok bevonulása. A bevándorlók között természetesen igen sok a selejtes elem és ezért az argentin az idegeneket lenézi és magánál sokkal alacsonyabb fajtának tartja. A magyaroknál ez a vélemény a hungaro (cigány) elnevezés miatt még inkább jutott kifejezésre. A magyar motorosok, amelyek az ország különböző részén közlekednek, a magyar kultúra zászlóvivői. Sok magyar, aki származását titkolta, nyíltan és büszkén hirdeti magyar voltát. A magyar egyesületek taglétszáma egyszerre növekedik és miután magyarnak lenni nem szégyen, a magyarság összetartása jobban kezd kidomborodni. Ez itt távol, a latin és germán fajok szervezettsége mellett nemcsak nagy erkölcsi erőt, hanem gazdasági előnyöket is jelent. A bevándorlás A délamerikai államok, tehát Argentína is, agrárországok lévén, az elmúlt években erősen érezték a gazdasági válság kihatásait, de most rossz északamerikai terméskilátások unott úgy a tengeri, mint az álla:árak emelkednek, ami természetesen a munkaalkalmakat is szaporítani fogja. Miután az argentin paraszt csak annyit dolgozik, amennyi megélhetéséhez feltétlenül szükséges, a munkások iránti kereslet növekedni fog és már most is uj bevándorlási lehetőségekről lehet haltam- De ezt a kormány nem egyéni alapon kívánja megengedni, hanem karöltve az egyes európai országok hatóságaival együtt, ami mindenesetre jobb megoldásnak látszik, mert a közös ellenőrzés távoltartja majd a jóhiszemű, de meggondolatlan egyéni kivándorlókat, de távoltartja azokat a selejtes elemeket is, akik nyomós okok miatt menekülnek Délamerikába és itt üzelmeiket tovább folytatva, mérhetetlen erkölcsi károkat okozhatnak. Az itteni hírlapok szerint az egész kérdést a népszövetség szerveinek bevonásával fogják megoldani és ebből a célból egy genfi delegált el is indult tanulmányútra. Ezzel kapcsolatban nem hangsúlyozható újra eléggé, hogy nyelvismeretek, bizonyos időre elegendő anyagi felkészültség nélkül senki se vállalkozzék a hosszú útra és az inteliektue- lek még ezek birtokában se próbáljanak szerencsét, mert nem ezekre hanem fiatal,, erőteljes fizikai munkásokra lesz itt csak szükség. K. K. Éz az a könyv-szenzáció, amire minden gazda és ker- tész m^r ^vek óta var ‘ ' g ^atsamaonAWTf cim alatt most megjelent gaz- j® dasági és kertészeti encyklo& pedia, a szakember nélkülözhetetlen kézi-könyve ! ! ! A következő gazdasági ágakat öleli fel: Növényte: mesztós (A növény szervezetének és életműködésének vázlatos ismertetése. A talaj eredete és a mái ás tényezői. A szántás. Trágyázás. A vetés. Részletes növénytermesztés. (A szántóföldi növények csoportosítása. A különböző érési időszakok. Rét és legelömüvelés.) Állattenyésztés (Az állattenyésztés jelentősége. Faj és fajta. Takarmányozástan. Lótenyésztés. Szarvas- markatenyésztés. Az ókirályság szarvas- marbafajtái. Juhtenyésztés. A tejgazdaságtan. Sertéstenyésztés. Kecsketenyészté-. Baromfitenyésztés. Házinyult nyésztés. Méhészet. Selyemhernyőtenyésztés.) Kisgazdaságok berendezése és vezetése. — Kertészet. (Gyümölcstermesztés. Zöldségtermelés.! — Szőlőmivelés. Növényvédelem. Gyümölcsfák. A szőlő betegségei (Kártevői és az ellenük való védekezés.) Növények a növények ellen. Gazdasági növények. Egyéb szükséges felvilágo-itások. — Kartonkötés. 645 oldal, 306 képpel, ára csak 90 lel az „HE Nesszé Ük !köny vosziaiyabßys Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal, utánvéttel is szállítjuk. — Kérje a gazdasági szakkönyvek jegyzékét könyvosztályunktól
