Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-05 / 205. szám

WEBB NYŰK BZGptemhcr §. HARC j spanyol ülapolkk© LincsééH Súlyos veszteségei jelentene a francia nagyiparra a felkelők győzelme. — Visszapillantás Német­ország afrikai tervére PARIS. (Szeptember lió.) Európa minden újságolvasója megkapja naponként o maga adagját azokból a borzalmakból, ahogy a spanyolok u politikát polgárháború alakjá­ban maguk közt elintézik. Nehéz elképzelni, ogv a jelen pillanatokban mi történik Spa- yolországban, de mi';/ nehezebb elképzelni azt, Iuhjij mi tör­ténik az afrikai spanyol Marokkóban, ahonnét Franeo idegenlégiói elindultak Madrid felé. A legutóbbi hírek szerint Abd el Krim, a riff-kabil Napoleon követte Elba-szigeti előd- jét és szintén megszökött a szigetről, ahova a franciák 1926-ban nagy üggyei-bajjal in­ternálták s ha már megszökött, esők hazajnehetett, ha pedig hazament, az nem foij lefolyni egy kis történelemesiná- lás nélkül. A legnehezebb azonban elképzelni azt, hogy az érdekelt nagyhatalmak, a hivatalos és nem hivatalos nyilatkozatok háta mögött mit gondolnak és terveznek a legzártabb aj­tók zavartalan tanácskozótermeiben. Mert a spanyol földön esedékes világielfordulás, a maga oroszos egyszerűségében olyan világos, mint a nap, ahhoz a nagy komplikált afri­kai helyzethez képest, mely a Riff hegyek s bennük rejlő ásványi kincsek problémája. A németek körülnéznek A világháború előtt pár évvel történt, hogy a német vasipari világcég, a Mannes- ■oan testvérek mérnökei hosszú kutatást végeztek az Atlas-hcgység nyugati vidékén, a Riff földön. A kutatás eredménye terjedelmes memoran­dumban került az akkor még császári meg­ítélés alá. Az emlékirat a Quad ben Tusin környékén elterülő vasérctelepekre muta­tott rá legelső sorban. A legkitűnőbb foszformenies vas, a belőle készített acél minőségben felülmúlná u svéd acélárukat. Várhcdó hozama 160 millió bob méter. Közel hozzá nagy kiterjedésű réztelepülések jyolc-tiz százaléknyi tiszta rézérccel. A réz- vonulás kilométer széles és háromszáz mé­ter vastag sávokban hálózza be majdnem az egész terepet, közben gazdag antimon le­lőhelyekkel, melyeket különben már az ©körben is bányásztak errefelé. Itt úgyszólván minden rög kincseket ér, nem ritka az arany és az ezüst és renge­teg az olyan melléktermék, melyet a né­met vegyi ipar arannyá és ezüstté tudna átváltam. Malinesinanék a marokkói szultántól meg is szerezték a bánya-koncessziókat s a német külpolitika megszokott elánjával Marokkó megszerzésére készülődött. Ebből lett a „marokkói kérdés”, majd­nem világháború a század tizes éveiben, al- izirasi konferencia és diplomáciai vereség 1912-ben a nagyhatalmi frontról Német­országnak Marokkó felé nézni sem volt szabad, ha nem akart háborús kockáza­tot IoáiktLni. Maanesa&anrek kénytelenek voltak koncesz- sziáikba, a francia nehézipart is belevonni s í Credit Lyonaissal együtt a Schneider-Creu- zot is megjelent a helyszínen, az igaz, hogy egyelőre csak elvben. Mert a tényleges kiaknázás francia részről épp úgy háborús konfliktust jelenteit volna, mirt német részről. A franciák egyelőre csak őrszemeket álli- ottak, kisebb vállalatok tucatjávaj hálózták be a bányavidéket, apró müveket, kőzúzó­kat építettek, melyek alkalmas időben átala­kultak volna hatalmas üzemekké. Ekkor azonban kitárt « «világháború. A jKa»ári-szigetekkel szemben van az „Arcúnimpact“ a Rio de Oro, 1400 óta spanyol gyarmat. Egészen kéret a marokkói déli határhoz, Afrika tagagugatSbb portján. Afféle mel- léktépcxt és hátsó bejárat a kincses Riff hegyekbe. Olyan elhanyagolt, amüyen csak egy bepo­rosodott spazgpoi gyonasat tud lenni. Vékony parteaegély, háta naagait a sivatag senki föld­je. A spanyol helyőrség 84 katona volt, egy ágyú és négy gépfegyver. ,A háború alatt Nénaeionszág a senki földjén uralkodó El Hiba szrdtánneí titkos szerződést kötőit, hogy hátairól támadja meg Algírt és közben arinektálja a kincses hegyeket. A diplomáciai érintkezést tengerei attjárók köztvetitettek. melyeknek az Aranypartok körül rendes ki­kötőjük volt s már ekkor kiderült, hogy ez a nssi elsőrendű flottabázis, ahonnét Gibral­tár és az egész Földközi-tenger kívülről blo­k átható. A szíri hin fegyvereket kért és katonai ins­truktorokat. .1 líraiét tengeralattjárók az V 20 vezetése mellett mindezzel szolgáltuk és rengeteg kézi lőfegyvert és lőszert szállítottak. A szultán ál vet le a felszerelést, ellenben ki­jelentette, hogy addig nem támadja meg a franciákat, rnig <kptukat is nem kap. Ez a kívánság az adott körülnu’■•nyék között kivihetetlen volt s ez a német erőfeszítés si­kertelen maradt. Versenyfutás akadályokkal. A világháború győzelmes lezajlása után a franciák a legnagyobb erővel nekiláttak volna a Riff föld kiaknázásának, ha lebe tett volna. Szinte óramű pontossággal tört ki a riff-ka­bil gyarmati háború, AIhI el Krim vezetése alatt. Most kerültek elő riff oldalon a világ- háboruban szállított német fegyverek és áll­tak küzdelemig a német katonatisztek tanít­ványai, a turbános harcosok. .4 riff háború nem ment olyan simán, mint az abesszinicri olasz hódítás Rengeteg vérlx- korült n évékig hrrzóöott d. míg végre az egyesült a-spanyol gyar­mati haderő kézre tudta kerítem Alxl el Krí­met és Afrika luisó felére félretenni az utlxii. 1926 május 2ö án ért véget ;i küzdelem s julins 13-án a franciák már megkötették a .szerződést a spanyolokkal, a Riff föld érde­le IH• iniek kiak ná zásá ra. a kiaknázás körülbelül most van ab- baji a helyzetben, hogy a vállalatok ko­moly értéke kibontukírzték Nem véletlen, hogy Franco tábornok fel­kelése erről a helyről indult ki és azzal kez­dődön, hogy Marokkót birtoklm vette Ezzel a francia nehézipar legszebb reményei jutot­tuk kezére és a felkelők javára nagyon élére állitolla azt <i kérdést, amit Párisbnn zárt aj­tók mögött kel! megmondani. A francia Iralol- dali segilség, <‘bből a marokkói szemszögből nézve annyit jelent, lw>gy n fehérek győzelme esetén elvész az a bá­nyaterület, mely n francia hadi- és nehéz­ipart a Ruhr-oidék helyett kárpát alia volna. Sőt a fehérek leveretése esetén is mara<! a támadóknak visszavonulási terep. egy ten­gertől védett gyarmators/hg u legteljesebb nversaoyagfetezerelésse! Leihe ts égés, hogy egy fehér Spanyolország fog alakulni Gib­raltárral szemben az afrikai parton, de még valószínűbb, hogy a: igazi európai bonyodalom még csak ekkor fog elkez­dődni Ennek az aknái is le vannak már rakva. Amikor napihirekben felbukkant a rövidéle- tii hir. hogy Franco tábornok, segítség fejé- IhV) felajánlotta Olaszországnak a Baleári- szigeteket és Oulát. vagy hasonlóképen Né­metországnak az Aranypartokat, a Rio de Orot, ez a mini emlékeinek és a nehézipar­nak olyan érintése volt, amit egy európai fel­fordulás beharangozójának is tekinthetünk. 41 tf**n*i*fob csodása: Operáció — rádió utján? LONDON. (Szeptember hó.) Ha valaki ma bizonyos betegségbe esik, az orvosok szá­mára igen sokszor nem marad más hátra, mint a természet gyógyító erejében — vis mediatrix naturae — való bizakodás. Ha va­laki például mellháTtyagyuHadásba.11 megbe­tegszik, az orvosok legtöbb esetben nem tud­ják megakadályozni, hogy a beleg tüdőgyul­ladást is ne kapjon és a beteg szervezetének erejétől függ, hogy a betegséget le tudja-e győzni. Ez ezentúl máskép lesz. A tudomány esz­közt ad az orvosok kezébe, amely sok, ma reménytelen esetben, a biztos gyógyulást jelenti. A ehelm.sfordi Marconi társaságnak évek hosszú során folytatott laboratóriumi mun­kája alapján sikerült egy a rádió utján való uj gyógymódot talál­nia, amely az orvosok, fogorvosok, külö­nösen pedig a sebészek kezelési eljárását egyenesen forradalmasítani fogja, még abban az esetben is, ha annak, amit a felfedezők ígérnek, csak a felét is lehet meg. valósítani. A drótnélküli világ csodái A készülék mai alakjában olyan, mint va­lami rádióleadó és alapjában véve nem is más. A szanatóriumok és az oűvosi rendelők minden nagyságban megkaphatják és orvo­sok számára, akik a betegeket azoknak ott­honában akarják kezelni, kisebb készüléke­ket is gyártanak. A készülékek drótnélküli hullámokat pro­dukálnak öt méterig terjedő hossuságban és forgatójuk van, mellyel az orvosok a meg­felelő hullámhosszra állíthatják be. Ha va­laki például tüdőgyulladásban betegszik meg, az orvosnak nem kell mást tennie, csak két érclemezt helyezni a beteg mellére és hátá­ra és beállítani a készüléket. Az áram ke­resztül járja a testet s mesterséges, pontosan ellenőrizhető lázt idéz elő és olyan hőmérsékletet, amelyben a pneumoniebacillusok nem élhetnek meg. A beteg meg van gyógyítva. Ugyanígy lehet az uj eljárással operáció­kat eszközölni egyetlen vércsepp veszteség nélkül. A sebész előbb kitanulmányozza, milyen mé­lyen kell vágnia és a megfelelő hullámhosszt állítja be. .Akkor működésije hozza a készü­léket és a készülékkel összekötött kést a levegőben a: operálandó testrész fölé tartja. A késből rádió hullámok indulnak ki, melyek a húst biztosabban vágják a legfinomabb operáló késeknél is. A beteg semmiféle fájdalmat nem érez, mert az áram az idegeket ér- zékteleniti és a véredényeket úgy befolyá­solja, hogy egyetlen vércsepp nem folyik. Egy másik előnye , ennek az el járásnak az, hogy kizár minden fertőzést. Az első kísérletek Hangsúlyozni kell, hogy itt nem a készü­léket gyártók teoretikus, elméleti reményei­ről van szó, hanem egész sor operációról — többek közt ne­héz rákmütétekről is — melyeket a fenti módon hajtottak végre a fenti eredmény- nycl. Különös előny az is, hogy az operációkat az uj módszerrel sokkal rövidebb idő — töredéknyi idő — alatt lehet végezni, mint eddig. A fogorvosok számára is olyan lehetősé­geket nyújt ez az uj eljárás, amilyenekről nem is álmodtak. Mig ma például egy fogat, melynek gyökere rothadt, kénytelenek ki­húzni, jövőre a rövidhullámokkal meggyó­gyíthatják és megmenthetik. Mindezzel csak részét vázoltuk azoknak a lehetőségeknek, melyeket az uj műszer nyújt. A tudósok azt hiszik, hogy évekbe fog tel­ni, mág az orvosok az uj technikát tökélete­sen tudják alkalmazni és hogy a képzett se­bészek és fogorvosok egész uj generációját kell nevelni, hogy az emberiség részese le­hessen az uj eljárás csodáinak. AZ EUROPA Román Nemzeti Utazási és idegen forgalmi váiíaiat sajátvezetésealatt álló szállodáit Modern fcoafort, p enstó szisztéma, fürdők, stb. Egyé­ni pausál-kurák ! Mérsékelt árak 1 Carmen Syfván május hó 15-én megnyitotta! HOTEL MOVILA, HOTEL SSÁILOR, HOTEL $00, VRAJA MÁJtU VILLÁM Hálátlan kutya A hálátlan kutya, amely ugy szerepel eb- beu ;i történetijén, mint a/ a bizonyos ki­vétel, amely megerősíti ,i szabályt, valódi selyem pincsi. A neve Bubi és i család ked­vence, ;i sclycmpiiMsik minden kedves és szeretnivaló tulajdonságával felszerelve — Szép, fehér hízelgő .selyempincsi Bubi. mely egyik napról a másikra elveszett. Várták haza Bubit, a dédelgetett gyönyörű. Iiiridéri" Bubit, de Butii nein jött. Bubi nem jött s megjelent a lapokban a hirdetés, amely illő jutalmai ígér a becsületes megtalálónak. Na­pokig, sőt hetekig jelent meg u hirdetés és Bubinak se tűre, se hamva Már-már le­mondtak róla, szem ti men túl is szomorúsággal emlegették és ha kis fehér kutyát láttak el- facsarodott a szivük, mert « ’gondolták Bubi szomorú sorsát, esetleges tragédiáját, a hű­séges, kedves, jó kis selymes Bubiét, ak: ki tudja hol van, ha ugyan egyáltalán van. Es mikor már azt hitték, hogy mindennek vége és nem látják többé Bubit, megjelent egy szegényember és hozta Bubit. Bubi volt, raj­ta voltak az összes ismertető jelek, füle mö­gött szemölcs, lábán egy régi seb nyoma s a szép hü kutyas7.em is a Bubi szeme volt. Rettentő örömmel fogadták persze és bor­zadva hallgatták, hogy a remek Bubi) az ószeTen árulta egy legényke, mint valami ócska, félretaposott sarkú cipőt. Ettől vette meg a szegényember Bubi s mivel újságot nem olvas, csak most tudta meg, hogy ju­talom van kilátásban Bubiért, azt is csak ugy, hogy a mészáros a kéthetes napilap hirdetési oldalába csomagolta be a marha­szeletet. Megvolt tehát Bubi, akit elkezdtek simo­gatni, «vakargatni, becézni, veregetni, .szólit- gatni. De Bubi nagyon furcsán viselkedett « hogy ugymondjuk, gyökeres változás volt j észlelhető jellemében. Először is nem hall- I gátolt többé a Bubi névre. Ugyanis uj gaz- * dája röviden és falusiasán Bodrinak keresz­telte el a városi selyempincsi Bubit. Külön­ben is rezervált volt és hideg. Tűrte a simo- gatásokat. de vissza-vissza nézett a szegény­emberre és szemmelláthatólag hozzá vonzó­dott. Ugy viselkedett, mint aki teljesen el­felejtkezett előző gazdáiról, otthonáról, az ott kapott csontok mennyei izéről. Hűtlen lett. mint könnyed szerelmesek, akik hamar elfelejtik egymást. A szegényember elment, Bubi-Bodri pedig buskomor. Rá se -néz gaz­dáira. Nem emlékszik rájuk a hálátlan ku- j tya. (m. /.j| KIRÁNDULÓ CSATÁDRA ZUHANT AZ ÉGŐ REPÜLŐGÉP. Newyorkból jelentik: Egy repülőgép, amelyet egy oktató felügye­lete mellett egy diák veretett, kigyulladt és lezuhant egy rétre, ahol egy kiránduló csa­lád éppen falatozott. A gép ráesett a család tagjaira és az olasz származású Salmi Silviát megölte, több személyt pedig megsebesített. A repülőgépben ülők csak könnyebb sérülé­seket szenvedtek. XI n ’l Éz az a könyv-szenzáció, amire minden gazda és ker­tész már évek óta vár! AZDATIIDOPIÂNY i dm alatt most megjelent gaz­dasági és kertészeti eocyklo- w' pedia, a szakember nélkü­lözhetetlen kézi-könyve ! ! ! A következő gazdasági ágakat öleli fel: Növényié mesztés (A növény szervezetének és életműködésének vázlatos ismertetése. A talaj eredete és a málás tényezői. A szánták. Trágyázás. A vetés. Részletes nö­vénytermesztés. (A szántóföldi növények csoportosítása. A különböző érési időszakok. Rét és Jege löm övelés.) Állattan yésetés (Az állattenyésztés jelentősége. Faj és fajta. Takarmányozástan. Lótenyésztés. Szarvas- markatsnyésztés. Az őkirályság szarvas- marhaíajtái. Juhtenyésztés. A tejgazdaság­tan. Sertéstenyésztés. Kc-csketenyészté-. Ba­romfitenyésztés. Házinyult-nyósztés. Méhé­szet. Selyemhernyótenyésztés.) Kisgazdasá­gok berendezése és vezetése. — K;rtészet. (Gyümölcstermesztés- Zöldségtermelés.) — Szőlömivelés. Növény véd ólam. Gyümölcs­fák. A szőlő betegségei (Kártevői és az el­lenük való védekezés.) Növények a növé­nyek ell?n. Gazdasági növények. Egyéb szükséges felvilágosítások. — Kartonkötés, 645 oldal, 206 képpel, ára csak 9t> lei az „Eüiesízélk** ííönyYosztfáEyáibao Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal, után véttel is szállítjuk. — Kérje a gazdas g- szakkönyvek jegyzékét könyv sztályunktá )nyv sztályunktk U

Next

/
Oldalképek
Tartalom