Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)
1936-09-27 / 224. szám
ELLENZÉK 1930 a z*c ptd m h e r 27. Ekkor azonban előállott' egy néhány embernek a külön pártja, akik minden jól szerint valakinek a biztatására hangoztatták, hogy a községnek nem keLl egyházi epület, nekik községi épület kell, sihoj táncterem, korcsma és gyűlést erem legyen egyhelyen. A község küldöttségének jelentették ki nui- gukat a szolgabiró előtt, akinek azt mondották, hogy a fal u bum egyházi épület nem ke!J és a pap félrevezette a népet, hogy „ha községházát építenek, az álkun elveszi. Ennek a fellépésnek meg is (lett a hatátsa. Másnap megjelent a községben az Elisem-i csend- őrőrn>ester és anélküli, hogy bárkinek n rendeletére hivatkozott volna, elkobozta a Népház építésére vonatkozó jegyzőkönyvi másolatokat, gyüjtőiveket, birtokossági iratokat. A község már rég készült Népház építésére és az előző években egy eladott erdő árát. húszezer leje, már félretették volt erre a célra. Ezt a húszezer lejt is elvettek az egyháztól: és átutalták a községi költségvetés javára. A pénz elvétele után a birtokossági iratok visszakerültek a jegyzői irodára, de hogy kinek a rendeletére kobozták el ugv ezt, mint a többi vissza nem adott iratokat, máig sem sikerült megtudni. Az az egy azonban biztos, hogy az ügyészség, amely egyedül lett volna jogosítva eféle rendelkezés kiadására, ilyen utasítást nem adott ki. A politikai község, amelynek javára a székely gazdák húszezer lejét elvették, kimondotta, hogy ,gi község épit majd utakat és ezzel kapcsolatosan Sala Festivala-t". Ez lesz tehát a Református Népház kulturális alapjából. S az ellenzék tagjai ezzel sem elégedtek meg, hanem feljelentést adtak be az ügyészségre papjuk, Kiss István ellen, akit azzal vádoltak meg, hogy a község építeni akart, de ő ellene állt és azt mondta: ,,ne a községnek építsenek, hanem az egyháznak." A község túlnyomó többsége szerint ez is valótlanság, de elég volt ahhoz, hogy állam- ellenes izgatás! per induljon Kiss István lelkész ellen. A feljelentők pedig mind magyar emberek, mert más nincs is a községben. Az egyik ősi nemesi család sarja. Az ügyészség rendeletére a csendőrség újra kiszállott a községbe és megkezdte a tanúkihallgatásokat. Kihallgatták magát a lelkészt is, aki mindenben tisztázni tudta magát és igazolta, hogy a vádak csak rosszindulat müvei. Ktriturház helyett tehát egyelőre hercehurca és háborúskodás van. És mindennek oka az együgyű gőg és 0 kultúra hiánya. b. gy. Jókai Mór és Mikszáth Kálmán müvei ideigle- nes árleszállításban! Jókai: Megtörtént regék — — Lei 36 ,, A tengerszemü hölgy — — „ 72 „ A szerelem bolondjai — — >»72 „ Rab Ráby — — — — „ 72 r Uj földesur — — — — ,»66 „ Rákóczi fia — — — — ,, 36 j, Virradóra — — — — >,36 5, Aranyember — — — „ 86 „ Szegény gazdagok — — „95 „ Délvirágok _____ „25 „ Szélcsend alatc — — — »32 „ A magyar nép élce — — „32 >. Nagyenyedi két tüzfa — .,18 „ Árnyképek — — — — „ 25 ,> Egy ember, aki mindent tud ,, 32 „ Elbeszélések — — — >>25 ,, Észak honából — — —. ,, 18 „ Kalózkirály — — — ,>25 „ Milyenek a nők? — — „ 25 Mikszáth: A .vén gazember — — ,,40 „ A gyerekek — — — — „40 „ Akii Miklós — — — ,»40 „ Gavallérok. A sipsirica — ,, 40 »5 Az eladó birtok. Mindenki lépik egyet — — — „40 „ Prakovszky, a siket kovács. A kis prímás — — ,, 40 „ Világit este a szentjános bogár is — — — _ „ 40 j, Noszthy fiú esete Tóth Marival (kötve) — — »99 s, A fekete kakas — — — »40 ,, Uj Zrinyiász — — — „40 Mind n kötet ki'ogástalan hófehér papiron Az árleszállítás c ak szeptember 30-ig tart. Később háromszorosan magas bolti árik fognak majd érvénybe lépni. — Most vegyeá az ElSerszskkönyvosztályában, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is szállítjuk. FONTOS ORVOSI KOMPENDIUM ÁRLESZÁLLÍTÁSBAN. Frommer—Czartorlsykl: Szülészet és nőgyógyászat (Szülészeti és nő- gyógyászati műtéttan) az eddigi 420-— lej helyett most rövid ideig csak 193 1c) az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, P. Unirii. .Vidékre utánvéttel Is azonnal szállítjuk. Angliában gyöngyélet a katonaélet LONDON, (szeptember ) Most, hogy Angliában a középes méretű gyarmati mozgósítás a közérdeklődést jobban lefoglalja, mint a spanyolországi események, egyszerre megszaporodtak a házi alakon a hadsereg tobor- zó plakátjai. Eddig is volt belőlük elég, minden utcasarokra esett három-négy, de most egyszerre úgy ki virágoztok a színes lepedők, mint mináluunk képviselőválasztáskor a szavazás előtt két héttel. Akiknek az elméjük gyors felfogás terén hiányos, azok számára egy kivasalt, gombos-lakkos csatos high- lander-őrmester a plakát mellett élőszóval is megmagyarázza a tartalmat. Sehol a világon nem fogják fel a katonaéletet olyan józan üzletemberi egyszerűséggel, mint Angliában. Éppen úgy, mintha teszem azt: valakinek kiadó kakasa van, vagy pedigrés foxterrier-családon akar túladni, esetleg valami kitűnő uj fogpasztakreációt akar rásózni a nagyérdemű közönség fogkeféire. Az ilyen üzletember ugyebár nem sajnálja a költséget, plakátokat nyomat és megvesztegető beállításban csábítja az ingadozókat. Az állam is így tesz. Van egy portékája, amelyik — hiába — nem kelendő, ha n reklám csábitó eszközeit igénybe nem veszi. Ez a portéka a katonai gyöngyélet. Vegyük dió a ceruzát! Az okos üzletember mindenekelőtt előveszi a ceruzát és... számol. Mennyi a f>* zetés? A rideg számokra a leendő angol „tommy" huzza az orrát, mert ennyit körülbelül munkanélkülisegély címén is megkap és hátra van még a sokfelé kínálkozó mellékkereset. A számok azonban, mondhatjuk, mellékesek, mert ami ezután következik, az maga a mennyország. Mindenekelőtt a karrier! Eltekintve attól, hogy minden újonc öt év alatt garantáltan őrmester lehet- ha jó esze van, aztán félév múlva bekerülhet a tiszti Iskolába. Itt kellemetlenül sokat kell tanulni és válogatott vizsgákon kell keresztüluszni, de ha valaki kiállja és a szerencse is rámosolyog, akkor újabb tizennyolc hónap múlva hadnagyként kerülhet vissza a csapathoz. Ha ezt nem is számítjuk, a gyöngy élet, ami állandóan tart, mindenért kárpótol. Nagyszerű ruha, kitűnő koszt. A kaszárnyában van a klub, elsőrendű bőrkarosszékekkel, bár, vendéglő, sporttelep, úszómedence. Csak a hatásviiágitásos parkettánc mellőztetik- Mihelyt valaki felhúzza az uniformist, minden vasútvonalon feláron utazik s minden városban van külön helyőrségi színház. Aki még erre se csábul el a plakátoktól, mondatról-mondatra erősebb adagokban szívhatja be a narkózist. Minden katonának kijár évenként egy hónap fizetéses szabadság s a nagygyakorlatok kivételével a hétvég (vikend). És aki csak egy szót szól, minden nagy ünnepre kaphat szabadságot. Egyebekről a plakátok nem beszélnek, mert az egyebek úgyis maguktól értetődnek. Hogy néha járőrbe kell menni és némi csetepatéba keveredni a különböző színű benszülöttek- kel, ez inkább sport egy katona számára, mint komoly időtöltés. Az igézetes nagybetűk A hirdetések fele nem részletezi az apróságokat. Rövid mondatokban beszél, arm egyszerre leüti lábáról a bámészkodót. Például: „Ha kitünőetn akar mulatni, legyen katona! Utazas, sport, kényelem és szórakozás!" Vagy pedig: ,,Megtanítjuk kitűnő modorra étkezésnél, társaságban, sportban! Jó fizetés, sok szabadidő!" Esetleg Így: „Tanuljon uj mesterséget és legyen tüzér! Remek agyúink vannak! Világot láthat és hozzá jól élhet!" Ezek a felkiáltó mondatok odavágódnak az ember fejehez a földalattin, autóbuszokon, este a neoncsőből kirakva, nappal emeletes betűkkel. De vannak szemlélődőbb kedélyüek is, akik a kiubszekekben pihenve, megkívánják a művészi külsőségeket. Ezek számára színes prospektusok hevernek az asztalokon. Mesz- szlrol úgy latszik, mintha valami uj fürdő piros tetejű hazai néznék magukat a pasztell- zöld tengervízben, de belüli, a finoman nyomtatott kretapapirról megtanulja az újonc, hogy milyen módón kerülhet az ezrediskolába, amelynek lábadozó kur,szalonja a címlapon közölt, kacsalábon forgó várkastély. A nehéz fiuk számára... A gyakorlati tapasztalat azt mutatta, hogy eleinte a fekete-fehéren nyomtatott plakátlepedők is megtették a szolgálatot. Amikor elkopott ezeknek a hatása, uj vonzóerőkről kelllett gondoskodni. A hadsereg megszervezte a propaganda-osztályt, ahol aranyzsi- nóros kigondolók törik rcggckől-estig a fejüket újabb és újabb ötleteken. Aki a hirdetési szakmából katonának jelentkezett, az mind idekerült a szakosztályba. S felvirradt a színes prospektusoknak, hogy a liajózási vállalatok és luxusmcnetjegyiro- dák csak úgy sárgulnak az irigységtől. Azonban még ez sem minden. Mert számtalan olyan munkanélküli van, akit minden hájjal megkent a londoni élet. Ezek az igazi nehéz fiuk, akiket Jépre keriteni művészet. Ezek egy reggel azt olvassák valamelyik pennys lapban., két ki.ürke sorlxm elbújta1 vn a többi c/xrr hirdetés közt, hogy: ,Jdősrl>b, vagyonos úriember házőrzőt keres, aki a házmestert időnként lidycttoviti." Vagy pc dig: „Fiatalembereket keresünk rendes fizetéssel, szakismeret nem szükséges." A tapasztalt munkanélküli taIpa adá veszi a Squarekat és gyanútlanul megy a cimre A cim egy szürke öreg ház, amelynek falán egy közvetítő kopott névtáblája lóg. Az egész környék csendes és veszélytelen, még az se tűnik fel, hogy az emeleten, az irodában, három előszobán kell keresztülmenni. Bent aztán az asztalnál ül három őrmester s a visszavonulási, utat az előszobában, el áh ja két altiszt. Olyan mosolygósak és kedvesek, hogy libibőrös lesz ci delikvens háta és főként bőbeszédűek. Amit az utcasarkon át lehetett ugrani a sorok közt a plakáton, az most mind élőszóval szőnyegre kerül: c*z uszoda, a bár, a bőrka rosszék és az elsőrendű ellátás a palcsztinai hajón. Aki innen civilben ki tud jönni, az művész! — orb — A BÖRTÖN MILLIOMOSA Ncwyorkból jelentik: Az utóbbi időben számos oly cselről számoltak be az amerikai lapok, hogy egy milliomos a börtönbe került. Amerikában ez már nem tartozik a ritkaságok közé. Annál kü.önösebben hangzik az a hir, amely néhány nappal ezelőtt vált ismertessé Newyorkban. A hir szerint ugyanis az történt, hogy életfogytiglanra elítéltek egy gyilkost, aki mint igen szerény ember került a börtönbe, börtönbejutása után azonban pár hónappal később milliomos lett belőle. Coqimbo Juan, a szerencsés szerencsétlen ember néhány évvel ezelőtt Spanyolországból vándorolt ki Amerikába, azzal a tervvel, hogy a tengeren túl, az uj hazában munkát keres és a szerzett pánzt arra használja fel, hogy Spanyolországba visszatérve, gyárat alapítson magának. A merész váíLalko- zásu spanyol tervét senkinek sem iru.ta el és amikor Amerikába érkezett, azon fáradozott, hogy egy minél hatalmasabb gyárba kerülhessen, ahol tudását és munkáját százszázalékig kamatoztatni tudja. Amerikába érkezése után a bevándorolt idegen, a merészáknu spanyol, nagy csalódásban részesült. Heteken át, sőt hónapokon keresztül rótta Newyork utcáit, anélkül, hogy munkához juthatott volna. Pénze, amit magával hozott, elfogyott, úgyhogy Juan szomorú nap>okra virradt. Nem volt pánze, nem volt állása, lakása sem volt, egy ugyancsak szegény, nyomorgó spanyolnál töltötte el az éjszakáit és nappal hiába indult munka után, nem jutott keresethez. A végső pillanatban pártolt a szerencse melléje, egy csinos amerikai leány személyében. Ez az amerikai leány egy newyorki gyár igazgatójának gyermeke volt, aki a parkban sétálva akadt Jüanra, amint az szolgálatkészen felajánlotta segítségét. A leány ugyanis hatalmas csomaggal igyekezett hazafelé és a spanyol férfi, akinek munkája nem volt, ideje viszont annál több, hajlandó volt arra, hogy a csomagoktól megszabadítsa a csinos leányt és 'lakására kisérje. Amikor Juan a csomagokkal a leány lakására érkezett, nem volt hajlandó a csomaghordásért felajánlott, fél dójárt elfogadni. A gazdag leány pénz helyett ruhával ajándékozta meg a lerongyolt férfit. Coqimbo Juan, miután rongyaitól megszabadult, megint csak a véletlen folytán egy newyorki munkaközvetitőiroda segítségével egy gyárhoz került,, ahol mint segédmunkás alkalmazást kap>ott. A gyárban eltöltött napjai során a csinos spanyol megismerkedett egy fiatal nővel, aki a gyár igazgatói irodában volt alkalmazva. Az irodakisasszony és az egyszerű munkás között érthetetlen módon, de igen jó viszony fejlődött ki és a gyáriroda női alkalmazottja ígéretet tett arra, hogy a spanyol férfit az irodába segíti. A fiatal amerikai leány beváltotta ígéretét és így történt, hogy pár héttel később Juan már a gyári műhely helyett a gyár irodájában dolgozott. A csinos spanyol nem volt hálátlan. Minden nap hűségesen hazakisérte a leányt és majd mindennap valami virággal, vagy ajándékkal kedveskedett neki. Pár hónappal később Juan és az amerikai leány már ott tartottak, hogy eljegyzésre gondoltak. Az eljegyzés megtörtént és azután később Coqimbónak a legnagyobb fájdalommal meg kellett állapítania azt, hogy menyasz- szonya hűtlen lett hozzá. A hevesvérű spanyol elkeseredésében egyik napon váratlanul agyonlőtte menyasszonyát és annak ud- varlóját. Az amerikai bíróság annak idején szándékos emberölés cirnén halálra ítélte. Szerencsés véletlennek köszönhette, hogy megszabadult a viílamosszéktől. Az Ítéletet életfogy tigLanra változtatták át. A börtönben Coqimbo igen rendesen viselkedett^ úgyhogy a börtön igazgatójától engedélyt kapott arra, hogy találmányán, egy különös mosógép tervein tovább dolgozhassák. A spanyol férfi hónapokon át fáradozott a börtönben tervein és végül is, ugyancsak a börtönigazgató engedélyével és hozzájárulásával, előállította mosógépét. A különös szerkezetű, de jól bevált mosógépet a spanyol életfogytiglanra ítélt fe- gyenc egy amerikai gyárnak adta el és a gyár a mosógépet oly nagyszámban állította elő, hogy a befolyt nyereségből a fegyenc enk is busásan jutott. Rövid időn belül Co qimbo igen nagy vagyonra tett szert. Rabtársai gazdagsága miatt egyszerűen fegyenc grófnak nevezték. A fegyenegróf a hatalmas összeget nem tudta saját személyére felhasználni. Arra kérte tehát a fegyház igazgatóját, hogy u befolyt pénzt jótékonycélra használják fel Számos pénznélküli művészember, zeneszerző, festő és szobrász részesült segélyben a fegyenegróf pénzéből. A szinte egyedülálló eset amerikai körökben nagy feltűnést kelt és tekintve azt hogy a börtönben Coqimbo igen rendesen viselkedett és találmánya után nyert hatal más pénzösszeget jótékonycélra fordította a börtön igazgatósága most azon fáradozik, hogy hálából az életfogytiglanra itéit férfit, a fegyenegrófot szabadlábra helyez zék. Hz az a könyv-szenzáció r amire minden gazda és kér- „ tész már évek óta vár! ! u [ "MHÄTIJD0MÄNY ’ s / cim alatt most megjelent gaz- ; dasági és kertészeti encyklo- ! pedia, a szakember nélkü- 1 lözhetetien kézi-könyve ! !! ' A következő gazdasági ágakat öleli fel : Növénytermesztés (A növény szervezetének és életműködésének vázlatos ismertetése. , A talaj eredete és a málás tényezői. A száatá.-,. Trágyázás. A vetés. Részletes növénytermesztés. (A szántóföldi növények ' csoportos!lása. A különböző érési időszakok. ' Rét és Jegelőmüvelés.) Állattenyésztés (Az j állattenyésztés jelentősége. Faj és fajta. I Takarmányozástan. Lótenyésztés. Szarvas- „ marhatenyésztés. Az őkirályság szarvasmarhafajtái. Juhtenyésztés. A tejgazdaságtan. Sertéstenyésztés. Kecsketenyésztés. Baromfitenyésztés- Házinyultenyésztés. Méhészet. Selyemhernyótenyésztés.) Kisgazdaságok berendezése és vezetése. — Kertészet (Gyümölcstermesztés. Zöldségtermelés.) — Szőlőmiverlés. Növényvédelem. Gyümölcsfák. A szőlő betegségei (Kártevői és az ellenük való védekezés.) Növények a növények ellen. Gazdasági növények. Egyéb szükséges felvilágosítások. — Kartonkötés, 645 oldal, 306 képpel, ára csak 90 lei az „Olenzék“ könyvosziályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal, utánvéttel is szállítjuk. — Kérje a gazdasági szakkönyvek jegyzékét könyvosztályunktól NŐI SZABÓK FIGYELMÉBE. Az őszi szezon nagy kabát, kosztüm és roba divatlapjai már nagy választékban kaphatók az Ellenzék könyvosztályában, Cin), Plata Unirii. Vidékre azonnal szállítunk utánvéttel is* _
