Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-22 / 219. szám

o BL LBNZÚK ,%x cpt oul be r 22. „Sátoros király“ Szántó György történelmi színmüvének bemutatója a budapesti Nemzeti Színházban. — Nagy sikert aratott az Ardeal-i iró darabja BUDAPEST. (Az Ellenzék tmlúsitújától.) A történelem telve van, mint maga uz élet­nek minden jelensége, szimbólumokkal. Aki tehát ;i történelemhez fordul témáért, egy­ben állást is foglalt annak világnézeti tartal­ma mellett. Szántó György, a .Slrndivári“ zseniális szerzője, ;i 115. szazadba, Kun I ászlé) király korába szállott le buvarsisak- jával, hogy megrajzolja a tragikus sorsú ki­rálynak éietét, küzdelmeit, harcait a külvi­lággal, de még inkább saját magával. A darab témája De vájjon egyedül ezért a ,,történetért'' buvárkodott-e és szállott 1c a múltba? Alig­ha. Szántó György számára a történelem csak keret, mélyebb tanulsága nagy lelki eseményeknek, világok harcának. Kun László tragédiájába nyugat és kelet összeütközését látja. A gyönge királynak, ki anyai részről maga is kon «vadiék, szive a pogány kun hordákhoz luiz s ezért állandó konfcliktus-ba keveredik a föirrakkal. De tá­vol tartja magától feleségét, Anjou Izabellát is, kiben a müveit nyugat leányát látja, a pápa szövetségesét, ki őt meg akarja őrizni a kereszténység számárra. Harcokat keres, hadbaszáll, hogy ősi, vad pusztai szenvedé­lyének hódolhasson. Csupa ellenség veszj kö­rül, szövetségese, Habsbirrgi Rudolf a közös győzelem után meg akar szabadulni tőle és kötelezettségeitől, melyeket vele szemben vállalt, magyar és kun föemberei között a viszályok mind fenyegetőbbé iválnak. Végül a kunokkal visszavonul a magyar puszták­ba sátraikba. Tivornyázással tölti napjait, mire a magyar főrendek elfogják, hogy meg­mentsék őt maguknak a kunok karmai kö­zül. Legkedvesebb kun vezérei lázadnak fel ellene és ő — milyen keserű sors! — kény­telen ezek ellen éppen az őt fogságban tartó ma gyár urakkal szövetkezni és a lázadókat megöletni. Nem sokáig birja ki nélkülük. Tíz év sem telik el s már ismét jelcserélte a rideg kőhazakat a ku­nok pusztai sátránál. Ezért is csúfolják ,,sátoros királynak“. Teljesen a dorbézolásnak adja át magát. Egyaránt meggyülölik magyarok és kunok. Felesége felkeresi sátrában. Rá akarja ven­ni, hogy együtt meneküljenek innen valaho­vá, uj életet kezdve. Hírül hozzák, hogy két kun nemes életére tör. Felesége könyörögve kéri, hagyja el hát táborukat. De László ki­rályban feltámad az ősi gőg és dacos elszánt­sággal néz szembe végzetével. És Simon mester, az udvari krónikás már sak a viégzet beteljesedéséről számol be per­gamentjein: a királyt megölték, holttestét t-táglyán hamvasztották el s egyetlen egy .nber, egy leány követte öt a halálba. Mesteri felépítés Ebben a fülledt, drámaiságáiban olykor megrenditően feszült légkörben, ami a cse­lekményből árad Szántó György mesteri kézzel rajzolja meg a tragédia vonalait. Nyugat és kelet harca dúl László királyban. Szinte önmagunkban érezzük ennek a harc­nak gyökereit, szinte ismerős hang ez szá­munkra ezen a földön, hol ez a belső harc még mindig nem veszett ki: kit segítsünk, lávát vagy németet? Ebben a magányosan özdő emberben, a két világ malomköve kö­zött vergődő lélekben Szántó többet rajzolt meg, mint egy emberi sorsot, többre gon­dolt, mint egy történelmi alakra. Népe tra­gikus harca ez, ami itt egy ember gyönge elyhéhe sűrűsödve lángol és sistereg. De un László szivében a szerelmet is kettéhcrsitja ez a harc: nem akar ,,Anjou fába Árpád-vért oltani“, fele­ségét talán szereti, de fél tőle, hogy el­árulná szerelmével nagy eszméit s távol tartja magától. Legjobb barátaival küzd és aki igaz barátja megmarad, elkergeti maga mellől. Dübörögve gördülnek a szavak, a gondo­latok a színpadon. László enged a kun ve­zéreknek és elrendeli, hogy fehér lovat ál­dozzanak a pogány isteneknek. Sátrában, mint egy bezárt vad szaladgál fáklya lobog szeme előtt. Sátra előtt elvezetik az áldozali állatot. S azalatt ő óriási küzdelmek után, a feszi'det előtt fetreng és mardosó fájdal­mában kiált Krisztus segítségéért. Gyönyörűek a gondolatok, amik elhangza­nak. Olykor ércesen csendülve, olykor medi­tálva, de mindig megdöbbentő mélységről Sörnek elő. Igaz, a lázas, viziós, forrongó cselekményben gyakran fenekeinek meg ki­sebb műhibák folytán a legszebben elgondolt részek is. Sokszor magyarázza a szerző, amit már megértettünk s amit már jól tu­dunk. így prózává fokozza olykor a meg­történtnek spontán újszerűségét és elveszi a természeti energiáját az elkövetkezendő drá­inai eseménynek, melyei lettel és nem elbe­szélésekkel kellett volna elénktárnia. A /, előadás Az előadás kifogástalan. Kun László ki­rály szerepéién Timár József, a s/inház fia­tal sztárja remekelt. Kitűnőek voltok a löb- l*i szereplők is általában, föké|HMi az epizó- disták. Németh Antal remekelt rendezésével iés nyiltszini lapsokat roLbantottnk ki Var­ga Mátyás rendkívül szép díszletei is. A kísérőzenét Tóth Dénes irta. Igyekezett eredeti, korhű zeneanyagot alkalmazni, ami nagyobban) sikerült is: bevezetésében egy eredeti gregorián koráit szólaltat meg orgo­nán, kürtjeleket alkalmaz. melyek Bartók eredeti gyűjtéséből .vzármazantk, 13. század­inál gyönyörű provencei népdalt énekeltet, majd ősrégi kirgiz dallamra táncoltatja Iáin­ál. Igen szép lés kitűnő hangulat-keretet szol­gáltató, egylxm izgató zenét is. Szántó György drámájának nagy sikere volt. Még akkor is nagy sikere volna, ha csak néhány ,,mondása" maradna meg cm- lékezetünklwn, mint pl. a krónikás szava: ,,tegyél egy kagylót a füledre és az egész tenger zúgását meghallod benne, ilyenek az én pergamentjeirn is.“ — Vagy: Kun László mondja u püspöknek: „Ott keressen Istent, ahol van, mindig és mindenütt “ „Két malomkő között őrlődöm: kelet és nyugat malomkövei között.“ Szántó György ezt a mondatot egy tragi­kusan vergődő király szájába adta. De gon­dolkozzunk csak: nem illik-e ez a mi ko­runkra, a ilii korlársainkra ,-s saját magunk­ra is? Akik a malomkövek között morzso­lódunk fel, nagy harcok gabonaszemeiként, gyöngén és tehetetlenül. Pataki László. SZEMTANÚ — A SPANYOL BORZALMAKRÓL Hogyan figyelik a francia—spanyol határon a véres testvér- háborút? — Érdekes vendég városunkban. — Megdöbbentő elbeszélés a kegyetlenkedésekről CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Seno- ritas e senores! . .. Entras las Corrida del Toros! Igen, hölgyeim és uraim. Fáradjunk be a spanyol viadal területére. Két torreádor küzd az arénáiban: Girai és Franco tábornak, a bika pedig a spanyol nemzet, vérbeborult testtel tántorog a homokon. * Két nappal ezelőtt hatalmas Peugeot tú­rakocsi érkezett városunkba. F. 616. R. D. 8. feliratú számtáblája szerint valahonnan a francia-spanyol határvidékről jöhetett. Most szemközt ülünk a Peugeot gazdájával, len­dületes francia humorral vázolja fel előt­tünk a spanyol belháboru tragikus képét. A testvérharc még innen, a kényelmes klub- zsölléből nézve is szörnyű. Mennyivel bor­zalmasabb lehet a szemlélet közelről, ahol rommálőtt házak, (emeletien holttestek, ösz- szeromboU értékek színe, szaga, keveredése olvad egyetlen riasztó vegyületté. Két riet Ha az okokat nézzük, ezek kézenfekvők, Spanyolországban a monarchikus államfor­ma alatt a középosztály teljesen hiányzik. A népi, helyesebben társadalmi tagolódás két osztályt állít egymással szembe, a képtelenül gazdag spanyol nemest és a képtelenül szegény spanyol ipari és mező­gazdasági munkásságot. Mig a spanyol ipar és mezőgazdasági terme­lést nem üzlet esi tették, a dolgozók minden szervezkedés nélkül, a kiszolgáltatottság álla­potában maradtak. Az utóbbi évtizedekben azonban az ipar és kereskedelem térién óriási fejlődések történtek. A Pvreneusok vízesései­ből kolosszális energiaforrásokat építettek ki, melyek gyakran négy-öt gyárüzemet látnak el elektromossággal. Szánté gombamódra bújtak elő a gép, gumi, konzerv, cérna, se­lyem és egyéb textilgyárak, ugyanekkor pe­dig a Barcelona—Valencia közötti óriási sík­ságon a bor és gyümölcstermelés vett hatal­mas lendületet. A dolgozók szervezkedése Ma a spanyol selyemharisnya magasan veri a legjobb francia gyártmányokat és a Campania narancs, szőlő, körte termései 24 óra alatt Parisban vannak. A fejlődéssel egyszerre történt a spanyol dolgozók szervezkedése és ami ugyanazt je­lenti. balralolódása. Törekvéseik egy jobb és igazibb, emberibb élet felé, teljesen érthe­tőek voltak, de Spanyolországnak van egy i nagy hibája: a do’gok is spanyolul mennek. Inkább a temperamentum viszi őket előre, mint a meggondolás. Ez a heves vérmérsék­let seperte el Alfons trónját és forgatta fel gyökeresen a spanyol termelési rendet. A ,,Front Populair“ megalakulása alkalmával a kormányok nem bírták megakadályozni a csőcseléket, hogy ne ragadtassák magu­kat súlyos erőszakoskodásokra. Az első baloldali napon például elvették az összes gépkocsikat és aihány csirkefogó volt spanyolhonban, az mind autótulajdonossá lépett elő. Természetes, hogy a tömegszen- vedély nem állott meg a gépkocsiknál, ha­nem minden vonatkozásban megindította a harcot a gazdag osztály ellen. Egy szép napon aztán arra ébredt, hogy teljes szabadsága és a kormány által megál­lapított hatalmas munkabére van, csak ép­pen munkája nincs, mert a gyárak bezárták kapuikat. Az elégedetlenség ezzel uj szárnya­kat kapott. Nagy vonalakban ezek volnának a spa­nyolországi állapotok egészen a júliusi for­radalom kitöréséig. — Es mi történt azután? Hogyan tört ki a forradalom? — Általánosan tudott dolog, hogy egy or­szág hadereje rendszerint a tőke kezében van. A spanyol gazdugok tehát katonai erő­vel .próbáltak gátat emelni a népi féktelen- kedések elé. Beavatottak szerint a katonai felkelést julius 20-ra tervezték. .4 kormányzat a:onb<tn neszét vette a do­lognak, sőt a puccs hire a néprétegek kö­zé is kiszivárgott. A retorzió Galvo Sotelo jobboldali vezér meg­gyilkolásában jutott kifejezésre. Úgy gondolom julius 13, vagy 14-én tör­tént Sotelo megölése, tehát hat nappal a ka­tonai zendülés megindítása előtt. Ekkor már nem lehetett hátrálni és kitört a polgár­háború. Ázl kérdezi ön, mennyit láttam az első vé­res napokból? Egy hulladombot Pukserda- ban. Közvetlenül a spanyol-francia határon fekszik ez a kis (város, francia területi ellen­városa Bourg-Modame. Kettőjük között kö­rülbelül olyan a helyzet, mint a magyar és cseh Kom .. . — Komáromnál?! — Pontosan. A két várost közös hid köti össze. Julius 14-én vad lövöldözést hallot­tunk Pukserdaból. Átmentünk a hídon. .4 városka főterén egész csomó holttest feküdt. Akkor még nem értettük a dolgo­kat, csak a későbbi órákban érkezett meg a hír, hogy egész Spanyolországban kitört a forradalom és minden városban, hely­ségben véres csaták vannak a munkásság és felkelők között. A francia határt természetesen azonnal lezár­ták. Másnap a bourg-madamei rendőrség számos francia kommunistát tartóztatott le, köztük egy fiatalembert, aki 35 kilogram dinam it tal igyekezett át a határon, spanyol elvtársai segítségére. Arat a halál — Mennyiben igazak azok a hirek, hogy naponta rengeteg emberélet pusztul el? — Nem hiszem, hogy a híradások túloz­nának. A helyzet ugyanis az, hogy a na­gyobb embertömegek nem formális harcok­ban esnek el, hanem az utcai lövöldözések miatt. Ebben a kérdésben is „spanyolul“ mennek a dolgok. — Vagyis világosabban? — Pia Ön résztvelt a világháborúban, ta­pasztalhatta, hogy embert ölni fegyverrel nem nehéz. Csak arra kell vigyázni, hogy ne nézzük meg az arcát sem a lőivés előtt, sem pedig utána. így nagyon könnyen megcéloz­zuk az áldozatot, elrántjuk a ravaszt, az ál­dozat összeesik, nekünk pedig — miután az arcát úgysem láttuk — nincsenek képzete­ink, lelkiismeretifurdalásaink sem. Kissé lé­lektani a magyarázat, viszont igaz. A baloldali spanyol kormánynak sorkato­naság alig állott rendelkezésére. Eszmei és gyakorlati védelmét kénytelen volt tömeg- rekrutálásókból ellátni. .4 nők is fegyvert kaptak, a csőcselék is. Miután a szábanforgó emberek spanyolok, akik mindent nagy lelkesedéssel csinálnak, hát a lövöldözésben is kitesznek magukért. Teljesen oktalanul rombolnak és gyújtogat­nak és ugyanilyen oktalanul lövik halomra az utcai járókelőket, akikiért egyébként úgy­sem kár, hiszen azok is éppen „lövöldöző körúton“ vannak. Egy példát mondok: Mad­rid egyik utoájám megjelenak három c*inoí kirtlány. A szomszéd «árkon valaki befordul. A lángok céloznak, eldördült a lövés és u beforduló ember a fötdrehull. Hölgyeink ellenkező irányiban távoznak. Meglehet persze, hogy a legközelebbi utcá­ké rész te zésnél valami nógyülöló <ve„szi pits kőhegyre őket. Az áldozatok szánna négy. Miért? Ki tudna erre válaszolni? Ki lesz a győztes? — ön mit gondol, melyik fél kerül ki győztesen eblx’ií a [tokolból ? — Nem is kétséges, hogy a nemzetlek, ölték a pénz és a hadsereg Ennél több egy hadviseléshez még Monte- cuccoli szerint sem kell. A győzelmet |>ersze a szükebb értelemben vett Spanyolországra értem, mert KatakmJá- ban, amely a leggazdagabb és legindustriali- záltabb része Spanyolországnak, u kommru- nista államforma megdönthetetlennek látszik. Vezérük, Cain pen is, valóságos istene a népnek. Barcelonát például napok alatt komzmini- zálta. Ott már a spanyol pezeta semmit sem ér. Bonrendszer van. A munkások, tisztviselők, szabadfoglalkozásúak fizetés helyett utalványokat kapnak, egyéni szük­ségleteikhez mérten, az id eigen ma Barce­lonáiban ezer pezetáért még csak egg ebé' det sem kaphat. Ez a helyzet egyébként Katalonia többi vál­tósaiban is. Katalán területen hadműveletek nincsenek. Itt a nemzeti eszme híveit már az első na­pokban lemészárolták. Azóta a nép a tem- pl(tmokat rombolja szét merő szórakozás■ ból. Talán képtelenségnek látszik, hogy a vakbuzgó katolikus spanyol ilyen könyör­telen haraggal fordul szentjei ellen, de hi­szen a spanyol hangulat oly változékony, mint az időjárás. Barcelona felett van a Tibidado hegy, mely­nek csúcsára egy dúsgazdag barcelonai gi­gászi krisztusszobrot, meg egy kápolnát épít­tetett. A kápolnát ri’gen felgyújtották, a krisztusszobrot pedig kézifegyverekkel lövik. Ha takarékosan bánnak a szoborral, a mu­latság akár a polgárháború végéig is el­tarthat. — Utolsó kérdésünk, uram! Egy mondat­ban mondja el Cluj-i benyomását. — Hát . . . nagyon sok olyan férfit látok, akinek a kabát szivarzsebe a jobboldalon van. Ez a krízis legsúlyosabb bizonvitéka. (—ós.) ELRONTOTT GYOMOR és az ezzel össze­függő bélzavarok, felfúvódás, kellemetlen szájíz, émelygés, homlokfájás, láz, hányás, hasmenés vagy rzékszorulás eseteib:n m?.r egy pohár természetes FERENC JÓZSEF keserüv:z js igen gyorsan, biztosan és mindig kellemesen hat. Orvosok ajánlják. Felvétel a íernutj rom. kath. gazdasági iskolá­ba 1936—1937. évre. Az aJba-iulki róm. kath. püspöki megye tanácsa a gazdatársadaJom óhaj- r?sának eleget téve, lernuton (Tárnava-Mica me­gye) gazdasági jskoát létesített, mely eddigi mű­ködésével be.gazolta, hogy nagy szükség va^ e hasznos iskolára. Megtanulják a jövő grzdái. ho­gyan kell kis- és középbirtokot okszerűen mű­velni, a gobanemüeket helyesen kiválasztani, a talajt jól művelni s ésszerűen kihasználni, hogyan kell gyümölcsöst telepíteni és jó karban tartani, veteménykertészetet létesíteni, szőlőt kezelni, méhészkedni, állatokat nevelni és gondozni stb. Ezenfelül általános műveltségre is neveli növen­déket:. Az iskola nyilvánossági ioggal bir és idő­tartama két év. A tanév október 15-én kezdő- d k és április 15-én végződik. E té’i elméleti ok­tatás elvégzése után, elméleti vizsgát tesznek a tanulók. A gyakorlati vizsgára ápri.is 15 és ok­tóber 15 közti idő alatt készülnek aként, hogy részint otthon saját gazdaságukban, részint cso­portokba osztva az iskol-a gazdaságában gyako­rolják mindazt, amit az iskolában tanultak. A két év elvégzése után a tanulók bizopyitványt kapnak. A tanítást szakképzett tanárok végzik. Az előadás nyelve magyar. A gazdasági iskolába beiratkozhatnak mindazok a 14—5c év közötti magyar anyanyelvű keresmény ifjak, akiknek, vagy szüleiknek, legalább 2 (kettő) hold földjük van s ekik legalább a IV. elemi osztályt sikere­sen végezték. Beiratkozni lebet október 10-ig. Végzett növendékeink 6 hónapi ka'ona-i kedvez­ményben részesülnek. Az iskolának bennlakása is van. ahová 20 éven alóli tanulók vehetők fel. Minden részletesebb tájékoztatást megad az is­kola igazgatósága Iernut, Tárnava-Mica megye. Bélyeggyüjlők figyelmébe! Megjelent a üfichei Eurőpa-rész Lei 195. Europa- Übersee egyben (Weltkatalog) Lei 294. Kaphatók az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii 9. szám Vidékre után­véttel is, azonnal szállítjuk!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom