Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-20 / 218. szám

1&36 s-n&ptamber 20. ELLENZÉK. APOSTAS Ismerd meg magadat. Könnyű volt a gö­rög .bölcsnek, aki kimondta ezt a mély ér­telmű igazságot, de nehéz az esendő ember­nek, aki mindent hamarabb megismer, mint önmagát. Lényünk legrejtettebb tulajdonsá­gait talán sohasem ismerhetjük meg. Ahány uj és rendkívüli helyzet, .valamennyi mindig próbára teszi az embert és senki sem tudja közülünk, hogy a habozást nem tűrő hirte­len cselekvés pillanatában miért viselkedett úgy, hogy elhatározásában, vagy tettében nem ismert eddigi önmagára. Az élet egyebet sem tesz, minthogy megle­petéseket tartogat számunkra és ezek a vá­ratlan fordulatok teremtenek olyan helyzetet, amelyekhez hasonlót a legmerészebb írói képzelet sem tud teremteni magának. Éljük nyugodtan az életet és közben nem vesszük •észre, hogy sorsunk, boldogságunk vagy bol­dogtalanságunk azokon a véletleneknek neve­zett eseményeken dől el, amelyeket akkor idézünk fel, amikor akaratlanul, ismeretlenül és gyakran ellenségesen szembe kerülünk ön - magunkkal. A napokban az egyik alföldi városban a bíróság meglehetősen súlyos börtönbünte­tésre ítélt egy legényt, mert agyon akarta ütni a kedvesét, aki állítólag hűtlenné vált hozzá és megcsalta. A hir nem olyan közön­séges és semmitmondó, amilyennek első pil­lanatban látszik. A história azzal kezdődött, hogy a szerencsétlen eset két hőse megsze­rette egymást, igen ám, de a legénynek be kellett vonulnia katonának. Előző este sokáig szorongatták egymás kezét a kiskapuban. A csillagok ragyogtak az égen, a mezőről felé­jük hozta a szél az érett széna illatát — szi­vükben elhatalmasodott a fájdalmas megha­tottság. — Megvársz, Julis? — kérdezte szorongó félelemmel a legény. — Megvárlak, Péter — rebegte a lány. Még egy utolsó ölelés, még egy utolsó for­ró csók, aztán Julis befordult a házba, Péter pedig ment és bevonult katonának. A többit, igen a többit az élet rendezte és kanyaritotta arra az útra, amelyet a hősök előre nem láthattak. A tárgyaláson a legény konokul hallgatott, a lány mesélte el, mi tör. tént a bucsucsók után: Harmad-napra, hogy Péter bevonult, leve­let irt a kaszárnyából — kezdte elbeszélését a leány. —- Hosszú, négyoldalas levelet irt. Elmondott benne mindennek, gyöngyvirág­nak, liliomnak s a telkemre kötötte, ügyeljek magamra, ne nézzek senki emberfiára, mert ő nem élj túl, ha hűtlenné válnék hozzája, j Szivemre szorítottam a levelet és az-nap éjjel csodaszép áknot láttam. Azt álmodtam, hogy királykisasszony vagyok, Péter deli vitéz és vitt esküvőre a templomba. -Ettől kezdve Pé­ter minden nap irt és a postás minden nap hozta a levelet. — Na, hogy megy Péternek a katonaság? — kérdezte, amikor a negyedik levéllel nyi­tott be a kiskapun. — Szorítja a mundér, vágyik nagyon haza — mondtam. — Nem haza, hanem utánad. — Hászén engem hagyott itt, nem a kapu­félfát. A postás nevetett, nevettem én is, aztán ő ment tovább, én pedig befordultam a pitvar, ba. Jöttek a levelek, egyik a másik után. Pé­ter egyre mesélt bennük, kirakta körülöttem gyöngykaláriesal a világot. Aszontam aztán egy napon a postásnak: — Kerüljön már bejjeb, úgyse tudom meg­szolgálni sose a nagy jóságát. Elnevette magát: — Hivatalból gyüvők én, nem jószántam­ból — mondta. — Mégis magának köszönhetem, hogy mindennap híradással van a mátkámról. — Bizony nem nekem, hanem a postának. Mer az találta ki az atrecot. Ezen megint nevettünk. A nap később le­áldozott, utána megvirradt, aztán a postás rozta Péternek a levelét. Ugyan bizony, mit adhatnék mégis ennek n derék legénynek — legény volt a postás is —, mit adhatnék mégis neki, gondoltam magamban, ha már ennyit fárad miattam. Legalább Péter ne irt volna olyan szépséges szépeket, hogy igy, meg úgy lesz, ha hazajön, aztán ha megesküdtünk, muskátli virágot nevel házunk ablakában, a kisfiúnkat pedig majd Péternek hívjuk, de ha véletlenül lány lenne az ártatlan, hát akkor Juiisnak tartjuk a keresztvíz alá. Úgy olvastam q leveleit, akár az imádságom könyvet, aztán úgy gyűj­töttem, akár a virágot bokrétába. Áldottam még a nevét is, aki kitalálta a levélírást, meg a postát, amely a levéllel minden nap meg­talált. ősszel ment el Péter, levelet levél után küldött. A tél elmúlt, elkövetkezett a tavasz, amikor az-után magkaptam Péternek a két­századik levelét, a szivem annyira megtelt, hogy nem bírtam tovább. — Mán most itt az ideje, hogy mégiscsak megköszönjem magának ... — mondtam aznap a postásnak. — Mit? — mosolygott rám, de olyan kü­lönös mosolygással, mintha Péter szólt vol­na hozzám. — Azt, hogy telisdeteli ültette a lelkem boldogsággal. Kiegyenesedett. Szép ordája ragyogott. — Húszén azért vagyok királyi ember, meg állami méltóság, hogy tudjam, mit csi­nálok. Én hordom az örömet, meg a but. aztán én válogatom meg, hogy melyik házba mit adok. Hát ide a legjava leveléből hoz­tam, aztán, ha agy gondolnád . . . — Hát igy történt, — fejezte be a lány — ezért akart Péter mind a kettőnket agyon- vágni. * A lány, azazhogy a menyecske karján új­szülöttel jelent meg a tárgyaláson és úgy mondta e! könnyek között a vallomását. Ugyanígy adta elő a ,,tónyállás“-t az ura, a postás is. Hát igy írjatok kétszáz szerelmes levelet, ha azt akarjátok, hogy a kedves meghálálja a postásnak a fáradságát, meg a jóságát. (ó) ái h| borértékesítés! föriény a gyakorlatban CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Né­hány hónappal ezelőtt megszületett az uj borértékelési törvény, amelynek sarkalatos pontjai közé tartozik a számos büntető ren­delkezésen kivüll az a rendelkezés, amellyel öt éven belül teljesen kiszorítja az ipari szeszt a forgalomból, hogy azt a borból ké­szült szesszel helyettesítse. Ezen rendelkezés indoka a borfogyasztás emelése. Igaza volt a földművelésügyi minisztéri­uminak, amennyiben valamit kell tenni, hogy az ország fölös borrnennyiségeit elhelyezzék, mert tény az, hogy néhány év kedvező bor­kon junk túrája a szőlővel bevetett területek olyan hatalmas arányú növekedést vonta- ma­ga után, hogy némileg kedvező bortermés esetén az azóta erősen megcsappant fogyasz­tás még részben sem tudja felvenni a szőlő- gazdáknál táraló bormennyiségeket. A bor­értékesítésnek két módja van: az egyik a borkivitel, a másik pedig a bor ipari feldol­gozása. Mindkettő tekintetében rendelkezik a borértékesitési törvény, de sajnos, a minisz­térium zárt hivatali szobáiban, ha jóakarat­tal is, de az ál-et követelményeinek figye­lembe vétele nélkül készítették el a bor­törvény sokszáz paragrafusát, úgyhogy az eredmény az, hogy az uj borértékesitési tör­vény nemcsak nem segíti elő a bor értéke­sítését, hanem' azt hátráltatja. Ami a bor kivitelét illeti, kilátásaink a zé­róval egyenlőek. Az utolsó időben sokat ír­tak a Bueuresti-i gazdasági lapok azokról a nagyszerű kilátásokról, amelyet a Csehor­szágba irányuló borkivitel magában rejt. Ez­zel szemben a tényállás az, hogy úgyneve­zett komanercborral a cseh piac tulboven van ellátva, ia ruszirtszkói tavalyi első rangú termés még csak részben van eladva és az idei termés kilátásai szintén elsőranguak, viszont a fogyasztás aránylag csekély. Ily körülmények között az olcsóbb borok­nak semmiféle kilátásuk nincs a kivitel' szem­pontjából. De hasonlóan nem ekszportálha- tók a romániai fajborok sem. Kiderült ugyanis, hogy azok a borok, melyeket romá­niai viszonylatban fajboroknak szokás ne­vezni, igy a hegyaljai, küküllői borok, minő­ség tekintetében nem állják ki a versenyt az elsőrangú olasz és francia borokkal, de ] Március még a badacsonyi, bala tonnáé! léki és más magyar fajborokkal szemben sem. Nem elég ugyanis a jó talaj minőség. Nálunk a mo­dern szőlőbirtokok jóformán hiányoznak, a bőrfeldolgozás nálunk más országokhoz vi­szonyítva még primitív, azonkívül a romá­niai fajborok oly drágák, hogy nem fizető- dik ki azok kivitele. Még rosszabb -a helyzet a bornak bor­szesszé való feldolgozása terén. Itt az a baj, hogy minden minisztérium külön rendeletet ad ki és máskép intézkedik. Ez a helyzet most már odáig fajult, hogy a szeszegyedáru- ság jövedelme, amely eddig az előirányzotl évi 800 milliót -elérte, ebben az évben jelen­tékenyen le fog sülyedni, azonkívül pedig lényegesen kisebb lesz a borszeszt-erm-elés az eddiginél. A kü-önböző rendelkezések kimondják, hogy ecetet csak borból, nem pedig bor- szeszből, likőrt, rumot stb. pedig kizárólag borszeszből, nem pedig, mint eddig másféle ipari szeszből szabad csak készíteni. A föld­művelésügyi minisztérium kimondta, hogy a borsz-eszgyáraknak a borért minimálisan 2.25 lejt keli ab gyár fizetniük, ehhez járul még a 86 banis bonadó, tehát maga a bor a bor­szeszgyáraknak 3.11 lejbe kerül literenként. A bornak borszeswté való feldolgozása 60— 70 bániba kerül, ilymódon tehát egy hektoli­ter borszesz önköltségi ára 380 lejt tesz ki- Ezzel szemben a pénzügyminisztérium ren­delkezése folytán a szeszegyedáruság a bor­szeszért csupán 38 lejt fizet, azonkívül pedig az átvett mennyiségeket nagy közbenjárások után 6—7 hónapi késéssel fizeti, ami újabb kamatköltségbe kerül. Ilyen módon minden borszeszgyár, amely betartja a két miniszté­rium rendeletét, a borszeszgyártásra ráí’zet. Ily körülmények között természetes, hogy most már az ókirályságbeli és besszarábiai borszeszgyárak túlnyomó része is leállott, iCTffmwminnMrMrní -Kim nyír-* 7,r tt*ai tujo/í. :vu - ■ * Az őszi könyvpiac első nagy szenz adója Erich Kästner: Az eltfÜEii? A kitűnő iróaak ez az uj könyve, legjobb és legvi­dámabb írásai közül való. A magyar kiadás Ízléses kia«á3baa. kötve csak 66 lejbe kerül az Ellen­zék könyvoszLályában Cluj, P. Unirii, Vidékre utánvéttel - zonnal szüli:) uk illetve csupán a régi raktárakat dolgozza fel és árusítja ki. Tény -az, hogy a likőrgyáraknak a szcsz- egyedáruságtól való borszeszbeszerzése már nagy nehézségekbe ütközik, amennyiben a monopólnak utalványait a legtöbb borszesz­gyár r.em teljesíti azon egyszerű okbóL, mert nem rendelkezik megfelelő borszeszmermyl ségek felett. Az állam szempontjából a borértékesitési törvény még katasztrófálisabb következmé­nyekkel jár. A szeszegyedáruság tudvalevőleg a gabonából készült ipari szeszt 16 lejjel vá­sárolja meg ezzel szemben a likőrgyártásra szolgáló borszeszért 38 lejt fizet, viszont az igénylőknek 0 borszeszt a minőségre való tekintet nélkül 76 lejért adja el-. Az ipari szesznél az egyeráruság tehát 60 lejt keres, ezzel szemben a borszesznél csupán 38 lejt. Az államkincstár tehát az uj törvényes rendezés folytán jelentős összegeket vészit, anélkül, hogy akár a bortermelőn, akár a borfeldolgozó iparon segítettek volna. Egészen kedvezőtlen az ipari szeszgyárak helyzete. Ily körülmények között alig kerülhető eL hogy a borértékesitési törvényt, illetve a szeszegyáruságról szóló törvényt meg ne változtassák. Áremelés az év első öt hónapjában Kevesebb dohány és cigaretta fogyott, de többet fizettek érte a dohányosok BUCUREŞTI. (Az Ellenzék -Tudósítójától.) A monopol-pénztár igazgatósága most tette közzé az év első hat havi dohányfogyasztá­sáról szóló jelentését. Ez a jelentés annál nagyobb érdeklődésre tarthat számot, mert hű tükrét adja annak, miképpen válaszoltak a dohányzók nagy tömegei az ez év január­jában bekövetkezett áremelésre. Január ele­ji jen tudvalevőleg a különböző ci-gadettanem S"1 i ek árait 12—20 százalékkal felemelték. Ek­kor általános volt a vélemény, hogy az ár­emelkedések miatt a fogyasztás feltűnő mó­don visszaesik. Ez be is következett, a mo­nopol azonban a most közzétett statisztika szerint, non fizetett rá, mert az emberek kevesebbet dohányoznak ugyan, de többet költenek a dohányzásra, mert a nagy tömegek nem voltak ha jlandók minőségre gyengébb cigarettát -szivni. Ha az 1934-es, 1935-öts, valamint 1936-os év első öt hónapjának dohány- és cigaretta fogyasztását vesszük alapul, altkor a követ­kező képet nyerjük. (A számok millió leje­ket fejeznek ki.) Hónap *934­1935­1936. Január 334.8 335-1 347-3 j Február 3U-4 306.4 321.3 3 Március 373-3 356-7 379-8 j Április 379-1 386.1 418.0 j Május 404.2 402.1 421.i így tehát, mig 1935-ben- « monopol bevé­tele -alacsonyabb volt, mint 1934-ben, 1936- ban magasabb, mint 1935 bármely hónapjá­ban. Rendkívül érdekes összehasonlítani a fo­gyasztás alakulását a falvakban és a városok­ban. A falvak szenvedtek talán a legtöbbet az áremelés miatt, mert a harmadosztályú, többnyire parasztok által szívott dohányt húsz százalékkal emelték fel. A kimutatásból kitűnik, bogy a falvakban az eladott monopol áru kért befolyt ösiszeg körülbelül öt 'százalékkal emelkedett, mig a fogyasztás mennyisége 12 százalékkal csök­kent. Millió lejekben kifejezve ez az össze­hasonlítás a következő: Város Falu 1935­1936. 1935 1936. Január 161.6 r66-6 173-5 180.7 Február 151.8 164.0 154.6 157-3 Március 180.2 191-8 176.5 187.9 Április 194-7 198.7 191.3 2x9.3 Május 195.6 203.7 206.5 217.4 így t ellát a monopol bevételei valóban emelkedést mutatnak, de semmiesetre sem lehet szó arról, hogy a bevételi többlet 500 millió legyen, amint azt a pénzügyminiszté­rium számította. Ez a többlet eiöraiátbató- lag 150—200 -millió lejre emelkedik majd. Későbbi kihatásában azonban a dohányipar szempontjából ez a helyzet kedvezőtlen le­het, mert a fogyasztott mennyiségek csök­kennek és később, egy esetleges árcsökkentés esetén nem valószínű, hogy olyan arányban emelkedjenek, mint amilyenben most estek. Jókai Mór és Mikszáth Kálmán müvei ideigle­nes árleszállításban! Jókai: Megtörtént regék — __ Lei 36 A tengerszemü hölgy —■ — n 72 53 A szerelem bolondjai —­—j »3 7* 33 Rjab Ráby — — — 33 72 » Uj föíldesur — — •—­— 3* 66 33 Rákóczi fia ■—■ — — __ >3 36 53 Virradóra, — -— — — 33 36 »5 Aranyember ■— — — 33 $6 >3 Szegény gazdagok — — 33 95 53 Délvirágok — — — 3» 25 53 Szélcsend alatt —- —­— >3 32 33 A magyar nép áíce — —1 33 32 >3 Nagyenyedi két tüzfa Árnyképek — — — —1 •3 18 33 — 25 S’ Egy ember, aki mindent tud >3 32 33 Elbeszélések — — __ 3» 2> >3 Észak honából — — __i 3» l8 33 Kalózkirály — -—; —) 3* 25 33 Milyenek a nők? —- —■ — 33 25 Mikszáth: A vén gazember — —, >3 40 3 3 A gyerekek — — — —* 33 40 3» Akii Miklós — — — 3» 40 33 Gavallérok. Ä sipsirica — >» 40 *3 Az eladó hirtok. Mindenki lépik egyet — — — ?> 40 33 Prakovszky, a siket kovács. A kis prímás — — ?3 40 Világit este a szentjános is — “ , ~ bo­P 40 33 Noszthy fiú esete Tóth rival (kötve) — Ma­5» 99 »1 Â fekete kakas — — >3 40 33 Uj Zrínyi ász — — — » 40 Minden kötet kifogástalan hófehér papiról Az árleszállitás Ciak szeptember 30>ig tart. Később háromszorosan magas bolti ár .k fog­nak majd érvénybe lépni. — Most vegye a az Ellenzék könyvösztályiób:. Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is szállít: : FÉNYKÉPALBUMOK nagyon szép kSÁ'dh fásban 240 lejért kaphatók au ELLENZEK kbnyvoszlályában- Cluj, Piaţa Unirii»

Next

/
Oldalképek
Tartalom