Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)
1936-09-19 / 217. szám
1*936 st ept émfyer 19. et tewxwm ZBZSl Feltétlenül megtartják a községi választásokat Pakíumos listát akar kőim a liberális párt CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) A különböző választási frontokon néhány nappal ezelőtt még teljes szélcsend uralkodott. Tegnapra már megváltozott a helyzet és élénk mozgalom indult meg minden vonalon. Az iparkamarai és munkakamarai választások erőviszonyai lassan kezdenek kialakulni, a községi választások körül azonban egészen a legutóbbi napokig a legnagyobb bizonytalanság uralkodott. Senki sem tudta bizonyosan, hogy megtartják-e a választásokat, mert a liberális párt semmilyen intézkedéseket sem tett, ug3Thogy bizvást lehetett arra gondolni, hogy a kormány a választások megtartását el fogja halasztani. Ez a bizonytalanság tegnap óta megszűnt. A liberális párt egyes tagozatai, igy a helyi liberális párt vezetősége is megkapta az utasítást, hogy kezdje meg a választási hadjáratot. A kormány szeretné, ha csak egyetlen jelölő listát nyújtanának be a törvényszékhez és ezért felhivta a helyi tagozat vezetőit, hogy kezdje meg a tárgyalásokat a különböző politikai pártokkal, lehetőleg a jogos igények kielégítésével közös jelöltekben állapodjanak meg. A puhatolózó tárgyalások tegnap már megkezdődtek és néhány napon belül eldől az a kérdés, hogy lehetséges lesz-e a többi politikai pártokkal paktumot kötni és közös listát készíteni. A megegyezés ezidőszerint nem valő- szinü. Olyan ellentétek választják el egymástól a különböző pártokat, hogy a kívánságokat aligha lehet összeegyeztetni. A magyar párt elnöki tanácsa ugyanis már kimondotta, hogy önálló listával megy a harcba, de esetleg megegyezésre lép azokkal a pártokkal, amelyek elsősorban várospolitikai érdekeket tartanak szem előtt és a polgárság érdekeinek érvényesülését akarják elérni. Megtette az előkészületeket a községi választásokra a városi tanács is. A kiigazított választói névjegyzéket áttették a törvényszéki elnökhöz, ahol a szavazólapok kiállítását már meg is kezdték. Egyidejűleg intézkedett a városi tanács az iránt is, hogy előzetes költségekre a törvényszék elnökének kezeihez 90 ezer lejt fizessen ki a házipénztár. A községi választásokat tehát most már- minden ellenkező híresztelésekkel szemben, feltétlenül megtartják. Az ideiglenes bizottság át kell adja a helyét a megválasztott városi tanácsnak. Hogy ennek kik lesznek tagjai, az majd csak a választások után fog kiderülni. Városaik líolsó ®i|iar íojcgflzoicBcKíragcdiQia Felakasztotta magát és meghalt Petfa© József, a pégi idők: faires gavallérja. —Betegsége miatt ment a halálba CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Tegnap a késő délutáni órákban az a tragikus hír terjedt el városunkban, hogy Pethő József, vagy ahogy városunkba általában becézték, Pethő Jóska öngyilkosságot követett el és meghalt. Sajnos, a hihetetlenül hangzó hir megfelelt a valóságnak. A mindig jókedvű és örökifjú Pethő József &8 éves városi főjegyző a Bal- cescu-ut 19. számú házban lévő lakása ablakának keresztfájára felakasztotta magát s mikorra észrevették, teste teljesen ki volt hülve. öngyikosságának oka eddig még ismeretlen. íróasztalán három levelet találtak. A levelek közül az egyiket a rendőrségnek, a másikat régi barátjának, dr. Bariba Ignác ügyvédnek, a harmadikat pedig Magyarországon lakó mostoha nővérének hagyta hátra és e levelekben végzetes tettét életunísággal és súlyos betegséggel magyarázta. Felfedezik az öngyilkosságot Az öngyilkosságot a déli órákban takarítónője fedezte fel, aki már a reggeli órákban kopogtatott lakásának ajtaján, de mivel nem kapott semmi választ, azt gondolta, hogy Pethő későn tért haza és ki akarja magát pihenni. Pár óra múlva tért vissza, ismét kopogott s mikor nem kapott választ, rosz- szat sejtve a háztulajdonoshoz ment, aki kihívta a rendőrséget. Draghiciu dr. rendőrigazgató, a bűnügyi osztály főnöke, szállott ki a helyszínére hatósági személyek kíséretében. Mikor betörték az ajtót, Pethőt az ablak keresztfáján felakasztva, holtan találták, lábánál felborult szék volt és a szobában égett a villany. Háziasszonya elmondotta, hogy tegnap este, mint rendesen, a legjobb hangulatban távozott el hazulról. Mikor tért haza, nem tudják. Bizonyos abban, hogy végzetes tette elkövetése előtt még aludt, mert ágyneműje össze volt gyúródva. Az is bizonyos, hogy cselekedetét a kora reggeli órákban hajtotta végre, amikor még sötétség volt és ezért égett szobájában a villany. Az utolsó magyar főjegyző Öngyilkossága városunkban nagy meglepetést keltett, mert senki sem sejtette, hogy a mindig jókedvű és élnivágyó ember ilyen végzetes gondolatokkal foglalkozik, ö volt városunk utolsó magyar főjegyzője. Amíg városi szolgálatban volt, vezető gavallérja volt városunknak. Rokonszenves egyéniségével sok tisztelőt és barátot szerzett magának. Még városi szolgálatban volt, mikor egyszer súlyos betegség támadta meg. Egy évig volt ezért szabadságon s szabadságidejének lejárta után megújult munka kedvvel és friss egészséggel folytatta hivatását. Az uralom-változás után kitartott városunk mellett. 'Feltalálta magát s régi összeköttetéseit felhasználva, ingatlan forgalmi irodát nyitott. Jól ment sora s a közvetítésekkel olyan keresetet biztositott magának, hogy továbbra is folytathatta gavalléros életmódját. Állandó látogatója volt a mulatóhelyeknek s most már szerényebb keretek között ugyan, de a régi életmódját folytatta. Néhány évvel ezelőtt tragikus körülmények között halt meg Túrosa Gergely nyugalmazott jószág- igazgató, egyik legmeghittebb barátja. Ez kissé letörte s hónapokon át nem találta helyét, buskomor, levert volt. De aztán régi életkedve ismét visszatért. Mikor még virágjában volt, városunk aranyifjuságának ő volt a vezére. Pethő Jóska rendületlenül udvarolt a széplányoknak, szépasszonyoknak s gáláns kalandjairól annak idején sokat beszéltek a városban. A tragikus halállal elhunyt Pethő Jóska úgynevezett „szép“ életet élt. Nem voltak anyagi gondjai, nem voltak ellenségei, csak barátai, akik most megdöbbenve áljainak kihűlt teteme mellett s találgatjuk, vájjon mi lehetett az az ok, amiért most életének alkonyán eldobta magától az életet Mert különösebb okoknak kellett köz- rejáiszaniok végzetes elhatározásában. Any- nyua néni volt beteg, hogy ezért dobhatta volna el magától az életet. Néha legjobb barátainak elmondotta, hogy időnként reumatikus bántalmai vannak s egyszer-másszor a veséjét is fájlalta. Azonban e múló bajoktól eltekintve, egészségi állapota jó volt. Rugalmas léptekkel járt az utcákon s barátainak régi szép emlékeit idézte fel. Pethő Jóska pontot tett az életére. Örök ifjúsághoz szokott és nem akart megöregedni. Nem akarta, hogy sajnálkozzanak rajta, talán büszkesége vitte rá arra, hogy búcsút mondjon az életnek, amely annyi derűs és boldog pillanatot szerzett neki. Halálával ismét eltűnt a régi kincses város egyik legjellegzetesebb közéleti szereplője. Az ELLENZÉK a haladást ssofyMja* kisebbségi és emberi Jogok ffffffttrcffin KÜLÖNBÖZŐ CSOMAGOLÁSBAN. GYÓGYSZERTÁRBAN. DROGÉRIÁBAN ÉS KÖTSZER ÜZLETEKBEN KAPHATÓ. « aPao*apta»f T*pon" «rr îd«4K* gyorefeötA*. Dei- rnficiéló véd5 rétagr* {«nullra) préjelt, rugalma* anyagból 411. ExÄltal minden teitrénbei r4«ctalanul simul : semmilyen mozgásban nem gétól, a bőrt nem tépi ós nem csúszik. Védi a sebet, vérzéscsillapító, esetlege* átnedve- tüdősnél i* biztosan ellenáll. Házi patikából, műhelyekben, túráknál ne hiányozzék, sőt mindig kéznél legyen a ..PÁNSAPLAST TAPASZ . Budapesti orvos — a helybeli hadbíróság előtt síéi hónapi fogház a Snaíápállomésora íeii íkifeieniéselk miatt CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Úgy a román, mint a magyar sajtó élénken foglalkozott azzal a sajnálatos incidenssel, mely ezelőtt két héttel történt az Episcopia Bihorului állomáson. Dr. Kovács István fiatal budapesti orvos a nyár folyamán feleségével és 1-0 hónapos kisleányával egy Oradea-hoz közelfekvő községbe jött felesége szüleinek látogatására. Szeptember elsején indultak vissza a nyaralásból Budapestre s Kovács doktornak, akinek a magyar főváros szegényei között van kiterjedt pranisa, visszautazásakor csupán az útra szükséges pénz állott rendelkezésére, úgy hogy a határállomásig i-s apósa kocsival vitte el őket, hogy meg tudják takarítani az útiköltségnek egy részét. Episcopia Bihorului-ban Kovácsoknak fel kellett adniok a kisleányuk kocsiját, amit nélkülözhetetlen szükségletkópen magukkal hoztak Romániába. Az áruraktár pénztárnoka kiállította a gyermekkocsiról szóló utalványt és átnyújtotta azt az orvosnak. Az utazás miatt amugyis felizgatott orvos nem számította ki pontosan a kocsi vd- teldiját és kevesebb költségre számított, mint amennyibe a szállítás kerül. Miután az előre nem látott 60—70 lej kiadási többlet lehetetlenné tette volna Budapestre való visszautazásukat, nagy felindulásában állítólag olyan kijelentést tett, mely súlyosan sértette a román államot és nemzetet. E meggondolatlan szavakért vonta őt felelősségre a helybeli hadbiróság, amely a letartóztatásban lévő budapesti orvos bünpe- rét csütörtökön tárgyalta le. Dr. Kovács Istvánt az események izgalmai láthatólag nagyon megviselték. A kéthetes vizsgálati fogság valósággal megtörte az amúgy is ideges vérmérsékletű fiatal férfit. Mikor védőügyvédje, dr. Bartha Ignác intésére elhelyezkedik a vádlottak számára elkerített boxban, egy nagyon ideges, de nagyon szerény ember kezd izgalomtól fojtott hangon felelni az elnök kérdéseire. Elmondja romániai utazását, szűkös anyagi helyzetét, ismétli felindulásában tett kijelentéseit. Végül pedig bocsánatot kér a megsértett pénztárostól és mindazoktól, akiket rajta keresztül bántott. A per egyetlen tanúja a feljelentő árupénz tárnok kihallgatásakor kijelenti, hogy az orvos súlyosan megsértette a román államot. Ezután az ügyész emelkedett szólásra. Szerinte az orvos tette rendkívül súlyos. Gyűlölet és megvetés nyilvánítása a kormánnyal szemben s a vendéglátó román nemzet rágalmazása és gyalázása. Példás büntetést kér, mert saját országában egy vasúti hivatalnok személyén keresztül durván bántalmazta a vendéglátó és vendégszerető román nemzetet és megsértette az ország kormányát. Egy évtől öt évig terjedő börtöubünietést, vagy ötezer lejtől ötvenezer lejig terjedő pénzbüntetést kér a vádlottra. Dr. Bartha Ignác védőbeszédében részletesen fejtegeti a kormány és a nemzet fogalmait és azt a megállapítást teszi, hogy a kormány egy politikai exponens, a nemzet pedig a faj összességének a foglalata. Dr. Kovács István nem a nemzetet, sem a kormányt aem sérthette meg elhangzott kijelentéseivel, legfeljebb a hivatalnokot. Ez a sértés pedig nem a nyilvánosság előtt hangzott el — mint ahogy az ügyész véli — hanem a hivatalnok irodájában, tehát dr. Kovács bűncselekménye nem meríti ki az ügyész által idézett paragrafus kritériumait. ‘Felhívja a hadbíróság figyelmét arra, hogy a vádlott túlzottan ideges, szinte neuraszténiás és hogy szűkös anyagi helyzete is hozzájárult egy olyan idegállapotnak ez előidézéséhez, amelyben valósággal nem tudta, hogy mit beszél. Kérte a hadbíróságot, hogy a legenyhébb büntetést alkalmazza a vádlottal szemben. A hadbiróság hosszas tárgyalás után kéthónapi fogházra és ezer lej pénzbüntetésre ítélte dr. Kovács István budapesti orvost. A hadbiróság Ítélete után az orvost azonnal álkisértiék a fogházba büntetésének kitöltésére. CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Tegnap délben a rádió pár sorban hirül adta, hogy Izland közelében, a parti vizeken egy francia kutatóhajó a nagy viharban e'sülyedt és utasai egy hajóstiszt kivételével valamennyien életüket veszítették. Akkor még senki sem sejtette, hogy e rövid hir milyen borzalmas katasztrófát takar s egyúttal egy világhírű francia sarkkutató halálát jelenti. Az elsüllyedt kutatóhajónak fedélzetén tartózkodott ugyanis dr. Charcot, aki a tudományos expedíció vezetője volt és oki szintén a hul- lámsirban lelte halálát. A katasztrófáról Kopenhágában szereztek először tudomást, ahol a Scoresbysund rádióállomás jelentését fogták fel, amely közölte, hogy a „Pourquis pas‘‘ francia kutató gőzös szerdán hajótörést szenvedett és elsülyedt. A hajó harminc főnyi személyzete, köztük Charcot is, a vízbe fulladt. Holttestüket Izlandban part rávetették a hullámok. A hajó személyzete közül csak egy tiszt menekült meg. Későbbi hirek szerint az elsülyedt francia kutatóhajón hét francia tudós utazott Grönland felé, hogy a sarkvidéken kutatásokat végezzenek. Reykjavinak, a legmagasabban fekvő európai kikötőnek közelében jártak, amikor borzalmas vihar keletkezett. Éjszakai sötétség borult a tengerre s bár megpróbálták a pnrt közelébe vezényelni a hajót, olyan óriási volt a hullámverés, hogy a kikötést nem kísérelhették meg. Ä hajó kétségbeesett parancsnoka vészjeleket adott le. A partvidéken levő izlandi halászok észre is vették a segélykérő jeleket s megpróbálták a segélynyújtást, de a tengerre bocsátott segélyhajókat a borzalmas hullámverés a szárazföldre vetette vissza. A vihar lecsillapodása után ismét tengerre merészkedtek az önfeláldozó halászok, de a francia hajót közben a hullámok a parti sziklákhoz verték, a hajó szétomlott, az utasok pedig valamennyien a vizbeful- ladtak A sziklákon összeroncsolt holttesteiket a parton találták meg. A tudományos világot mélyen megdöbbentette ez a sarkvidéki hajókatasztrófa. Végtelenül sajnálják az expedíció vezetőjét, Jean Baptiste Charco-t, aki a sarkkutatások egyik hőse volt s most, 69 éves korában is újabb kutatásokra indult. Charcot, aki idegorvosi pályára készült, vezette az első francia délsarki expedíciót. Két évig tartott ez az ut s bár a déli sarkot nem fedezte fel, eljutott az akkor még alig ismert Péter-szigetre és I. Sándor cár földjére. Ebből az utjából a hires sankkutató 1905- ben tért vissza. Rövid pihenés után. 1908-ban másodszor is útra indult, ugyanazzal a „Pourquois pas“ nevű hajóval, amely most elpusztult. Akkor a Graham-fold átkutatására indult. Ebben az útjában fedezte fel a déli sarkkörnek azt a jégborította sziklás földjét, amelyet róla neveztek el Charcot- földnek. A déli sarkon határtalan energiával meg tudott birkózni a sarkvidék borzalmaival s most, mikor'az északi sarkra indult, el sem érhette célját és utolérte a tudományos kutatók állandóan fenyegető végzete, a halál. mmm AMoitâk — a fudomángérl ............——.....— ——— F?a^sfa kuiatéhasé íeagSkus gsusstwlása
