Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-18 / 216. szám

ELLENIÉ IE fV3ft MLxHptrtnfftrr Ifi. Robogó vonaton a Karszt sziklái között POSTUM1A, (szepccraber 1W>.) Kora luj- nuibun robog ki .1 vonat a budapesti palya- udvarrát. Ae, álmos arcok között vidáman örvendeznek azok, akik a csodaszép szeptem­beri» reggelen a Balaton még mindig meleg vize ide igyekeznek. Gondosan készülődnek azok az utasok, akik hosszabb útra indulva vemumigjai ''ügy a római kocsiban keresik meg helyeiket. A reggelivel elkésett utasok még az étkező kocsiban gyönyörködnek a velenoei tó vizében és azokban az apró kis faházakbxn, melyek a magyar Velence és Gárdony fürdőhelyeken gombamód elszapo­rodtok. Ragyogó nap üli meg a tájat, ami­kor a magyar tenger, a Balaton partjai elő­tűnnek s csinos és Úszta állomások előtt ma is sok fürdöző várja oda lerándult vendé­geit. lot már apró kis Ruházok helyett szép kővilták szegélyezik a szeszélyesen kanyar­gó tó partjait, melyeknek sorát egyre sű­rűbben szakítják meg azok a nagyobb üdülő- házak, melyeket társulatok építenek tagjaik befogadására, vagy melyeket karitativ és szo­ciális mozgalmak hoztak létre, gyermekek és árvák nyarai tatására. Nemsokára elhagyjuk a tó partját és átro- bogunk az első határon. Magyar loakastollas csendőrök helyett jugoszláv kpoesopkáju rendőrök tisztelegnek az elrobogó vonatnak. A vasúti személyzet egyenruhája országon­ként váitozik, mindenütt azonban pirossap­kás tisztviselő indítja d. a vonatot apró kis paiancskosütőhöz hasonlító jelző táblácská­jával. Eleinte komortekintetü. világosszemü és feketehaju horvátok az utitársaink, akik hangosan ropogtatják beszéd közben a sza­vakat s magukba roskadva nem nagyon akarnak barátkozni a messzi vidékek felé utazókkal. Laábach tájékán azonban már szlo­vének seáilnsek fel a vonatba, kékszemü, vi­lágosbarna hajú emberek, akiknek ajkairól lágyan csöngedeznek a szláv szavak s akik német nyelven nagy örömmel magyarázzák a jugoszláv Aipok és a Karszt szépségeit. A szeszélyes, szennyesszinü E>ráva vize helyett, most hosszú útvonalon a Száva vize kiséri el utunkat, amiközben vonatunk csodaszép er­dők, fenyvesek között robog s egymásután hagyja maga mögött a hegyvidéki kis szlovén fürdővároskákat, ahol frisseséget, napfényt és tiszta erdei levegőt találnak az üdülni szándékozók. A vonatban együtt utazik velünk egy zág­rábi tanárnő is, aki egyik barátomnak fran­cián! szomorúan magyarázza, hogy édesany­ja spanyol asszony lévén, nagy aggodalom­mal kísért, a szomorú eseményeket, melyeket a spanyol testvérharc vihara odahaza felka­vart s melyek jobb- vagy baloldali vérfür­dőbe borítják családja tagjai közül az oda- bazamstradottakait. Tőle tudom meg, hogy (•spanyollal a vihart tormentának nevezik. Beszélgetésükbe belekapcsolódik egy igen ér­dekes envber, alti vallására és faji származá­sára nézve zsidó, magyar anyanyelvű, cseh­szlovák állampolgár » aki tiy. esz.tendeje már Argentiniában él, most elsőizben jött haza -látogatóba, rokonait négy középeurópai or­szágban kereste fal s most az olasz Genua kikötőjéből indul hazafelé, én nem tudom hányadik hazája, fővárosa felé. Egyre kevesebb a jugoszláv utas, lassabb a vonat robogásaa. Egyre hangosabb)n pöfé­kel a mozdony. Egyre kevesebb «. világosság, már közeledünk a kopár hegyek birodalmába s észre sem vesszük, hogy mozdonyunk már belcfurta magát a sziklás ormok szürkés ren­getegébe és felszívta az egész hosszú, nehéz va^al kormányt, az embereket szállitó vonatot n Karszt sziklái közé. Lassan egészen beeste­ledik. Még világosság dereng, még nappal van, amikor Rakekbcn a jugoszláv tisztviselő udvarias mosollyal tiszteleg a kirobogó vo­natnak, de már szürke esti sötétségben érke­züikk meg PtMtunúába, az odanr. liortárállo- másna, ahol a foketeingws vonatkísérő kato­nák, szinea tollat vrsM bersaglierik é» a tá­bornoki egyenruhához hasonló díszes Ütköze­tet viselő liatánrend^Snök fogadják a berobo­gó vonatot. Milyen csodálatom is, lioţcy a. nasppai v(üár goss ágában olyan nagyon küiönlxrznek egy­mástól az emberek. A napsugarak fénycswé­gél>en élesen meghúzzuk az országhatárokat. Az, aki nappal rohant végig a Karszt komor és kopár sziklái között, minden bizonnyal látta, hogy hol van a határ az olasz és a jugoszláv kőrengetegben. Mi, okik éjszakába- nyuló estén rohantunk át a Kanszt kőbábe- lcn, észre sem vettük, hogy egytiik országból a másik országba érkeztünk. Az idegen nyel­ven beszélő emberek sem ok óztak különb­séget. liesti sötétségben olyan egyformán, szürkék, félénkek, fáradt emberek voltunk, eltűntek a nappal ijesztő válaszfalai az éles határok, a más nyelven beszélő idegenek sajátságai s egy néhány perce, talán éppen akkor, amikor a vonat a határmesgyén sza- lakidt keresztül, egészen embereknek éreztük magunkat. Milyen jó is, esti ködös, szürke sötétségben robogni, Rakek és Postumia kö­zött, a komor kanszti sziklák közepiette... Kilyéni József. Mit tartalmaz az u\ sajtó- törvény tervezete? Saiiókamarák szervezése BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A kormány másodízben jelenti be, hogy a sajtóreformról szóló törvénytervezetet az őszi parlamenti ülésszak elé terjeszti. A ter­vezet szerint ujságiró csak az lehet, aki a sajtókaanara tagja. Ahhoz, hogy volaki a kamara tagja lehes­sen, a következő feltételek szükségesek: 1. Román állampolgárság, nemre való tekintet nélkül. 2. Állandó lakhely az országban. 3. 21 betöltött év. 4. A katonai szolgálat elvég­zése. 5. Érettségi bizonyítvány. Kivételeket csak a kamara vezetői engedélyezhetnek kü­lönleges kulturális érdemek alapján. Nem lehetnek újságírók azok, akik csőd­ben voltak, akiket tettesként, bűntársként, vagy felbujtóként, sikkasztás, megvesztege­tés, kijárás, hamis tanuzás, hamis eskü, zsa­rolás orgazdaság, bűnpártolás, hamisítás, hamis akták használata, csalás, hamis bukás, lopás, rablás, bizalommal való visszaélés, el­mebeteg emberek állapotával való visszaélés és többszörös rágalmazás miatt jogerősen el­ítélték. Csak az az ujságiró lehet tagja a sajtó­kamarának, aki legalább három év óta foly­talja az újságírást, amit azok a lapok iga­zolnak, ahol az illető működött. Semmiféle napi- vagy hetilap nem foglalkoztathat a Nchi foglalhatta c§ hivatalát a lUsrcs-mcgGci MezOgaiűasági Kamara aj eínöKc TARGU-MURES. (Az Ellenzék tudósí­tójától.) Megírtuk, hogy Muresmegyében mult hó közepén zajlott le a mezőgazda- sági kamarai választás. A választáson a magyar párt a nemzeti parasztpárttal kötött paktumot s a választáson a közös ellenzéki lista került ki győztesen. A li-i berális párt érezte, hogy alul fog marad­ni s mindent elkövetett, hogy a választás eredményét ellensúlyozza. Vállalkozása azonban nem bizonyult sikeresnek. így a kamara tanácsa a magyar párt és nem­zeti parasztpárt jelöltjeiből alakult meg a napokban. Az alakuló közgyűlésen Ro­man loan Săntana de Mures-i görögke­leti lelkészt választották meg elnöknek. A mult hét péntekén délben Roman loan, a kamara uj elnöke megjelent a mezőgazdasági kamara hivatalos helyi­ségében és a tisztviselőknek kijelentette, hogy megbízatásából kifolyólag átveszi hivatalát. A kamara titkára arra kérte, várja meg, mrg Metea loan eddigi elnök Sangheorghe-i birtokos megjelenik, mert nélküle nem tud intézkedni. Ugyanakkor a volt elnököt felhívta telefonon, aki po­litikai vezérénél: Dandea Emil dr., a vá­rosi interimár-bizottság elnökénél tartóz­kodott és azt felelte, az uj elnök még soká várakozhat. Roman loan erre jegyzőkönyvet vett fel, melyben a fenti tényállást megálla­pította. A jegyzőkönyv négy példányban készült el, egyik példányát a földműve­lésügyi minisztériumhoz, másikat a ka­marák szövetségének központi Elnöksé­géhez küldötte el s egy példányt a hely­beli kamara irattárába iktatott. A kamara volt elnökének kijelentése nagy feltűnést keltett úgy politikai kö­rökben, mint a megye gazdatársadalmá­ban, annál is inkább, mert hiszen Metea loan nem választott elnöke volt a kama­ra tanácsának, hanem csak a kinevezett időközi elnök, akit a mult hetekben megejtett választások alkalmával a köz­bizalom Roman Ioannal cserélt fel. Fel­tűnő Metea magatartása azért is, mert eljárása teljesen törvénytelen s a törvé­nyek rendelkezései szerint helyét hala­déktalanul át kell adnia a választott el­nöknek. Az uj elnök a történtek után megjelent az ügyészségen és segítséget kért, hogy hivatalát elfoglalhassa. Az ügyészség el­járást indított annak megállapítására, hogy Metea loan miért nem akarja át­adni helyét s mivel indokolja magatartá­sát. Az ügy fejleményeit nagy érdeklő­déssel várják Mures-megyében. (—dór.) szerkesztőségben olyan egyéneket, akik nem tagjai a sajtókamarának. Az ez ellen vétőket birsággal sújtják. Az. aki újságíróként adja ki magát, anélkül, hogy tagja lenne a kama­rának, hat hónaptól egy évig terjedő bör­tönnel bűnhődik. Tilos a kamara tagjainak szolgálataiért u hatóságoktól, vagy magáno­soktól ellenszolgáltatást elfogadnia. Anyagi ellenszolgáltatást kérni vagy kapni azért, hogy az illető valamiről Írjon, büntetést von maga után. Íven tekintetben a kamara elnök, sege vagy hivatalból vagy írásbeli panasz alapján jár el és indit fegyelmit az illető el­len, sőt a felvett jegyzőkönyv alapján az il­letékes bíróság bűnvádi eljárást indít a bű­nös ellen. A főtárgyaláson a kamara is kép­viselteti magát. Az újságírói becsület felett a kamara elnöksége köteles őrködni. Minden olyan esetben fegyelmi eljárás indul, amikor akár az ujságiró, akár pedig az újságírói ka­ron kisül álló egyén olyan cselekményt kö­vet el, amely a kari becsületet sérti. Bárki, aki egy cikk miatt becsületében sértve érzi magát, panasszal fordulhat a ka­mara elnökségéhez, amely kivizsgálja az ügyet. Zsűri alakul, amely ítélkezik és amely megintessél, birsággal, a foglalkozása gyakor­lásától két évig való eltiltással, a foglalkozás üzésétől végleges eltiltással büntethet. Végle­ges eltiltás esetén az illető soha nem lehet tagja valamelyik lap szerkesztőségének. Ha egy ujságiró köztisztviselőt támad, úgy a kamara akár hivatalból, akár panasz alap­ján, vizsgálatot indít. Ha az illető köztisztvi­selő ártatlan, úgy minden elégtételt megkap, ha ellenben a közhivatalnok bűnösségét állar pitják meg. úgy az ügyet átteszik az illető hivatalnok felettes hatóságához a fegyelmi megindítása végett. A bűncselekmény miatt vád alá helyezett újságírót kamarai tagságá­tól felfüggesztik ügyének tisztázásáig. A törvény respektálja a szerzett jogokat, amennyiben kimondja, hogy mindazok, akik a törvény életbeléptetésekor valamelyik elis­mert ujságirószervezet tagjai, vagy legalább két év óta az ubágiró-nyugdijintézet tagjai, mint lapnál állásban lévő újságírók, szerzett joggal rendelkeznek és hivatalból tagjai lesz­nek a megalakulandó ujságirókamarának. Nem ismerik el a szerzett jog elvét azoknál, akik a következő kategóriákba tartoznak: csőd alá kerültek, csalás, bizalommal való visszaélés, kiskorúak elcsábítása, közszem­érem elleni cselekmény, sikkasztás, hamis es­kü, hamis bukás, hamisítás, lopás, orgazda­ság és zsarolás miatt elítélteknél. A táblák elnökei kapják kézhez az újság­írókról összeállított első listát és ők hívják össze a kamarát alakuló közgyűlésre. Az uj tervezetet a miniszter megküldi az összes sajtó-szervezeteknek, igy természete­sen az Országos Népkisebbségi Újságírók Szervezetének is. HACSEK ÉS SAJÓ TRÉFÁI 3 kőiéiben, 45 fejéri I. rész: Hacsek és Sajó — eportróf és színházról. II. rész: Hacsek és Sajó — a, családról. III. rész: Hacsek é<. Sajó — a politikáról. Korlátolt pél­dányszámok kaphatók az Ellenzék könyvosztá­lyában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékiek $ ţ lejt küld­jenek be, pénzben, vagy postabélyegben. Posta* fordultával kapják a sorozatot. Utánvéttel nem küldjük. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ St« tbr/ilka — FelHőwiéfl — Sajtó — Ing VIITORUL: Nem először történik, hogy a hal- és joMioldali szélwW-flr-sek céljai és exr. közei: azonosuk. Kívánatos lett volna, laogy a munkanélküli in tel lek tueiek ügyéből ne kovácsoljanak politikai tőkéit maguknak. De nem Joliét ily áldozatot kívánni azoktól, akik etmak a népnek minden szenvedését kihasz­nálják céljaikra. A kormány azért rendelte rt az összeírást, hogy megoldhassa ezt a pro­blémát úgy, amint ez4 a társadalmi és na­cionalista érdek parancsolja. Megelőző rend­szabályokról vau szó és feltétlenül szüksé­ges, hogy minden munkanélküli intellektuel személyi adatait szintén bevallja. A jobb- oldali szélsőségesek és a nemzeti-parasztpárt elégedetlenek ezzel. Lapjaikban propagan­dát fejtenek ki az összeírás ellen, azt írják, hogy a jelentkezők ásóval és kapával mun- katáborerkba kerülnek. Közönséges hazug­ság. Az ifjúság kihasználása nem újkeletű. TölVben erkölcstelen és meg nem engedett hasznot biztosítottak igy maguknak. Véget kell vetni ennek a tűrhetetlen állapotnak. A nemzeti-parasztpárt hivatalos lapja egymás­után közli azokat a képeket, melyeken a parasztgárdák tagjai hitlerista módon eme­lik fel üdvözlésre karjaikat. Parasztország diktatúrája és jobboldali diktatúra között tehát nagy különbség nem volna. Reméljük, hogy a munkanélküli ifjak nem ülnek fel a félrevezetésnek és elhiszik, hogy egyszerű statisztikáról van szó. Csak igy lebet a bajt eltüntetni. DREPTATEA: Tătărescu nyilatkozata sze­rint azért kellett Titulescut meneszteni, hogy a kormány egységét megóvja. Ennek dacára meg nem engedett ellentétek észlelhetők a kormányban. A hároméves liberális kor­mányzat alatt gazdasági téren teljes volt a zűrzavar. Számos rendszert kipróbáltak, mégis oda jutottunk, hogy a jegybank kor­mányzója károsnak tartja munkájukat. Há­rom év után egymást vádolják. A mai rend­szert senki sem ismeri pontosan. A kormány csak most értesült arról, hogy adták a kom­penzációs engedélyeket s most — az utolsó órában — akar javítani a helyzeten. Le kel­lett volna vonja a következményeket. Hol vannak a bűnösök? Próbát tettek a felelős­ség megállapítására? Senkit sem vontak fe­lelősségre. Ki felel azokért a kivételes kom­penzációs engedéh-ekért melyekkel megrö­vidítették a jegy-bankot? A kormány és a jegybank között mind jobban nő a feszült­ség. Ez újabb zavart és bizonytalanságot okoz. Hova jut az ország ilyen harcokkal? Azt mondják, Mi-tita Constantinescut rávet­ték, kérjen bocsánatot Costinescutól. Ez megoldás? Nem személyi ügyről, de egy egész rendszerről van szó. A bocsánatkérés nem befolyásolja a pusztulást. Ki marad felelős a bocsánatkérés után. Ilyen tragikus zavart még nem ismert az ország. EPOCA: Az igazságügyminiszter az újság­írói foglalkozásról szóló régi törvényjavas­latot tanulmányozza. Ez a törvény nem tar­tozik a sajtó reformhoz, mely az őszi parla­menti ülésszak sarán kerül beterjesztésre. Reméljük, hogy az ujságirószervezetek elé kerülnek előbb ezek a javaslatok. Mentői szélesebbkörü vitára van szükség. A kor­mány bizonyára nem adja fel álláspontját, a jó tanács mégis használhat. A sajtójogi í felelősség mellett foglalunk állást. Tekinté- í Íves sajtót akarunk és meg akarunk\zaba- ; dúlni a kétes elemektől nacionalista és fel- készültség szempontjából. Ugyanakkor kér- r niink kell: ne találjanak ki utakat, módokat a sajtószabadság megfojiására. Az uj bün­tető törvénykönyv' éppen elég megtorló in­tézkedést tartalmaz. Ne feledjük, hogy cen­zura alatt élünk három év óta s nincs jel ennek megszüntetésére. Az újságírói foglal­kozásra vonatkozó törvénynek védekező jel­lege kell legyen elsősorban. Mindent kerülni kell, ami az irás szabadságát korlátozza. Az alkotmánnyal ellentétes rendelkezések amugyis érvénytelenek. Nem lehet a kérvé­nyezési és közlési jogot megtagadni. Az ilyen törekvés ellentétben áll a civilizációval. TARA NOASTRA: Iuca belügyminiszter egy héten át fenyegetett nyilatkozatával, me­lyet végül elmondott. Megtudtuk, hogy szep­tember 20-ig akarja a rendet helyreállítani. A rend mindenesetre fontos. Nem Iuca mi­niszter találta ki, akiről tudjuk, hogy disz­krét és jóhiszemű. Ő csak katona és a kor­mány óhajának ad kifejezést. Egyébként mindenki rendet akar. A dolgok kezdetén tehát egy véleményen vagyunk. Iuca belügy­miniszter a régi rendszert sirja vissza, mely a határok kiterjesztését eredményezte. A Iuca miniszter által áhított rend liberális­rendet jelent. A kommunizmus legnagyobb ellensége ennek, mely minden tagadás elle­nére, mégis van. Hova, melyik osztályba va­gyunk mi sorozva? A színes ing még nem jelent unifonmis-t. A miniszternek is inge van. A bíróságok elismerték a jelvényhez és zászlókhoz való jogunkat. Az ELLENZÉK a haladást ssoigiSfa. 4 kisebbségi és omberi logok oléhstecoofk

Next

/
Oldalképek
Tartalom