Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-17 / 215. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Chij, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal £ s könyvosztály: Piaţa Unirii 9. grim. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Ckij, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente 840 lej. — Magyarországra.; negyedévre io, félévre 20, évente 40 pengő, A többi külföld: áramokba esek a portókülönbözetccl 'öbb. LVII, ÉVFOLYAM, 115. SZÁM. CSÜTÖRTÖK 1936 SZEPTEMBER 17. Portugáliát London U Mm a be nein m in# rciif flűre aharjáh hfriQszerUcnl i'egosp tanácskozás folytatott Londonba it a be nem avatkozás! bizottság. Angol nyngtalasiság a locas-sioi fiaíaimalc tanácskozásával kapcsolatban. "• Olaszország elvileg beleegyezett az értekezletbe, de___ ■ ■■Bmaaw Sau-Sebastian «teáin százával találtak legyilkolt polgárok holttesteire Londonban tegnap bzialmas tanácskozásra ült össze az a követi bizottság, melyet a spanyol polgárháborúba való be nem avatkozás elvének gyakorlati megvalósítása céljá­ból alakítottak. Portugália képviselője ezúttal sem volt jelen a bizottság ülésén. Londoni hírek szerint azonban kilátás van arra, hogy közelebbről megjelenik a tanácskozáson a portugál kiküldött is. Az angol és francia nyomás ennek elérésére szüntelenül dolgozik tovább Lisszabonban. Kérdés azonban, hogy az igy kikényszeritett hozzájárulás valódi semlegességet jelent-e majd Portugália részéről a spanyol polgárháború küzdőfeleivel szemben. Az angol külpolitika elé Lisszabonban tornyosuló akadályok mindenesetre hoz­zájárulnak ahhoz a fordulathoz, melyet Londonban lehet tapasztalni egy idő óta Német­országgal szemben. A Foreign Office ugyanis német befolyás érvényesülésére gyanak­szik úgy Lisszabonban, mint a spanyol nemzeti felkelőknél. A brit külpolitika, mely egy ideig láthatólag kereste a közeledést Németországhoz, hogy a tervbevett nemzetközi tár­gyalásokon közvetítő szerepet játszhassak Páris és Berlin között, napról-napra újabb eltávolodást mutat Berlintől. Az angol sajtó, azok a lapok is, melyek eddig az angol— német közeledés hívei voltak, támadják a német vezetőket s a konzervatív „Times“ Hit­ler hivatkozását az Európát fenyegető kommunista veszedelemre n. Vilmosnak azokkal a beszédeivel hasonlítja össze, amelyekben Európát a Japán és Kina részéről fenyegető sárga veszedelemtől óvta s amelyek a valóságban Németország európai hatalmi céljait akarták szolgálni. A baloldali „News Chronicle'4 pedig, mely gyakran Lloyd George szó­csövéül szolgál, fölveti a kérdést, hogyan lehet megmenteni az európai békét, ha Orosz­ország és Németország állandó ellenségeskedésben élnek. Különösen az angol részről október közepére indítványozott újabb locarnói értekez­let sorsát féltik Londonban. Németország az angol meghívásra huzódozással válaszolt és a kitűzött időpont elhalasztását kívánta. Olaszország a meghívás elvi elfogadását tudatta tegnap Londonnal, de hozzátette, hogy a tanácskozás alapos diplomáciai előkészítését látja szükségesnek. Ez az előkészítési óhaj alighanem szintén a kitűzött időpont elhalasz­tásához fog hozzájárulni. De jelentheti azt is, hogy amennyiben az előzetes tárgyalások nem vezetnek a halasztást indítványozó hatalmak kívánságainak méltánylásához, ezek vissza is utasíthatják még a tanácskozáson való részvételt. Az angol sajtó most felveti a kérdést, hogy mit fog kívánni Németország a locarnói hatalmak értekezletén. Egyes lapok szerint a német kívánság a nyugati egyezmény kérdésének teljes elkülönítése lesz a tervbevett keleti megegyezéstől, amire viszont ebben a formában Franciaország és Anglia nem hajlandó. A kisantant-államok értekezletének tegnap közzétett határozata szintén ragaszkodik ahhoz, hogy a nyugati egyezményhez keleti egyezmény is kapcso­lódjék. A kisantant külügyminiszterei, akik közül Antonescu egy párisi lap tudósítójá­nak kijelentette, hogy Románia tovább is változatlanul a francia orientáció hive, valőszi- niiieg ilyen irányban fognak tevékenykedni a közeli napokban megkezdődő genfi tanács­kozásokon is. Alighanem a kisantant-értekezlet határozataival áll kapcsolatban Schmidt Guido osz­trák külügyi államtitkárnak olaszországi látogatása is. Schmidt államtitkár Mussolinivel és Ciano külügyminiszterrel folytatott tárgyalásain római hivatalos jelentés szerint meg­vitatták az általános európai helyzetet, különös tekintettel a római jegyzőkönyvekre. A római jegyzőkönyvek pedig alighanem abból az alkalomból váltak újra időszerűvé, hogy Hodzsa csehszlovák miniszterelnök minden bizonnyal nem külpolitikai célzatok nélkül, szorosabb gazdasági kapcsolatokat szeretne teremteni a kisantant-államok és a római jegyzőkönyvek államai között. A római válasz erre a törekvésre meglehetős tartózkodóan hangzik. Amint a Havas-ügynökség beavatott római forrásból jelenti, Schmidt tárgyalá­sai főleg Ausztria és a kisantant viszonyára vonatkoztak, amiben olasz részről „fokozott óvatosságot4' tartanak szükségesnek. A spanyol polgárháború harctereiről főleg a nemzeti felkelők jelentenek eredmé­nyeket. Döntő esemény azonban tegnap sem történt. A spanyol rádiójelemtések inkább a mindennapi hajmeresztő kegyetlenkedések leírásával keltenek érdeklődést. San-Sebastian- ban a bevonuló nemzeti felkelők százával találták az utcákon gépfegyverekkel meggyil­kolt polgárok holttesteit. Es senki sem tudja, hogy mikor lesz vége a véres emberviadalnak. A lengyel naJseregfőparancsnok beszámolója Kettébasaelásnak schisofr éniának nevezik az újkori elmeor­vosok a beteg lélek egyik sűrű és szomorú betegségét. Naggobbára kiváló szellemek az áldozatok. És mert általában véve az embe­riség a kiválóság lépcsőjén főleg a műszaki és a természeti tudományok terén verejtékez­ve föltornássza magát lassan, másrészt az ösztönös lelkiség szenvedélyei marcangolják mind jobban, egyre több és több a benső kettészakadás tünete nemcsak az egyeseknél. A közszervesedés korában élünk. Így a kö­zül etek uj síkjain is beleütközünk a lelki el- ferdülés tömeg-tüneteibe. Né\p, társadalom, emberiség époly lelkibeteg és elmebajos kezd lenni, mint az egyediség. Lelki és szellemi kettéhosodást látunk mindenfelé, amióta fe­jet et ej éré állított mindent a világháború. Az élet teli van hazugsággal, elvcsuszta- t ássál, „következetes ellentmondásokkal“, vallási, erkölcsi, bölcseleti, politikai, küi- közéleti, világnézleti meghasonlásokkal, a melyek nyílt vagy lappangó polgárháborúk­ra, testvérharcokra, társadalmi öldöklésekre vezetnek s amelyeknek a nyomában kísérte­ties határozottsággal és tehetetlen fogvaco- gással várják a világnézletek háborújának a kitörését, mindegy, hogy a spanyol tűzfé­szekből, a távolkelet imperializmusából vagy a középeurópai nemzetiségi feszültségből ered. Nem részletezhetünk e szilára hflyen, e szűkre szabott hasábokon. De mindenki is­meri és tudja valamelyiket. Csak a nap ese­ményeiből iktatunk ide szórványokat. íme, pár borzasztó kettéhasadás. Spanyolország­ban egyforma hősiességgel, áldozatkészség­gel, elui hittel küzdenek a felek, mialatt el­pusztulnak más megfeszülések halhatatlan értékei: tudomány és művészet, gyalázattá válnak örök kincs: anyaság, gyermek, test­vériség, embertársi valóság. Több mint éOOO válogatott ,,nemzetközi" ember brüsszeli gyülekezetében óriás méretű tüntetés folyik a „férfias és harci béke“ érdekében, mely nem ,,a tehetetlen békebarátok“ üres vágyát, hanem a harcra elkészültek békecselekvését hirdeti és ünnepli Nansen özvegyét, mert a paraszti birtokát egyetlenben egyszer elhagy­ta és a nyilvánosság elé lépett, miután férje siri hangját vélte hallani és elmondta, hogy az emberiség legfőbb baja most a félelem és a fel fegyverkezések folytán két defenzí­vából egy biztos offenziva következik; vi­szont dúlnak a hadgyakorlatok, szerződé­sek, hadiszergyárak. A pozsonyi kisantant értekezleten megismételték a divatos szó­lamot körzeti szerződésekről és általános békemüröl, főleg, hogy az egyes országok belső. rendszere közömbös, amikor Hitler is szónokolja, hogy a nemzeti szocializmus nem törekszik követőkre, mert német cikk, mint egykor Mussolini szerint a fasizmus is ez lett volna, mindamellett Londonban még se bírjak dűlőre vinni a semleges ségi megálla­podást. A hatalmak fogadkoznak a béke mel­lett, de Nürnberg és Moszkva ugg uszít egy­más ellen, mint a háború küszöbén szoldak és a lassú Anglia kezdi elveszíteni bizalmát a két szócsatázó évekig veszteg maradásá­ban. De . . . a kettéhasadás itt van közöt­tünk, ott van a szomszédban, amott a távol világokban, mindenütt, ahol ez a szegény beteg emberiség kucorog és vacog Tituleseu beteg. Bucuresti-ből jelentik: Megírta az Ellenzék, hogy Tituleseu malá­riában megbetegedett. Legújabb jelentések szerint a betegség súlyosbodott. Kormány­körükben úgy tudják, hogy a liberális párt részéről megbízottat küldtek a volt külügy­miniszter ' VARSÓ, szeptember 16. Moscicki lengyel köztársasági elnök tegnap együttes kihall­gatáson fogadta a hazatért Rydz-Smigly had­seregfőparancsnokot, Skladkovszky minisz- j terelnököt, Beck külügyminisztert és a he­lyettes miniszterelnököt. A kihallgatás poli­tikai körökben nagy érdeklődést kelt. Mussolini tárgyalásai RÓMA, szeptember 16. Schmidt Guido osz­trák külügyi államtitkár, aki tegnapelőtt este érkezett Rómába, tegnap Ciano gróf olasz külügyminiszter és Berger-Waldenegg római osztrák nagykövet társaságában meg­látogatta a boriiban tartózkodó Mussolinit, akivel beszélgetést folytattak. rÁ megbeszélé­seken szófcakerültek az időszerű külpolitikai események, továbbá behatóan foglalkoztak a mai politikai helyzettel, amelyet különös tekintettel a római jegyzőkönyveikre vettek fontolóra. A Mussolinivel való megbeszélés két és fél órán át tartott. Ezután Mussolini gépkocsi­jába ültek és az autón, amelyet maga Mus­solini vezetett, kihajtottak a forlii repülő­térre. Az osztrák külügyi államtitkár és kísérete tegnap este érkezett vissza Rómá­ba, ahol Ciano gróf ebédet adott a vendé­gek tiszteletére. A banketten a kormány tagjai és számos előkelőség jelent meg. PRÁGA, szeptember 16. Prágában ugv tud­ják, hogy Schmidt Guido osztrák külügyi államtitkár Foriiban Mussolininél tett láto­gatásának és a Dúcéval folytatott megbeszéléseinek nem volt különös politi­kai jellege. A forlii eszmecsere csak egy­szerű látogatás következménye — mondja a prágai jelentés — amelyen egyebek kö­zött szó esett Ausztriának a kisantant álla­mikhoz való viszonyáról és bővebben beszélgettek az osztrák belhely- zetről. Olaszország részvesz a locarnói értekezleten LONDON, szeptember 16. Az oiasz kor­mány tegnap közölte az angol kormánnyal. hogy elvben hozzájárulását adja a locarnói érte­kezleten való részvételéhez. Ehhez azonban azt a feltételt fűzi, hogy elő­zetes diplomáciai megbeszélések és előkészü­letek induljanak meg. Angol politikai körökben úgy vétik, hogy az olasz kormány álláspontja miatt aligha sikerül október 19-ére összehivni a locar­nói hatalmak értekezletét. Sajtóhangok a pozsonyi kon­ferenciáról PÁRIS. (Szeptember 16.) A párisi sajtó élénken tárgyalja a kisantant államoknak Pozsonyban megtartott tárgyalásait. A leg­több lap teljes egészében közli az értekez­letről kiadott hivatalos közleményt. A Jour­nal pozsonyi tudósítója Antonescu román külügyminiszterrel folytatott beszélgetést kö­zöl. A francia újságírónak Antonescu kijelentette, hogy a román kül­politika iránya nem változott meg. Románia hü marad szövetségeseihez és Fran, ciaországhoz is. Románia Fepiilogéprendelései PÁRIS. (Szeptember 16.) A párisi Figaro tegnapi számában arról ir, hogy Románia 150 millió frank értékben rendel repülőgé­peket Franciaországban. Pierre Got, francia légügyi miniszter a következő hónapokban Bucuresti-be fog utazni, hogy a repülőgépek rendelése ügyében a tárgyalásokat lefoly­tassa. Spanyol helyzetjelentés LONDON. (Szeptember 16.) Londonon át érkező jelentés szerint a spanyol betháboru frontjain a nemzeti felkelők tegnap újabb sikereket arattak. A Bilbaói körülvevő nemzeti csapatok gyü- rüje egyre inkább szűkül a város felé. A felkelő csapatok vezetőségének az a véle­ménye, hogy Bilbaot jelentékenyebb harcok nélkül is sikerülni fog elfoglalniok. Ugyancsak londoni híradás számol be ar­ról, hogy a fölkelők tengeri hadereje Bilbao és a közelében fekvő Santander kikötők kör­nyékén tengeri aknákat raktak le. hogy el­zárják az utat a kormányhü tengeri had­erő elől. (Folytatása a 8. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom