Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-01 / 201. szám

MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Danton — Goga — Felvilágosítás DREPTATEA: Az utóbbi idők leg.szomo­rúbb eseménye Vaida és Maniu szétválása volt. Az Ardeal-i románság harcának szív rencséje, hogy két ily vezért mondhatott magáénak. Nagyszerűen kiegész.i11'ttók egy­mást. A stratégiai terveket Maniu készítette, Vaida pedig harcolt. Nem akarjuk a politi­kusok szerepét nagyítani, de állítjuk, hogy szükség van rájuk, akárcsak a pálinkára keresztelés alkalmával. Szükség volt Dan­tonra és Robespierre is a francia forrada­lomban. Göbbels most olyan szerepet tölt be Hitler mellett, mint Vaida, mikor kiegé­szítő része volt 'Mamiinak. A politika lélek­tant is jelent. Egész zenekarra van szükség, hogy a kívánt hatást elérje. Vaida csak kí­sérője volt Maniunak a zenekarban. Aztán a kigvó belémart szivébe s otthagyta. Maniu nem válaszolt a támadásokra, melyek mind­jobban szaporodtak s végül Vaida „arcát­lannak“ nevezte Maniut. Zalau-n megkapta a méltó választ. Danton és Robespierre sze­repét említette Maniu. 1794-ben történt Dan­ton kivégeztetése, mikor meg akarták szök­tetni. ,,Barátaim! — felelte Danton — ha magammal vihetnem hazámat, külföldre szöknék“. S lefejezték. Mielőtt meghalt, fel­kiáltott: Robespierre, követni fogsz!“ LUPTA: Goga azt a hirt hozta Berlinből, hogy Lengyelország az orosz—német szö­vetséghez csatlakozik. Sietnünk kell tehát, nehogy elveszítsük a kedvező alkalmat, kü­lönösen most, mikor Horthy kormányzó Hitlerrel találkozott s Ausztriát is megsze­rezték, hogy a Duna-medencében Magyar- ország hegemóniáját biztosítsák. A francia vezérkari főnök varsói látogatása mintha szünetet jelentene a számításokban. Helye­sen mutat rá Iorga professzor a lengyel ki­ábrándulásra. Azt hitték, hogy Berlin egye­dül Oroszország ellen emel igényeket s majd osztozkodni fognak. A nacionalizmus azon­ban nem veszi figyelembe, hogy az egyez­ményekbe mit írnak. A danzigi események után Beck lengyel külügyminiszter Rydz- Smigly marsall gyámsága alá került, aki vendégül látta Gamelin francia tábornokot s amikor most visszaadja a látogatást, elke­rüli Németországot. Iorga professzor jól is­meri a hagyományos német politikát, mely meg akarja szerezni Keletet magának. Goga el szeretné felejteni ezt s úgy tesz, mintha a német évszázados politika nem létezne a valóságban. Goga — a román—lengyel ba­ráti szövetség elnöke — nem akar tudni a német—lengyel kötelék megtazulásáról. Ior­ga azt mondja, hogy a lengyel—német szö­vetség: kimúlt, Goga pedig azzal jön Berlin­ből, hogy Lengyelország belekapcsolódik a magyar—német—olasz barátságba s Romá­nia csatlakozását javasolja. Goga meghara­gudott Párisra, Románia tehát változtassa meg külpolitikáját. Egy kicsit sok volna. ROMANIA NOUA: Az ősz gyors léptekkel I közeledik. Uj parlamenti ülésszak jön, uj harcok, torzsalkodások, csak az eredmény nem változik. Goga is hazatért és elmondta sport-politikai utjának eredményét. Minde­nekelőtt csodálatát fejezi ki Hitler birodal­mi vezérrel szemben. Nem akarjuk Hitler­nek és a német népnek kiválóságait tagad­ni. Megengedjük, hogy a hitlerizmus néhány eredményt tud felmutatni s jobb a diplomá­ciája is, mint Vilmos császárnak. De ha megállapítjuk, hogy a német kolosszus ve­szélyt jelent országunkra, harcolni fogunk ellene ismét, akármilyen olimpiászt is ren­deznek s akármilyen kedvesek is a külföldi utasokhoz. Téved Goga, mikor azt állítja, hogy Európa nacionalista és bolsevista cso­portokra szakad. Szerintünk három csoport van Európában: 1. A bolsevikok, kik leg­kevesebben vannak. 2. Fasiszták (Itália, Né­metország, Görögország, Bulgária és Len­gyelország )és 3. a demokraták. Magyaror­szág és Jugoszlávia nehezen osztályozhatók. Küipolitkai szempouból azonban nem ez a döntő, hanem azt kell nézni, hogy az álla­mok melyik szövetségi csoporthoz tartoz­nak. Hitlernek külpolitikája nem kihívó és gondolatait eltitkolja. «Nem a reviziót irta zászlajára, hanem a bolsevizmus elleni har­cot. Nem naiv ember Goga, csodálkozunk tehát, hogy egyedül a kommunizmus elleni célkitűzést vette észre Németországban. Ber­lin eszerint lemondott az imperialista politi­káról, békerevizóról s egyéb gondja nincs, csak az, hogy az emberiséget a bolsevkzmus- tói megóvja. A danzigi események, a Horthy- találkozó, a bulgár diákok magatartása nem erre mutatnak. Magyarország, 'Bulgária és Oroszország arra kényszerítenek, hogy vala­merre orientálódjunk. Romániának pedig ott a helye, ahol határait biztosítják. Né­metország nem biztosíthatja határainkat. Pontosabb felvilágosítást vártunk Gogától. 2 _________ FONTOS ORVOSI KOMPENDIUM ÁR­LESZÁLLÍTÁSBAN. Frommer—Czartorisyki: Szülészet és nőgyógyászai (Szülészeti és nő­gyógyászati mütéttan) az eddigi 420.— lej helyett most rövid ideig csak 198 lej az Ellenzék könyvcsztályában, Cluj, P. Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. ELLENZÉK mmmmns J13 6 Jf * p t c na h c r 1. RIPORTSOROZAT A KÁRPÁTOK-TÖVÉBŐL Áldásos „repülőhizoüságoku Hogyan mentik meg a székely unitáriusok főgimnáziumának felső tagozatát ? I. G. DUCA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Nagy terhekkel kü/.kódik a székely nép és közötte járva lépten-nyomon csodálatra késztet az áldozatkészség, mellyel a nehéz terheket viseli. Az adó itt nagy a jövedelem­be/., de méginkább az ország más részeinek állami adójához viszonyítva, mert tévesen értelmezett adókulcs alapján rótták ki. Arról azonban kevesen tudnak, hogy az állami adó elenyészően csekély a községi adó, pót- adó és taxák mellett, mert ezek sok helyen három-négyszeresét teszik ki az állami adó­nak. Ebben a kis városban aránylag még sze­rencsések az emberek, mert a községi ter­hek „csak“ 150 százalékát teszik ki az álla­mi adónak. A jelen évi költségvetésben ugyan még súlyosbodott valamivel a hely­zet, mert a befejezés előtt álló román katc- drális számára vásárolandó harangok cél­jára külön fölvettek háromszázezer lejt, de ez csak rendkívüli tétel és jövőre remélhe­tőleg visszaáll a normális állapot. Ez a nor­mális állapot pedig az, hogy a község két­milliót jóval meghaladó költségvetését 4000 lakosnak kell fedeznie, úgy hogy egy lélekre kereken 500 lej községi adó esik átlagszá­mításban. És az önkéntes adakozások... Emellett pedig a magyarságnak önmagá­nak kell fenntartania iskoláit, intézményeit. Ismeretes, hogy itt van a székely unitáriu­sok főgimnáziuma, amelyet évek óta az a veszély fenyeget, hogy felső tagozatát be kell szüntetnie, mert az egyház nem birja a fenntartásával járó költségeket fedezni. 1931-ben az egyház vezetősége kénytelen volt megvonni támogatását és azóta társa­dalmi utón, közadakozásból tartották fenn a felső tagozatot. Ez csak óriási nehézségek árán történhetett és az elmúlt iskolai év végén már az a veszély állott elő, hogy többé meg sem nyitják a felső tagozatot és az iskola szeptemberben csak a négy alsó osz­tállyal kezdi meg az évet. Maga a tanári kar is belenyugodott már ebbe a sorsba mert teljesen reménytelennek látszott a to­vá!>bi küzdelem. A felső tagozat fenntartására annakidején bizottság alakult dr. Elekes Domokos ügy­véd és egyházköri felügyelő gondnok elnök­letével, mely bizottságnak az volt a célja, hogy az adományokat összegyűjtse. A bizott­ság négy éven keresztül a legnagyobb oda­adással végezte feladatát, amely egyre ne­hezebb lett, mert minden évben elölről kel­lett kezdeni a gyűjtést és évek elteltével sem volt semmi biztos alap a felső tagozat fennmaradásának biztosítására. Az iskola sor­sa máról-holnapra sem volt biztosítva és fokozta a bajt, hogy a fenntartási munka az utóbbi időimen csaknem egyedül a bizott­sági elnök nyakába szakadt. Ö volt a lelke a fenntartó mozgalomnak, de végülis kifá­radt és az utóbbi időben aláhanyatlott a mozgalom, annyira, hogy az iskolai év végén maga Elekes is belenyugodott már abba a gondolatba, hogy a felső tagozat megszűnik. Az intézet nyugalmazott igazgatója, a több mint 00 éves Papp Mózes vette kezébe az ügyet, aki harminc éven keresztül volt igazgatója a főgimnáziumnak és sehogy sem tudott belenyugodni abba, hogy ez a magyar tanintézet a lassú halál útjára lépjen. Egész élete összeforrt az iskolával, ő építtette az intézet uj, modern épületét és ő volt az, aki a felső tagozat megszüntetését kimondó fő­tanácsi ülésen előterjesztette és elfogadtatta a közadakozásból vaió fenntartás javaslatát. Most érintkezésbe lépett Elekes Domokos­sal és kérte, hogy ne hagyják az intézetet megsemmisülni, hanem tenni kell valamit. Javasolta egy értekezlet összehívását, ahol a kis város és a környék magyarságával, vallásfelekezetre való tekintet nélkül, beszél­jék meg a lehetőségeket. A fenntartó bizott­ság elnöke elfogadta a javaslatot, Papp Mó­zes pedig bejelentette az intézet igazgatósá­gának. hogy munkába kezd. A városban lévő értelmi osztály tekintélyesebb tagjait ősz fejjel személyesen kereste fel, köztük első sorban a három egyház lelkészét, akik a legnagyobb készséggel karolták fel az ügyet. A gavjdnfiági Miola Amíg m a n*»g y én áldozatkész munka folyik :i főgiinnázitrm érdekében, szorgosan dolgoznak a gazdasági iskola fejlesztésén, amely évról-évre egyre jobban kibővül. Alig három éve áll fenn, de már meglátszik szakszerű tanításainak nyoma a székely gazdák földművelésében. Ahol jrár évvel ez­előtt még mull századbeli módszerrel dol­goztak, ott most gépekkel művelik a földet a székely begyek alján és a modern gazda­sági rendszer szerint dolgoznak. Az a pár ifjú, aki itt végzett, egész falvak földműve­lését forrudalrnositottu. Évről-évre l*Vvül az iskola. Négy évvel ezelőtt csak a kerítés volt még és a nagy székely kapu, azóta egymásután nőttek ki a földből a hatalmas gazdasági épületek, valósultak meg a tele­pek, úgy hogy ma minden tekintetben a leg­modernebb iskolák mintájára van felszerel­ve. Nagy kiterjedésű szántója, kaszálója és kertgazdasága van. A tavasszal beállított ve­teményes kertje mellé most az őszi iskolai év kezdetén kertészeti iskolát nyitnak meg és virágbázat építenek, hogy a tanulók a gazdálkodásnak ezekben az ágaiban is ki­képzést nyerhessenek. A régi gimnázium épülete, ahol az inter- nátus volt elhelyezve az utóbbi években a gazdasági iskolával együtt, most teljesen át­alakítva várja a növendékeket. Az emeleti nyitott folyosó boltiveit ablakokkal rakták be, hogy a folyosó télen füthető legyen, az emeleti szobákban uj ablakokat vágtak és ide helyezik át világosabb helyre a gazda­sági iskola előadótermeit a földszintről. Minden szobába bevezették a vízvezetéket, emellett fürdőszobákat rendeztek be, ahol naponta fürödhetnek a tanulók. A gimnázium körül nyílik a sok vrrág, bólongatnak az őszirózsák, melyeket a gaz- dászok ültettek el. És az emberek dolgoznak és minél több a munka, minél nagyobb a teher, annál nagyobb lelkesedéssel állnak melléje. De az elismerés sem marad el. Mu­tatják a román újságok, a Realitatea Ilus­trată és Dimineaţa számaik melyek vezető helyen hozták a gimnázium cserkészeinek Poiana-i sátráról készült felvételeket, mint a jamboree egyik legszebb látványosságát. A Poiana-i tetőn kőből és mohából rakták ki az unitárius egyház címerét, igy élnek ők is kő és moha között. (b. gy.) ASZTMA ÉS SZÍVBETEGSÉG, mell- és tüdő­baj, görvély- és ecgolkór. a bőr megbetegedései és fururnkulózis eseteiben a mind:g kellemc.n ha­tású természetes ,,FERENC JÓZSEF“ keserüvíz az emésztőcsatornát alaposan kitisztítja s a gyo­mor és belek működését kitünően szabályozza. Orvosok a jánlják. Ezer két százkilencven emberre van szükség... Az összehívott értekezleten Papp Mózes nyugalmazott igazgató azt a javaslatot ter­jesztette elő, hogy egy bizos, állandó alapot kell létesíteni, amely a felső tagozat életét ne csak egyik évről a másikra, hanem egy- szersmandenkorra biztosítsa. Ez javaslatnak szép volt, de nemsokára bebizonyult, hogy nemcsak javaslatnak jó, hanem a megvaló­sítása is lehetséges, mert az öreg igazgató nagyszerű tervet dolgozott ki. Ne egy ember, hanem több osztozzék a fenntartás szerve­zésének munkájába, létesítsenek tehát a helyi fenntartó bizottság mellett repülőbi­zottságokat, akik keressék fel a falvakat és terjesszék ki az önkéntes adakozásokat na­gyobb körre, hogy az eddigi adakozók meg legyenek kiméivé a nagyobb áldozatoktól s a fenntartás terheit is többen hordozzák. Papp Mózes számadásai bebizonyitották, hogy a helyzet nem reménytelen és egy kis összefogással meg lehet menteni a székely iskolát. A felső tagozat fenntartására három­százötvenezer lej szükséges, amiből tarta­lékalapként szerepel 50.000 lej, amit öt év alatt gyűjtenek össze tizezer lejenként. Az első évben összehozandó 310.000 lej, amihez a felső osztályosok tandijából befoíy 40.000 lej. A két legnagyobb unitárius egyházkör­ben 50 egyházközséget kell összehozni, mint erkölcsi testületet és ezek együtt évenként 30.000 lejt adjanak össze nagyságuk és va- I gyonuk arányában. Tiz egyházközség fizet j á 1000, a másik tiz á 800, másik tiz á 600, j tiz fizet á 400, a fenmaradó tiz pedig á 200 I lejt. Ezeket a terheket még a mai nehéz viszonyok között is biztosítani tudja évente egy-egy egyházközség. Egyes adakozóktól 231.000 lejt kell begyűjteni, szintén tehet­ségük arányához mérten. Harminc egyén egyenként évi 1000, 150 egyén évi 500, 100 i egyén évi 300, 200 egyén évi 200, 310 egyén évi 100 lej fizetésére kötelezi magát és az utóbbi kis tételnél elsősorban az intézet volt tanítványaira számítanak, ötszáz egyéntől pedig egyenként 50 lej adomány szükséges és az iskola fennállása biztositva van. Ezer- kétszázküencven embert kel! tehát megnyer­ni az iskola ügye mellé és ötven tagú bi­zottságot biztak 'meg ezek felkeresésére, akik közül egynek 4600 lejt kell összehoz­nia és evégett 26 embert kell az iskola pár­tolójának megnyernie. Papp Mózes alaposan átgondolt és kidol­gozott tervét nagy lelkesedéssel fogadták az értekezlet tagjai, összeállították az 50 lagu szövetséget és minden egyes tag erkölcsi és anyagi felelősség mellett kötelezte magák hogy a ráeső összeget összegyűjti. Nagy len­dülettel hozzá is fogtak a munkához és az eredmény megmutatta, mennyire életképes volt az öreg igazgató tervezete és elgondo­lása, mert rövid időn belül összegyűlt az összeg nagyobb fele. Amikor már menthetet­lennek látszott az iskola, egyszerre bizto­sitva lett az élete évekre előre, csak össze­fogásra volt szükség. Maga Papp Mózes egy­magában 131.000 lejt gyűjtött eddig össze, melynek egyrészét kifizették, a többit pedig jogi érvénnyel bíró kötelezvénnyel biztosí­tották. Az adakozók között felekezeti különbség nélkül ott találjuk a székely megyék közéleti embereit, akik nem feledkeztek meg arról, hogy ennek az uni­tárius iskolának fenmaradása nemcsak uni­tárius egyházi érdek és tudják, hogy ebben a főgimnáziumban a tanulóknak szinte csak fele unitárius, a többi a más vallásfeleke­zetek magyar egyházaihoz tartozik. A niás- vallásu adakozók névsorában első helyen áll Ajvász Béla római katolikus kereskedő 5000 lej, Demeter Lajos igazgató római ka­tolikus 5000 lej, Girzik Gyula római katoli­kus 5000 lej, dr. Gyarmathy Dezső orvos református 5000 lej, Keul György kereskedő luteránus 5000 lej, Szakáts Miklós reformá­tus 5000 lej, dr. Ferenczy Pál református 5000 lej, Florean László örmény katolikus 1000 lej, Jakab József luteránus 2500 lej, Neustädter János szász luteránus 1200 lej, Bereznay Béla izraelita 5000 lej adománnyal stb. Elekes Domokos dr. 65.000 lejt biztosí­tott gyűjtés által, Katona Ferenc esperes pedig 30.000 lejt. így már biztositva van 260.700 lej pár hét alatt, de 79.000 lej még mindig hiányzik, ami a magyarság áldozat- készségére vár. Ez az intézet volt az a székelyek között, ahol mindig a legtöbb román diák tanult az impériumváltozás előtt. Évente húsz-harminc román fin járt itt is­kolába és szerzett diplomát. Érdekes, hogy itt tanult annakidején Giurgiu Traian tan­ügyi inspektor is, aki most hivatalos minő­ségében mint régi iskolájába jön évenként felülvizsgálatot tartani. Ez az iskola látta el tanárokkal és vezető emberekkel az uni­tárius egyházat, fenmaradása tehát a ma­gyarság életbevágóan fontos kérdése. ISKOLAI HÍREK A német tannyelvű luteránus elemi isko­lában a beiratkozások szeptember 1—10-ig tartanak. A törvény értelmében későbbi je­lentkezés nem vehető figyelembe. Felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy a nyár folya­mán eszközölt előjegyzések nem tekinthetők beiratásnak. Az unitárius elemi leányiskolában a be­iratások folyó év szeptember 1—10. napjain lesznek. Beiratkozhatik bármilyen felekeze­tű, magvar nemzetiségű leányövendék, ki a folyó évben a 7-ik életévét betölti. Tan­díj unitárius növendék után évi 200 lej, más vallásu után évi 400 lej. Szegénysorsu uni- i tárius növendékek írásbeli kérésük alapján i tandijelengedésben is részesülhetnek. Felhív­juk a szülők figyelmét arra, hogy gyerme­keiket ezen idő alatt annál is inkább Íras­sák be, mert 10-ike után a törvény értelmé­ben beírni nem lehet felekezeti iskolába. Felvételnél szükséges okmányok: 1. Kereszt- levél a lelkésztől, 2. születési bizonyítvány az anyakönyvtől, 3. oltási bizonyítvány. Iskolai és óvodai beiratások. A Regele Ferdinand-uti izr. elemi iskolába és óvodá­ban a beiraiások szeptember hó 1—8-ig naponként 9—-1, délután 4—6-ig eszközöl­tetnek. A behatást igazoló n 30 la tkoz a tot a szülőknek ezidén is személyesen kell be- nyujtaniok a körzeti állami iskola igazgató­jánál. Fontos tehát, hogy mindenki idejében jelentkezzék és a fenti napokon Írassa be gyermekét a hitközségi elemi iskolába, ille­tőleg az óvodába. Az Iskolaszék. Beírások a református kollégiumban meg­kezdődtek. A helybeli tanulók beirási kéré­süket augusztus 31-ig nyújtsák be, a vidé­kiek postán küldjék be. A javitóvizsgálatok szeptember 2. és 3-án lesznek. Jelentkezés a heíj'beliek részére szeptember 1-én, a vi­dékieknek nem kell előre jelentkezniük. Fel­vételi vizsga az I. osztályosok részére szep­tember 5-én, az V. osztályosok részére szep­tember 12-én. A tanítás szeptember L6-án reggel 8 órakor kezdődik. Villamossági zsebfeonyv 1956. évre Minden elektrotechnikával foglalkozó szak­embernek nélkülözhetetlen kis kézikönyv. 2i kötet ára 424 oldalon, rengeteg szakrajzzal 235 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk, Utánvéttel ú,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom